Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-14 / 11. szám
AZ SZSZK mezőgazdasági és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. MÁRCIUS 14. 11. szám * XXXII. évfolyam * Ara 1,— KC« Segítsen, ne legyintsen a kéz! Egyik ismerősöm a minap megkérdezte, hol s mivel töltöm a hét végét. Amikor megmondtam, ugyancsak elcsodálkozott. „Nyúitenyésztési konferencia, no hiszen!“ — legyintett sokatmondóan, majd sietve faképnél hagyott. Nem értem: miért legyintgetnek egyesek, ha olykor-olykor szóba kerül a kertészkedők, a kisállattenyésztők vagy teszem azt a háztáji szerződéses állattartásra vállalkozók ügye, szorgalma? Én amondó vagyok, a serénykedők inkább társadalmi elismerést és megbecsülést érdemelnének. Szlovákia számos községében gazdag hagyománya van a háztáji állattartásnak, és a valamivel újabb keletű kisállattenyésztésnek Is. Sok helyütt még gyerekcipőben jár a szervezett tenyésztői tevékenység, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai országos viszonylatban mégis érdemdús tevékenységet folytatnak. Népszerűsítik és sokrétűen fejlesztik a fajtatiszta apróállatok háztáji tenyésztését, sok-sok fiatalt és felnőttet nyernek meg e nemes kedvtelésnek, önzetlenül bekapcsolódnak a települések fejlesztését és csinosítását szorgalmazó feladatok teljesítésébe, és számtalan esetben hasznos segítséget nyújtanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. S mindezen felül: a szövetség helyi szervezetei széles tömegeket mozgósítanak a központilag meghirdetett háztáji szerződéses állattartás meghonosítására. És ezek között a szorgalmas emberek között bizony ott vannak a nyulászok is. Sőt! Nem csupán ott vannak, de jó példával mindenkor az élen járnak. Szlovákiában tíz évvel ezelőtt vette kezdetét a szerződéses nyúlfelvásárlás. Az első évben mindössze harminckilencezer vágóérett állatot adtak át a felvásárlóknak, tavaly viszont már alig győzte szusszal -— és szállító- meg feldolgozókapacitással — a felvásárlással megbízott nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat. Nem csoda, hiszen csaknem négyszázezer vágóállatot kínáltak a tenyésztők, akik fokozott aktivitással válaszoltak a szövetség központi bizottságának a háztáji szerződéses állattartás fellendítését szorgalmazó felhívására. Azon a bizonyos konferencián, amelyet a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel és a Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal karöltve — és neves magyarországi szakemberek részvételével — rendezett meg, a mezőgazdasági minisztérium képviselője nagyra értékelte a nyulászok igyekezetét. Hangsúlyozta, hogy a szerződéses nvúltenyésztők komoly feladatra vállalkoztak, amikor elhatározták, hogy a 7. ötéves tervidőszakban évi átlagban ötszázezer pecsenyenyulat fognak értékesíteni. Egyúttal biztosította a nyulászokat a központi szervek hatékony támogatásáról. Ha megvalósul az épülő szaporító nyúltelep és a központosított nyúltáp-készítés, minden bizonnyal legalább olyan hasznára lesz a háztáji nyúltartás fejlődésének, mint mondjuk a régóta kért nvűlketreceknek és különféle tenyésztői kellékeknek a forgalmazása. Tavaly a Barcelonában megtartott nyúitenyésztési világkongresszuson nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a hústermelés, illetve az emberi táplálkozás ésszerűbbé tétele érdekében népszerűsíteni, fejleszteni kell a nyúltenyésztést. Bárhogy nézzük, sok a tennivalónk, hogy legalább a KGST keretein belül az élvonalba kerüljünk. Merthogy szeretnénk behozni a lemaradást. Márpedig, akkor ne legyintsen, inkább segítsen a kéz! KADEK GABOR Az országos nyúlfelvásárlási versenyben tavaly a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás a harmadik helyen végzett. A sikerhez Zátory István is jelentősen hozzájárult; tizenkét éve foglalkozik nyulászattal, évente mintegy háromszáz nyulat értékesít. Kádek Gábor felvétele ■ Lapunk 4. oldalán a szerző A termelés motorja: A széleskörű kongresszusi verseny című cikkében azt igyekszik érzékeltetni, mily jelentős — egy mezőgazdasági üzemen belül is — a jó versenyszellem, a vállalt kötelezettségek teljesítése, a dolgozókról való gondoskodás stb. ■ A táncoskedvű nép vagyunk című írás átfogó képet ad a csehszlovákiai magyar néptáncmozgaiom helyzetéről, küldetéséről, perspektívájáról. Az írás lapunk 6. oldalán található. ■ A 11. oldalon közölt „Gazdag teríték“ című írás a SALIMA '81 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállítás új termékeit mutatja be az ésszerű táplálkozás és a közélelmezés szempontjából előnyös választék tükrében. ■ A „Megvalósuló célprogram“ című cikk — lapunk 14. oldalán — Szlovákia halgazdálkodásának távlatait körvonalazva felvázolja az SZHSZ erre vonatkozó törekvéseit. Ä növénytermesztés intenzlfikációs tényezői közül nagy jelentősége van a jó minőségű vetőmagvak használatának. Itt elsősorban a nagy termőképességű biológiai anyag nemesítésére és előállítására, a köztermesztésre engedélyezett fajták vetőmagjának szaporítására, valamint a vetőmagvak tisztítására, kezelésére, osztályozására és forgalmazására kell gondolnunk. Mezőgazdasági dolgozóink és szakembereink előtt ismeretes, hogy a biológiai anyag, tehát a vetőmagvak minősége nagymértékben befolyásolja a termesztés sikerét. Nemrégiben a Slovosivo vezérigazgatóságán arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a termelési-gazdasági egységek dolgozói, a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak közreműködésével, hogyan gondoskodtak a tavasziak vetéséhez vetőmag szaporításáról, tisztításáról, kezeléséről, osztályozásáról és forgalmazásáról. tavaszi Árpa A vetőmagellátás jónak mondható, zavarólag csupán az hat, hogy az idén ötezerhétszáz tonna vetőmagot szállítunk külföldre, ebből 3400 tonnát a Szovjetunióba, hatszáz tonnát a Román Szocialista Köztársaságba, ezer tonnát a Lengyel Népköztársaságba, hétszáz tonnát pedig Magyarországra. Az export nyomán keletkezett hiányt részben az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tartalékalapjából, részben pedig a mezőgazdasági üzemek saját vetőmagalapjából fedezik. Némi problémát jelent a kelet-szlovákiai kerület igényeinek kielégítése is, hiszen itt a kedvezőtlen időjárási viszontagságok eredményeként nem tudták az ősziek tervezett vetésterületét betartani, így ezt a területet tavaszi árpával kell bevetniük. A megnövekedett igényeknek csak a vetőmagvak nyugat-szlovákiai kerületből történő átcsoportosításával és a MÉM tartalékalapjának felhasználásával tudnak eleget tenni. Ami a fajtaválasztékot illeti, elsősorban a Spartan dominál, a továbbiak közül — mennyiségi sorrendben — pedig a Korái, Trumph, Rapid és a Favorit következik. ZAB A vetőmagellátásban nincsenek különösebb. problémák, az időközben megnövekedett igényeknek a MÉM tartalékalapjának felhasználásával tudnak eleget tenni. Mintegy kétszáz A vetőmagellátás helyzete Szlovákiában tonna vetőmagot külföldről importálunk. Ennek eredményeként az Idén mind a magra, mind a keverékekben termesztett zabból elegendő mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. KUKORICA Az előzetes adatok alapján Szlovákiában az idén a magra termesztett kukorica vetésterülete százhatvanezer, a silókukoricáé százhúszezer, a zöldtakarmányként, keverékekben termesztett kukorica vetésterülete pedig mintegy tizenháromezer hektár lesz. Ha a magra termesztett kukorica esetében átlagosan 25 kilogramm hektáronkénti vetőmagmennyiséggel számolunk, akkor a szükséglet négyezer tonna. Jelenleg 5130 tonna I. minőségi osztályú vetőmag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ebből 329 tonna tartozik az igen korai (FAO 199-ig], 1748 tonna a korai FAO 200— 299), 2238 tonna a középkorai (FAO 300—399), 715 tonna pedig a közepes (FAO 400—499) éréscsoportba. A középkései és a késői (FAO 500 feletti) éréscsoportba tartozó fajtákat, hibrideket a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok, eredmények alapján kizárták a termesztésből. Szerintünk — a mezőgazdasági üzemek vezetőinek panaszaiból ítélve >— kevés az igen korai éréscsoportba tartozó hibridek részaránya. A Slovosivo vezérigazgatóságának illetékes dolgozója, Bartalský agrármérnök egyetértett álláspontunkkal, de megjegyezte: ebben az éréscsoportban mindössze egy hibrid szerepel, mégpedig a KWS- 150-Edo jelzésű, amit hazánkban licenc alapján mindössze száz hektár területen szaporítunk, és ez igen kevés. Ebből a hibridből az idén elsősorban a kelet-szlovákiai kerület igényeit elégítik ki, már előre gondolva az ott uralkodó időjárási viszontagságokra. Ha silókukoricából átlagosan 45 kiló vetőmagmennyíséget számolunk hektáronként, akkor 4800 tonna a szükséglet, összesen 5428 tonna vetőmag van előkészítve, de ebből előzetes megegyezés alapján háromezer tonnát a Cseh Szocialista Köztársaságba szállítanak. A hiányzó részt a Slovosivo vezérigazgatósága magyarországi behozatallal pótolta, ahonnan elsősorban szarvasi nemesitésű hibrideket és a silókukorica fajtakísérleteiben első helyen végzett Веке De 246-as hibridet hoztuk be. Ezenkívül a tőkés országokból (USA, Franciaország, NSZK) további 765 tonna vetőmagot importálunk. A zöldtakarmányként, keverékekben termesztett kukorica vetőmagját részben a MÉM tartalékalapjából, részben pedig a mezőgazdasági üzemek saját vetőmagalapjából fedezik. HÜVELYESEK A magra és a keverékekben termesztett hüvelyesekből (bab, borsó, lencse, lóbab) a tavaszi bükköny kivételével elegendő mennyiségű vetőmag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. OLAJOSOK Mustárból, mákból, napraforgóból, szójából, lenből és kenderből maradéktalanul kielégíthetők az igények. LUCERNA, VÖRÖSHERE Sajnos, mindaz, amit a korábbiakban elmondtunk, korántsem érvényes a lucernára és a vörösherére. Különösen akkor, ha az előbbiből az idén százötvenezer, az utóbbiból pedig nyolcvanezer heiktár területet kellene bevetni. Igen, kellene, mert a tervezett 1300 tonnával szemben csak 471 tonna vetőmagot vásároltak fel lucernából, amelyből a tisztítás, kezelés és osztályozás után mindössze 209 tonna elismert, fémzárolt vetőmagmennyiséget nyertek. A vöröshere esetében a tervezett 1400 tonnával szemben 984 tonnát vásároltak fel, ebből mindössze 379 tonna lett elismerve vetőmagnak. Némi javulás ugyan várható a mezőgazdasági üzemek vetőmagalapjának- felhasználásával, de ez is kevésnek bizonyul. *jj .. Ez a kedvezőtlen helyzet problémát jelenthet a tömegtakarmányok termelésében. Ezért nem véletlen, hogy a CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak javaslata alapján a tömegtakarmányok termelését a jelenlegi ötéves tervidő* szakban, a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, gyorsabb ütemben — 13—14 százalékkal — kell növelni. A javaslat ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy gondoskodni kell elegendő jó minőségű vetőmagról, főleg az éve* lő takarmánynövények termesztéséhez ... FÜFÉLÉK Lényegében ugyanaz a megállapítás érvényes, mint a lucerna és a vöröshere esetében. A szükségletnek csupán a fele biztosított, mert a külföldi behozatal két harmadával lesz kevesebb. CUKORRÉPA Az idén a cukorrépát 65 ezer hektáron kell termelni. Harmincezer hektár területre a Dobrovická A fajta, húszezer hektár területre a csomagolt Arimona fajta, 4600 hektár területre szintén az Arimona, de csak mechanikusan kezelt fajta, 10 ezer 400 hektár területre pedig külföldi fajták (Kawegigamono, Monofort, Kawemono, GM—65, KWS Se 932) kerülnek. Ez utóbbiakat Svédországból és az NSZK-ból importáljuk. Lényegében az összes vetőmag minősége kiváló, így reménykedhetünk abban, hogy az idén több, magasabb cukortartalmú répát takarítunk be, mint a korábbi években. BURGONYA Az ültetőanyag egyelőre Csak a korai burgonya esetében biztosított. A Slovosivo vezérigazgatóságának illetékes dolgozói az ipari célokra termesztett és az egyéb burgonya esetében még tárgyalásokat folytatnak a csehországi és a külföldi partnerekkel. — ★— Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az előkészített vetőmagmennyiség nem minden növényi kultúra esetében fedezi az igényeket, ami elsősorban a járási irányító szervektől követel nagyobb rugalmasságot a szétosztásnáll BARA LÄSZL0 agrármérnök t Г
