Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 8. szám
1981. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 távlatokkal kecsegtet nyal etessék, s így megakadályozzák a hasznosság évszakonkénti ingadozását. Ezt az igyekezetüket teljes sikerrel végrehajtották. A szarvasmarhákat az egész év folyamán kukoricaszilázzsal és takarmánypogácsával etetik. A tehenek napi adagját tavasszal és a nyár folyamán zöldtakarmánnyal egészítik ki. # A másik fontos tényező az egészséges üszőállomány kialakítása. A szakosított telepen az üszők száméra kifutókat és belterjes fűállományt létesítettek, ahol bevezették a szakaszos legeltetést. A növendékállatok napi takarmányszükségletét szilázzsal vagy zöldkukoricával egészítik ki. Az egészséges tartás, a megfelelő takarmányozás mellett nagy gondot fordítanak az üszők fedeztetésére is. I О Ugyancsak lényeges intézkedés az állatok haszonkeresztezése a fekete-tarka fajta apaállatokkal. A végcél a 62,5 százalékos vérarány elérése, amelynél a nagy tejhasznosság mellett az eredeti szlovák-tarka fajta hízékonysága nem csökken lényegesen. Bár a sertéshizlalásban nem sikerült megvalósítani a belüzemi szakosítást, a hústermelés kedvezően alakult. Hiszen a hízósertések napi súlygyarapodási átlaga ötvenhét dekagramm körüli, s a szövetkezet mindhárom hizlaldájában kiegyenlített. Az egységnyi sertéshús kitermelésére 3,8 kiló erőtakarmányt fogyasztottak. A szép eredmény a gondozók becsülettel végzett munkájára utal. A vezetők kevésbé elégedettek a kocák hasznosságával. Egy-egy kocától évi átlagban valamivel több mint tizenhét malacot választottak el. A jövőben a kocák hasznosságát növelni szeretnék. Azonban mindent összevetve a hatodik ötéves tervet az állattenyésztés szakaszán eredményesen zárták. A hús- és a tejtermelési, valamint áruforgalmazási tervet minden évben túlteljesítették. TÁVLATOK — TARTALÉKOK A szövetkezet vezetői a múlt évek tanulságából levont következtetések, az előttük álló új feladatok és az adott lehetőségek mérlegelése nyomán kidolgozták a gazdaság lejlesztési koncepcióját. A növénytermesztés szakaszán az agrotechnikai fegyelem szilárdítása és a belterjesítési intézkedések megvalósítása mellett a fő figyelmet a tömegtakarmányok minőségi javítására fordítják. Bővítik az évelőtakarmányok termőterületét, az őszi- és a tavaszi keverékekben pedig a hüvelyesek részarányát növelik. Erre már a múltban is törekedtek, azonban vetőmaghiány miatt a jó szándék nem valósulhatott meg. A gépesítés szakaszán gyökeres változás várható a gépesítési központ felépítésével, ahová az összes gépeket összpontosítják. Tovább bővítik a gépparkot és a hiányos gépsorokat kiegészítik. Fokozott figyelmet szentelnek a legújabb tudományos-műszaki vívmányok széleskörű gyakorlati alkalmazásának. E tekintetben a stafétabotot a fiatalok viszik. Ugyanis tavaly a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a szövetkezet SZISZ szervezete között a hetedik ötéves tervidőszakra szóló együttműködési egyezmény jött létre. Ennek értelmében a főiskolai hallgatók — valamennyi tanszék karának aktív irányításával — a gazdaság kukoricaföldjein végzik kísérleti munkájukat, amelyek a kukoricaprogram megvalósítására, a felmerült problémák, nehézségek áthidaláséra és a legújabb ismeretek gyakorlati érvényesítésére irányulnak. Az állattenyésztés szakaszán a figyelem homlokterében továbbra is a m szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése В marad. A tervek szerint 1984-ben egy ® hatszáz férőhelyes tehénistálló építésének megkezdésével számolnak. Az istálló átadásával megoldódna a tehenek belüzemi összpontosítása is. De addig is — a tejhasznosság növelésére több lehetőség kínálkozik. A legjelentősebb az emberek munkájában rejlik. Ugyanis jelenleg az egyes fejők eredményei nagyon eltérőek. A legjobb és a leggyengébb fejő közötti eltérés a tejhasznosságban meghaladja a kétezer litert. Ezért » jövőben az emberek munkájára fordítják a fő figyelmet. Fokozott politikai-nevelő tevékenységgel, a szakképzettség további növelésével akarják kiküszöbölni az aránytalanságokat. Főleg a gyengébb dolgozókat — az erkölcsi és anyagi ösztönzők segítségével — nagyobb kezdeményezésre, a szocialista versenymozgalomba való részvételre, a terv túlteljesítésére irányuló kötelezettségvállalásra serkentik. A szövetkezet ' továbbfejlesztésének távlata biztató. Az eddig elért pozitív eredmények, a nehézségek leküzdésére irányuló igyekezet, a becsülettel végzett munka reális feltételeket biztosít a hetedik ötéves tervidőszak céljainak sikeres megvalósítására. KT.AMARCSIK MARIA Ж Ez a tehén a szövetkezet büszkesége. Évi átlagban nyolcezer liter tejet adott ■■■UBBwaai tapasztalatok a lemaradás okát. Persze, az nem lepett meg, hogy a legfőbb okot — másokhoz hasonlóan — Muzslén is a takarmánykeverék gyenge minőségében látják. Továbbá abban, hogy még az ötvenes évek elején épült sertésólakban, a kedvezőtlen tartási feltételek miatt nagy az elhullás! veszteség. Lehetséges, hogy ebben a megállapításban van némi igazsági De vajon mivel magyarázható az, hogy a mezőgazdasági üzemek egész sora — hasonló minőségű takarmánykeverékkel — nagyobb súlygyarapodást ér el?! Vajon a súlygyarapodás színvonalának stagnálását s bizonyos fokú csökkenését nem idézhette elő zootechnológiai melléfogás is?! A tapasztalatok és az öösszehasonlítások arra engednek következtetni, hogy igen! A sertéshlzlalásban végzett helyzetelemzések ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az intenzív sertéshizlalás körülményei között a sertéseknek optimális mennyiségű takarmánykeveréket kell adni. Ez az optimális mennyiség — az előhizlalda és a hizlalda átlagában — egy sertésre számolva legalább 2,2 kg naponta. Ez a takarmánymennyiség kedvezően hat nemeseik a sertések fejlődésére, súlygyarapodására, hanem az egy kilogramm hús kitermeléséhez szükséges takarmányfogyasztásra is, tehát a gazdaságosságra, az erőtakarmánynyal való takarékosságra. Azokban a gazdaságokban pedig, ahol a sertések — helytelen takarékossági elképzelésekből kiindulva — jóval kisebb napi takarmányadagot kapnak, ott nemeseik a súlygyarapodás gyengébb, hanem egy kilogramm hús kitermeléséhez az előbbieknél jóval több takarmányt használnak fel, tehát nem megtakarítanak, hanem pazarolnak, és veszélyben van a hústermelés rentabilitása és az áruforgalmazási tervek teljesítése is. Ezt a tényt az alábbi kimutatás is meggyőzően bizonyítja: Gazdaság Egy átlagsertés napi adagja Átlagos napi súlygyarapodás Takarmány 1 kg búsra Nagylégi Efsz 2,21 kg 613 gr 3,75 kg Lúcsi Efsz 2,24 kg 613 gr 3,72 kg Cjélet Efsz 2,15 kg 628 gr 3,29 kg Vásárúti Efsz 2,30 kg 629 gr 3,56 kg Bősi AG 1,93 kg 488 gr 3,95 kg Hidaskürti Efsz 1,94 kg 442 gr 4,41 kg Farkasdi Efsz 1,85 kg 463 gr 3,99 kg Muzslai Efsz 1,92 kg 477 gr 4,02 kg Vegyük sorra most a másik okot. Valóban feltételezhető, hogy a primitív, betontalajú régi sertésólakban megfáznak az állatok, és így gyakoribb a betegség, és több az elhullás is. De ezek a primitív sertésólak már közel harminc éve üzemelnek. Használva voltak azokban az években is, amikor a szövetkezetnek nem okozott különösebb gondot a termelési terv teljesítése. Az persze igaz, hogy az egykori termelési és áruforgalmazási tervek a jelenleginél kisebb feladatokat irányoztak elő — teljesítésük tehát könnyebb volt. Az ólak beton talaja azonban nem változót, esetleg egy kissé megkopott. Abban az esetben, ha a beton talaj a múlt esztendőben előidézője volt az aránylag nagy elhullási veszteségnek, «вааааяввааавмамааа akkor ennek a káros tünetnek már a több éven jelentkeznie kellett volna. { Ha pedig valóban jelentkezett, akkor feltehető a kérdés: Miért nem változtattak rajta?! Hiszen az esetleges anyagi ráfordítások az évek folyamán busásan megtérültek volnál S ha az említett ok valóban helytálló, akkor még mindig érdemes — annak ellenére, hogy távlatilag, az épülő vízierőmű miatt, az említett sertéstelep likvidálásával és két ezerférőhelyes sertésístálló építésével számolnak —, tehát még mindig megéri hőszigetelő anyagra pénzt áldozni, a sertések részére egészségesebb környezetet teremteni. Én persze lehetségesnek tartom azt is, hogy a betontalajra való hivatkozás nem teljesen fedi a valóságot. Feltételezhető, hogy a sertéshizlalás stagnálásához az’is hozzájárult, hogy a gondozók jutalmazásában nem érvényesül eléggé következetesen az anyagi érdekeltség elve. Nem mondható egy olyan módszer jónak, amikor a gondozók nem a tényleges eredmények, hanem a termelési tervükhöz igazodva kapják a fizetséget, illetve előlegként annak olyan részét, amely gyakran nincs összhangban a negyedévenként megállapított súlygyarapdással, teripelési eredménnyel. Talán nem ártana módosítani a jutalmazás szokványos módszerét. Olyan megoldást kell keresni, amely mind a gondozókat, mind pedig a telepvezetőket valóban érdekeltté teszi a termelés növelésében. Sok probléma vár megoldásra a muzslai Béke Efsz-ben. Nem azért, mert talán nagyon gyenge ez a szövetkezet. Hiszen többévi eredményei alapján az érseikújvári (Nové Zámky) járás jó szövetkezetei közé tartozik. A hibák és problémák, melyekről szót ejtettünk, sok gazdaságban még nagyobb méretűek. Ez azonban nem lehet vigasz a muzslaiak részére! Annak tudatában kell cselekedniük, hogy a problémák megoldásával jólétük anyagi bázisát, a termelést növelik. PATHÖ KAROLY Évekkel, évtizedekkel ez- Kelőtt a kassai (Košice) járásban is elképzelhetetlen volt egy falusi porta tehén nélkül. Sóik helyen nem is egyet, kettőt-hármat tartottak. Napjainkban más a helyzet. Évről évre csökken a háztájiban tartott tehenek száma. Ennek oka az, hogy az emberek ma már nem szívesen bajlódnak az állatokkal, amelyek rendszeres ellátást igényelnek. Az idősebbek már nem bírják a nehéz munkát, a fiatalok pedig nem vállalják a strapát. A tejre, a tejtermékekre azonban szükség van, így a háztájiban jelentkező állománycsökkenés a nagyüzemekben törvényszerűen állománynövekedést követel. Tehát minden mezőgazdasági üzemben arra keli törekedni, hogy a lehető legoptimálisabban használják ki meglevő épületeiket, s a legolcsóbb módon a legnagyobb tömegű húst és tejet állítsák elő. Ez az elsődleges cél. Ezt a célt határozza meg a járási pártbizottság gazdaságpolitikai feladatai gondot a takarmányalap biztosítására, szigorúan megbüntette. Meg kell jegyezni, hogy több mezőgazdasági üzem vezetője a felelősséget egyszerűen a gépi eszközök hiányára hárítja, sőt azzal érvel, hogy a silókombájnoknól nagyon gyakori volt a műszaki hibákból eredő leállás. Nos, ebben a kérdésben nehezen tudunk állást foglalni. A takarmányozási gondok enyhítését a járás mezőgazdaság üzemei kooperációban oldották meg. Például a csécsi (Čečejovce) szövetkezet a Nová Čaňa-i szövetkezetnek kooperációban 700 tonna első osztályú tömegtakarmányt készített. Hasonlóképpen jutott 500 tonna takarmányhoz a ruskovi és 200 tonna takarmányhoz a kecerovcei szövetkezet is. Az abrakfogyasztásban kedvező szintet értek el a járás mezőgazdasági üzemei. Tavalyelőtt még 33 dekagramm abrakra volt szükség egy liter tej kitermeléséhez, tavaly e? a szám hat dekával csökkent, s az idén 25 dekagrammnál tartanak. Elmíárok példamutatása között, az abrakfelhasználás ésszerű csökkentésével, a tömegtakarmányra alapozott hústermelés növelésével, valamint a rét- és legelőterületek még szélesebb körű hasznosításéval. A kassai járás az elmúlt évben 3071 literes fejési átlagot ért el. Ez arra is utal, hogy a tejtermelés ebben a járásban sem problémamentes. Az üzemág fejlesztésével szemben támasztott növekvő igények kielégítése, illetve ezzel párhuzamosan a termelésnövelés gondokkal jár. Hiszen a járás tizenhét tejtermelő gazdasága közül hat gazdaság nem érté el a járási átlagot. A járási tejtermelési versenyben a čaňai szövetkezet érte el a legjobb eredményt. A háromszázkilencven tehéntől kifejt 4003 literes átlag már országos viszonlatban is kiváló eredménynek számít. A Valaliky! .Állami Gazdaság 3734 literes fejési átlaggal dicsekedhet. Nagy tejhasznosságot értek el a ikehnyeci (Hraniőná), a hódolói (Budulov) és a Nižná Myšla-i szövetkezetek. Ezekkel a gazdaságokkal szemben jóval háromezer liter alatt termeltek a novaőani, ruskovi, rozhanovcei, bidovcei és a kecerovcei szövetkezetekben. Egy biztos: a járási átlagnál gyengébb eredményt elérő szövetkezetekben nem az adottságokkal van baj. Sokkal inkább a hozzáértéssel, az állattenyésztés elhanyagolásával. — A járás mezőgazdasági üzemeiben a fő figyelmet e napokban a szakszerű és kiegyensúlyozott takarmányozás megszervezésére fordítjuk — mondotta Simegh Mária agrármérnök, a jmi főállattenyésztője, majd hozzátette: pozitív eredménynek tekinthetjük, hogy tavaly az esős időjárás ellenére nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szálastakarmányt sikerült tárolnunk. Mindenekelőtt azért, mert az élenjáró szövetkezetekben nagyobb figyelmet fordítottak a gépesítés kiterjesztésére és a rétek és legelők feljavítására. A kassai járás mezőgazdasági üzemeinek a téli taSkarmányalapot 90,5 százalékra sikerült biztosítaniuk. Sajnos járási átlagban, úgy mint a növénytermesztés többi ágazataiban, itt is nagyok az eltérések. Amíg a kehnyeci, őafiai, perényi (Perín), buzita (Buzica), újbódvai (Nová Bodva), Nižná Myšla-i, kráľovcei, ždani, družstevná! és a klátov! szövetkezetben, valamint a Valalikyi Allhmi Gazdaságban elegendő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítottak, addig a ruskovi, Nová Caňa-i, rozhanovcei, bodolói, bidovcei és a kecerovcei szövetkezetekben takarmányozási gondokkal küzdenek. Símeg Mária elmondotta, a járási mezőgazdasági igazgatóság azon szövetkezetek vezetőit, ahol nem fordítottak kellő M i — Jelenleg 15 ezer 631 tehenet tartunk a járásban. Természetesen, az állatok takarmányozását a meglevő készletek gazdaságos kihasználásával oldhatjuk meg. Ezért konkrét intézkedéseket teszünk a takarmányelőkészítés kiszélesítésére, annál is inkább, mert a takarékos abraktakarmány-gazdálkodás előirányzott feladatunk. Tehát a meglevő szálas- és nedvdüstakarmányok jobb előkészítésével segíthetjük elő a hasznosság növelését. Ha röviden is, de utalni szeretnék arra, hogyan készülnek fel a járás gazdaságai a hetedik ötéves tervidőszakra. Amikor a zavartalan teleltetés feltételeiről beszélünk, lényegében már az idei év első hónapjainak állattenyésztői teendőire is utalunk. Gazdaságaink 1981-es tervfeladatai a létszámnövelésben és a termelésben egyaránt számottevőek, de megvalósíthatók. Mi azt szeretnénk és arra törekszünk, hogy egész évben ütemes legyen a termelés. Gyakorlatilag az elmaradott gazdaságok eredményein szeretnénk javítani. Van' mit, s van kitől tanulni! Az állattenyésztés irányításában és szervezésében a fiattal szövetkezet állattenyésztő telepét tartjuk olyan példának, amelynek munkáját érdemes követni, de követésre méltó a Valalikyi Állami Gazdaság is. A hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott korszerűsítés ugyancsak azt célozza, hogy az elmaradott gazdaságokban is modern, gépesített tartási-technológiát hozzunk létre — mondotta befejezésül Slmeg Mária. Mindehhez csak annyi a megjegyzésünk, hogy e tevékenységben kulcsszerepet töltenek be a gondozók. Ezért a lemaradozó gazdaságok vezetőinek mindent el kell követniük azért, hogy előbbre lépjenek a szakmunkások nevelésében. Olyan gondozókra van szükség, akik helytállnak, de szakismeretben, a gépek kezelésében is megfelelnek a növekvő követelményeknek. Csakis a gondozók becsületes helytállása, szakképzettségük szüntelen növelése, a rend és a fegyelem megszilárdítása révén érhetik el a tej- és a hústermelés színvonalának további emelkedését! Illés Bertalan ■ a ■ a a ■ a a я : ■ ■ s
