Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
Mozgott a bokor Az elnök éppen a napi postát bontogatta, amikor kivágódott az ajtó, és berontott rajta Miska. — Elnök elvtárs — lihegte —, nincs egy perc vesztegetni való idő. Gyorsan löjjön velem. Vegye a puskáját. Most voltam a hegyoldalban, s legalább húsz vaddisznót láttam, ahogy rágja a gyümölcsösünkben a tavaly ültetett facsemetéket. Az elnök azonban nem ugrott fel, nem kapta a puskáját, csupán annyit mondott nagy nyugalommal: — Te most a kocsmából jössz, és ott megittál két deci kevertet. — Esküszöm, elnök elvtárs..., csak egy háromcentest kaptam be. — Ne esküdözz! Nem volt a gyümölcsösben húsz vaddisznó! Az elnök ezt oly határozottan mondta, hogy Miska dadogni kezdett: Most figyelt fel először az elnök az iratokból. — Nem volt tíz. te Miska! — Nem hisz nekem, elnök elvtárs? Ne haragudjon, de aztmár elhiheti, hogy volt öt. Az elnök tovább „csikart": — Nem haragszom, Miska, de öt sem volt. Azzal felállt, íróasztalára tenyereit és előrehajolva határozottan nézett Miska szemébe, miközben újra megkérdezte: — Hány vaddisznót láttál, Miska?! Miska dadogni kezdett: — Csak nem képzeli, elnök elvtárs?! Igenis fent voltam a hegyoldalban, a dűlő végében, és becsületszavamra ki merem jelenteni, hogy... mozgott a bokor. —dég— 14 - SZABAD FÖLDMŰVES 1981. február 14. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф A kifeszített befogóháló feladatok teljesítésének fontos köve- Speciális telménye, hogy a vadásztársaságok akkor szervezzék a befogást, amikor ládákban a vadak biológiai fejlettsége legkedvezőbb. Természetes, hogy csak egész- exportálják séges, és jól fejlett nyulat, fácánt, esetleg foglyot exportálhatunk. az élővadat Apróvadat exportálunk Sallai Tibor, az SZVEZ KB vágselylyei (Šaľa) élővad felvásárló központjának a vezetője arról tájékoztatott, hogyan birkóztak meg a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokkal. — Szövetségünk arra törekedik, hogy a vadásztársaságok közreműködésével elősegítse a vadállomány további szaporítását és szervezetten irányítsa az élővad befogását. Az általunk felvásárolt • apróvad bizonyos hányadát előnyös feltételek között exportáljuk, bizonyos hányadát pedig más körzetek vadállományának vérfrissítésére hasznosítjuk. Az export — A legtöbb élővadat Olaszországba és Franciaországba szállítjuk, esetenként azonban Ausztriába és Jugoszláviába is jutattunk. A nyugat-szlovákiai kerület járásaiból kapjuk az exporthoz szükséges alapanyagot. Már jó hagyománynak számít, hogy a galántai (Galanta) járásból szerezzük be a legtöbb élővadat. Például az 1975—76-os idényben a járás vadásztársaságai közel 16 ezer élőnyulat hoztak központunkba, de az 1978— 1979-es idényben már 19 ezer darabot. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban sajnos nem érnek el hasonló jó eredményeket, az apróvad befogása és forgalmazása terén. A legtöbb élőnyulat mintegy tizenkét ezer darabot 8—10 évvel ezelőtt szállították központunkba. Azóta sajnos évről-évre gyengébb a járás apróvad-forgalmazása. — A hatodik ötéves tervidőszak éveiben 80 ezer élőnyulat vettünk át a vadásztársaságoktól — jegyezte meg Sallai elvtárs — s ebből hetvenezret külföldre szállítottunk. A hátramaradó piennyiséget pedig Szlovákia különböző tájain vérfrissítésre kiengedtük. ф Más vadat is exportálnak? — Természetesen. A múlt öt esztendőben közel huszonötezer fácánt és 1300 foglyot vettünk át a vadásztársaságoktól. Ebből hétezer fácánt exportáltunk. A többit a vadászterületek benépesítésére használtuk. ф Ebben az idényben milyenek a kilátások? — Arra törekedünk, hogy a tervfeladatot sikeresen teljesítsük. Nem hagyható szó nélkül azonban, hogy az élővad befogása és forgalmazása tekintetében az 1979—80-as idény nagyon gyenge volt. A vadásztársaságok, mindössze 3390 élőnyulat kínáltak felvásárlásra. A múlt év utolsó hónapjának közepe táján az általunk felvásárolt 1900 fácánból ezret a vranovi járásban a vadászterületek benépesítésére használtunk fel. A galántai járás vadásztársaságai idényenként körültekintően szervezik meg az apróvadbefogást. Ez nem egyszerű feladat, mert az 1200—1500 méteres befogó háló kifeszítéséhez legalább hetven ember szükséges. A vadászok persze szívesen részt vesznek ebben a munkában, mert tudják, hogy a külföldre szállított apróvad társadalmunknak jelentős devizaforrása. KRAJCSOVICS FERDINAND HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT Ф HORGÁSZAT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZAT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZAT Ф HORGÁSZAT Ф HORGÁSZAT Ф Aleningrádi Vasziljevszkij-sziget kikötői területén a múlt év augusztusában harmadszor nyílt meg a halászati világkiállítás. A szervezők, a Szovjetunió Halgazdasági Minisztériuma és a Kereskedelmi-Ipari Kamara „Expocentr“ Össz-szövetségi Egyesülése a kiállítást, a „Hal és egyéb tengeri termékek kitermelésének és feldolgozásának esziközel és a víz biológiai tartalékainak újratermelése“ néven hirdették meg. Földünk országainak halászati termelése az utóbbi években 70 millió tonna körül stabilizálódott. Japán évente 11 millió tonna, a Szovjetunió 9 millió tonna halászati terméket állít elő. Az összes halfogás mintegy 10 százaléka származik az édesvizekből (folyók, tavaik, halgazdaságok stb.), és ennek aránya növekszik. Leningrádban a szovjet kiállítókon kívül mintegy 200 cég 21 országból mutatta be termékeit, eredményeit. A szocialista országok mellett az NSZK, Svédország, Dánia, Finnország és Japán is. A látogatók megismerkedhettek a tengeri halászat szinte teljes eszköztárával: kitermelő és szállító hajókkal, halfogó eszközökkel, halfeldolgozó és csomagoló gépekkel, halkereső műszerekkel, modern kutatási eszközökkel, hálóanyagokkal és természetesen a halászati termékek végtelen sorával. A világkiállítás szervezői különös figyelmet szenteltek az édesvízi halászat és haltenyésztés kérdéseinek, a halállományok fenntartásának, a mesterséges halszaporítás és az ivadék-nevelés technológiájának. A tógazdasági haltenyésztés és az iparszerű haltermelési módszerek bemutatását az Állami Tavi-Halászati Tudományos Kutatóintézet (GoszNIORH) ropsai kísérleti állomásán helyezték el. A szovjet kiállítók nagy hangsúlyt helyeztek a természetes vizek halállományának fenntartási, növelési módszereire, a halak aklimatizációja terén elért eredményekre. A sokféle mesterséges szaporításra úszó keltető bázist, a természetes tavak intenzív gazdálkodásba vonására komplex szovjet technológiát ismerhettek meg a látogatók. Nagy teret kapott a tógazdasági, a ketreces és a medencés haltenyésztési módszer és technológia bemutatása is. A Szovjetunióban 350 ŰJ PISZTRANGTÄP0K A kutatók olyan ' alapanyagbázisra épülő pisztrángtáp-receptúra kidolgozását tűzték ki célul, amely képes az import TROUW1I terméket helyettesíteni. A pisztrángnevelőtáp 42 százalék nyersfehérjét tartalmaz, az import hallisztet hazai hús- és vérliszttel, takarmány élesztővel helyettesítették. Három milliméteres granulátumot és 1,5 milliméteres morzsát állítottak elő belőle, és hat-hét hónapos szivárványos pisztrángot takarmányoztak vele. A tapasztalatok szerint a keveréktakarmány alkalmas az import pisztrángtáp helyettesítésére. ' j állami halgazdaság mintegy 200 ezer hektár halastóterületen gazdálkodik. Ezen kívül 3000 kolhoz és szovhoz halászati ágazata folytat haltenyésztést. A Szovjetunió természetes vizeibe évente több mint 100 millió db tokivadékot, 1 milliárd db lazacivadékot és 10 milliárd db egyéb értékes halfaj lárváját helyezik ki. A mesterséges szaporításnak különös jelentősége van. A tudományos kutatá-Halászati vüaghiailitás volt Шпдгвйап sok gyakorlati eredménye, hogy például a Volga folyóban napjainkban négyszer annyi vizát fognak évente, mint a folyó szabályozása előtti időkben. A világkiállításon láthatók voltak a szovjet tógazdaságokban alkalmazott legújabb gépek, a ketreces és medencés haliv-adéknevelés korszerű eszközei. A házigazdák bemutatójából a következőket tartjuk fontosnak ismertetni: ф A természetes vizek fitofil halainak szaporodását mesterséges fészkek kihelyezésével segítik elő. Az N-19-INA típusú műanyag fészkek 100 méter hosszan, 100 db fészekköteget tartalmaznak. Egy-egy kötegen öt szinten helyezkednek el a műanyagfészkek, hasznos felületek 100 m2 nagyságú. ф A programozható hőszabályozás keltetőberendezés 0,2— 38 °C között a szükséges hőfokon tartja az ikrát. A berendezés elsősorban kutatási célokra alkalmas, összesen 3 liter hasznos térfogatú edényekben 0,1 °C pontossággal tartja a vizet. A készülék súlya 80 kg. Külön bemutatásra került a programozó készülék, amely a Ikeltetőedényben szabályozza a víz hőmérsékletét. A pontyszaporításban széles körben elterjedt a mesterséges keltetés módszere. A szovjet tógazdaságokban az ivadék 60 százalékát mesterséges úton állítják elő. A keltetőkapacitás hatékony hasznosítása fontos feladat. Ф Az IVL típusú keltető berendezés a növényevő halak és a pontyfélék Ikrájának inkubációjára szolgál. A berendezésben speciális vízáramlás keletkezik, ami a folyóvizek örvénylését utánozza, és egyben alkalmas a kikelt lárvák előnevelésére. A 20 liter flrtartalmú készülékbe 1,5 millió ikra, illetve 3 millió lárva helyezhető el. Vízszükséglete 14 liter/perc, súlya 18 kg. ' ■ ф Pisztráng- és lazacikra keltetésére kétféle berendezéssel is megismerkedhettek a látogatók. Az IM típusú keltető új elvi megoldást jelent, és lehetővé teszi, hogy az eddigi 1—2 rétegben elhelyezett ikrát 10—12 rétegben keltessék. Az Ikramegmaradás 2—3 szorosan, a helykihasználás 5—6 szorosan, az élőmunkaráfordítás 5-szörösen javul. A 100X60X20 cm méretű berendezés 10 keltetőedényében 300 ezer ikra fél el. Vízfelhasználása 5 liter/perc, súlya víz nélkül 70 kg. ф Pisztrángíkra keltetésére szolgál az IVTM típusú keltető szekrény, 16 db egymástól független vlzellátású tálcát foglal magába. Egyidejűleg 200—280 ezer db ikra keltetésére alkalmás, vízfelhasználása 30 liter/perc, súly 130 kg. ф A Szovjetunióban a hőerőművek melegvizének haltenyésztési célokra történő felhasználása már hagyományokkal rendelkezik. A Mironovkai, a Kievi TEC-5, a Cimljanszkoje mellett ipari módszerekkel termelik a halat. Felépült az északi Tyumeny melletti „Püsmai“ geotermikus energiát hasznosító medencés haltenyésztő gazdaság is. Recirkuláciős rendszerű a „Biorek-2“ típusú pisztráng termelő berendezés. Zárt helyiségben, biológiai víztisztítással, mesterséges hőszabályozással és levegőztetéssel évente 10 tonna árupisztráng előállítására alkalmas. ф A tógazdasági haltenyésztés gépei közül több típusú takarmányoző munkagépet ismertünk meg. Szerkezeti megoldásuk, elvi konstrukciójuk egymástól eltérő. ф Az 1KR-1,6 típusú katamarán takarmány, műtrágya és mész kiszórására alkalmas. Hasznos térfogata 2,8 m5, óránként 3 tonna granulált tápot juttat a halastóba. A legkisebb kiszórt adag 7 kg merülése 50 cm. Kisebb méretű és teljesítményű a KRB-2 típusú etetőkatamarán. A takarmány, mész és műtrágya adagolása mellett levegőztetésre is alkalmas a szovjet 1507 A jelű gép. Hasznos térfogata granulált tápra vetítve 2,5 tonna. Ketrecekben, medencékben vagy kisterületű tavakban nevelt halak takarmányozására készült az IKG típusú önetető. Óránként 4—16 kg tápot adagol ki, vízkerék működteti, amely 1,8 m2/óra vizet igényel. ф Folyamatos üzemű az elektromos meghajtású C-16 M típusú agregátor, tógazdasági üzemi viszonyoknak megfelelően tervezték. Óránként 10 kg O2 feloldását végzi el. Ф Az áruhaltermelő halastavaknál alkalmazott gépesített, halágy 2 db, 0,5 tonna élő hal befogadására alkalmas tartályt mozgat elektromos energiával. Óránként 6 tonna élőhal kiemelésére alkalmas, míg az egyik tartályt üdítik, a másikat rab ják. A halágyba a halt szöktetéssel úsztatják be. ф A halállomány összetételének szabályozását segíti az ELU-4M típusú elektromos terelő komplex gépegység. Víztározókon, lecsapolhatatlan tavakon nélkülözhetetlen halfogó eszköz. A katamarán felépítésű testen helyezkedik el a generátor, amely a két elektródát látja el. Az egységet négy dolgozó kezeli, teljesítménye 15 q hal/óra, fogóeszköze zsákos rendszerű háló. A szovjet pavilonban még bemutattak Artémia petekeltető berendezést, lékvágő gépet, élőhalszállító kádakat és járműveket. A bemutatott hálóketrec-típusok eltérő jellegű vizeken (víztárolók, természetes tavak, stb.) alkalmazhatók, gépesíthető^ (T. a.)
