Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
1981. március 21. ,SZAB AD FÖLDMŰVES .11 Szerkezetdinamikus munkamegosztással Bratislavában, az SZLKP nyugatczlovákia kerületi bizottsága mezőgazdaság- és élelmiszertermelés-politikai értekezletén I. K n o t e к elvtárs titkári beszámolója, s az ehhez kapcsolódó hozzászólások nagyra értékelték a mezőgazdaságnak és a szolgáltató szférának ez elmúlt őt évben a közélelmezés fejlesztésében elért sikereit. Az élelmiszertermelés mélyreható gazdaságpolitikai elemzése kapcsán a tanácskozás résztvevői egyértelmű képet alkothattak a kerület országos jó hírnévnek örvendő élvonaubeli eredményeiről, azonban arról is, hogy a kimagasló sikerek mellett még feltárást sürgető tartalékok is vannak, melyek mozgósítása nagymértékben segítheti a hetedik ötéves tervidőszak igényes feladatainak a megvalósítását. A mezőgazdasági őstermelésben s a szolgáltató szférában fellelhető tartalékok többsége nem igényel költséges beruházást. Csupán az szükséges, hogy az Illetékesek az eddiginél jobban szervezzék a teendőket, s a megvalósítást Is gyakrabban ellenőrizzék. Azért is Időszerű ez, mert némely gazdaságok és üzemek termelési eredménye között elentmondások mutatkoztak. A szerkezetdinamikus fejlődés velejárójaként egyre nagyobb jelentősége van a szocialista munkamegosztásra épülő intézményesen tervszerű együttműködés elmélyótésének. A termelés szakosítása szükségszerűen elrendezte a munkamegosztás szerkezetét, konkrétan meghatározta a termelés és a szolgáltató szféra feladatkörét. Ennélfogva a szolgáltatók feladata, hogy teljes erőfeszítéssel segítsék a mezőgazdasági őstermelés felelndítését, s ezzel együtt a társadalom élelmiszerigényelnek lehető legjobb kielégítését. A szolgáltató szféra dolgozóinak nem a termelésben előforduló fogyatékosságok egyszerű regisztrálása, hanem azok rugalmas elhárításában való alkotó közreműködés a feladata. Ez teszi szükségessé, hogy figyelemmel kísérjék a termékek útját. A CSKP XV. kongresszusának a népgazdaság fejlesztését célzó Irányelvei a termékfelvásárlö és ellátó vállalatoktól elvárják, hogy gondoskodjanak a stratégiai jelentőségű kenyér- és takarmánygabona készletének minőségi kezeléséről, tárolásáról, de azt is kísérjék figyelemmel, hogy a partnerek gazdaságosan, kelló hatásfokkal hasznosítsák a gabonát. # A Nyugat-szlovákiai Termékfelvásárló és Ellátó Vállalat az eltelt öl esztendőben milyen mértékben segítette a kongresszusi célkitűzések megvalósítását? — kérdeztem V á g 6 Ferenc vállalati igazgatót. i—i A kongresszusi irányelvekből vállalatunkra háruló feladatok meg valósítása során jő eredményeket értünk el. Erőfeszítéseinket főleg a gabona beltartalmi jó minőségének megtartáksára irányítottuk. Oly módon kezeltük a közvagyont képező készle tét, hogy az ne károsodjon, s ugyanez a cél vezérelt a kenyérnek való gabona szállításában és a takarmánygabona feldolgozásában, de • takarmánytápok hasznosításának figyelemmel kísérésében Is. Csak természetes, hogy más termények minőségi tárolásáról és élelmiszeripari forgalmazásáról is a gazdaságosság elvei szerint gondoskodtunk. • Minden rendben volt a takarmánytápok forgalmazásában? Elegendő fehérjeadalék állt rendelkezésükre? —c Hétmillió tonnától több takarmánytápot szállítottunk kerületünk mezőgazdasági vállalatainak az állattenyésztésre méretezett tervek rugalmas teljesítéséhez. Megállapítottuk, hogy néhány gazdaságban ésszerűtlen az erótakarmányok felhasználása. Termékegységenként több tápot használnak a kelleténél, vagy pedig a sertésállomány terven felüli felduzzasztása miatt a napi takarmányadag nem éri el a normában megszabott határértéket. Ezért gyenge a súlygyarapodás átlaga, s elhúzódik a hizlalás Időszaka, az Istállókban nagy a zsúfoltság. A tápok készítéséhez elegendő fehérjedús adalék állt rendelkezésünkre, sót azt Is megtettük, hogy több fehérjét adagoltunk a tápokba. Abban reménykedtünk, hogy lényegesén Javulhat a súlygyarapodás. Sajnos, nem ez történt. A gyarapodás szintje maradt a régi. Ez pedig azt bizonyítja, hogy baj van a tápok hasznosításával, amire időben figyelmeztettük az Illetékeseket, helyettük azonban nem Intézkedhettünk. Évenkénti átlagban nyolcezernyolcszáz tonna hűsllsztet és háromezerszáz tonna vérdarát használtunk fel a hazai erőforrásokból, a többit pedig Importból szereztük be, s a tápok biológiai minősége megfelelő volt. • Hogyan alakult a műtrágya- és a vegyszerellátás? •— Hatóanyagban számítva megközelítően másfélmillió tonna NPK műtrágyát, tehát hektáronként 305 kilöt Juttattunk a kerület mezőgazdasági vállalatainak. Cseppfolyós műtrágyákból közel hetvenhétezer tonnát használtak fel. Ezekből persze többet adhattunk volna, de némely körzetekben nem készültek el a tárolótartályok. Ha a jövőben ezek is elkészülnek, akkor kerületünkben a cseppfolyós műtrágyák hasznosítása nagyobb méreteket ölthet. Különféle vegyszerekből megközelítően egymilliárd széznegyvenötmlllió korona értékben kaptak a mezőgazdasági vállalatok, tehát a terven felült többlet széznegyvenötmllllő koronáig terjedt. Ez persze nem bizonyítja azt, hogy a készlet több lett, hiszen a készítmények beszerzési éra a tőkés kereskedelemben egyre drágul. • A soronlevő őt esztendőben milyen feladatok hárulnak vállalatukra? — A hetedik ötéves tervidőszak minden eddiginél nagyobb igényeket támaszt válalatunk dolgozóival szemben is. Több mint nyolcmlllióhétszázezer tonna kenyér, söripari és takarmányipari célokat szolgáló gabonát kell felvásárolnunk és tárolnunk. Takarmánytápokból hatszázezer tonnát tőrskán túlhaladó mennyiséggel gyár-Szállítás korszerű gépkocsiparkkal Aki a virágot szereti iá minap azzal az elfiatározással nyitottam be fővárosunk egyik virág- c boltjába, hogy barátnőm névnapjára s virágot vlgyeki i A hideg, csípős szélben kavargó utcáról belépve a kellemes környezet- J, be, jó érzés fogott el. Milyen csodála- I tos is a munka a sok virág között. Bizonyára a fiatal elárusltónő is nagyon szereti a virágokat. A később tapasztaltak alapján azonban éppen az ellenkező benyomással hagytam el a boltot. De talán hadd kezdjem az elején: Az eladótérben egymással vetekedve sorakoztak a szebbnél szebb virágok. Ám, a pult másik oldalán a vásárlókból alakult ki egy eléggé hosszú sor. Az elárusítónőnek nagyon fontos szakmát telefonbeszélgetése volt. Már többen türelmetlenkedtek a vevők közül. Közben az ajtó egyre sűrűbben nyílt és csukódott. Volt akt megelégelve a várakozást, más bolt felé vette az irányt, de jöttek újabb vásárlók ts, akik talán ráérósebbek voltak. Egy hölgy nyitott be a boltba, akinek úgy látszik nagy befolyása volt, mert amint észrevette öt az elárusltónő, nyomban félbeszakította a telefonbeszélgetést, de ugyanakkor élénk csevegés kezdődött a két hölgy között. A sor elején álló férfi reménykedve kezdte volna kinyilvánítani a kérelmét, de mégis várt egy kicsit, hátha már sorra kerül... Aztán kis idő múlva — erős elhatározással — mégis előterjesztette a kérelmét. A két hölgy meglepődve ocsúdott fel a megbeszélésből. Annyira el voltak foglalva egymással, hogy szinte meglepő volt számukra, hogy valaki zavarni merészelte idilljüket. Az elárusltónő erre kedves mosolylyal az irodába tessékelte a hölgyet. Aztán, mintha szellő vitte volna el az arcáról a mosolyt, mogorva képpel mérte végig a merész vevőt: — Nem tud szólnt, ha valamit akar? Vagy talán én találjam ki, hogy mit szeretne vásárolni? Szegény a bűntudattól és a rárlvalló szavaktól szóhoz sem tudott jutni, hanem Igyekezett minél gyorsabban elintézni a vásárlást és szinte menekülve hagyta el a boltot. Az utána következő termetes aszszonyság okulva a póruljárt fiatalember példáján, tüstént kifejtette óhaját. — A nárciszokból kérnék öt szálat, aranyoskám. De ha lehet, akkor a szebbjét, mert nagyon kedves ismerősnek írsz.. a Még be sem fejezte a bizalmaskodó közlést, máris csattant az elutasító hang: — Mit képzeli Nem a piacon vagyunk, hogy jitymálgassa az árut, Ügy adom, ahogy sorra következik. Szépen néznénk ki, ha mindenkinek csak a szebbjét válogatnám. Végül a nyakamon maradna a sok satnya virág. Olyat visz, amilyet kap. Ha nem tetszik, mehet a piacra. Ámultán hallgattam a nyers szavakat. Azonban az eladó viselkedése másnak sem tetszett. Mindenki méltatlankodva csóválta a fejét. Ёп kitartóan, szilárd elhatározással vártam tovább. Bármi is lesz, ktvárom a sor végét. Arra már nincs időm, hogy másik boltba menjek. Egy fiatal anyuka tipegő kisfiát vezetve, bocsánatkérések közepette, mentegetőzve kéredzkedett előre, hogy csak érdeklődni szeretne. Mindenki készségesen egyezett bele. Tessék mondani, piros szegfűt nem kaptak? — Asszonyom, hát nem látja, hogy csak tulipán és nárcisz van? — De.., én csak érdeklődni akartam ... — hebegte megszeppenve ai anyuka. — Ha érdeklődni akar, menjen a tájékoztató hivatalba. Nekem ntnes időm arra, hogy tájékoztassak. Engem a virágok eladásáért fizetnek. Hát ez már az én türelmemet is felcsigázta. Felháborodva léptem kt a sorból, és igyekeztem minél előbb kifutni onnan. Közben azon törtem a fejem, hogy vajon a közmondás téves, vagy ez a hölgy egyáltalán nem szereti a virágot?... Mindenesetre megfogadtam, hogy többször nem megyek ebbe a boltba.., De vajon elég-e ennyi? Elég-e, hogy mindannyian gyáván továbbállünk, és elnézzük, hogy arcátlanul elvegyérk a vevők kedvét a vásárlástól! Tulajdonképpen a gyáva megfutamodással senkin nem segítettem. De vajon érdemes egyáltalán szólni? Lehet, hogy éppen csak rossz napja volt a hölgynek? Ezt azonban nem lenne szabad a vásárlóval éreztetni, B. Zs. Integrálódás a mezőgazdaságban Az AGROMAS (a szocialista országok mezőgazdasági gépgyártására hivatott nemzetközi szervezet) elsőrendű feladata, hogy tervszerűen összeegyeztesse a résztvevő országok tudományos és termelési tevékenységét. A nemzetközi szervezet már pozitív eredményeket ért el a szőlő- és gyümölcstermelés gépesítési eljárásainak érvényesítésében, a zöldségfélék termelésének gépesítésében, főleg az élőmunka-igényes eljárások, így a zöldség- és gyümölcsfélék betakarítási munkálatainak gépesítésében. A sokoldalú szakosítás és az együttműködés érvényesítésében, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés során használatos gépek gyártásában az AGROMAS nemzetközi szervezet Jő eredményeket ért el. Például 1976-tól a KGST-tasországokban hatvankét gépféleség gyártására szakosodtak. A Szovjetunió többek között a traktorok, az Iparszerű termelésnél nélkülözhetetlen magajáró paradicsombetakarító kombájnok, a káposztabetakarító gépek és a talajelökészító gépek gyártására, a Bolgár Népköztársaság a szőlöbetakarító kombájnok, a gyümölcsbetakarító gépek, az ültetőgépek és talajmaró gépek, a Magyar Népköztársaság a zöldbab- és zöldborsóbetakarító gépek, az uborka- és a vöröshagymabetakarító gépek, az NDK pedig a sárgarépa- és káposztabetakarító gépek gyártására szakosodott. Pozitívumként emelhető ki az Is, hogy a hatékony és gazdaságos termelésből származó bevételek többszörösen meghaladják az AGROMAS adminisztrációjával kapcsolatos kladásotunk többet a mezőgazdaság részére, mint az előző öt esztendőben. Ehhez száztízezer tonna állati és négyszázezer tonna növényi eredetű fehérjében gazdag adalékot használunk fel. A növénytermesztés további fellendítése érdekében hektáronként — hatóanyagban — 325 kilő NPK műtrágyát juttatunk kerületünk mezőgazdaságának és vegyszerekből ötvenhatmlllíó koronával bóvül a juttatás lehetősége. # Mennyiben segítik elő a piacok élelmiszerrel valú bőségesebb ellátását? i—i Elsősorban Is az adás-vételt viszonyok konkretizálására törekedünk, mert Így jelentős mértékben segíthetjük a termelői kedv felkeltését. Nem ritkaság, hogy a vegyszerbehozatal hibánkon kívül akadozik, és az ellátás is bonyolult. Kerületünk politikai, és gazdasági vezetői a közelmúltban ennek enyhítése céljából tárgyaltak a hazai vegyipar képviselőivel. Azok ígéretet tettek a több hatóanyagot tartalmazó fontos vegyszerek gyártásának meggyorsítására és a szükségletek bizonyos hányadának belátható Időn belüli fedezésére. Az élelmiszerigények rugalmasabb és bőségesebb kielégítése céljából a kenyérgabona, a hüvelyesek, az olajnövényeik, a sörárpa és a stratégiai szempontból más fontos nyersanyagok termesztésére öttíz évre szóló gazdasági szerződést kötünk a mezőgazdasággal. Ez jelentős mértékben elősegíti a termelők biztonságérzetének elmélyítését és a termelés fellendítését. Az elmúlt két évben például ennek hatására annyi étkezést hüvelyest halmozhattunk fel, amellyel az előző három év termékkiesését Is bőségesen fedezhettük. Hasonló jó tapasztalatokat szereztünk a mák termesztésében és felvásárlásé ban is. • Milyen helyzet alakult a kerület tároló kapactásának a bővülésében és milyenek a további kilátások. —■ Kerületünkben a tároló kapacitás négyszázezer tonnával bővült. Aki már tájékozódott a gabona hektárhozamának szüjntelen növekedéséről, az tudja, hogy ellentmondások vannak a tárházak összkapacltáse és a termelés rohamos fejlődése között. Ez megkövetelné, hogy a kerületben, főleg a kimagasló hozamokat elérő körzetekben nagyobb hangsúlyt kapjon a korszerű, nagy befogadóképességre méretezett gabonatárházaik építése, mert ebben a tekintetben legfeljebb, csak részeredményekről számolhatunk be, hiszen a felvásárolt termésnek csak 55 százalékát helyezhetjük el színvonalasan. A hetedik ötéves tervidőszakban is csak öt százalékkal bővül a tárolókapacitás, tehát a gabonakészlet negyven százalékát továbbra is a mezőgazdasági és más partnervállalatok — nem teljesen kifogástalan — tárházaiban kell elhelyeznünk, s amennyiben kerületi méretben öt tonna hektárhozammal számolunk és a mezőgazdaság ezt az eredményt eléri vagy túlszárnyalja, akkor bizony az Ideiglenes, minőségi szempontból kifogásolható tárolható helyiségek is megtelnek. S akkor ember legyen a talpán, aki megőrzi a készlet beltartalmi minőségét... A gabona Jő minőségének megtartásánál persze az Is fontos, hogy a termelés ellentmondásainak a felszínre kerülésével lényegesen javuljon mindennemű termelőeszköz gazdaságos hasznosítása. Ebben a kérdésben a fő hangsúlyt az Irányítás és az ellenőrzés tökéletesítésére, s a dolgozók alkotó kezdeményezőkészségének kibontakozására kell irányítani. Ezeknek az összessége adja meg azt a többletet, amit a társadalom jő minőségű élelmiszerek formájában elvár. HOKSZA ISTVÁN Й kiváló minőség jutalma i A napokban kapuit záró SALIMA’81 Nemzetközi Élelmiszeriért Kiállítás számtalan új kiváló termékre hívta fel a kereskedelem szakemberei s a fogyasztók figyelmét. A hazai és külföldi kiállítók százhetven-száznyolcvan új termékkel próbálkoztak az Arany Salima kitüntetés elhődltására. Az értékelő bizottságnak bizony nem volt könnyű dolga, hiszen mindössze harminc termék kaphatta meg a legkiválóbb minőséget bizonyító kitüntetést. A szoros mezőnyben a Bratislava! Húsipari Vállalat 02-es üzemének gyártmánya, a Devín szárazszalámi kiváló minőségével, rendkívül jő ízanyagával már a SALIMA megnyitása előtt megnyerte a fogyasztók tetszését, a SALlMA-n pedig aranyérmet kapott. — Mit érzett, amikor fitvette az Arany Salima kitüntetést? — kérdeztem Ferdinand Gono elvtársat, a 02-es üzem Igazgatóját. — Talán mondanom sem kell, hogy mennyire örültem a nem mindennapi eseménynek, hiszen a magas kitüntetés elnyeréséért üzemünk egész munkaközössége megtette a magáét. Csak kevesen tudják, hogy mennyi fáradozás előtze meg a Devín paprikás szárazszalámi nemzetközi rangra emelését. Három évig próbálgattunk, kombináltunk, kísérleteztünk, amíg végül odaállhattunk vele a nemzetközi fórum elé. Amint látjuk, a sok-sok aprólékos, nem egyszer küzdelmes munka meghozta gyümölcsét, vagyis az aranyat. Ladislav Dinka igazgatóhelyettes, aki féltő gonddal bábáskodott a Devín szárazszalámi kivitelezésén, végigkísért az üzem tükörtiszta csarnokain, s bemutatta a gyártás főbb műveleteit. Úgy beszélt az aranyéremmel kitüntetett Devín szalámiról, ahogyan csak a szakmáját rendkívüli módon szerető és tökéletesen Ismerő ember hfiszálhfit. h Ez í szalámi jó minőségű hús jlapanyagból készül — slmítgatta vé’ig tenyerével a már-már piackész iehérbevonatú rudacskát —, két hét alatt válik fogyaszthatóvá — mondotta. — Egy teljes hétig kell a füs:ölőben tartanunk, és a meghatározott technológia szerint időközönként sokkszerűen füstölnünk, meghatározott páratartalom és szellőztetés mellett, ügyelünk arra, hogy megszikkad|on. Arra is vigyázunk, hogy a speciális, vagyis az automatizált vezérlésű füstölőben a meleg ne lépje túl a megengedett határértéket. Egy hét múlva a szalámi a szárítóba kerül, ahol fokozatosan beérik. Bár az ottani berendezés biztonságosan működik, Dinika elvtárs mégsem bízik kizárólagosan a technika csodájában, mert esetleg felmondhatja a szolgálatot. A sokéves gyakorlat, a szakmai hozzáértés már a vérében van. Ezzel magyarázható, hogy gyakran maga ellenőrzi a műveleteket, beleértve az automatikára működő gépek munkájának minőségét is. Munkatársaival együtt azt az alapelvet tartja szem előtt, hogy a végtermék-1 nek minden tekintetben kifogástalannak, kiváló beltartalmi minőségűnek, piacképesnek kell lennie, ugyanakkor a külső jeleknek Is a standardhoz kell igazodniuk, mert a fogyasztó ebben a tekintetben is igényes. Meg aztán az Arany SALIMA kitüntetés Is arra kötelezi ókét, hogy a 02-es üzem új termékének minden piacra kerülő szállítmánya magán viselje a kiváló minőség jeleit. A gyártókapacitás kissé behatárolt. Havonként 15 tonna Devín szalámi kerülhet ki az üzemből, a bratislaval kereskedelmi hálózatba. Készítenek persze Nitran és más szalámifajtákat, de Duna kolbászt Is. Mindnyájan arra törekednek, hogy a lehető legjobban kielégítsék a fogyasztók Igényeit. >—hal-*
