Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-14 / 11. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 198Í. március 14. 12 Jó eredmények - biztató távlatok A VÄSÄRÜTI (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében nagyon nehéz körülmények között érte el gazdasági eredményeit. A különösen kedvezőtlen Időjárás késleltette a növények fejlődését, kihatott az egész tenyésztdőre és a betakarításra is. A szövetkezet tagsága és vezetősége azonban komoly erőfeszítéseiket tett a gazdasági eredmények elérése érdekében. Az elkészített és jóváhagyott gazdasági mérleg a zárszámadó közgyűlés megmutatta, hogy a törekvés hasznos volt. A társult szövetkezet 4677 hektár mezőgazdasági, ebből 4449 hektár szántóterületen gazdálkodik. Jóleső érzés tölti el az embert, amikor a kimutatásokból megállapítja, hogy a szövetkezeti földműves becsületes hozzáállása, jövőbe vetett hite meghozta gyümölcsét. Röviden így jellemezhetnénk a szövetkezet tagságának és vezetőinek becsülettel és szakértelemmel végzett munkáját is, mert évről évre többet termelnek, és nagymértékben hozzájárulnak a lakosság élelmiszerrel történő ellátásának javításához és az életszínvonal emelkedéséhez. Ha elemzés alá vesszük a hatodik és az ötödik ötéves tervidőszakban elért gazdasági eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet az utóbbi öt év folyamán komoly előrehaladást mondhat magáénak. Erinek bizonyítására néhány számadatot: a szövetkezet a 6. ötéves tervidőszakban :—: az 5. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva i— kétezerháromszáz tonnával több búzát, hatezerötszáz tonnával több kukoricát, hatezerháromszáz tonnával több cukorrépát, huszonkétezer tonnával több silókukoricát, hatezerháromszáz tonnával több zöldséget, háromezerszáz tonnával több gyümölcsöt, 6 millió literrel több tejet, háromezerkétszáz tonnával több húst termelt, és még így sorolhatnánk tovább. A tehenek évi átlagos tejelékenységét az említett időszakban 3535 literről 3835 literre növelték. Az elért eredmények hűen tükrözik az előrehaladást, s tanúbizonyságot tesznek arról, hogy az időközben bekövetkezett társulás nem hatott kedvezőtlenül a fejlődésre, mint ahogy azt egyesek annak idején borúlátóan és kételkedve előre megjósolták. NÖVÉNYTERMESZTÉS Varga Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke a múlt évi növénytermesztési feladatok teljesítését — az előforduló hiányosságok ellenére is — pozitívan értékelte. A tervezett vetésterületet lényegében betartották, némi változtatásra csak a szemes kukorica és a cukorrépa esetében került sor. Az őszi búza fejtrágyázására különösen nagy gondot fordítottak, ami a terméshozam (69,53 mázsa/ha) nagyságában is megmutatkozott. A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt a kukorica rosszul és soká kelt, sőt negyven hektáron újra kellett vetni. Az eredmény (57,02 mázsa/ha) gyenge lett, annak ellenére, hogy a fajtaösszetétel jobb volt, mint az előző évben. A tenyészidő elhúzódása végett az aratási és az őszi munkálatok megkezdése 2—3 héttel eltolódott, olyannyira, hogy a cukorrépát és a kukoricát csak idegen segítséggel tudták betakarítani A cukorrépát háromszáznyolcvanhárom hektár területen termelték, az átlagos hektárhozam 529,2 mázsa volt. Az őszi repce átlagosan 29,05, a takarmányborsó pedig 34,6 mázsa termést adott hektáronként. Az eredmények ismertetése mellett a problémákról is ejtsünk néhány szót. A szövetkezetben még nem megoldott a drága műtrágyák tárolása, ezért egy bizonyos részük értékéből veszít. További probléma a gépesítés kérdésének komplex megoldása, amit egyrészt a gépek és beréndezések helytelen elhelyezése, másrészt pedig a javítások és a karbantartás alapos ellenőrzésének elmulasztása idézett elő. Mivel a gépvásárlásban nem várható javulás, rövid1 időn belül — elsősorban az anyagi ösztönzés érvényesítésén keresztül <— változtatni kell a gépkezelők, traktorosok magatartásán. \ KERTÉSZET ÉS GYÜMÖLCSÉSZET A múlt évi időjárás elsősorban a melegigényes kertészeti növények fejlődésére hatott kedvezőtlenül. Ez a termelésben is éreztette hatását, hiszen a 2640 tonna termelési tervet csupán 80,3 százalékra teljesítették. A terméskiesés 520 tonna volt, ebből például a dinnye 475 tonnát képviselt. Ugyanakkor gyümölcsfélékből a lemaradás további 320 tonnát tett ki, amit más kertészeti növényekkel nem tudtak pótolni. Az adatokból érezhető, hogy a szövetkezet tavaly gyenge évet zárt, ami a pénzügyi tervteljesítésben (88,7 százalékos tervteljesítés) is megmutatkozott. A termelés csökkenését azonban nem lehet csakis az időjárásra hárítani. Ebben az edzetlen palánták kiültetése, a munkaszervezésben előforduló hibák, az agrotechnikai határidők elmulasztása és a minőségi követelmények be nem tartása is közrejátszott. A múlt évben első ízben változtattak az almabetakarítás szervezésén. Arról van szó, hogy minden egyes tagnak, Illetve családnak negyven mázsa almát kellett betakarítania a szövetkezet gyümölcsösében — előre kidolgozott Időterv és minőségi követelmények alapján. Erre már nagy szükség volt, hiszen a szövetkezet kétszáztíz hektáron termeli az almát, s például tavaly 4300 tonna almát takarítottak be. Állattenyésztés » Az állattenyésztési főágazat tervfeladatait lényegében teljesítette. Jónak értékelhető a, tejtermelés, a malacszületés és a sertések súlygyarapodása. Ezzel szemben tavaly például — az 1979-es évi valóságához viszonyítva —i csökkent a szarvasmarha-állomány. Elsősorban azért, mert a szövetkezet teljesíteni akarta a marhahús-eLadási tervét, s vásárlással nem tudta pótolni a hiányzó állatokat. Negatív jelenségként emelhető ki az is, hogy a múlt évben >— az előző évi valósághoz viszonyítva - ötvenhárom A nyugdíjkorhatárt elérő szövetkezeti tagok egyik csoportja Fotó: Nagy János, Topolníky Varga Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke gratulált a 60. életévüket betöltött szövetkezeti tagoknak A szövetkezeti tagok egyik csoportja a zárszámadó közgyűlésen darabbal kevesebb borjút választottak el. A marhahús-termelésben 50,6 tonna volt a lemaradás. Ennek már mélyebb okai vannak. Elsősorban a múlt év első felében bekövetkezett takarmányhiány idézte elő. De ide sorolható a takarmányszalma és a lucernaszéna helytelen betakarítása és kazlazása, a tömegtakarmányokkel való helytelen gazdálkodás, nem volt megoldott a takarmányrépa kezelése, kitakarása 'és szellőztetése. Az állattenyésztési ágazat vezetői nem mérték fel kellőképpen a takarmányalap nagyságát és hónapokra történő elosztását, ezért tavasszal a takarmányhiányt már csak akkor tudatosították, amikor a szérűk kiürültek. A zöldtaikarmányok betakarítása, szállítása és felhasználása is nagy fokú pazarlás mellett történt. Ehhez még a takarmánybekészítők helytelen — mennyiségre szabott — anyagi ösztönzése is párosult A szövetkezet szarvasmarha-tenyséztésében a múlt évben tovább folytatták a nemesitől program megvalósítását. A hazai marhafajtát a holsteinfríz tejelő fajtával keresztezik. A nemesitől program valóra váltása a tejtermelés alakulására Is kedvezően hatott. Tavaly például több mint 5 millió 373 ezer liter tejet értékesítettek, ennek 42,3 százalékát az I., 54,7 százalékát a II. és mindössze 3 százalékát a III. minőségi osztályban. ELŐTÉRBEN A BRIGÄDMOZGALOM FEJLESZTÉSE Az említett gazdasági eredmények eléréséhez egyeseik aktívan, mások kevésbé aktívan járultak hozzá. Leghűbb kifejezője ennek a negyven szocialista brigád, melynek 455 tagja van. Ez a dolgozók számának több mint a fele. Annak ellenére, hogy a múlt évben a szövetkezet nem teljesítete az összes tervfeladatot, az egyes szocialista brigádok szép eredményeiket értek el. Vállalásaik összértéke 2 millió 841 ezer korona volt, amit százháromezer koronával túlszárnyaltak. Huszonnégy brigád túlteljesítette, tizenhat pedig csak részben teljesítette a vállalásokat, avagy a vállalások összegének szintjén maradtak. — A szántóföldi növénytermesztésben például négy szocialista brigád működik — mondotta Varga István agrármérnök, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője — egy a gabonafélék, egy a cukorrépa, egy a kukorica és egy az egyéves és évelő takarmányok termelése szakaszán. A munkák zömét az egyes növényi kultúrák esetében — komplex gépsorok segítségével — a brigádtagok végzik. Munkájukkal általában elégedettek vagyunk. BARÁTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A vásárúti szövetkezet baráti kapj csolatot tart fenn a magyarországi bajnai, kónyi, ácsi és méhfőcsanaki mezőgazdasági termelőszövetkezetekr kel. Ez a kapcsolat a mezőgazdasági csúcsmunkák idején történő kölcsönös gépkisegítésben, alkatrészcserében, a vezető dolgozók rendszeres tapasztalatcseréjében, sport- és kulturális rendezvényekben, kölcsönös üdülésben csúcsosodik ki. SZOCIÁLIS gondoskodás A szövetkezetben a nyugdíjkorhatárt elérő tagokról és a nyugdíjasokról sem feledkeznek meg. A zárszámadó közgyűlés egyik örömteli mozzanata volt azon tagoknak a megjutalmazása, akik a múlt évben töltötték be 60. életévüket. A szövetkezet vezetősége a nyárasdi (Topoľníky) Károlyi Vidornak, Gödölle Jánosnak, Laki Imrének és id. Várady Lászlónak, a vásárúti Konkoly Andrásnak, a csallóközkürti (Ohrady) Kántbr Tibornak, Csölle Jánosnak, Boráros Lászlónak, Kocsis Jánosnak, Gányovics Ignácnak és id. Rácz Lajosnak ajándékkosárral kedveskedett. A szövetkezet vezetősége stabilizálási kölcsön folyósítását— családiházépítésre —. kilenc tagnak javasolta, harmincegy esetben hagyott jóvá kamatmentes kölcsönt 5—15 ezer korona összegben. A szövetkezet által biztosított belföldi kiránduláson nyolcvanöt, belföldi üdülésen 132, külföldi üdülésen negyven, külföldi kiránduláson 232, tanulmányi kiránduláson kilencven, színházlátogatáson nyolcvannyolc személy, üdülőtáborban pedig kilencven diák vett részt. Tavaly a szociális és kulturális alapból a szövetkezeti tagok nyugdíj-kiegészítésére 388 ezer, üdülésre és kirándulásra 1 millió 52 ezer, az üzemi étkeztetésre pedig 116 ezer koronát fordítottak. HOGYAN TOVÁBB Nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy az 1981-es esztendő a hetedik ötéves tervidőszak első éve. A rajtot természetesen a vásárúti szövetkezetben is sikerrel szeretnék venni. Ehhez minden szükséges eszköz, feltétel biztosítva van. A jő eredményeik titka az emberek becsületes munkájában, a jó megértésben, e szilárd munkafegyelmben, a szakszerű irányításban és szervezésben rejlik. Ezen jő tulajdonságok birtokában az ember nagy tettekre képes és jó eredményeket tud elérni. Mi is ezt kívánjuk a vásárúti szövetkezet tagságának és vezetőségének! BARA LÄSZLÖ SÜRGŐS MEGOLDÁSRA VÁRÓ Arozsnyól (Rožňava) járásban tavaly a mezőgazdasági nyerstermelés az 1975-ös évhez viszonyítva — még a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — is növekedett. Viszont az áruértékesítésben kitűzött feladatoknak csak részben tettek eleget. Járási átlagban a tej áruforgalmazás! tervét 93,7 százalékra teljesítették. A lemaradás egymillió-háromszázezer liter volt. A tehenek átlagos évi tejtermelése a tervezett 2600 literrel szemben csupán 2490 liter volt. Az 1979-es - évhez viszonyítva a tejtermelés 7,6 százalékkal csökkent. A- zonban jó eredményeket is észlelhettünk. Az almási efsz-ben 3155 literes fejési átlagot értek el, s a járásban értékesítették a legtöbb tejet tehenenként. A tejtermelés tervét teljesítették a gömörpolomai (Gemerská Poloma) és a gócsi (Goíaltovo) szövetkezetben. Jelentős javulás észlelhető a Szilicei Efsz-ben is, ahof egy év alatt 250 literrel növelték a tehenenként! fejési átlagot. A leggyengébb eredményeik a pelsőci (Plešivec), a rostári (Roštár) és a vlachovói szövetkezetben voltak: a tehenek hasznossága jóval alulmaradt a járási átlagon. De a lubenlki és a pslsőcl efsz-ekben, valamint a Jősval (Jelšava) Állami Gazdaságban sem érték el a tervezett hasznosságot. A Rozsnyói Állami Gazdaságban — 1975-höz viszonyítva —. 300 literrel csökkent a tehenenkéntl fejési átlag. Az eladott tej összmennyiségének 66 százalékát első, 28 százalékát pedig második minőségi osztályban értékesítették a gazdaságok. Ez valamivel jobb eredmény az 1979-es évihez viszonyítva. Az értékesített tej 3,6 százalékos zsírtartalma alapján értékelve a rozsnyól járás a kelet-szlovákiai kerületben a legjobbak közé tartozik, bár öt évvel ezelőtt még 3,8 százalék volt a járási átlag. A gazdaságokból a múlt évben összesen 28 ezer liter vizezett és 19 ezer liter savanyú tejet szállítottak a tejüzembe. 1979-ben ez a mennyiség még 40 ezer, illetve 43 ezer liter volti Az elmúlt esztendőben a minőségileg nem megfelelő tejért a felvásárló üzem 796 ezer koronát vont le a gazdaságoktól. A járásban a tehénállomány négyszázzal kevesebb a tervezettnél. Egy liter tej előállítására úgyszólván harmihc dekagramm abraktakarmányt fogyasztottak. Míg Gömörpolomán 2 korona 47 fillért, addig Pelsőcön 6 korona 57 fillért fordítottak egy liter tej kitermelésére. A rozsnyói járásban az állattenyésztés gerince a szarvasmarha-tenyésztés. E ágazat fejlődése nem érte el a kívánt szintet. A helyzet javítása érdekében elsősorban kellő mennyiségű és jobb minőségű tömegtakarmányalapot kell teremteni. A járásban csupán 86,3 százalékra biztosították a tömegtakarmányok szükségletét, annak ellenére, hogy 8500 hektár réttel és 18 ezer 900 hektár legelővel rendelkeznek. Járási átlagban egy-egy szarvasmarhára évi átlagban mindössze 22,3 mázsa tömegtakarmányt biztosítőttak. A lubeníki és a szlavosi szövetkezetben még ennél is kevesebbet. A begyűjtött széna minősége is gyenge; 2,7 százaléka első-, 66,7 százaléka pedig másodosztályú volt. Nem beszélve arról, hogy több üzemben, a kifejezetten rossz munkaszervezés következtében a mezőn rothadt el a megszárltott széna: például a Rozsnyói Állami Gazdaság lúcskai részlegén közel húsz hektárnyi területen kárba veszett a jó minőségű széna! A szilázsnak is csak az 5,5 százaléka érte el az elsőosztályú minőséget, 36 százalékát a második minőségi osztályba sorolták* Különösen fontos volna a rétek és legelők Intenzív, hasznosítása, a termés begyűjtésének rugalmas szervezése és a tartósítási technológia szín vonalának emelése. A rétek és legelők talajjavítására is nagyobb figyelmet kellene fordítani; ebben ugyancsak a Rozsnyói Állami Gazdaság a leggondatlanabb, hiszen annak területén vannak a legelhanyagoltabb legelők. A járásban a szántóterület 33 százalékán tömegtakarmányokat termesztenek — ennek 14,3 százalékán évelő takarmányt. A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságossága attól Is függ, hogyan hasznosítják az egyes gazdaságokban a rendelkezésükre álló takarmányforrásokat. Mielőbb gondoskodni kellene a központi takarményelőkészítők kiépítéséről, továbbá a megfelelő silógödrök létesítéséről. Ugyanis több gazdaságban előfordulj hogy a szilázs megfagyott. A legjobb eredményeket azokban a gazdaságokban érték el, ahol ugyanazon dolgozók végzik a fejést és az-etetést. Azonban a járásban kevés ä fejő, s a meglevők közül is sokan az iparba vándorolnak, mert az állattenyésztésben még mindig sok a fizikai munka. Ennek ellenére, az üzemek többségében nem fordítanak kellő figyelmet az állatgondozók stabilizálására. A járásban viszonylag alacsony szintű a borjak, a növendékállatok és a.hízómarhák tartása. Az üszőket nagyon alacsony élősúlyban csoportosítják át a tehénállományba. Az ok: a vezetők és a dolgozók munkája között nincs meg az összhang, a termelés összpontosítása és szakosítása lemaradt. A beruházási alap még a közeljövőben sem teszí lehetővé az istállók korszerűsítését. Pedig a legtöbb istállóban még mindig talicskán hordják ki a trágyát és kosarakban hordják szét a takarmányt. A járásban ezidáig két nagy kapacitású istálló épült, mégpedig a Jósvai Állami Gazdaságban és a Hosszúszói Efsz-ben. Az idén további két istálló épül a rostári szövetkezetben és a Rozsnyói Állami Gazdaságban. Ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy megoldja a tehenek tartási problémáit. 0 0 0 A hústermelés 1980-as évi tervfeladatát 100,6 százalékra teljesítette a járás. Az almási szövetkezet 670 ton-
