Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-18 / 42. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. október 18. й Bterfgazdssagi temeias vastartatékai Közismert, a dunaszerdahelyl (Du­najská Streda) járás a mezőgazdasá­gi termelésben élenjár. Nem volt ez mindig így, még az ötvenes évek vé­gén is a kullogók közé tartozott. Több tényező játszott közre, hogy a hatva­nas évek derekán megkezdődött a fellendülés, megedződtek a közös gaz­daságok. Azt hiszem, a javuló ered­ményekhez nagyban hozzájárultak az Barczi András igazgató , 1957-ben létrehozott mezőgazdasági műszaki középiskola is, ahol jőnéhány nagy tapasztalattal rendelkező veze­tőt és fiatal mezőgazdasági szakem­bert képezte. A közel negyed százada működő Iskolából sok száz középkáder került a termelésbe, különböző társadalmi funkciókba, és jónéhányan elvégezték a mezőgazdasági főiskolát. A tudás hajléka napjainkban a Szlovák Szocialista Köztársaság egyik legkorszerűbben felszerelt mezőgazda­­sági műszaki középiskolája a duna­szerdahelyi. A lelkiismeretes, htvatást­­szerető pedagógusok több mint há­romszáz fiatalt oktatnak, nevelnek, a növérnytermesztés, az állattenyésztés és a könyvvitel mesterségére. Barczi András, az iskola közked­velt igazgatója és az egész tanári kar büszke azokra, akik itt végeztek, és a mezőgazdasági üzemekben, politikai vagy közéleti funkcióban is megáll­ják helyüket. Vrábel Vendel például a politikai nevelés házának a vezetője a komáromi (Komárno) járási pártbi­zottságon, Farkas Mária pedig a du­naszerdahelyi apparátusban tevékeny­kedik. Nagy László, Vida István és mások a hnb vezető dolgozói. Olasz András, Lelkes Zsuzsa, Alföldi Imre tanárként dolgoznak. De vannak új­ságírók is, akik szintén ebben az is­kolában tanultak. >—i Nehéz lenne felsorolni azokat, akik fontos vezető szerepet töltenek be a mezőgazdasági üzemekben — szólt közbe Sík Károly igazgatóhe­lyettes, az iskola veterán tanára, aki beszélgetésünk alatt a gazdasági osz­tály vezetőjével a pedagógusok és az alkalmazottak fizetétsét vizsgálta fe­lül. — Elégedettek-e a pedagógusok, nevelők az anyagiakkal? — kíván­csiskodtam. — Nincs olyan sok, ami el nem fogy, s nincs olyan kevés, ami nem elég — válaszolt diplomatikusan a sokoldalú tanár. — Volt ez sokkal rosszabbul is, amikor a munkából több jutott, fele annyi fizetésért. Azt hiszem, soha sem becsülték meg kel­lőképpen a pedagógusok fáradozásait. — Mi az ön véleménye igazgató elvtárs? — Nem szívesen beszélek az anya giakról. Mindenki sokat szeretne ke resni. Ez érthető emberi tulajdonság Csakhát megvannak a törvényes elő írások, amelyeket nem léphetünk túl Nem volna tőlem kollegiális, ha azt mondanám, elégedettek lehetünk. Az A műszaki közép­iskolában egy kü­lön helyiség áll a diákok rendelkezé­sére, ahol gépírást tanulnak, és meg­ismerkedhetnek a könyvvitelt meg­gyorsító számítás­­technikai eszközök­kel. Fotó: — tt— a néhány túlóra nem emeli jelentősen a havi keresetet. Dehát ez van, ezt kell szeretni. Viszont őszintén be kell vallani, hogy a múlthoz viszonyítva jelentőben növekedett a pedagógusok keresete. Ez azt hiszem, fontos ténye­ző, hiszen pénzből élünk. Szerencse viszont, hogy pedagógusaink többsége nemcsak a koronán keresztül néz mindent, inkább azt tartja lényeges­nek, milyen a diákok előmenetele, miként lehetne jobbá tenni az oktató­nevelő munkát. — Hány pedagógus dolgozik az is­kolában? — Harmincöt tanár és nyolc neve­lő. A diákok száma pontosan három­­százbarmincnyolc. Ennyi fiatallal való törődés ezer annyi tennivalóval jár: ez a dolgunk. Az a feladatunk, hogy jól képzett szakemberek kerüljenek a mezőgazdasági üzemekbe, és akkor se valljanak szégyent, ha közéleti funk­ciót kell betölteniük. — Milyen a lányok és'fiúk száza­lékaránya? • — A növénytermesztési és az állat­­tenyésztési szakon megfelelő. Nem mondhatjuk ugyanezt az ökonómiai irányzatra, ahol a diákok kilencven­nyolc százaléka lány. Félreértés ne essék, mi jól tudjuk, a lányok szíve-Varga Árpád, az iskola SZISZ szerveze­tének elnöke. sebben ülnek az íróasztal mögött, és precízen végzik a könyvvitelt. Csak­hogy manapság egy gazdasági dolgo­zónak, vezetőnek — mert az itt vég­zettek közül sokan azok lesznek — sokoldalú szervező tevékenységet kell kifejtenie, amelyre sok rátermett nő alkalmas, de nem mindenki. Ezért szerencsésebb lenne, ha a fontos könyvviteli szakon megváltozna az arány a fiúk javára. — Milyen a diákok politikai és ál­talános nevelése? — Van egy kétszáznegyven ágyas lnternátusunk, ahol helyet kapnak a távolabb lakó diákok. A környékbe­liek,, érthetően, naponta hazautaznak. A bentlakókkal elsősorban a nevelők foglalkoznak. A minden igénynek megfelelő diákotthonban megvan a lehetőség különböző körök létesítésé­re, közművelődési és sporttevékeny­ségre, ahol elősegítik a tanulók poli­tikai-eszmei, szakmai és sok irányú fejlődését. Évente sok politikai akciót szerveznek a diákok, illetve az ifjú­sági szervezet. A szocialista ifjúsági szövetségnek háromszázhúsz tagja van és érdemleges munkát fejtenek ki. A diákotthonban lakó fiatalokat a szervezet keretében levő diáktanács irányítja. A politikai kör irányítói minden jelentős évfordulót példásan megrendeznek. Jó munkát fejt ki az irodalmi-, fényképészeti-, kézimunka-Beszámoló Szép élményben volt részük ezen a nyáron a Csicsói (Cifiov) Kilencéves Alapiskola pionírjainak. Az iskola pionírszervezete két alkalommal is biztosított számukra táborozási lehe­tőséget. Még júniusban tizennyolc pionír három napot töltött a páti (Patince) üdülőben, huszonhat ma­gyarországi úttörővel együtt. A ma­gyar úttörők a Rumi Általános Isko­lából érkeztek, abból az iskolából, a­­mellyel a csicsói iskola ás pionírszer­­vezete tavaly ősz óta baráti kapcsola­tot tart fenn. Ennek az ismeretség­nek köszönhető, hogy az iskola hu­szonhat tanulója az idei nyarat a Balaton partján, Balatonakaliban tölt­hette. Ebből a táborból sem hiányoz­tak a magyar úttörők. A pionirtábor vezetői közös programok szervezésé­vel igyekeztek az egyhetes üdülést a legkellemesebbé tenni a pionírok szá­mára. Természetesen a fő program a fürdés és a napozás volt. A pionír jellegű akciókon kívül a délutáni és az esti műsorból nem hiányzott a sétahajózás, a mozilátogatás és a ba­rátsági est megszervezése sem. A bú­csúesten mindkét tábor úttörői kul­túrműsorral léptek fel: szlovák és magyar dalokat énekeltek. Gondolom, az első levelek már meg is érkeztek mindkét Iskolába. Vida Klára csapatvezető SVÉD MESE: Mese wtőtkis cicáról Élt egyszer öt kis cica. Hirtelen mind az öt kis cica éhes lett. Gom­bócot akartak jőzni, de nem volt ott­hon egyetlen szál tűzifa sem. Elmentek az erdőre fát vágni. De hiába kínlódtak, életlen volt a fejsze, egyetlen gallyat sem tudtak levágni. Akkor az öt kis cica hazajutott. Minden zeget-zugot átkutattak, de se­hol nem találtak még csak egy fafor­gácsot sem. Akkor ismét kimentek az erdőbe, gallyat szedni. Mind az öt kis cica szedett egy kevés száraz gallyat, a hátára vette és együtt hazaindultak. Odahaza tüzet raktak, megfőzték a gombócokat és megették vacsorára. Ügy jóllaktak, hogy azon 'nyomban lefeküdtek aludni. Azt mondják, hogy az öt kis cica még mindig alszik. Fordította: Antalfy István DÉNES GYÖRGY: Kék, kék, kék, szappanbuborék, piros­s^rga cukorspárga, sötét­barna macska farka, csíkos­szürke disznócsürhe, zöld, zöld, zöld virágnyitó föld, fehér, fehér novemberi dér. n*"Wg. .ЯНМИИМИ 1 A mezőgazdasági műszaki középiskola korszerű épülete. Fotó: —tt-» és a sportkör. Az utóbbi években Du­­naszerdahely a kiállítások városa lett. Diákjaink nem mulasztják el a kép­zőművészeti és más jellegű kiállítások látogatását. A színházi előadásokon is ott vannak fiataljaink. A sporttevé­kenység a legközkedveltebbek közé tartozik, s a diákok rendszeresen szerveznek különböző vetélkedőket. Nagy az érdeklődés a labdajátékok és az atlétika iránt. A diákok sikeresen szerepelnek az iskolák közötti vetél­kedőkön, a járási és kerületi verse­nyeken. A tanulók tájékozottságát szolgálja a hangos híradó és a diákok által szerkesztett újság, az Űj Vetés. Az iskolai lap színvonalát rendszere­sen ellertőrzik: a tollforgató pedagó­gusok. A terjedelmes újság a SZISZ tevékenységének és az iskola életének a tükörképe. Minden lehetőség adva van a gazdag politikai, kulturális és sporttevékenység kibontakozásához, de valami mégis nagyon hiányzik. — Micsoda? ■— Nincs úszómedencénk, bár a két Duna között élünk, diákjaink jó ré­sze nem tud úszni. Pedig ez sok szempontból lényeges. Például a honvédelmi nevelés elképzelhetetlen úsznitudás nélkül. De nemcsak isko­lánk tanulóinak lenne nagy szüksége a fedett uszodára. Középszinten há­romezerszáz diák folytatja tanulmá­nyait járásunkban; ennek több mint nyolcvan százaléka nem tud úszni. Az úszásanalfabétizmus már sok tra­gédiát okozott, az uszoda hiánya hát­ráltatja a szép, nemes sport kibonta­kozását. Van hol korszerű uszodát építeni, csak meg kellene teremteni az anyagi feltételeket. Társadalmi összefogással nem lenne különösebb gond, a szülők, tanulók szívesen se­gítenének, de ez nem elegendő az uszoda felépítéséhez. Reméljük, isko­lánk jogos, célszerű kérése megértés­re talál a felsőbb szerveknél, és lehe­tővé teszik az uszoda létrehozását. A műszaki középiskola tanulói sok órát dolgoznak le a gyakorlatban. Elsősorban az iskola tangazdaságé-« ban, de szükség esetén a mezőgazda­­sági üzemekben is. Hét közeli szövet­kezettel kötnek rendszeresen szerző­dést. Tavaly például húszezer Óra se­gítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek. Mindig ott szorgoskod­nak, ahol legsürgősebb a tennivaló. — Mire használják fel a keresett összeget? — érdeklődtem Miklós Ali­­cától, — egy szemrevaló szőke har-« madikostól. — Van elég kiadásunk az iskolai rendezvényekre. Ettől eltekintve bér­letéket veszünk a MATESZ, sőt a Szlovák Nemzeti Színház előadásaira. Emellett rendszeresen tervezünk ta­­nulmányutakat és kirándulásokat. Legutoljára a Magas-Tátrában voltunk. Várga Árpád, a SZISZ szervezet el­nöke, szintén harmadikos. Az apja nyomdokain halad, aki régóta az Olgyai (Oldza) Hnb elnöke (régebben fizetett, n\ost tiszteletbeli), a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozója. Azt hiszem, nem esett az alma messze a fájától“. — Ezernyi a tennivalónk — vallja a fiatalember — szerencsére a veze­tőségben levők többségé elvégzi a rá­bízott feladatokat. Ennek az eredmé­nye az aránylag jó politikai-eszmei nevelő munka, a kulturális és sport­­tevékenység. Igyekszünk, mint ifjúsá­gi szervezet elősegíteni a tanári kar munkáját, és ez nem marad viszon­­zatlanul. A megszólítottak a nyitrai mező­­gazdasági főiskolán szeretnék tovább­folytatni tanulmányaikat. De nemcsak ők, hanem a diákok közül egyre töb­ben érzik, hogy a mezőgazdaság gyorsiitemű fejlődése, magasabb szin­ten képzett szakembereket kíván. TÓTH DEZSŐ VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: e, e, é, t, s, t). 9. Ipart növény. 10. Görög betű. 11. Állati lak. 12. Szó­végződés. 13. Ró­mai kilencszázki­­lencvenkilenc. 15. Kutyája. 18. Motor­rész. 19. 1848-as szabadsághősí 21. Csüng. 23. Alma-... szovjet város. Й4. Európai tenger. 25. Eladási értéke. 25a. Fagyott víz. 25b. Szlovák hóhér. 26. KétesI 28. Török férfinév. 30. A mély­be. 31. Csuk. 32. A szerelmi költészet múzsája. 33. Tudo­mányág. 34. Cipész­­szerzsám. 36. Azo­nosak. 38. Te és én. 39. Folyó a Ba­laton mellett. 41. Vízben él. 43. Gyü­mölcs. 44. Idegen női név. 46. Az ami mindig múlik. 48. összeadást jelentő szócska. 50. Magyar város. 52. Mely személy. 54. Húz. 58. Irány. 58. ... Jürgens, osztrák színész, énekes. 60. Délígyümölcs. 62. Fantom. 63. Kisebb katonai alakulat. 64. Zenit. 65. Tantál vegyjele. FÜGGŐLEGES: 1. Negatív válasz. 2. Kettős mássalhangzó, ford. 3. Orr­végek. 4. Angol férfinév. 5. Az első bárkás. 6. Mellrész. 7. Tibor Róbert. 8. Dzsem angolosan. 9. Peru fővárosa. 14. Nem ki. 16. A rejtvény harmadik része. 17. Nátriumklorid. 19. Kelle­metlenség. 20. Növény fejlődik belőle. 21. Házikó. 22. Akadály. 26. A rejt­vény második része. 27. Latyák. 28. Francia művészet. 29. Ezen a helyen. 30. Mindenféle ócskaság. 35. Folya­dék. 37. Bárium vegyjele. 39. Gyü­mölcs. 40. Északi férfinév. 41. Fél tu­cat. 42. Ürmérték. 45. Augusztus 18-án ünnepeljük. 47. Igen oroszul. 49. Mu­tatószó. 51. Rangjelző. 53. A negyedik dimenzió. 54. Létezik. 55. Vízinövény. 57. Fohász, 59. Arany franciául. 61. Lám. 62a. Ilyen lap is van. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 26. és 16. számú sorok megfej­tése, i MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 39. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: A Szabad Földműves a mi lapunk. Könyvnyertesek: Horváth Sándorné, Diószeg (Sládkovičovo), Berek Géza, Nagyölved (Veľké Ludince), Frei Etelka, Királyhelmec (Kráľ. Chlmec).

Next

/
Oldalképek
Tartalom