Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
I SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 7. SZILÁRD ALAP BIZTATÓ JÖVŐ Á nagyölvedi (Veiké Ľudince) szövetkezet tavaly ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az eltelt időszak alatt a gazdaság nagy lépést tett előre a fejlődésben. A termelés minden területén meghonosította a korszerű technológiai eljárásokat, szilárd alapokra helyezte a közös gazdálkodást, s a tagság számára megteremtette a jólét, a magas életszínvonal feltételeit. A termelésükre jellemző az új módszerek keresése, az adottságokban és az emberekben rejlő lehetőségek és erők lehető legnagyobb mértékű kiaknázása, valamint a gazdaságos termelésre való törekvés. Ha csupán az elmúlt öt esztendő adatait vesszük figyelembe, már akkor Is szembetűnő az elért eredmények felfelé ívelő görbéje. Habár nem nagy szövetkezetről van szó s csupán 1856 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodnak, szinte minden egyes ágazatban kidomborodik a belterjes termelés elveinek érvényesítése. Míg 1976-ban a gabonafélék átlaghozama alig haladta meg a negyven mázsát hektáronként, addig tavaly már hatvanhárom mázsás átlaggal dicsekedhettek, s járási viszonylatban a harmadik helyre kerültek. A belterjes termelés mellett szólnak az állattenyésztés eredményei is. Hiszen egy hektár szántóterületre számítva tavaly 876 liter tejet és 438 kiló húst termeltek. Tehát a lévai (Levice) járásban — nem véletlenül — a gazdaságilag legstabilabb, élenjáró gazdaságok sorába zárkóztak fel. Habár úgyszólván minden évben eleget tettek elnök. — Szinte naponta kapcsolatban kell lenni velük, minden dolgozóval ismertetni kell feladatát és felelősségkörét. Tagságunktól nemcsak elvárjuk, hanem megköveteljük, hogy aktívan részesedjenek az irányításban. Javaslataikkal és hozzászólásaikkal segítségünkre legyenek a problémák megoldásában, a fogyatékosságok fel' tárásában s ezáltal a feladatok teljesítésében. Gazdasági helyzetünk lehetővé teszi a dolgozók sokoldalú támogatását, az elért eredmények szerinti, megkülönböztetett jutalmazást. A másik oldalon viszont megköveteljük, hogy mindenki teljes felelősséggel és becsülettel végezze feladatát. A prémiumrendszer egyik figyelemre méltó vonása, hogy még a taggyűléseken és a havonta megtartott részleggyűléseken való részvételre is ösztönzi a tagságot. Hiszen ezért az alapbér három százalékának megfelelő összegű prémium jár. Viszont minden egyes elmulasztott gyűlésért az alapbér egy százalékkal csökken. A prémiumrendszert a termelés minden egyes ágazatában érvényesítik. De lényegét, mozgósítóerejét talán a legmeggyőzőbben érzékelteti a cukorrépa-termesztésben érvényesített anyagi ösztönzés. Egyeléskor az egész termőterületet szétosztják a tagság között. Az egyelés négy napon belüli elvégzéséért áranként négy korona, a minőségi munkáért hektáronként 222 korona prémium jár. Ezenkívül a háromszázötven mázsás termésen felül minden egyes mázsa többlettermésért három koronát fizet•• ; -Urbán Ferenc, a nagyölvedi gzövetke-zet elnöke huszonöt éve áll a gazdaság élén, s életének java részét aközös gazdaság fellendítésének áldozta . Fotó: —ita— 13 Eözös gazdálkodás, közös érdek feladataiknak, fennállásuk óta tavaly zárták a legeredményesebb gazdasági évet, amikor a meglehetősen szeszélyes időjárási viszonyok ellenére az előirányzott tervet valamennyi mutatóban teljesítették, illetve túlteljesítették. Urbán Ferenc elnökkel — aki immár huszonötödik éve áll a szövetkezet élén — a számadatok halmazát tanulmányozva arra a kérdésre kerestük a választ, miben is rejlik a sikeres gazdálkodás nyitja, milyen tanulságokat, tapasztalatokat vontak le az elmúlt évek során, s ezek gyakorlati érvényesítésével hogyan lehet tovább növelni a termelést. — Az elmúlt öt esztendőben a CSKP XV. kongresszusának, valamint a CSKP KB plénumüléseinek .Irányelveit szem előtt tartva, elsősorban a növénytermesztés színvonalának növelésére törekedtünk — mondotta az elnök. — Vagyis arra, hogy ez a szakasz összhangban legyen az állatte nyésztési termeléssel. Ezért fokozott figyelmet szenteltünk a gabonaprogram megvalósításának és a bőséges, jó minőségű tömegtakarmány-alap megteremtésének. E célkitűzésünket teljes sikerrel valóra váltottuk. A szövetkezet életében kiemelkedő szerepet játszik a szigorú munkafegyelem, a jó szervezés, a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése s a személyi felelősség, amely a vezetőkre és a tagságra egyaránt érvényes. A tervfeladatok túlteljesítésére, a munka minőségének javítására irányuló törekvésnek fő mozgósító ereje a szövetkezeti demokrácia elmélyítésében, valamint az állandóan nagyobb teljesítményre serkentő erkölcsi és anyagi ösztönzésben rejlik. — A vezetők nem szigetelődhetnek el a dolgozóktól — jegyezte meg az nek ki. Természetesen az elért hozamokat a kiosztott parcellák szerint értékelik. Tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy a dolgozók egymás és a traktorosok munkáját is szigorúan ellenőrzik, hogy betakarítás idején nem késlekednek a földben maradt répa utókiszedésével. Az ilyen feltételek mellett csak természetes, hogy tavaly is valamennyi őszi terményt még a korai fagyok beállta előtt biztonságba helyezték. Igaz, előfordul, hogy a leghatásosabb intézkedés, a fokozott igyekezel is csődöt mond, ha történetesen hiba csúszik az agrotechnikába. Tavaly a gazdaságban cukorrépából 552 mázsás átlaghozamot értek el hektáronként Ezzel a csúcshozammal a nyugatszlovákiai kerületben a negyedik helyre kerültek. Ennél nagyobb termésük csak 1975-ben volt. A többi években a négyszáz mázsás átlagot sem érték el. Joggal feltehető a kérdés, vajon az elért hozamokban észlelt óriási különbség csupán az időjárás rovására írható? Nyilvánvalóan nem. Ez kiderült a beszélgetésből is. Ugyanis 1976-tól kezdve a cukorrépa vetési normáját tíz kilogrammról öthét kilogrammra csökkentették, s a gyengébb termésű külföldi fajták termesztésére tértek át. A kisebb menynyiségű vetőmag következtében nem érték el a megkövetelt egyedszámot s ez a hektárhozamokban is érzékelhetően visszatükröződött. Mi okozta az ugrásszerű változást? Az, hogy tavaly visszatértek a beváltnak bizonyult Dobrovická fajta termesztésé hez. Am, ami a leglényegesebb, a vetési normát tizenkét kilóra növelték, s ezáltal biztosították a kellő egyed számot. Hogy ez mennyire fontos agrotechnikai tényező a hektárhozamok alakulásában, azt a szövetkezet példája igazolja. Emellett a répa cukortartalma is kedvezően — tizenhat százalékon felül — alakult. A gazdaság vezetői az ökonómiai mutatókat is figyelemmel kísérik. Ezért bár a szemes kukorica termesztésében a tervezett hektárhozamot túlteljesítették, az elért ötvenkét mázsás átlaggal, joggal nincsenek megelégedve. Hiszen a tetemes költségekkel járó termelés a hatvan mázsán felüli átlaghozam elérésénél válik rentábilissá. Véleményük szerint ezt a termelési szintet csakis a korai vagy középkorai hibridek, valamint a megfelelő vetőgépek biztosításával érhetik el. Csak méltányolni lehet azt az igyekezetei, amelyet a szövetkezet a takarmányalap megteremtése érdekében több éven át tanúsít. Hiszen míg a járás gazdaságainak többsége takar mányhiánnyal küzd, a nagyölvediek mindig gazdag készlettel rendelkeztek. Mi ennek a titka? A válasz egyszerű! Elsősorban megkülönböztetett figyelmet szenteltek az évelő takarmányok termesztésének. Tavaly például lucernából — szárazanyagban számítva — száz mázsán felüli átlagtermést érteik el. De igyekeztek az egynyári takarmányokból is — főleg silókukoricából és a köztes növények termesztésével — minél nagyobb mennyiségű zöldtömeget előteremteni, Továbbá minden mellékterméket maradéktalanul hasznosítottak. A leveles répafej, a répaszelet és a kukoricaszár sílózásával jól kiegészítették a téli készletet. ^ Az elmúlt öt év alatt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében is jelentős előrelépést tett a szövetkezet. Megkezdték a haszonikeresztezést és stabilizálták a tehénállományukat. Ennek eredményeként a tehenek hasznossága évről évre növekedett. Habár tavaly a tehenészetben elért háromezerháromszáz literes tejtermelési átlaggal, a hízómarháknál pedig az elért 95 dekagrammos napi súlygyarapodással jóval túlszárnyalták a járási átlagot, mégis — véleményem szerint — az adottságukhoz mérten, nagyobb hasznosság elérésére is képesek. Ugyanis a bőséges takarmányalap és a hízómarhák részére felépített korszerű ötszáz férőhelyes hizlalda erre kedvező feltételeiket biztosít. A szarvasmarha-ágazatban rejlő tartalékokkal a gazdaság vezetői is tisztában vannak. Már az idén célul tűzték, hogy a hízómarháknál elérik legalább az egy kilós napi súlygyarapodási átlagot, elsősorban - hatékonyabb takarmányozási módszer érvényesítésével. Vagyis áttérnek a hízómarhák monodietetikus takarmányozására, amely az egész év folyamán kukoricaszilázson és lucernaszenázson alapul majd. Továbbá két-három éven belül a tehenek egyedenkénti évi tejtermelési átlagát háromezernyolcszáz literre akarják növelni. Ezzel szemben a sertéshizlalásban kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek. Hiszen az ötszáz darab hízósertés napi súlygyarapodási átlaga tavaly elérte a az ötvenhét dekagrammot, s egy kilő sertéshús termelésére 3,92 kiló abrakot fogyasztottak. Említést érdemel, hogy a szövetkezet a nemzetközi baráti együttműködés és a hasznos tapasztalatcsere terén is érdemleges tevékenységet fejt ki. A kimagasló eredményekhez minden bizonnyal azok a baráti kapcsolatok is hozzájárultak, amelyeket immár tizenhatodik éve a csehországi Strba Efsz-szel, a magyarországi Ttszamarosszög MGTsz-szel és a Jahnshain-i Wilhelm Pieck LPG-vel tartanak fenn. A szilárd gazdasági alap, a célravezető megfontolt irányítás, a nagyobb teljesítményre való törekvés, az újabb és újabb lehetőségek feltárása és kiaknázása olyan hajtóerő, amely biztosítékul szolgál arra, hogy a gazdaság dolgozói a hetedik ötéves tervidőszak igényes feladataival is sikeresen megbirkózzanak,s még magasabb szintre emeljék a termelés színvonalát s tovább javítsák a tagság munkaé életkörülményeit. Ismerve a perényi (Perln) szövetkezet vezetőinek és tagságának igyekezetét, amelyet a korszerű termelési módszerek alkalmazása iránt tanúsítanak, azzal a szándékkal látogattunk el hozzájuk a minap, hogy megtudjuk: miként valósították meg az Ötéves terv feladatait, s milyen kilátásokkal kezdik az új ötéves tervidőszakot. Stromp András növénytermesztési főágazatvezetővel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy az eredmények évről évre növekedtek s az átlaghozamok még a tavalyi mostoha időjárási viszonyok ellenére is kielégítsek voltaik. Csak a cukorrépa, a napraforgó, az évelő takarmányok, a szőlő és a zöldség termése nem érte el a tervezett szintet, ami lerontotta a növénytermesztés nyerstermelését. — Nehéz öt év van mögöttünk — mondotta Stromp András —, de most, hogy tonnában, koronában és emberi tevékenységben mérlegeljük munkán kát, elmondhatjuk: mindent összevetve eredményesen gazdálkodtunk. A tervhez viszonyítva kevesebb emberrel többet termeltünk. Míg 1975-ben szemesekből ezerötszáz tonnát termeltünk, addig azonos földterületről 1980-ban már háromezerszáz tonnát értékesítettünk. A búza hektárhozamát öt év alatt harmincöt mázsáról úgyszólván negyvenhat mázsára növeltük. Hasonló sikereket értünk el az árpja, az őszi repce, a szemes kukorica és a silókukorica esetében Is. — Mondana valamit a múlt évi eredményeikről? — Tavaly búzából negyvenhat, árpából harmincnyolc, repcéből harmincnégy, silókukoricából ötszázhetvenkilenc, cukorrépából háromszáztizenkettő, szemes kukoricából pedig negyvennégy mázsa heiktárhozamot értünk el. Mindent összevetve a növénytermesztés egymillió-hatszáztlzenegyezer korona tiszta nyereséget hozott a szövetkezetnek. Ezek az eredmények elsősorban a szigorú technológiai fegyelemnek, a rugalmas munkaszervezésnek és a fokozott műtrágyaadagoknak köszönhetők. Míg az 1970—75-ös években 276, addig 1980-ban már 304 kiló hatóanyag jutott minden hektárra, főleg kombinált műtrágya formájában. A felhasznált műtrágyáik, a gyomirtószerek nagymértékben járultak hozzá az átlaghozamok növekedéséhez. Ennek következtében a gazdasági mérleg is kedvezően alakult. Hiszen tavaly 16 millió 756 ezer korona nyerstermelést értek el a növénytermesztés szakaszán. Talán a leglényegeseb, hogy az adót természeti viszonyokhoz mérten jónak mondható hozamokat alacsony önköltségek mellett sikerült elérniük. A szigorú pénzügyi fegyelemnek köszönhetően az ötéves tervidőszak során sikerült helyreállítaniuk a gazdasági egyensúlyt, s a szövetkezet jövedelmező, konszolidált egységgé vált. « — Milyen reményekkel indulnak az új ötéves tervidőszakban? A kérdésre válaszolva Stromp elvtárs bizakodóan és határozottan állítja, hogy minden feltétel megvan az előirányzott feladatok megvalósítására, hiszen befejeződtek a talajjavító és lecsapolási munkálatok; többé nem lesznek anyira kitéve a csapadékosabb évek okozta vízkároknak, tehát állandósulhatnak a jó termések. Megelégedéssel értesültek arról, hogy az új ötéves terv időszakában lényegesen töb műtrágya kerül majd a mezőgazdasági üzemekbe. Ez igen jól jön számukra, hiszen amikor az agrotechnikai munkálatok minősége aránylag magas szintre emelkedett, csak a fokozot tápanyagellátás és a vegyszerezés lehet a termésnövekedés rugója. Stromp András szerint a perényi talajadottságok esetében — hatóanyagban — legkevesebb 330—380 kilóra kell növelni a tápanyagellátást, ahhoz, hogy szemesekből ötven mázsa átlaghozamot érjenek el. A növénytermesztési főágazatvezető bízik az emberekben, a kiválóan képzett traktorosokban, a szorgalmas szövetkezeti tagokban, akik valamenynyien viszonozzák a bizalmát. Stromp András maga is példamutató, szorgalmas, a gazdaság érdekeit előtérbe helyező, megbecsült szakember. Közreműködésével a gazdaságban ésszerű jutalmazási rendszert alkalmaznak, amely a jövedelmével megelégedett tagságot egyre jobb minőségű munkára ösztönözte, aminek nyilvánvalóan csakis a nagyobb termés lehetett a végeredménye. Igazságtalan volna, ha nem számol' nánk be az állattenyésztés eredményeiről. Erre Kiss-Kendy Ferencet, a szövetkezet elnökét kértük meg. — Tavaly az állattenyésztés szakaszán egymillió 616 ezer korona tiszta nyereséggel zártuk az évet. Ezt elsősorban az állatok hasznosságának a növelésével és a termelési költségek csökkentésével sikerült elérnünk. Figyelemre méltó, hogy a perényi szövetkezet tavaly tejből 2 millió 524 ezer litert adót a közellátásnak, azaz 724 ezer literrel többet, mint az 1975-ös évben. — Az idén már másként alakul a tejtermelés — magyarázta Kiss-Kendy Ferenc —, mert nagyarányú selejtezést végeztünk. Az év elejétől tejeladási tervünket naponta harminc százalékkal túlteljesítjük. Tavaly — tehenenkénti évi átlagban — 2902 literes tejtermelést értünk el. Az idén már háromezer literes tejtermelési átlag elérésével számolunk, 1985-lg pedig a fejési átlagot háromezerötszáz literre akarjuk növelni. Ami a hústermelést illeti, öt év alatt kétszáz tonnával növeltük a termelést. Tavaly már 940 tonna húst adtunk a közellátásnak, 290 tonnával többet a tervezettnél. A perényi szövetkezet 575 dolgozója mindössze 2646 hektár földterületen gazdálkodik. A múlt esztendőben tovább gyarapították a közös vagyont. A szövetkezet termelőeszközeinek értélke meghaladja a 115 millió koronát, és össztermelésük elérte az 55 millió koronát. E közös gazdálkodást a vezetők megfontoltsága, a tagság szorgalma, a közösséghez fűződő érdek jellemzi. Befejezésül csupán egyetlen kíván' Ságunk lehet, mégpedig az, hogy az idei évben is annyival szárnyalják túl termelési tervüket, ahogy azt a tavalyi nehéz és küzdelmes esztendőben tették. ILLÉS BERTALAN KLAMARCSIK MÁRIA A hideg víz is melegít A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban egyre több helyen használják ki a hévizeket, az iivegházak és a fóliasátrak fűtésére. Ezáltal több ezer tonna szenet, vagy egyéb fűtőanyagot takarítanak meg. A hévízzel történő fűtés közismert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy hideg vízzel is lehet „melegíteni“. A dercsikai (Jurová) Barátság Efsz azon egyedülálló gazdaság, ahol a fóliasátrak vízföggönyös fűtését alkalmazzák. Erre pedig nem meleg vizet, hanem közönséges kútvizet használnak. A fóliasátrak szerkezetét dupla rétegű fóliával borítják, s a két réteg között áramlik a viz. A kútból szivattyúzott víz hőmérséklete tiz-tizenkét Celsius-fok között ingadozik. A víz a fóliasátrak felső részén elhelyezett csővezetékbe kerül, ahonnan a két fólia közé áramlik. A fóliasátor alsó részén a lefolyó vizet felfogják, s további körforgását biztositják. tgy egy-egy fóliasátor hőszigetelésére a ránylag kis mennyiségű Vizet fogyasztanak. Persze, mire a víz a csővezetékbe kerül, jócskán lehűl, de így sem csökken plusz öt C-fok alá. Még akkor sem, ha a külső levegő hőmérséklete fagypont alá süllyed. Tudjuk, hogy a saláta nem igényes a melegre. Akkor is jól fejlődik, ha a sátrak alatti hőmérséklet 2—5 C-fok között ingadozik, jelenleg a szövetkezetnek ötven fóliasátra van. Egy-egy fóliasátorba — amelynek területe négyszáz négyzetméter — hozzávetőlegesen nyolcezer palántát ültetnek. Ha minden jól megy, akkor egy idény alatt négyszázezer fej salátát ad el a szövetkezet. Talán érdemes elgondolkodni ezen a módszeren más gazdaságokban is. A fóliasátrak ésszerű kihasználása révén a költségek egy éven belül megtérülnek. A dercsikaiak úgy tervezik, hogy egy-egy idényben a salátát két ciklusban termesztik. Utána pedig paprikapalántákat ültetnek. A jövőben hasonló módszert próbálnak ki a korai burgonya termesztésében is. KRAJCSOVICS FERDINAND
