Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

1981. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 távlatokkal kecsegtet nyal etessék, s így megakadályozzák a hasznosság évszakonkénti ingado­zását. Ezt az igyekezetüket teljes si­kerrel végrehajtották. A szarvasmar­hákat az egész év folyamán kukori­­caszilázzsal és takarmánypogácsával etetik. A tehenek napi adagját ta­vasszal és a nyár folyamán zöldta­karmánnyal egészítik ki. # A másik fontos tényező az e­­gészséges üszőállomány kialakítása. A szakosított telepen az üszők szá­méra kifutókat és belterjes fűállo­mányt létesítettek, ahol bevezették a szakaszos legeltetést. A növendékál­latok napi takarmányszükségletét szi­­lázzsal vagy zöldkukoricával egészí­tik ki. Az egészséges tartás, a megfe­lelő takarmányozás mellett nagy gon­dot fordítanak az üszők fedeztetésé­re is. I О Ugyancsak lényeges intézkedés az állatok haszonkeresztezése a feke­te-tarka fajta apaállatokkal. A vég­cél a 62,5 százalékos vérarány eléré­se, amelynél a nagy tejhasznosság mellett az eredeti szlovák-tarka faj­ta hízékonysága nem csökken lénye­gesen. Bár a sertéshizlalásban nem sike­rült megvalósítani a belüzemi szako­sítást, a hústermelés kedvezően ala­kult. Hiszen a hízósertések napi súly­­gyarapodási átlaga ötvenhét deka­gramm körüli, s a szövetkezet mind­három hizlaldájában kiegyenlített. Az egységnyi sertéshús kitermelésére 3,8 kiló erőtakarmányt fogyasztottak. A szép eredmény a gondozók becsület­tel végzett munkájára utal. A veze­tők kevésbé elégedettek a kocák hasznosságával. Egy-egy kocától évi átlagban valamivel több mint tizen­hét malacot választottak el. A jövő­ben a kocák hasznosságát növelni szeretnék. Azonban mindent össze­vetve a hatodik ötéves tervet az ál­lattenyésztés szakaszán eredménye­sen zárták. A hús- és a tejtermelési, valamint áruforgalmazási tervet min­den évben túlteljesítették. TÁVLATOK — TARTALÉKOK A szövetkezet vezetői a múlt évek tanulságából levont következtetések, az előttük álló új feladatok és az adott lehetőségek mérlegelése nyo­mán kidolgozták a gazdaság lejlesz­­tési koncepcióját. A növénytermesz­tés szakaszán az agrotechnikai fe­gyelem szilárdítása és a belterjesíté­­si intézkedések megvalósítása mellett a fő figyelmet a tömegtakarmányok minőségi javítására fordítják. Bőví­tik az évelőtakarmányok termőterü­letét, az őszi- és a tavaszi keveré­kekben pedig a hüvelyesek részará­nyát növelik. Erre már a múltban is törekedtek, azonban vetőmaghiány miatt a jó szándék nem valósulha­tott meg. A gépesítés szakaszán gyökeres vál­tozás várható a gépesítési központ felépítésével, ahová az összes gépe­ket összpontosítják. Tovább bővítik a gépparkot és a hiányos gépsorokat kiegészítik. Fokozott figyelmet szentelnek a legújabb tudományos-műszaki vívmá­nyok széleskörű gyakorlati alkalma­zásának. E tekintetben a stafétabotot a fiatalok viszik. Ugyanis tavaly a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a szövetkezet SZISZ szervezete között a hetedik ötéves tervidőszakra szóló együttműködési egyezmény jött létre. Ennek értelmében a főiskolai hallga­tók — valamennyi tanszék karának aktív irányításával — a gazdaság ku­koricaföldjein végzik kísérleti mun­kájukat, amelyek a kukoricaprogram megvalósítására, a felmerült problé­mák, nehézségek áthidaláséra és a legújabb ismeretek gyakorlati érvé­nyesítésére irányulnak. Az állattenyésztés szakaszán a fi­gyelem homlokterében továbbra is a m szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése В marad. A tervek szerint 1984-ben egy ® hatszáz férőhelyes tehénistálló épí­tésének megkezdésével számolnak. Az istálló átadásával megoldódna a te­henek belüzemi összpontosítása is. De addig is — a tejhasznosság nö­velésére több lehetőség kínálkozik. A legjelentősebb az emberek munkájá­ban rejlik. Ugyanis jelenleg az egyes fejők eredményei nagyon eltérőek. A legjobb és a leggyengébb fejő közötti eltérés a tejhasznosságban meghalad­ja a kétezer litert. Ezért » jövőben az emberek munkájára fordítják a fő figyelmet. Fokozott politikai-nevelő tevékenységgel, a szakképzettség to­vábbi növelésével akarják kiküszöböl­ni az aránytalanságokat. Főleg a gyengébb dolgozókat — az erkölcsi és anyagi ösztönzők segítségével — nagyobb kezdeményezésre, a szocia­lista versenymozgalomba való rész­vételre, a terv túlteljesítésére irányu­ló kötelezettségvállalásra serkentik. A szövetkezet ' továbbfejlesztésének távlata biztató. Az eddig elért pozitív eredmények, a nehézségek leküzdé­sére irányuló igyekezet, a becsülettel végzett munka reális feltételeket biz­tosít a hetedik ötéves tervidőszak cél­jainak sikeres megvalósítására. KT.AMARCSIK MARIA Ж Ez a tehén a szövetkezet büszkesége. Évi átlagban nyolcezer liter tejet adott ■■■UBBwaai tapasztalatok a lemaradás okát. Persze, az nem le­pett meg, hogy a legfőbb okot — má­sokhoz hasonlóan — Muzslén is a ta­karmánykeverék gyenge minőségében látják. Továbbá abban, hogy még az ötvenes évek elején épült sertésólak­ban, a kedvezőtlen tartási feltételek miatt nagy az elhullás! veszteség. Lehetséges, hogy ebben a megálla­pításban van némi igazsági De vajon mivel magyarázható az, hogy a mező­­gazdasági üzemek egész sora — ha­sonló minőségű takarmánykeverékkel — nagyobb súlygyarapodást ér el?! Vajon a súlygyarapodás színvonalá­nak stagnálását s bizonyos fokú csök­kenését nem idézhette elő zootechno­­lógiai melléfogás is?! A tapasztalatok és az öösszehasonlítások arra enged­nek következtetni, hogy igen! A sertéshlzlalásban végzett helyzet­­elemzések ugyanis arra figyelmeztet­nek, hogy az intenzív sertéshizlalás körülményei között a sertéseknek optimális mennyiségű takarmánykeve­réket kell adni. Ez az optimális mennyiség — az előhizlalda és a hiz­lalda átlagában — egy sertésre szá­molva legalább 2,2 kg naponta. Ez a takarmánymennyiség kedvezően hat nemeseik a sertések fejlődésére, súly­­gyarapodására, hanem az egy kilo­gramm hús kitermeléséhez szükséges takarmányfogyasztásra is, tehát a gazdaságosságra, az erőtakarmány­­nyal való takarékosságra. Azokban a gazdaságokban pedig, ahol a sertések — helytelen takaré­kossági elképzelésekből kiindulva — jóval kisebb napi takarmányadagot kapnak, ott nemeseik a súlygyarapo­dás gyengébb, hanem egy kilogramm hús kitermeléséhez az előbbieknél jó­val több takarmányt használnak fel, tehát nem megtakarítanak, hanem pazarolnak, és veszélyben van a hús­termelés rentabilitása és az árufor­galmazási tervek teljesítése is. Ezt a tényt az alábbi kimutatás is meggyő­zően bizonyítja: Gazdaság Egy átlagsertés napi adagja Átlagos napi súlygyarapodás Takarmány 1 kg búsra Nagylégi Efsz 2,21 kg 613 gr 3,75 kg Lúcsi Efsz 2,24 kg 613 gr 3,72 kg Cjélet Efsz 2,15 kg 628 gr 3,29 kg Vásárúti Efsz 2,30 kg 629 gr 3,56 kg Bősi AG 1,93 kg 488 gr 3,95 kg Hidaskürti Efsz 1,94 kg 442 gr 4,41 kg Farkasdi Efsz 1,85 kg 463 gr 3,99 kg Muzslai Efsz 1,92 kg 477 gr 4,02 kg Vegyük sorra most a másik okot. Valóban feltételezhető, hogy a primi­tív, betontalajú régi sertésólakban megfáznak az állatok, és így gyako­ribb a betegség, és több az elhullás is. De ezek a primitív sertésólak már közel harminc éve üzemelnek. Hasz­nálva voltak azokban az években is, amikor a szövetkezetnek nem okozott különösebb gondot a termelési terv teljesítése. Az persze igaz, hogy az egykori termelési és áruforgalmazási tervek a jelenleginél kisebb feladato­kat irányoztak elő — teljesítésük te­hát könnyebb volt. Az ólak beton ta­laja azonban nem változót, esetleg egy kissé megkopott. Abban az esetben, ha a beton talaj a múlt esztendőben előidézője volt az aránylag nagy elhullási veszteségnek, «вааааяввааавмамааа akkor ennek a káros tünetnek már a több éven jelentkeznie kellett volna. { Ha pedig valóban jelentkezett, akkor feltehető a kérdés: Miért nem változ­tattak rajta?! Hiszen az esetleges anyagi ráfordítások az évek folyamán busásan megtérültek volnál S ha az említett ok valóban helytálló, akkor még mindig érdemes — annak elle­nére, hogy távlatilag, az épülő vízi­­erőmű miatt, az említett sertéstelep likvidálásával és két ezerférőhelyes sertésístálló építésével számolnak —, tehát még mindig megéri hőszigetelő anyagra pénzt áldozni, a sertések ré­szére egészségesebb környezetet te­remteni. Én persze lehetségesnek tartom azt is, hogy a betontalajra való hivatko­zás nem teljesen fedi a valóságot. Feltételezhető, hogy a sertéshizlalás stagnálásához az’is hozzájárult, hogy a gondozók jutalmazásában nem ér­vényesül eléggé következetesen az anyagi érdekeltség elve. Nem mond­ható egy olyan módszer jónak, ami­kor a gondozók nem a tényleges eredmények, hanem a termelési ter­vükhöz igazodva kapják a fizetséget, illetve előlegként annak olyan részét, amely gyakran nincs összhangban a negyedévenként megállapított súly­­gyarapdással, teripelési eredménnyel. Talán nem ártana módosítani a ju­talmazás szokványos módszerét. Olyan megoldást kell keresni, amely mind a gondozókat, mind pedig a telepveze­tőket valóban érdekeltté teszi a ter­melés növelésében. Sok probléma vár megoldásra a muzslai Béke Efsz-ben. Nem azért, mert talán nagyon gyenge ez a szö­vetkezet. Hiszen többévi eredmé­nyei alapján az érseikújvári (Nové Zámky) járás jó szövetkezetei közé tartozik. A hibák és problémák, me­lyekről szót ejtettünk, sok gazdaság­ban még nagyobb méretűek. Ez azon­ban nem lehet vigasz a muzslaiak részére! Annak tudatában kell csele­kedniük, hogy a problémák megoldá­sával jólétük anyagi bázisát, a terme­lést növelik. PATHÖ KAROLY Évekkel, évtizedekkel ez- Kelőtt a kassai (Košice) járásban is elképzelhetetlen volt egy falusi porta tehén nél­kül. Sóik helyen nem is egyet, kettőt-hármat tartottak. Nap­jainkban más a helyzet. Évről évre csökken a háztájiban tar­tott tehenek száma. Ennek oka az, hogy az emberek ma már nem szívesen bajlódnak az ál­latokkal, amelyek rendszeres ellátást igényelnek. Az időseb­bek már nem bírják a nehéz munkát, a fiatalok pedig nem vállalják a strapát. A tejre, a tejtermékekre azon­ban szükség van, így a háztáji­ban jelentkező állománycsökke­nés a nagyüzemekben törvény­szerűen állománynövekedést kö­vetel. Tehát minden mezőgazda­­sági üzemben arra keli töre­kedni, hogy a lehető legoptimá­lisabban használják ki meglevő épületeiket, s a legolcsóbb mó­don a legnagyobb tömegű húst és tejet állítsák elő. Ez az el­sődleges cél. Ezt a célt hatá­rozza meg a járási pártbizott­ság gazdaságpolitikai feladatai gondot a takarmányalap bizto­sítására, szigorúan megbüntette. Meg kell jegyezni, hogy több mezőgazdasági üzem vezetője a felelősséget egyszerűen a gépi eszközök hiányára hárítja, sőt azzal érvel, hogy a silókombáj­­noknól nagyon gyakori volt a műszaki hibákból eredő leállás. Nos, ebben a kérdésben nehe­zen tudunk állást foglalni. A takarmányozási gondok enyhítését a járás mezőgazda­ság üzemei kooperációban ol­dották meg. Például a csécsi (Čečejovce) szövetkezet a Nová Čaňa-i szövetkezetnek kooperá­cióban 700 tonna első osztályú tömegtakarmányt készített. Ha­sonlóképpen jutott 500 tonna takarmányhoz a ruskovi és 200 tonna takarmányhoz a kecerov­­cei szövetkezet is. Az abrakfogyasztásban ked­vező szintet értek el a járás me­zőgazdasági üzemei. Tavalyelőtt még 33 dekagramm abrakra volt szükség egy liter tej kiter­meléséhez, tavaly e? a szám hat dekával csökkent, s az idén 25 dekagrammnál tartanak. Elmíárok példamutatása között, az abrakfelhasználás ésszerű csökkentésével, a tö­megtakarmányra alapozott hús­termelés növelésével, valamint a rét- és legelőterületek még szélesebb körű hasznosításéval. A kassai járás az elmúlt év­ben 3071 literes fejési átlagot ért el. Ez arra is utal, hogy a tejtermelés ebben a járásban sem problémamentes. Az üzem­ág fejlesztésével szemben tá­masztott növekvő igények kielé­gítése, illetve ezzel párhuzamo­san a termelésnövelés gondok­kal jár. Hiszen a járás tizenhét tejtermelő gazdasága közül hat gazdaság nem érté el a járási átlagot. A járási tejtermelési versenyben a čaňai szövetkezet érte el a legjobb eredményt. A háromszázkilencven tehéntől ki­fejt 4003 literes átlag már or­szágos viszonlatban is kiváló eredménynek számít. A Vala­liky! .Állami Gazdaság 3734 lite­res fejési átlaggal dicsekedhet. Nagy tejhasznosságot értek el a ikehnyeci (Hraniőná), a hódo­lói (Budulov) és a Nižná Myš­­la-i szövetkezetek. Ezekkel a gazdaságokkal szemben jóval háromezer liter alatt termeltek a novaőani, ruskovi, rozhanov­­cei, bidovcei és a kecerovcei szövetkezetekben. Egy biztos: a járási átlagnál gyengébb ered­ményt elérő szövetkezetekben nem az adottságokkal van baj. Sokkal inkább a hozzáértéssel, az állattenyésztés elhanyagolá­sával. — A járás mezőgazdasági üzemeiben a fő figyelmet e na­pokban a szakszerű és kiegyen­súlyozott takarmányozás meg­szervezésére fordítjuk — mon­dotta Simegh Mária agrármér­nök, a jmi főállattenyésztője, majd hozzátette: pozitív ered­ménynek tekinthetjük, hogy ta­valy az esős időjárás ellenére nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szálastakarmányt si­került tárolnunk. Mindenek­előtt azért, mert az élenjáró szövetkezetekben nagyobb fi­gyelmet fordítottak a gépesítés kiterjesztésére és a rétek és le­gelők feljavítására. A kassai járás mezőgazdasági üzemeinek a téli taSkarmányala­­pot 90,5 százalékra sikerült biz­tosítaniuk. Sajnos járási átlag­ban, úgy mint a növénytermesz­tés többi ágazataiban, itt is na­gyok az eltérések. Amíg a keh­­nyeci, őafiai, perényi (Perín), buzita (Buzica), újbódvai (Nová Bodva), Nižná Myšla-i, kráľov­­cei, ždani, družstevná! és a klá­tov! szövetkezetben, valamint a Valalikyi Allhmi Gazdaságban elegendő mennyiségű és jó mi­nőségű tömegtakarmányt bizto­sítottak, addig a ruskovi, Nová Caňa-i, rozhanovcei, bodolói, bidovcei és a kecerovcei szö­vetkezetekben takarmányozási gondokkal küzdenek. Símeg Mária elmondotta, a járási mezőgazdasági igazgató­ság azon szövetkezetek veze­tőit, ahol nem fordítottak kellő M i — Jelenleg 15 ezer 631 tehe­net tartunk a járásban. Termé­szetesen, az állatok takarmá­nyozását a meglevő készletek gazdaságos kihasználásával old­hatjuk meg. Ezért konkrét in­tézkedéseket teszünk a takar­mányelőkészítés kiszélesítésére, annál is inkább, mert a taka­rékos abraktakarmány-gazdál­­kodás előirányzott feladatunk. Tehát a meglevő szálas- és nedvdüstakarmányok jobb elő­készítésével segíthetjük elő a hasznosság növelését. Ha röviden is, de utalni sze­retnék arra, hogyan készülnek fel a járás gazdaságai a hete­dik ötéves tervidőszakra. Ami­kor a zavartalan teleltetés fel­tételeiről beszélünk, lényegében már az idei év első hónapjainak állattenyésztői teendőire is uta­lunk. Gazdaságaink 1981-es terv­­feladatai a létszámnövelésben és a termelésben egyaránt szá­mottevőek, de megvalósíthatók. Mi azt szeretnénk és arra tö­rekszünk, hogy egész évben ütemes legyen a termelés. Gya­korlatilag az elmaradott gazda­ságok eredményein szeretnénk javítani. Van' mit, s van kitől tanulni! Az állattenyésztés irányításában és szervezésében a fiattal szö­vetkezet állattenyésztő telepét tartjuk olyan példának, amely­nek munkáját érdemes követni, de követésre méltó a Valalikyi Állami Gazdaság is. A hetedik ötéves tervidőszakra előirány­zott korszerűsítés ugyancsak azt célozza, hogy az elmara­dott gazdaságokban is modern, gépesített tartási-technológiát hozzunk létre — mondotta be­fejezésül Slmeg Mária. Mindehhez csak annyi a meg­jegyzésünk, hogy e tevékeny­ségben kulcsszerepet töltenek be a gondozók. Ezért a lemara­dozó gazdaságok vezetőinek mindent el kell követniük azért, hogy előbbre lépjenek a szak­munkások nevelésében. Olyan gondozókra van szükség, akik helytállnak, de szakismeretben, a gépek kezelésében is megfe­lelnek a növekvő követelmé­nyeknek. Csakis a gondozók becsületes helytállása, szakkép­zettségük szüntelen növelése, a rend és a fegyelem megszilár­dítása révén érhetik el a tej- és a hústermelés színvonalának további emelkedését! Illés Bertalan ■ a ■ a a ■ a a я : ■ ■ s

Next

/
Oldalképek
Tartalom