Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 14. SzociiRs programunk eddigi eredményeiről Tudom, senki nem kételkedik — nem kételkedhet — akkor, amikor ki­mondjuk: a felszabadulás óta az ország szociális politikájában olyan kor­szakalkotó változások mentek végbe, aniilyenekre népünk történelmében eddig nem volt példa. Ez leginkább az emberen mérhető: a letűnt társada­lomban a falusi élet keresztmetszetét a bosszú munkaidő, az alapvető em­beri szükségletek kielégítésére tett erőfeszítés jellemezte. Ma már fordított a helyzet. A ma társadalma a dolgozók általános elégedettségére, szociá­lis biztonságára, a jó munkakörnyezetre, a kedvező életfeltételek megte­remtésére törekszik, hogy az a munka, ami nemzeti javaink előteremtését szolgálja, örömöt, életerőt kölcsönözzön az embernek. NÉZZÜNK A VISSZAPILLANTÓ TÜKÖRBE szén olyan termelési ágban dolgozik, amelyik a civilizáció fejlődése révén mindinkább előtérbe kerül. Az ötvenes évek elején már maga a szocializálódás puszta ténye sejtet­te: nemcsak a nagyüzemi mezőgazda­sági termelés alapjainak letételével, az ember emberré vállasának folya­mata is megkezdődött. Az 1960—70-es időszakban folytatódott az álapoik szi­lárdítása, megfelelő technikai eszkö­zök birtokába jutott mezőgazdasá­gunk, s telt az erőből a munkakör­nyezet megváltoztatására, bizonyos értékű szociális juttatások előterem­tésére is. Persze nagyobb mértékű változásokra csak a hetvenes évek elejétől kezdődően ikerült sor, főleg a CSKP XIV. és XV. kongresszusa után, mely időszakot a termelés koncent­rálása, racionalizá­lása jellemezte. E- zek a „hétmérföl­­deá léptek“ hatás­sal voltak dolgo­zóink munkakör­nyezetének, anyagi jólétének minősé gi\ változására. A ХП/. kongresszus egész sor új intéz­kedést hozott, me­lyeik közül csak néhányra emlékez­tetünk: 1971-ben törvény született a többgyermekes csa­ládok anyagi támo­gatására. ötszáz koronás segélyben részesültek az anyaszabadságon levő dolgozó nők. Emellett az 1960- ban meghatározott mezőgazdasági nyugdíjasok járulé­ka 120 koronával, elhunytuk után az élettársnak való segély értéke 60 százalékkal nőtt. 1972 januárjában ismét megemelték a többgyermekes családoknak járó szociális juttatások értékét. A mezőgazdaság vonalán történő szociális intézkedések az utóbbi évek­ben minőségbeli változásokon mentek át. Ugyanis az összevont, egyesített mezőgazdasági termelőegységek ma már ipari szinten képesek megoldani a munkakörülmények javítását, a kul­túra, a sport, a munka utáni rehabili­táció kérdését. Az említettek érdeké­ben született 1975-ben az a kormány­­rendelet, mely az említettek viszony­latában meghatározó jellegű volt az 1976-os 1980-as évekre. Ezen a szaka­szon a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége is nagy munkát végzett. A A télen fűtött, jól felszerelt műhelyben a munka is jobban megy A mezőgazdasági termelés a XV. pártkongresszus után a külső ekonó­­miai nehézségek és a kedvezőtlen ég­hajlati viszonyok ellenére is — sike­resen folytatódik. A pozitív fejlődés fő érdemei közé tartozik a -csehszlo­vák mezőgazdaság iparpsítására való törekvés, a tudományos technikai fej­lődés új ismereteinek „ütőképes“ fel­használása. A mezőgazdaság ma már a „felnőtt“ termelési ágak közé tar­tozik: lassan megszűnik a „mezőgaz­dasági munkás“ fogalom, új profesz­­sziók születnek. Az itt dolgozók leg­többje ma már képesített mezőgaz­dász, akiknek munkakörülményei, anyagi helyzete megközelíti, sőt sok helyen minőségileg túlszárnyalja az ipari dolgozók kedvező munka- és életkörülményeit. A mezőgazdasági dolgozó ma már jogosan igényli a róla való komplex gondoskodást, ki­dolgozókról való komplex gondosko­dást főleg a munkahelyi körülmények javítása és a preventív egészségvéde­lem felé irányították; mely intézkedé­sek a szövetség múlt évi felmérései szerint gyümölcsözőek voltak. A 6. ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIRŐL A mezőgazdaság szociális program­jának teljesítésére fordított kiadások 1975—78-ig 40 százalékkal nőttek. Míg 1975-ben 2,2 milliárd, addig 1978- ban 3,1 milliárd koronát fordítottak szociális célokra. Hasonló javulás történt a 6. ötéves terv utolsó két évében is. 1979-ben és 1980-ban a mezőgazdasági üzemekben nagy gon­dot fordítottak az egészségvédelem mellett a munkavédelemre. Továbbá nőtt az üzemi lakások száma, mindig több és több szövetkezet rendelkezik üzemi konyhával. Habár eddig főleg pozitívumokról volt szó, nem hagyhatók említés nél­kül a gondok sem. A munkakörülmé­nyek javulása ellenére az állatte­nyésztésben dolgozó nők közül sokan szenvedtek munkabalesetet. Ez főleg a - fiatal korosztályt harmincéves korig, és az idősebb, az ötvenötödik életévüket betöltő asszonyokat érinti. Kedvezőtlen a helyzet a védőeszkö­zökkel, öltözetekkel való ellátás te­rén, ugyanis nem mindig van belőlük elegendő, s minőségük sem olyan, a­­milyenről a szabályok „beszélnek“. Az utóbbi években határozottan ja­vult a helyzet az üzemi étkeztetés vo­nalán. Az állami gazdaságok ma már ezen a téren olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint az ipari termelőegy­ségek, a szövetkezetekben viszont év­ről évre több ember étkezhet üzemi konyhán. Habár ma már a gazdasá­gok nyolcvan százaléka rendelkezik étteremmel, a meglevő kapacitás nincs jól kihasználva. Tehát jó lenne, ha a szövetkezeti dolgozók tudatost tanák az említett szolgáltatások elő­nyeit. Ma már talán nincs Is olyan szö­vetkezeti dolgozó, aki nem választott volna a gazdaságok által felikínált üdültetési lehetőségek közül. Az üze­mi üdülőtelepek befogadóképességét a következő adattal érzékeltethetjük: a rekreációs központok befogadóké­pessége 1975-től 1978-ig 24 ezer 125- ről, 31 ezer 463-ra nőtt., Elmúltak azok az idők,' amikor a mezőgazda­­sági dolgozók nyáron nem üdülhettek. Az említett rekreációs központok egész évben üzemelnek s a külföldi üdülé­seket is nagyobbrészt Idényben bo­nyolítják le. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének jó szervező munkája és a dolgozók aktivitása révén ma már mindig több a szakképzett tagok szá­ma, ami velejárója a hatékonyabb termelésnek. Persze az állattenyésztés vonalán még hiányosságok mutatkoz­nak, ahol a gondozók többsége nem szakképzett. A 7. ötéves terv időszakában követ­kezetesebben, okosabban ikell majd bánni a szociális program ökonómiai eszközeivel, ami természetesen szo­ros összefügésben van a termelés fej­lődésével. A szociális intézkedéseknek természetesen hatniuk kell a dolgo­zók munkavállalásának fokozására, a munkaidő jó kihasználására. A jövőben nagyobb ellenőrzéseket kell eszközölni az említett szakaszon, ugýanis még ma is észlelhetők a kö­vetkezők: nemegy esetben a kisebb gazdaságok szerényebb szociális esz­közei sokkal hatásosabban, célszerűb­ben vannak kihasználva, mint más „nagyvonalú“ gazdaságokban. A jövő­ben hatásos intézkedésekkel meg kell szüntetni az egyes gazdaságok közötti — a szociális juttatásokkal kapcsola­tos —: különbségeket. Az eddigi gya­korlat ugyanis arról árulkodik, hogy az említetteket inkább a szervezési, tervezési gondatlanság, s . nem az anyagi eszközök hiánya váltja ki. Amint ezt minden vonalon tapasz­talhatjuk, a CSKP agrárpolitikájának szociális programja elsősorban a dol­gozó embert támogatja, az ő igényeit kívánja — az államkassza nem cse­kély anyagi eszközeivel — támogatni. Természetesen az, hogy ezeket a java­kat milyen módon hasznosítjuk, az egyes gazdasági egységek vezetőitől, az igényeit, közlő, a véleményét ki­mondó, aktív mezőgazdasági dolgozó­tól is függ. KALITA GABOR CÉLISMERET, MUNKALENDÜLET A Dvory nad Zitavou-I Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet mellett 66 taggal tevékeny szakszervezeti bizottság működik, Vojtech Valaška elnök irányításával. Az alapszervezet széleskörű szocia­lista versenyt indított a CSKP XVI. kongresszusa és a párt megalakulásá­nak 60. évfordulója ' tiszteletére. Az alapszervezet összesen 16 kollektív és 177 egyéni vállalást tett, melyek össz­értéke közel 36 ezer korona. A tagok közül ötvenen a szaratovi mozgalom alapján fejtenek ki tevékenységet, ami nem maradt eredmény nélkül: A pedagógusok és alkalmazottak tavaly Is 46 ezer korona értékben teljesítet­ték vállalásukat. Az idén vállalták, hogy szenet, vi­zet, üzemanyagot és villanyáramot ta­karítanak meg 6 ezer korona érték­ben. A szaktanintézet környékének szépítésére 660 brigádórát Ikívánnak fordítani. Szép eredményeket érnek el az értékes nyersanyagok gyűjtésé­ben is, ugyanis nem kevesebb mint 10 tonna vasat, 370 kg papírhulladé­kot adnak le. A vállalásokban helyet kapott 15 előadás megszervezése. A Benkovics Mária vezette bronzér­mes szocialista brigád nemcsak a konyhai gépek gondozását, karbantar­tását vállalta, de súlyt helyez a zöld­ségfélék és tejtermékek ésszerű al­kalmazására. Gondjuk van az élelmi­szer, kenyér, víz és villanyenergiával való gazdálkodásra. A többéves tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a pedagógusok és a szaktanintézet alkalmazottai vállalá­saikat nem csupán teljesítik, hanem a vállaltaknál lényegesen többet is nyújtanak társadalmunknak. Remél­jük, így lesz ez az idén is. P. J. Plavec, Kolárovo /V4/VWW^/^^W^^V^V^^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ A TERMELÉS MOTORJA: A széles körű kongresszusi verseny Két alkalommal Is megérdemelten jutottak a Komáromi (Komárno) Járá­si Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizottsága vörös vándorzász­lajához. Mármint a valamivel több mint háromezer hektáros naszvadi (Nesvady) szövetkezet tagjai. Nem másért, mint a 6. ötéves tervidőszak­ban elért kiváló termelési eredménye­kért, a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásért, a szocialista munka­verseny széleskörű kibontakoztatásá­ért ás kötelezettségvállalásaik példás teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért. Hát nem örömteljes érzés olyasmi­ről hallani, hogy ennek a közös gaz­daságnak a dolgozói — az említett tervidőszak öt éve alatt — 54 száza­lékkal növelték a mezőgazdasági ter­melést? Egyazon nagyságú termőterü­leten, de lényegesen csökkentett mun­kaerőlétszámmal?. .. Node, vegyük a múlt évet, ami em­berpróbáló, gépszaggató volt, amit mégis kiváló eredményekkel zártak. Hiszen a szövetkezet fennállása óta a leggazdagabb búzatermést takarítot­ták be, hektáronként 6,95 tonnát. Jó­nak mondható a cukorrépatermés is, 38,7 tonna hozamátlaggal. A kukorica termsztésében még késik az előretö­rés, bár az öt tonnán felüli hozamát­lagot már öt évvel ezelőtt elérték. A tejtermelést illetően még nem a leg­elsők a járásban, de már a négyezer literes évi tejhozamátlagot túlhalad­ták, vastagon számítva, ez félezer literrel több, mint a járási átlag. KENDERNÉ VÉLEMÉNYE Lássuk csak, mit jelent a tudatos cselekvőkészség, az egészséges elége­detlenség, ami a fejlődés előmozdí­tója. Mert mi más lehetne? Kender Ilona, a szövetkezet kiváló fejője, aki huszonnégy tehenet fej, s tavaly 5080 literes évi fejési átlagot ért el, azzal rukkolt ki, hogy van még tartalék a tejtermelésben, csak fel kell tárni, s hasznosítani. Szószerint azt mon­dotta: a silótakarmány sokkal jobb minőségű is lehetne ...IS azzal sem elégedett, hogy a szövetkezet által eladott tejnek csak a 74 százaléka I. osztályú, amit — szerinte — fel mint a községfejlesztés- és csinosítás szakaszán. ... ÉS A SZAVATARTÄSÉ IS...!-Arról már Szabados István, a szövetkezet személyzeti osztályának vezetője tájékoztatott, hogy az 578 tag kongresszusi versenyvállalásának pénzértéke jócskán túlhaladja a más­félmillió koronát. Miből tevődik majd össze? Abból, ha lelkiismeretes, hozzáértő, szorgal­mas munkájukkal a tervezettnél 70 tonnával több gabonát termesztenek, ha tíz tonnával több húst, tízezer li-Kender Ilona — a szövetkezet és a járás kiváló fejője és Gerhát Ferenc a szocialista munlkaversenyben elért kimagasló eredményeiért megkapta a Szövetségi Kormány és a Csehszlová­kiai Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Központi Bizottsága érdemérmét terrel több tejet termelnek a tervezet­ten felül. Ha a megszabott üzem­anyag két százalékát, valamint öt­venezer köbméter gázt, 38 ezer kWó villanyenergiát megtakarítanak, ha 50 ezer koronával csökkentik a termelési és egyéb költségeket; ha közel ötezer óra társadalmi munkát végeznek, s legkevesebb száz tonna hulladék­vasat összegyűjtenek. Ehhez annyit: az adott szó kötelezi Ügy ismerjük a naszvadiakat, hogy szavatartók. A párt iránti tisztelet­nyilvánítás és elkötelezett magatartás ez, nem lenne illő, ha ... Node, in­kább a versenyvállalésok túlteljesíté­se az, amit a társadalom elvár... Ott, ahol ily sok az élenjáró, a példás és tetőtől talpig becsületes dolgozó, meg­tesznek mindent annak érdekében, hogy a vállalások maradéktalanul a 1 A naszvadi (Nesvady) zárszámadó közgyűlésen Tvrdoú Adám mérnök, a szövetkezet elnöke díszoklevelet és pénzjutalmat nyújt át a tagoknak sokéves, áldozatkész tevékenységük erkölcsi-anyagi elismeréseként kellene tornászni legalább 80 száza­lékra, vagy e fölé... Miként értelmeztem jómagam eze­ket a minőségre és hatékonyságra mozgósító szavakat? Ügy, hogy egy kicsit jobbra, egy kicsit többre töre­kedhetnének a takarmányozók és fe­jők ... s az egyébként nagyon meg­tisztelő III. helyet a II., vagy az I. válthatná fel. Ennek legjobb bizonyítéka: az egész tagság jó munkájának eredményeként kerülhetett sor a busás nyereség el­könyvelésére. S ezen nyereség 23 szá­zalékát kapták meg a tagok, annak arányában, ki milyen eredményesen dolgozott. Ez a plusz személyi jöve­delem mindenképpen életszínvonaluk emelkedését segítette elő. EZ IS HOZZÁÁLLÁS DOLGA.,. Az élenjáró szövetkezet tagsága ta­valy igen jelentős összegű kötelezett­séget vállalt — és jobbára teljesített is — hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának tisz­teletére. Az egészből itt csak két kol­lektíváéra utalunk. A Ž i v C á k Ondrej sertéstenyész­tési ágazatvezető által irányított 13— 13 tagú munkacsoportok például vál­lalták, hogy hatvanöt malaccal többet választanak el, mint azt a terv elő­irányozza. E vállalásuk csak részben teljesült, mert negyvenöt malactöbb­lettel kellett beérniük, de megérte így is a fáradozást. Másból viszont túlteljesítették vállalásukat, így az 57 ezer korona vállalt érték 72 500 koronára sikeredett. És mivel köszöntik а XVI. pártkong­resszust, valamint a CSKP megalaku­lásának 60. évfordulóját? Malacból a tervezetten felül százat választanak el a rájuk bízott kocaállománytól, megtakarítanak 15 tonna abraktakar­mányt, s félezer óra társadalmi mun­kát végeznek, mégpedig munkakör­nyezetük szebbé, jobbá tétele, vala­népet szolgáló termékké, közhasznú értékké, koronákká váljanak, amiből milliók képződnek. SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS Amint már említettük, a tiszta nye­reség kijzel egynegyedét a tagok vág­ták zsebre, s fordítják arra, amire a legjobb belátásuk szerint fordítható, vagy a takarékpénztárba tehető. E közvetlen részesedésen túl egyéb jut­tatások is megilletik a tagokat. Pél­dául a szociális-kulturális alapra fél­millió korona jutott a tiszta nyereség­ből. Ebből egészülnek ki az alacso­nyabb nyugdíjjáradékok, s jut a fel­nőttoktatás költségeinek a fedezésére is (már az idén szeretnék elérni, hogy a tagság 54 százaléka rendelkezzék alap-, közép- és felsőfokú szakképe­sítéssel!!!). S természetesen az arra rászoruló tagok gyógyfürdői kezelése, az erőfelfrissítést, ország-világlátást szolgáló üdülések, társasutazások, ta­nulmányutak, kulturális- és sportélet­fellendítés költségeit is ebből az alap­ból fedezik. Am jó lenne, ha még több mezőgazdasági szaklapot járat­nának, legalább az arra érdemes dol­gozóknak, akik a termelésben hasz­nosíthatnák az abból szerzett szakis­mereteket. No és a szocialista munka­­verseny győztesei, élenjárói pénz-, vagy tárgyi megjutalmazásának költ­ségei szintén ebből dotálódnak. A tagságnak 82 százaléka (450 fő) kap­csolódott be például tavaly is a szo­cialista munkaversenybe. Ennek a széleskörű versengésnek, termelései-tudásgyarapitási verseny­nek a közvetlen és közvetett hatása is hozzájárult a járási méretben is kiváló eredmények eléréséhez. Az idei kongresszusi verseny is legalább olyan sikeres lehetne — ha nem jobb —, mint a tavalyi. Kiváló versenyszellemet, következe­tes feladat- és vállalásteljesítést! N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom