Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
a— Csibeetetí beffsttesiivegbDl A drágán vásárolt kiscsibék felnevelése sok gonddal, vesződséggel jár. Különösen akkor,, ha a tenyésztő — akárcsak1 jómagam — egész nap dolgozik, és csak kevés Ideje jut az állatok kqrüli tennivalókra. A legtöbb esetben az etetést is csak úgy lehet megoldani, hogy az egész napra szükséges élelmet egyszerre tesszük az állatok elé. Viszont ilyenkor — megfelelő etetők hiányában — nagy a takarmánypocsékolás. Hosszas töprengés után elkészítettem a mellékelt ábrán látható etetőt, mellyel igen jó tapasztalatokat szereztem. Az etető alja és oldala deszkából készült. Az alsó lap 30 X 30 cm-es, az oldal pedig 30 cm széles és a rendelkezésre álló befőttesüveg nagyságának megfelelő hosszúságú. Az alapdeszkán elhelyeztem a bádog etetőt (szintén elkészíthető házilag), amihez drótból készült szoritóval rögzítettem az üveget. Az állvány falára pántok segítségével felhajtható szololit lapot erősítettem (deszka is megfelel), melybe előzőleg az üveg átmérőjének megfelelő, kör alakú nyílást vágtam. Ezzel a magtartályként szolgáló üveget sikerült tökéletesen rögzítenem. A házilag készített etető előnye, hogy az állatok nem borítják fel, jól tisztítható és könnyen áthelyezhető. Én száraz szemeleségen kívül nedvesített tápot is adagolok benne. Az ügyesebb barkácsolók levághatják az üveg fenekét, s akkor ak utántöltés is igen egyszerűvé válik. Viszont akkor valamilyen fedőről is gondoskodni kell, hogy megóvják a takarmányt a szennyeződéstől (a kifutóban az esőtől) és a hívatlan vendégektől (egetek, verebek). Kubát J. A baromfinak a fehérje a ” legfontosabb tápanyaga. A fehérjehiányban szenvedő fiatal állatok lassan fejlődnek s közülük sok elpusztul. Élettani szempontból az állati eredetű fehérjék a legfontosabbak. Megtalálhatók a fölözött tejben, az íróban, savóban, túróban, a vágóhídi melléktermékekben stb. A háztáji állattartók, a kisállattenyésztők csak ritkán jutnak hozzá ezekhez a takarmányféleségekhez. A növényi eredetű fehérjék nem teljes értékűek, mivel kérés aminosavat tartalmaznak. De hát akkor mit tegyen a tenyésztő, ha az állati eredetű takarmányok nem állnak a rendelkezésére? Kivéve, persze, a fölözött tejet, amit a boltban bárki megvásárolhat, legésszerűbb úgy adagolni, hogy a felkínált darát nedvesítjük meg vele. S a dara lehetőleg többféle szemes őrleményéből álljon, mert így a különféle magvak fehérjéi előnyösen kiegészítik egymást, ami az adagolt takarmány biológiai értékét növeli. A napi adag összeállításakor nem szabad megfeledkezni a kiegészítő takarmányokról, ugyanis az ásványi anyagokat más tápanyagokkal nem helyettesíthetjük. Hiányuk viszont károsan hat a fejlődésre, a növekedésre és a termelőképességre. A kiegészítők közül a més,z (kalcium) a legfontosabb. Jelentős szerepet tölt be a csontozat és a tojáshéj képződésében. A foszfor ugyancsak fontos, hiszen a csontok kielégítő fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A baromfi a meszet, mészkő, iszapolt kréta, esetleg tojáshéj formájában veszi fel. S időnként egy kevés konyhasót és hipermangánt (kálium-permanganát) is adhatunk az állatoknak (az utóbbit az ivóvízbe adagolva). Okosan teszi, aki sörélesztőt is ad a baromfinak, mert sok Вг-es vitamint tartalmaz. Most pedig kicsit konkrétabban. Egy 1,8—2,0 kilogrammos tojós tyúk napi takarmányadagja a következő legyen: 5 dkg búza, 2 dkg árpa, ugyananynyi kukorica, 1 dkg hereliszt (vagy 1—2 deka főtt burgonya), 1 deci fölözött tej, 1 gramm konyhasó, 3—5 gramm mész és két-három naponként 1 dkg élesztő. Ezenkívül különféle konyhai hulladékot is felkínálhatunk a baromfinak. Az Hatóban naponta legalább hálás ntán kerül sor. Az első üt napon darabosra őrölt búzát, kukoricát, árpát, majd apróra vágott zöldet vagy finomra reszelt sárgarépát tegyünk eléjük, inni pedig vizet vagy fölözött tejet kínáljunk. Két nappal a kelés után már finomra őrölt mészkövet vagy kagylóhéjat is keverhetünk a napi adaghoz. A hatodik naptól kezdve gabonadarából készített, morzsalékos szerkezetű elsséget szórjunk az etetőkbe, s ehHopn etessük г Hitelei ts i csiliéi? romszor cseréljük ki a vizet, s egy külön edényben. finom kavicsot is helyezzünk el a kifutóban vagy az ólban. A házi keltetéssel vagy csibeneveléssel foglalkozó tenyésztők a kiscsibéknek csak akkor kínáljanak ennivalót, ha észreveszik, hogy az apróságok csipegetni kezdik a környezetükben található tárgyakat. Ez félreérthetetlenül arra utal, hogy a csibék megéheztek. Erre körülbelül egy nappal a kéhez a takarmányhoz keverjünk némi apróra vágott zöldet, keményre fpzött, majd finomra vágott tojást, esetleg túrót. A csibéknek ebből az eleségből mindig csak annyit adjunk, amennyit tíz perc alatt fel tudnak csipegetni. S hogy valóban eredményes legyen a munkánk, a szakszerű etetés mellett arra is nagyon ügyeljünk, nehogy megfázzanak a kiscsibék. K. MOLNÁR FERENC & Sávozott (kendermagos) plimnt csibék Redeczky József komáromi tenyésztő állományából Fotó: Adriskin J. VÁLASZOLUNK Kérdés: Rendszeres metszéssel alakítható, tudajdonképpen kerítést helyettesítő élősövényt szeretnék telepíteni, de nem tudom, milyen növények alkalmasak erre a célra? R. I., P. Válaszolunk: Ha térelválasztó sövényre gondolt, akkor fagyait (Ligustrum vulgare, L. ovalifolium), gyertyánfát (Carpinus betulus), ribiszkét (Ribes alpinum), sóskafát (Berberis thunbergii), hóbogyót (Symphoricarpus albus, S. orbiculatus), húsos somot (Cornus más), tiszafát (Taxus baccata), illetve életfát (Thuja occidentals) javasolhatunk. Ugyanakkor felhívjuk rá a figyelmét, hogy a fehér és a piros gyümölcsű hóbogyó egyaránt mézelő, a tiszafa viszont mérgező. Árnyékos helyre ribiszkét és gyertyánt ültessen. Áz. életfa az erős viszszametszést is jól tűri. Ha külső kerítést szeretne az élősövénnyel helyettesíteni, akkor mezei juhart (Acer campestre), az árnyékot ugyancsak jól tűró bükköt (Fagus silvatica), illetve galagonyát (Crataegus prunifolla) telepítsen. A galagonyát sokan előnyben részesítik, mert a tövises cserje elriasztja a kiskert „hívatlan“ látogatóit. Ha levélírónk Is a galagonyát választja, nagyon ügyeljen arra, hogy a már említett változat helyett nehogy az egyblbés (Crataegus monogyna) vagy a cseregalagonyát (C. oxyncantha) telepítse, mert ezek a változatok hasonló kártevőktől és betegségektől szenvednek, mint a gyümölcsfák és rendszeres növényvédelmet Igényelnek. A külső kerítést helyettesítő élősövény legalább 80 cm széles és 1,5—2 méter magas legyen. Ha az utóbb felsorolt növényeket 30—50 cm-es tőtávolságra ülteti és hozzáértéssel kezeli, ilyen sövénye lesz. (kr) Kérdés: A szakboltokban állítólag fóliaponyvát is lehet kapni. Mekkorát és mennyiért? N. N., L Válaszolunk: A kertészeti kellékeket forgalmazó boltokban olykor valóban kínálnak a fóliaváz beborítására alkalmas, kész ponyvát. Legutóbb a bratislavai zöldség-nagyáruházban láttunk ilyet, mégpedig kétféle méretben. A 4X10 méteres palást 170, a 6X10 méteres pedig 280 koronába került. (ká) Amikor útnak indultam, szinte biztosra vettem, hogy а Bratislava-vidékl járás — több kis település összevonásával létrehozott — egyik peremközségében, Dunajská Lužnán népes, jól tevékenykedő kisállattenyésztő alapszervezetet találok. Sajnos nem így történt. Mihelyt érdeklődni kezdtem, az autót bámuló gyerekhad egyszeriben szétrebbent, a kiskapuban nézelődő néninek hirtelen eszébe jutott, hogy már alighanem kifutott a krumprileves, a kenyeret cipelő menyecske pedig bizonyára azt hitte, hogy ilyen olcső trükk révén akarok vele Ismeretséget kötni, és szó nélkül faképnél hagyott. Végül is egy Idős bácsi segített ki a bajból. Egykedvűen vonszolta maga után a rozsdamarta, kenőcsért rimánkodő talicskát. Amikor megszólítottam, megvakarta a feje búbját: — Könnyebbet nem tud kérdezni az úr? Méghogy nyulászok... Miért nem a galambtenyésztőket keresi? Várjon csak egy pillanatot, mondok egy nyulászt Is. Egyet — Hnoj- Cík vagy hogy a csudába hívják, itt lakik a másik utcában. Nyáron annyi nyula volt, hogy még az utcán is legelészett közülük egy-kettő. Hnojišík Benedikt tavaly háromszáztíz pecsenyenyulat értékesített ф Mióta foglalkozik nyúltenyésztéssel? — Hetvennyolcban vettem az első nőstényt, és tavaly már huszonöt anyával dolgoztam. # Miért éppen a nyulak mellett döntött, hiszen itt nem volt hagyománya a nyúltenyésztésnek? r— Igaza van, nem volt hagyománya, de egyszer még lehet. Éveken át a galambászatnak hódoltam: postagalambokat tartottam, versenyekre, kiállításokra jártam, takarmányért futkostam, és persze sokat bosszankodtam, mert a röptetések alkalmával mindig eltűnt néhány madár. A végén már a feleségem Is szővátette, hogy ritkán vagyok itthon, válasszak valami más kedvtelést. így vettem meg az első nyuszit. • Azt mondta, tavaly huszonöt anyanyulat tartott. És a növendékekkel mit csinált, hiszen minden bizonnyal egy vaXXX Hnojčík Benedikt negyvenhárom éves, másfél évtizede a Virradat Eťsz dolgozója. — Amikor megvettük a házat és Ide költöztünk, azonnal beálltam a szövetkezetbe >— így a házigazda. — Gépkocsivezetőt csináltak belőiem. Nem sokkal később elvégeztem egy tanfolyamot, és én lettem a járásban az első üzemi inszeminátor. Tanult géplakatos létemre! És ez is jó volt valamire. Megszerettem az állatokat, s ma már nem is tudnék meglenni nélkülük. Most a sertéstenyésztésben, a ketreces malacneveldében dolgozom. Egyszerű állatgondozó vagyok, de szeretem és örömmel végzem a munkámat. És itthon sem unatkozom, hl- A vágóállatnak szánt növendékeket nyúlisszen tele van az tállóban, szabadtartásos módszerrel neveli. udvar jószággal. (A szerző felvételei) gonra valót nevelt annyi nőstény? — Már mit csináltam volna velük — eladtam. Két éve közvetlen kapcsolatban állok a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal, s ha szólok nekik, mindig kijönnek a vágőérett állatokért. О Kijönnek? De hiszen itt nincsen alapszervezet. Szervezet nincsen, de nyúl az van. Sokra mennének vele, ha fordítva lenne! Én hetvenkilencben 160, tavaly pedig háromszáztíz pecsenyenyulat értékesítettem. És tudja-e, hogy már vannak követőim? Amikor megérkezik Nyitráról az autó, egymás után jönnek az emberek és hozzák a szebbnél szebb nyulakat. Ki ládában, ki meg csak úgy, szatyorba dugva. Nem sokat hoznak, de ez is több a semminél; érdeklődés tehát van a nyúltenyésztés, pontosabban a szerződéses nyúlhizlalás lránt. Reptá Miloslav például már komoly vetélytársnak számít. Kevesebb anyát tart, mint én, de a ketrectömböket nyülistállóban helyezte el, így télen is eredményesen szaporíthat. Tavaly több mint négyszáz vágóállatot vitt el tőle a Branko. Ilyen eredményt nekem huszonöt anyával sem sikerült elérni. • Ahogy a feljegyzéseit tanulmányozom, úgy számolom, hogy két év alatt körülbelül 1230 kg nyúlhúst értékesített. Ha ezt megszorozzuk tizennyolccal ... — Ne találgasson, megmondom potosan, hogy milyen jövedelemmel dolgoztam. Két év alatt 21 ezer 571 koronát kaptam a nyulakért. Ugyanakkor speciális nyúltápért kifizettem 6620 koronát. Ha a kezdeti beruházást (ólak, ketrecek, etetők, különféle kellékek és tenyészállatok), a ráfordított munkaidőt és munkaerőt nem számítjuk, akkor nagyon megéri nyúlhizlalással foglalkozni. De ha mindent számításba veszünk is, még akkor sem lesz ráfizetéses. És nagy beruházásra tulajdonképpen csak egyszer van szükség. Bár meglehet, hogy sokakat éppen ez a kezdeti beruházás riaszt viszsza a kezdeményezéstől. Drága szórakozás, kockázatos vállalkozás ez annak, aki a semmiből indul. Talán többen érdeklődnének a háztáji állattartás iránt, ha nálunk is lehetne kölcsönt Igényelni gazdasági épületekre és berendezésekre, no meg az alapállomány megvásárlására. Ф Látom, egyelőre nem tudta eldönteni, melyik fajtára alapozzon. f— Több fajtával kísérleteztem. Tartottam csincsillát, francia ezüstöt, űj-zélandi fehéret, kaliforniait, sőt cseh tarkát is. Azt hiszem, a kaliforniai mellett maradok; lehet, hogy tiszta vérben, de azt is lehet, hogy keresztezni fogom a francia ezüsttel, esetleg az új-zélandival. Majd meglátjuk, melyik módszer válik be jobban, és mit mondanak a szakemberek. Mert figyelem ám a szakirodalmat, hogy hol tart e téren a kutatás. • És az a két borjú, ott az istálló szegletében? >— Tavaly malacot hizlaltam, most borjúneveléssel próbálkozom. A szövetkezetben már szóltam az elnöknek, hogy lesz két eladó előhasi üszőm. Legalább tíz kéne, mondta 6. Ha elérem a számításomat, megint veszek két borjút. Helyük van, szénának valót bármenynyit kaszálhatok az utak mentén, a töltésoldalakon, a szövetkezet meg az óvoda udvarán. És ami ugyancsak fontos: a borjak mellett még a nyulaimat Is megtarthatom. Mert meg akarom tartani! Vajon lesznek-e követői? Beszélgetett: kAdek Gábor
