Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

; 1981. február Z!. SZABAD FÖLDMŰVES 5 ELVHÜSÉG ÉS TETTREKÉSZSÉG Jelentős életjubíleuma felé kö­zéig Zsoldos József, a nagyme­gyeri (Calovo) szövetkezet munkaérdemrendes elnöke. Am ezt a magas állami kitüntetést nem most, hanem 1965-ben kapta, mégpedig a szocialista mezőgazdaság és a szocia­lizmus építésében szerzett érdeme­kért. Elvhűsége, küzdöképessége és áldozatvállalása, valamint jó szervező­­készsége közismert. Azok közé tartozik, akik a háború utáni nehéz időkben, a kibontakozás, majd a szövetkezeti gazdálkodás úttö­rőiéként, elkötelezetten munkálkodtak az új, szocialista társadalmi rend megalapozásáért, majd annak megszi­lárdításáért. Nemcsak hitt a kommu­nista párt helyes agrárpolitikájában, amely a falvak dolgozóinak anyagi­szellemi felemelkedését volt hivatva megvalósítani, hanem ezt tettekre mozgósító szavaival, kommunista elv­hűségével, pártos cselekedeteivel is elősegítette. Eredményekben gazdag utat tett meg a felszabadulás óta. Kez­deményezése nyomán szövetke­zet alakult falujában, Izsapon (lžop), melynek élére került, mint elnök. De inkább beszéljen életéről 6, mégpedig a leghitelesebben. — 1921-ben születtem. Apám ura­dalmi cseléd, anyám harcias termé­szetű asszony volt. Bátor szókimon­dása, elszántsága, magatartásmódja nem tetszett az akkori uralkodó kö­röknek, s bebörtönözték. Jómagam, gyermekként sokat betegeskedtem, en­nek ellenére már tizenegyéves korom­ban dolgoznom kellett, hogy a család megélhetése biztosított legyen. Anyám természetét örököltem, ö volt a pél­daképem. Így azután sokminden nem ment a fejembe: miért kell például az egyik embernek inaszakadtáig dol­gozni, gürcölni a puszta létfenntartá­sért, a másik meg tömi a pénzeszsák­jait — mások verejtékes munkája árán. Zsoldos elvtársat az élet tanította meg élni és gondolkozni. A saját bő­rén érezte a háború, a fasizmus ostor­csapásait ... Épen megúszta a nagy világégést. Izsapon lakik. Tudta, mit kell tennie, amikor a felszabadulás után kicsit könnyebbé vált a dolgozók élete. — Községi tanácstag voltam az idő tájt. Többször felléptem a nyilvános­ság előtt, s kifejtettem nézeteimet az új gazdálkodási formával kapcsolat­ban. A lakosság többsége mellém állt, persze akadtak olyanok is, akik elle­nezték a szövetkezet megalakulását. De pusztán amiatt, hogy nem látták tisztán, milyen előnyökkel jár a közös gazdálkodás. Ezért igen nagy jelentő­sége volt annak, hogy a kommunista párt célkitűzéseit helyesen magyaráz­zuk... Ezek ma már idős elvtársak, amikor találkozom velük s kezet rá­zunk, azt mondják: „Jóska, neked volt igazad ...!“ Nagyon jólesett ennek az elvhű kommunistának, amikor érezte az emberek nagy többségének bizalmát. Elvállalta az általuk felkí­nált tisztséget, s azóta elnök — ide s tova huszonkilenc éve. — Ahhoz, hogy mindeddig helytáll­­hattam, sokat kellett tanulnom, főleg a késő esti órákba, vagy az éjszakába nyúlóan. Majd még elmélyültebben gyarapítottam ismereteimet a külön­böző tanfolyamokon, iskolázásokon. De rengeteget tanultam az emberektől is, akikkel együtt dolgoztam. Mindig a dolgozó tömegekre támaszkodtam, csakis így lehetett'eredményes a közös munka, így érhettük el kitűzött cél­jainkat. Olyannyira, hogy az izsapi szövetkezet volt egy időben a komá­romi (Komárno) járás akkori legjobb, kitüntetett közös gazdasága. Ha valamikor felmérik majd a szövetkezeti gazdálkodás fejlő­dését Dél-Szlovákiában, úgy ke-A belvízvédelem a terebesi (Trebl­­šov) járás mezőgazdasági üzemeiben egy percre sem szünetel. Erre utal a vízügyi igazgatóság tájékoztatása, mely szerint a szivattyútelepek, bel­vízcsatornák jégtelenítése a legfőbb gond. Ennyire kritikus, veszélyes vol­na a helyzet? — kérdezhetné bárki, aki a határból nem lát mást, csak végtelen hómezőket. A téli táj szép, a veszély viszont valóban nagy és ez nem a hóeséssel jött. Már az ősz végén úgy indultak a télnek, hogy a talajvízszint a sok nyári és októberi esőzéstől a maxi­mumhoz ért; sőt több gazdaságban, Bodrogszerdahelytől (Streda nad Bod­rogom) Királyhelmecig (Kráľovský Chlmec), Nagykapostól (Veľké Kapu­šany), Abaráig (Oborín) és másutt is nagyok és összefüggőek a vízborítá­­»pk. MisMHuiiuimiHiNi SZÉPÜLŐ VÁROS rülhet be Zsoldos elvtárs a szocialista mezőgazdaság történetébe, mint egy személyben — két szövetkezet elnöke. Ugyanis, 1962-ben a nagymegyeri (Calovo) szövetkézét tisztségét is reá testálták. Nem volt ez könnyű, két szövetkezetei irányítani, de úgy gon­dolta: a kommunista nem hátrálhat meg a nehézségek elől; közös erővel azok legyűrhetek. 1972-ben a két szö­vetkezet egyesült, s ő maradt a jócs­kán megnagyobbodott közös gazdaság élén. — Szövetkezetünk jelenleg a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járás­ban a közepes eredményeket elérők közé tartozik. De célunk az, hogy a növénytermesztést továbbfejlesszük. Emellett nem szabad megfeledkez­nünk a rugalmas üzemszervezésről, a gazdaságirányítás tökéletesítéséről. Korszerű mezőgazdasági nagyüze­münk élére igyekszünk olyan hozzá­értő, nagy szaktudású — és eszmeileg is felvértezett —, gyakorlati tapaszta­latokban bővelkedő, friss észjárású embert állítani, aki munkáját felelős­sége teljes tudatában, becsülettel végzi. Sok olyan elvhű, hozzáértő, jó szakemberre, s vezetőre van szüksége napjainkban a hazá­nak, a szocialista mezőgazdaságnak, mint Zsoldos József, aki elkötelezetten tudott küzdeni, csaknem három évti­zeden át a párt agrárpolitikájának megvalósításáért, az anyagi-szellemi felemelkedéséért. Megtett minden tőle telhetőt, hogy az ifjabb nemzedékek­hez tartozóknak jobb sorsuk legyen. Életjubileuma alkalmából kívánunk Zsoldos elvtársnak erőt, egészséget, további munkasikereket! NAGY TERÉZ . Komárom (Komárno) város arcula­ta szinte évről évre változik. Akik itt élünk, tapasztalhatjuk a végbemenő változásokat, mint épül-szépül ez a dunamenti város. Nemrégiben felke­restem K u r u c z Nándort, a Komá­romi Városi Nemzeti Bizottság város­fejlesztési osztályának vezetőjét. Afe­lől kérdszősködtem, müven eredmé­nyek születtek a városfejlesztés terén az elmúlt öt évben és milyen távlati tervekkel számol a vnb e téren a vá­lasztási időszakban. A városfejlesztési osztály munkája szorosan összefügg a vnb munkater­vében kitűzött feladatokkal. Az emlí­tett osztály dolgozóinak feladata: biz­tosítani a városfejlesztés műszaki fel­tételeit, közös nevezőre hozni a terve­zést, a jóváhagyott fejlesztési irány­zatokat és a törvényes kivitelezést. Ha olyan valaki utazna Komáromba, aki nem járt itt 10—15 éve, bizonyára a szebbnél-szebb lakástömbökre fi­gyelne fel elsősorban. A sok-sok szűk utcasor és földszintes házak helyén rendezett lakótelepek nőttek fel. Mindez arra vall, hogy a lakásépítés­re igen nagy figyelmet fordítanak a városfejlesztés irányítói. De hadd nyi­latkozzék erről inkább Kurucz Nán­dor: — Városfejlesztésünk legsarkalato­sabb nontja a lakásépítés. Mi sem Ы- zonvftia ezt jobban, mint ötéves mér­legünk: összesen 2500 lakás énült az utóbbi év alatt. Äm ez a sok új lakás sem oldotta meg a város lakásproblé­máját, mivel a bontási övezetben érin­tett családok elhelyezése mindig elő­térbe kerül a szociálpolitikai besoro­lású lakásigénylőkkel szemban. A la­kásépítéssel — sajnos — nem tartott lépést a járulékos építkezés. Ezen építkezések kivitelezője — a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat — a ké­sést munkaebő-hiánnyal indokolja. A lakásgondok enyhítéséhez nagy­mértékben hozzájárul az egyéni csa­­ládiház-építkezés is. Az ötéves terv­időszakban körülbelül 500 új lakás épült egyénileg. Városunkban most fejeződik be a város „benei“ részében a kislakás-övezet kiépítése 187 lakás­sal“. A vnb a város egyéb beruházásait, az építészeti szakosztály irányításával, a „Z“ akció keretében valósítjuk meg. Öt év alatt 37 létesítményt adtak át rendeltetésének, több mint 50 millió korona értékben. A város dolgozói­nak, lakosainak példás összefogása nyomán olyan új létesítményekkel gazdagodott a város, mint a sport­­csarnok, a birkózók és röplabdázók játékcsarnoka, az evezősök eúzőköz­­pontja, három bölcsőde, két óvoda és lehetne még sorolni tovább is. Min­denesetre az összefogásról csak a di­cséret hangján lehet szólni. A Komáromi Vnb sikeresen teljesí­tette a választási programterv felada­tait. Nem szabad megfeledkezni a vnb szervező munkájáról sem, amely a képviselők útján tömegeket mozgósí­tott — eredményesen. Mindez jó fel­tételeket teremtett az elkövetkezendő választási programterv feladatainak teljesítéséhez. Ennek alapján a vnb további — társadalmilag nagyon fon­tos — létesítmények építését tűzte célul. Többek között szerepelnek majd: a műjégpálya, az építészeti szakközépiskola épülete, fedett uszo­da, további óvodák és bölcsődék. Ugyancsak jelentős beruházás ígérke­zik a lakásépítésre is. Ismeretes, hogy az elmúlt év dere­kától Űrsújfalu (Nová Stráž) is a vá­ros szerves részévé vált. A vnb az új választási időszakban ebben a város­részben 147 új lakásegységből álló kislakásövezetet kiván megvalósítani. Reméljük, az új választási időszak­ban ismét helytállnak a szervezők, így majd a dolgozók, lakosok támo­gatásával tovább fejlődik, gyarapodik, szépül Komárom. KOLOZSI ERNŐ Kifelé megyünk a télből. Az évszak múlására jellemző a lassú felmelege­dés, a hó apadása, a fagy fokozatos felengedése. Normális körülményeik között a téli csapadék egy része el-Télvíz — talajvíz folyna, elpárologna, másrészt beinná a talaj. Ez utóbbival idén tavasszal nemigen számíthatunk. De hát mit tehetnek a mezőgazda­­sági üzemek? A tél végi feladatok egyike a vízlevezető árkok, szántó­földi „mini“ — csatornák készítése. A terebesi járásban erre most minden 1вввааавааваавяваааааввааавааваа eddiginél nagyobb szükség van, ezért több vízlevezető csapatot kell szer­vezni, minden gazdaságban. . Szükségeltetik az összefogás, az egymás segítése is. Azt sem kell néz­ni, hogy a víznyelők, lefolyóárkoik, csatornák jogilag kinek a tulajdoná­ban, kezelésében vannak. A járásban sok a csatorna, jórészük tisztításra, javításra szorul. Ha a vízügy nem. győzi ezt a munkát, segíteni kell őket. Ne legyen.rest egyetlen gazda­ság sem a többlet-erőfeszítésre, mert ezzel végső soron csak magának hasz­nál. Tavaly tetemes terület esett ki a termelésből a felszíni vizek miatt. Hogy ez ne Ismétlődjék, idejekorán munkához ikell látni. Ez is hozzátar­tozik a földvédelemhez, a termőterü­letek hasznosításához. I. B. аааааваааавяпаавааааваавааававя1 Tornaiján (Šafárikovo) a városi nemzeti bizottság a kormány­rendeletek értelmében nagy gondot fordít a város cigányszárma­zású lakosai problémiának megoldá­sára. A különböző rövid- és hosszú­­lejáratú tervek középpontjában a kö­vetkező négy pont áll: a munkaképes lakosság munkaviszonyba való soro­lása, az iskolaköteles tanulók iskola­­látogatásának állandó ellenőrzése és az arra rászorulók állandó nevelése a szocialista életmódra, valamint a lakásproblémáik fokozatos megoldása. A problémák lépcsőzetes megoldásá­nak ellenőrzésére a nemzeti bizottság tanácsa mellett egy tizenegy tagú bi­zottságot alakítottak. Ez terv szerint kéthavonta foglalkozik az egyes té­macsoportok munkamenetével. Ha az egyes pontokat vesszük fi­gyelembe, sikereknek lehetünk tanúi. A munkaképes lakosság jelentős ré­sze állandó munkaviszonyban van. A férfiaknál ez 93, míg a nőknél csak 54 százalék. Ez az utóbbi arány a tervek szerint a következő években jelentősen emelhető lesz, hiszen váro­sunkban és közvetlen környékén új munkalehetőségeik teremtődnek, így a többgyermekes anyák is könnyebben Juthatnak munkaviszonyba. A cigány­származású nők munkaviszonyához szorosan kötődik a gyerekek elhelye­zési lehetősége bölcsődékben, óvodák­ban. Az óvodai elhelyezést illetően szép eredményeket értek el. Az 1980— 1981-es évben már minden ötéves cí­­gányszármazású gyerek óvodába jár, megvalósítani. A nők nagyobb része, nemhogy munkaviszonyba lépett vol­na, de — azáltal, hogy a gyerekek reggeltől kora estig az óvodába fel­ügyelet alatt vannak, — felelőtlen életmódot folytat. Részben megszaba­dultak a gyerekneveléstől, így sokak­nak napközben több idejük jut a ven­déglők, kocsmák, talponállók látoga­azonban nem jogosítanak fel elége­dettségre, lazításra. A felnövő gene­ráció életmódja jelentősen függ az iskolától is. A cígányszármazású lakosság eti­kai, erkölcsi és kulturális színvonalá­nak emeléséhez nagy segítséget nyúj­tanak a különböző tömegszervezetek. Ebből a szempontból a nőszövetség Egyenrangú polgáraink ami növeli a gye/ekek értelmi szint­jét, így kevesebb a probléma az is­kola első évében. Különben az emlí­tett tanévben a három-öt éves gyere­kek több mint 66 százaléka került óvodába. A nemzeti bizottság célja ezzel többek közt az, hogy a gyere­kek Iskola előtti nevelésének színvo­nala lényegesen javuljon, továbbá, hogy a munkaképes nők, akiknek a gyerekei az óvodát látogatjáik munka­­viszonyba lépjenek. Sajnos, az utóbbi hónapok azt bizonyítják, hogy a terv második részét c$ak részben sikerült tására, ahol nemegyszer megsértik a szocialista életmód törvényeit. A tanköteles gyerekek iskolalátoga­tásánál már jelentősebbek az ered­mények. Javult a cigányszármazású tanulók iskolalátogatása, ezzel arány­ban a tanulmányi eredményük. Ennek is köszönhető, hogy az 1979/80-as tan­évben az általános iskolát végzett ta­nulók közül öten középiskolában, har­mincegyen szakmunkásképzőben foly­tatják tanulmányaikat és mindössze három tanuló van, aki nem folytatja tanulmányait.: Ezek az eredmények és a vörösikereszt-szervezetek az élen­járók. Jelentős segítség: a családláto­gatások, beszélgetések, a különböző tanfolyamok szervezése. Egészségügyi szempontból bevált, hogy az egyik ja­varészt cigányszármazásúak lakta ut­cában a családok a városi vízvezeték­ből Ivóvízhez jutottak. A különböző beszélgetések, találkozások megrende­zése javarészt a bizottságra hárul. A legutolsó beszélgetésen — amelyen 65 cigány lakos vett részt — többek közt bemutató volt az ünnepi asztal meg­térítéséről, az étkezési ikultúráról. Az Cigányporta ez is..» ... meg ez is (Kristóf János építette!) összejövetel kulturális részében sike­resen szerepeltek, a IV-es számú óvo­da gyerekei. A bizottság minden ülésén vissza­térő téma, és a cigányok legégetőbb problémája: a lakás. A bizottság be­szélgetésekre hívja meg azokat a ci­gány családokat, melyeknél esetleg a lakásproblémájuk önerőből is meg­oldható. Sajnos, legtöbbször ezek a beszélgetések eredménytelenek. A la­kásproblémával küszködőkkel nehéz megértetni, hogy lakásigényeiket nem­csak a nemzeti bizottság oldhatja meg. Beléphetnek a különböző lakásépítő szövetkezetekbe, családi házat vehet­nek vagy építhetnek. Különben a ház­helyek odaítélésénél a cigányszárma­zású lakosok előnyt élveznek. Ennek ellenére az utóbbi két évben mind­össze három cigánycsalád épített csa­ládi házat. Az utóbbi 'két évben hét család jutott állami, nyolc család pe­dig üzemi lakáshoz. Ha figyelembe vesszük, hogy a város lakosságának több mint 15 százaléka cigányszárma­zású, ez több mint ezer embert jelent, a lakásokhoz jutottak száma már nem tűnik olyan magasnak. Jelen pillanat­ban még 49 család lakik nagyon ked­vezőtlen körülmények közt. Az 6 la­kásproblémáik megoldása a jövő leg­nagyobb feladatainak egyike. Sajnos, az üzemekkel, vállalatokkal nem a legjobb az együttműködés. Sok he­lyütt a vezetők csak a munka elvég­zését, a munkafegyelmet követelik meg a cigányszármazású dolgozóktól; azzal viszont már nagyon keveset tö­rődnek, hogy dolgozóik hogyan visel­kednek a munkaidő után, milyen a családhoz való viszonyuk, stb. Az üze­mek, vállalatok lehetőségeiknél fogva többet foglalkozhatnának ezekkel a kérdésekkel. Az arra rászoruló cigánycsaládok kulturális, egészségügyi, politikai stb. szintjének emeléséhez többféle lehe­tőség van. A befektetett munka még sok helyett nem hozta meg a kívánt eredményt. Ezeken a helyeken olyan eszközöket Is használni kell, ami pél­daként is állhat. Még az olyan elő­nyök megvonásával Is, melyeket szo­cialista rendszerünk a családról való gondoskodás keretén belül adott. GARAI FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom