Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

I 1981. február 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Lesz elegendő korai burgonya? Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma február elején Suranyban szlovákiai szeminá­riumot és ellenőrzési napot rendezett, melyen a résztvevők megtárgyalták a korai burgonya termelésnek, a piac­ellátási igények kielégítésének bizto­sítását. Köztudott, hogy a mezőgazdasági dolgozók egyik fontos feladata: nor­mális időjárási viszontagságok köze­pette június második felétől augusz­tus végéig egyenletesen ellátni a pia­cot korai burgonyával. Sajnos, az utóbbi években ezt a feladatot nem sikerült az igényeknek megfelelően teljesíteni, ami érthetően a piacellá­tásban is megmutatkozott. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a korai burgonya felvásárlását csak 56,7 szá­zalékra teljesítettük úgy, hogy az egyes években nagy különbségek vol­tak. A legtöbb ikorai burgonyát — több mint harmincezer tonnát — 1976-ban, a legkevesebbet — mind­össze 19 ezer 900 tonnát — 1977-ben vásárolták fel. Ugyanakkor a tervfel­adat 43 ezer tonna korai burgonya felvásárlásával számolt... MIBEN KELL LÁTNI A KEDVEZŐTLEN HELYZET OKAIT? Már előfordultak olyan esetek is — erre egyébként jó példa a múlt év is i—, hogy a tavaszi munkák 3—4 hetet késtek. Természetesen, ez a korai burgonya ültetését is hátráltatta. Ez­által az egész tenyészldő elhúzódott, aminek következtében a korai bur­gonya betakarítását a mezőgazdasági üzemekben csak június végén vagy Július elején kezdték meg. A mező­­gazdasági dolgozókat, a szövetkezeti földműveseket az ilyen esetekért nem lehet okolni. A természet, sajnos, sok esetben erősebb náluk. Ez a megálla­pítás azonban csak a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évére érvényes. A korábi évek tapasztalatai megmutat­ták, hogy a tervezett termelési és áruforgalmazási feladatok részbeni teljesítése szoros összefüggésben van a termelés anaygi-műszakl bázisának megteremtésével. Ez a legtöbb mező­­gazdasági üzemben a termelés szétta­goltságához vezetett, és sokhelyütt a korai burgonya termelése iránti ér­deklődés is kicsi volt. Nyíltan meg kell mondani azt .is, hogy a mezőgazdasági üzemekben sok fogyatékosság merül fel az alapfokú agrotechnikai intézkedések betartásá­ban. Itt elsősorban a talajelőkészítés milyenségére, a megfelelő mennyiségű és jő minőségű ültetőanyag beszerzé­sére, az ültetőanyag előcsíráztatására, a korai burgonya öntözhető területe­ken történő termesztésére, a növény­sűrűség megtartására (hektáronként legalább ötvenezer egyed) kell gon­dol numk, és még így sorolhatnám to­vább... HOGYAN TOVÁBB? Ha azt akarjuk elérni, hogy a pia­cot már június közepén elláthassuk korai burgonyával, akkor a termesz­tését az SZSZK déli járásaiba kell összpontosítani, a lehetőségekhez mérten olyan könnyű, homokos tala­jokra, ahol adottak az öntözési lehe­tőségek. Az idei termelési feladatokat az előbb említett feltételekhez mér­ten szabtuk meg. A nyugat-szlovákiai kerületben húsz és félezer, a közép­szlovákiaiban tízezer, a kelet-szlová­kiai kerületben pedig tizenháromezer, összesen tehát negyvenhárom- és fél­ezer tonna korai burgonyát kell ter­melni, illetve forgalmazni. Fogyatékosságnak számít az, hogy a Hált iárások mezőgazdasági üzemei nem szakosodtak a korai burgonya termelésére, ezért a termelés anyagi­műszaki bázisának megteremtésére sem fordítanak kellő gondot. így pél­dául nem rendelkeznek burgonyatáro­lóval, nem megoldott az ültetőanyag előcsíráztatása, nem rendelkeznek ül­tetőgéppel, sarabolókkal és betakarító kombájnokkal. A járási mezőgazdasá­gi igazgatóságok sem állnak felada­taik magaslatán, mert a korai burgo­nya termesztését sok mezőgazdasági üzemre bízzák, ami eleve azt jelenti, hogy üzemenként kicsi a korai bur­gonya termőterülete. Sok esetben olyan mezőgazdasági üzemet is kény­szerítenek a korai burgonya termelé­sére, ahol nincs érdeklődés iránta, holott e növényi kultúra termelése a mezőgazdasági üzem számára gazda­ságos, jövedelmező. A széttagolt ter­mesztésnek és a hiányos anyagi-mű­szaki bázisnak velejárója, hogy meg­növekednek a munkaerő-igények, kü­lönösen a korai burgonya betakarítása folyamán. A legtöbb esetben ezzel indokolható, hogy a déli járások me­zőgazdasági üzemei nem tanúsítanak érdeklődést az ültetőanyag átvétele iránt. Az ültetőanyagot — mivel nem ren­delkezünk megfelelő hazai fajtával — általában külföldről importáljuk, amit az első évben Közép- és Kelet-Szlová­­kia burgonyatermelő körzeteiben to­vább szaporítunk, s csak a betakarí­tást követően kerül a déli járások mezőgazdasági üzemeibe. Már nem fordulhat elő olyan eset, hogy a ke­rületi vetőmagszaporító vállalatok dolgozóinak hanyagsága folytán nem sikerült teljesíteni az ültetőanyag át­szállítását a déli járásokba. Az idén például február elején a galántai já­rásban a szükséges ültetőanyag 68, a dunaszerdahelyíben (Dunajská Stre­da) 72, az érsedrújváriban (Nové Zám­ky) 90, a komáromi (Komárno) já­rásban pedig 99 százaléka már a me­zőgazdasági üzemek rendelkezésére állott. A hiányzó mennyiséget egy­részt a közép-szlovákiai kerületből történő átcsoportosítással, másrészt külföldi behozatallal időben fedezzük. Többek között ezekkel a problémák­kal foglalkoztunk a šuranyi szlová­kiai szemináriumon és ellenőrzési na­pon. Megállapítás nyert, hogy a korai burgonya ültetéséhez 24 ezer 300 ton­na ültetőanyag (főleg az Astilla és Resy fajta) áll a mezőgazdasági üze­mek rendelkezésére, ami teljes mér­tékben fedezi a tervfeladatoknak megfelelő igényeket. Az idén több mint ötezer tonnával -több az ültető­anyag, mint egy évvel korábban. A korábbi évek tapasztalatai szerint az összes ültetőanyagot nem szükséges előcsíráztatni, bizonyos mennyiségét elég, ha mindössze előmelegítik. A kerületi mezőgazdasági igazgató­ságok és a mezőgazdasági üzemek képviselői a jelenlevőket arról tájé­koztatták, hogyan halad az ültető­anyag előkészítése. Ján Bory mérnök, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok vezérigazgatója a korai burgonya egyenletes felvásár­lásának jelentőségét méltatta. Felhív­ta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a korai burgonya betakarítását és fel­vásárlását a szilárdított és távlati szerződéskötések értelmében kell megvalósítani. ELŐTÉRBEN A TERMELÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS SZAKOSÍTÁSA Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokkal és a Vefká Lomnica-i kutató és nemesítő állomással karöltve a legjelentősebb járásokban kiválasztotta azokat a me­zőgazdasági üzemeket, amelyek a ko­rai burgonya termelésére szakosod­nak, s amelyekben ezt a tevékenysé­get előnyösen, termelési rendszer ke­retében valósítják meg. A nyugat-szlovákiai kerületben a Bősi (Gabőíkovo) és a Gombai (Hu­bice) Állami Gazdaságot (dunaszerda­­helyi járás), a galántai szövetkezetei (galántai járás), a Komáromi Állami Gazdaságot (komáromi járás), a ga­­ramkövesdi (Kamenica nad Hronom) és a šuranyi szövetkezetét (érsekúj­­vári járás), valamint a gbelyi szövet­kezetét (senioai járás) választották ki. A közép-szlovákiai kerületben a korai burgonya termelésére a Hrn­čiarske Zalužanyi-i (rimaszombati — Rimavská Sobota-i járás) és a vérből (Vrbovka) szövetkezet (nagykürtösi Velký Krtíš-i járás) szakosodik. A kelet-szlovákiai kerületben a ko­rai burgonya termelésére a ždaňai (kassai — košicei járás), a závadkai (michalovcei járás) és a vajáni (Vo­­jany) szövetkezetét (terebesi — tre­­bišovi járás) választották ki. A kerületi és járási mezőgazdasági igázgatóságok feladata, hog^ biito­­sítsák a korai burgonya termelésének üzemenkénti minimális — hatvan hektáros — összpontosítását és a ki­választott mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki bázisának előnyös megteremtését. A korai burgonya ter­melésére szakosodott mezőgazdasági üzemek számát — az anyagi-műszaki ellátottság feltételeinek megteremté­sével összhangabn — a jövőben to­vább növeljük. Ezáltal ugyanis kikü­szöbölhetjük a korai burgonya terme­lésében és forgalmazásában tapasztal­ható egyenlőtlenségeket, fokozhatjuk a munkatermelékenységet és a terme­lés jövedelmezőségéti JOZEF MUDROCH agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusa KÖRBŐL ahol hiány mutatkozott, növelték a vetési területet. Főleg a köztes növé­nyek nagyobb arányú termesztését szorgalmazták. A takarmányok be­gyűjtésekor mindenütt ellenőrizték a betakarítási és a tartósítási munká­latok menetét és minőségét. A téli készletek mérlegelése igazolta, hogy az intézkedéseknek meg volt a foga­natja, s a zöldtakarmányozás kezde­téig képesek biztosítani a szarvas­­marhák tömegtakarmány-szükségletét A jobb takarmányozás az eredmé­nyekben is megmutatkozott. így pél­dául januárban — a múlt év valósá­gához viszonyítva — 216 ezer literrel több t ejef adtak a közellátásnak, a marhahús eladási tervét pedig 112 százalékra teljesítették. A takarmánytermesztés hatékonysá­gának növelése érdekében az öntöz­hető területeken szorgalmazzák a bel­terjes szántóföldi fűállományok léte­sítését, melyeket főleg legeltetésre használnak ki. Az idén már hatezer hektáron vetik el az intenzív fűfélé­ket. Fokozott figyelmet szentelnek a nagyhozamú tömegtakarmányok ter­mesztésének. Főleg a Perko, a Tifon és a takarmányrépa vetésterületét bő­vítik. A járás területén jelentős tartalé­kok rejlenek a rétek és legelők hasz­nosításában. Ezért a tavaszi munkák szervezési tervében elsődleges helyen szerepel a trágyázásuk és kezelésük. Az erőtakarmányokkal való takaré­kos gazdálkodás érdekében is konkrét intézkedéseket foganatosítottak. Az idei végrehajtási terv szétbontásánál a hízósertések tartását azokba a gaz­daságokba összpontosították, ahol gazdaságos tartásukra biztosítottak a feltételek. — Az elmúlt három esztendőben korszerűsítéssel megfelelő kapacitá­sokat biztosítottunk ötvenezer sertés részére, — mondotta a főállatte­nyésztő. — El akarjuk érni azt, hogy ez a befektetés minél jobban kamato­­zódjék. Tudatában vagyunk annak, hogy a múltban a sertésállományokat túlméreteztük. A túlzsúfolt istállók­ban igen kedvezőtlen tartási körülmé­nyek adódtak, s ennek következtében nagy volt az elhullás, és az állatok hasznossága nem érte el a megköve­telt szintet. Az említett fogyatékossá­got az optimális sertésállomány ki­alakításával orvosoljuk. Az erőtakarmányok megtakarítása érdekében már a múltban is jelentős mennyiségű élelmiszeripari hulladékul és mellékterméket hasznosítottak a járás gazdaságai, főleg a sertéste­nyésztésben. E tekintetben az idén további javulás várható a takarmány­pasztát gyártó üzem átadásával. A hetedik ötéves tervidőszakban a rendelkezésre álló bernházási keretet többnyire a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordítják. Elsősorban a szilárdított silógödrök építésére, a já­­rásszerte épülő istállók mielőbbi be­fejezésére, a meglevő épületek kor­szerűsítésére, valamint a pogácsázó gépsorok beszerzésére. Az utóbbiakból a járásban tizenegy üzemel. De addig is, míg az új berendezéseket beszer­zik, a meglevő pogácsázó gépsorokra a járás összes gazdaságát rákapcsol­ják, hogy ésszerű kooperáció révén valamennyi gazdaság hízómarhaállo­mánya részére legalább a minimális mennyiségű takarmánypogácsát bizto­sítsák. Az egészséges üszőállományok ki­alakítása érdekében a legelőkkel ren­delkező gazdaságokban kooperáción alapuló szakosított üszőnevelő üzeme­ket létesítenek. Ezzel párhuzamosan szakosítót borjúnevelő és marhahiz­laló telepek építésével is számolnak. Továbbfolytatják a tehenek tejter­melésre irányuló haszonkeresztezését. A végcéljuk az, hogy a tehénállomá­nyuk negyven százaléka tej-, további negyven százaléka pedig kombináll hasznosságú legyen. A többi állatállo­mány húshasznosságú marad. Feltehető, hogy az említett intézke­dések meghozzák a várt eredményt. Hogy főleg a lemaradozó gazdaságok tudatosítják a szarvasmarha-tenyész tés fejlesztésének fontos népgazdasági jelentőségét, s mindent elkövetnek az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében, főleg a tömegtakarmányok termesztésének belterjesítése révén. KLAMARCSIK MARIA A herefüves keverékek Az állattenyésztés gazdasá­gosságának egyik alapvető té­nyezője a megfelelő takarmány­alap biztosítása. Ezért főleg a tűmegtakarmányok ésszerű ter­mesztésének és kihasználásá­nak nagy je cntósége van u szarvasmarha-tenyésztésben. E tekintetben sajnos korántsem használjuk ki az adott lehe'ő­­ségeket s még számottevő tt-r­­taiékkal rendelkezünk. A tömegtakarmányok ter­mesztésének elemzése arra utal, hogy az elégtelen anyagi és műszaki felszereltség mellett az egyes gazdaságok vezetőt kevés figyelmet szentelnek ez ágazat fejlesztésének. Az ese­tek többségében nem tartják be az agrotechnikai intézkedé­seket, a dolgozók szakmai kép­zettsége meglehetősen alacsony színvonalú, s nincs megteremt­ve az összhang az agrotech­nikai, a gépesítési és az állat\ tenyésztési — főleg a takar­mányozási — módszerek kö­zött. A felsorolt tényezők fő okai a tömegtakarmány-ter­­mesztés lemaradásának. A fel­merülő hiányosságok valameny­­nyi gazdaságban különösebb ráfordítás nélkül orvosolhatók. Napjainkban a tömegtakar­mányok termesztésének növe­lését csakis a hatékony, belter­­jesítő intézkedések érvényesí­tésével érhetjük el, többek kö­zött a legnagyobb hozamot biz­tosító takarmányfélék termesz­tésével. A nagy hektárhozam elérése mellett az állatok fo­lyamatos takarmányellátását is figyelembe kell venni, főleg a zöldtakarmányozás és a legel­tetés időszakának meghossza­­bítása révén. Ennek a köve­telménynek — öntözéses kö­rülmények között — az inten­zív faállományok létesítése fe­lel meg a legjobban. Hiszen ezek kora tavasztól késő őszig kedvező feltételeket biztosíta­nak a szarvasmarhák legelte­tésére. A szálas takarmányok ter­mesztésében elért eredmények jelzik, hogy még öntözéssel sem használjuk ki teljes mér­tékben az ökológiai adottsá­gokat. A nagy mennyiségű zöld­anyag kitermelése megköveteli a szükséges tápanyagok után­pótlását műtrágyázás formájá­ban. A hektárhozamok növelésére több lehetőség kínálkozik. Többéves kísérletek eredmé­nyei igazolják, hogy a belter­jes füveket öntözött körülmé­nyek között sokkal célszerűbb herefélékkel együtt termeszte­ni. Ugyanis a herefüves keve­rékek termesztésével lényege­sen nagyobb hektárhozamok érhetők el, mint a tiszta kul­túrában termesztett szálas ta­karmányokból. A pillangósok közül a Ladino herefajta alkal­masnak bizonyult a herefüves keverékek termesztésére. A fű­félék közül pedig a csomós ebír, a réti csenkesz és az an­gol perje. A herefüves keverékek ter­mesztése több szempontból is előnyös. Elsősorban öntözött körülmények között kétszáz mázsás hektárhozam érhető el — szárazanyagban számítva. Mivel termesztésük növeli a talaj nitrogéntartalmút, csök­ken a nitrogénműtrágyák szük­séglete is. A tiszta kultúrában termesztett fűfélékkel szemben a herefüves keverékek emészt­hető fehérjetartalma jelentősen nagyobb, ízértéke is kedvezőbb, ezért az állatok szívesen fo­gyasztják. A herefüves keveré­kek hektárhozama stabilabb, évjáratonként kevésbé ingado­zik, mint a tiszta kultúrában termesztett takarmányoké. A fentiekből kitűnik, hogy a herefüves keverékek termesz­tése nagyon gazdaságos. Hiszen a nagy átlaghozam, a kedvező beltartalmí érték elérése mel­lett a termesztési költségek is alacsonyabbak, főleg a kisebb mennyiségű nitrogénműtrágya­­szükséglet révén. Hiszen míg a tiszta kultúrában termesztett füfélékből — szárazanyagban számítva — a kétszáz mázsás átlagtermés eléréséhez leg­alább háromszáz kiló nitrogén szükséges, addig a herefüves keverékek termesztésében ha­sonló átlaghozam eléréséhez a nitrogén adagja a felére csök­kenthető. Ennek pedig a gaz­daságossági szemponttól elte­kintve is nagy jelentősége van a vízgazdaságilag védett terü­leteken. Michal Santa agrármérnök, a Bratislava! Öntözőgazda­sági Kutatóintézet dolgo­zója Jó minőségű ültetőanyag és az agrotechnikai intézkedések biztosításávar a burgonyatermesztés is jövedelmező Fotó: .—bar—i HIRDETÉS Az Ipolysági (Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet hívja és várja a fiatalokat! I. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETÜNKBE a következő szak­mákra lehet jelentkezni: — mezőgazdasági gépészeti — 3 éves tanulmányi idő, csak fiúk számára i— állattenyésztői — 3 éves tanulmányi idő, fiúk és lányok számára II. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELRE a következő tanulmányi szakra: — növénytermesztési gépesítés operátora — 4 éves tanul­mányi idő, csak fiúk számára. A végzett tanulók szak­munkás- és érettségi bizonyítványt nyernek. Az 1981/82 tanévtől megnyitja kapuit a DOLGOZOK KÖZÉP­ISKOLÁJA is, növénytermesztésre szakosított oktatással. Felvé­telt nyerhetnek a mezőgazdasági szaktanintézetek traktoros­­gépesítői szakaszán végzett dolgozók. A taulmányi idő 2 év és teljes középiskolai képesítést (érettségit) biztosít. A munka­­viszony megszakítása nélkül, főleg a téli időszakban folyik az okta tás. JELENTKEZÉSI HATÄRIDÖ: — a 3 éves tanulmányi szakra június 30-ig, — a 4 éves tanulmányi szakra március 1., — a dolgozók középiskolájára április 15. A jelentkezések az alábbi címre küldendők: Riaditefstvo SOUP a SSP, 936 01 Šahy, ul. SNP č. 33. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom