Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 6. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф ELŐRETÖRÉS a magfa? vadgazdálkodásban ф A korszerű vadgazdálkodás előfeltétele: a kutatási eredmények gyors gyakorlati alkal-A laikus ember azt hinné: nincs új a nap alatt, mármint a vadgazdálkodásban. Megy minden a maga útján, hagyományos keretek között. De van új, s nem is kell nagyon messzire menni, csak a szomszédos Magyar Népköztársaságba, hogy minderről áttekintést nyerjen az, akit e témakör érdekel. Megtudhatja az illető: százéves a szervezett magyar vadászat, amely különösen az utóbbi néhány évben fejlődött sokat, s fejlődik jelenleg is. Mindjárt elöljáróban röviden anynyit: a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) szervezi és irányítja a vadászatot és a vadgazdálkodást az ország vadászterületének 82 százalékán, vagyis 8,5 millió hektáron, mely országos szerv 750 vadásztársaság, közel 30 ezer vadászának képviseletében működik. Valójában miben is látja a MAVOSZ, illetve a közel harmincezres tagság a korszerű vadgazdálkodás igazi célját? Legfőképp a sportigények kielégítésében, a természeti értékek védelmében, a gazdaságos árutermelésben stb. NODE, LÉPJÜNK TOVÁBB! Mégis, miik az új vonások? A minőségi fejlődés miben jut a legfrappánsabban kifejezésre? Az eredményes nagy- és apróvad-gazdálkodás céljából társulások jönnek létre. mazása ф Mit nyújt a szárnyasvard-tenyésztő rendszer? ф A vadállomány fejlesztésének távlatai ф SAJÄTOS TERMELÉSI RENDSZEREK, ELJÁRÁSOK Tekintettel arra, hogy Magýarországon a vadgazdálkodásra alkalmas területek élőhelyi adottságai egyre romlanak, a magyar vadásztársaságok a tudománytól várnak — és kapnak is — segítséget. Erre azért is nagy szükség van, mert az apróvadállományfejlesztésí elképzelések csakis korszerű biotechnikai módszerekkel, eljárásokkal válthatók valóra Az eredményes nagy- és apróvadgazdálkodás céljából társulások jönnek létre. S mindjárt hozzátehetjük: csakis ily módon várható minőségi előretörés. És most nézzünk meg egy szárnyasvad-tenyésztő rendszert, melynek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság a rendszergazdája, milyen előnyöket nyújt? ф A szárnyasvad-tenyésztő rendszer az anyagi eszközök és szellemi kapacitás birtokában alkalmazni tudja a vadbiológiai kutatások alapján kidolgozott legkorszerűbb tenyésztechnológiát; S mindjárt hozzátehetjük: ilymódon a további lépések egyre biztonságosabbak, eredményesebbek, mert a tudomány melléjük áll, segíti a vadgazdálkodást. Ám ez a segítség nem formális: a szellemi világítótorony szerepén túl keresi, kutatja a lehetőségeket, új eljárásokat dolgoz ki, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására serikent. Erre vonatkozólag csupán egyetlen példát említsünk: a vadbiológiai kutatás kidolgozta — többek között — a fényprogramos tojatási technológiát; ezzel fokozható a tenyésztelep termelési hatékonysága. A TUDOMÁNY SOKRÉTŰ SEGÍTSÉGE Am a magyar vadgazdálkodás korszerűsítése, minőségi előretörése nem csupán a Magyar Agrártudományt dás, a társulás keretében gyorsabban realizálhatók a tudományos ismeretek, még intenzívebbé válhat a vadföld-művelés, egységes selejtezési, állományapasztási elvek dolgozhatók ki, s jobban érvényesíthetők a gyakorlatban stb. A JELEN — ÉS A TÁVLATOK Fölöttébb az sem a véletlen műve, hanem az okos, céltudatos és előrelátó vadvédelem eredménye, hogy Európában épp Magyarországon a legnépesebb a túzok-populáció. Míg Jugoszláviában csupán 20, Lengyelországban 30, Ausztriában 80, Romániában 300, hazánkban 400, a Német Demokratikus Köztársaságban 800 található e ritka, nagytestű madárfajbői, addig a Magyar Népköztársaságban 3350 darabot' tartanak számon. Ügy hisszük, ehhez nem szükséges bővebb magyarázat. No, meg ahhoz sem, hogy ugyancsak Magyarországon él a világ legértékesebb dámpopulációja. A becsült dámvad-állomány mintegy 5700 darab, s a távlati terv szerint 1990-ig eléri majd a tízezer darabot. Ugyanilyen Egyetem Gödöllői Vadbiológiai Kutató Állomása munkaközössége segítőkészségének köszönhető. Ez ugyan a vadászati kutatás legfőbb — országos szerve, de a kutatómunka szerteágazó, megosztott. Míg az említett kutatóállomás az apró- és nagyvadtenyésztés kutatási feladatait vállalta, addig például a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem segítsége A vad élő helyének kapcsolata témakör mélyreható tanulmányozásában és a szerzett ismeretek továbbításában jut legfőképp kifejezésre; a keszthelyi Agrártudományi Egyetem témája: A vadtakarmány, vadföldgaz’Mkodás. A vadegészségügyet rendszeresen tanulmányozza: a budapesti Országos Állategészségügyi Intézet; az ugyancsak budapesti Állatorvostudományl Egyetem; a fácánkerti Természet- és Vadvédélem-technolőgíal Állomás. A Fóvárb'sl Növény- és AHatkfert (Budapest): A ragadozók és az apróvad kapcsolata témakörben segíti a gyakorlati vadgazdálkodást. A túzok- és vízimadár-védelem kérdéseinek tanulmányozásában az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal budapesti Madártani Intézete nyújt hasznos ismereteket. Mindezt azért soroltuk fel, hogy ily módon is áttekinthessék — főleg vadászolvasóink, a vadász-szövetség illetékesei, s mindazok, akik valamelyest szívügyüknek tekintik hazai vadgazdálkodásunk továbbfejlődését —, milyen lehetőségeket ragadtak meg, s aknáznak ki magyar honban. Feltételezhető, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló lehetőségek a mi hazai viszonylatunkban is adottak, csakhát tenni kellene valamit... ф A rendszergazda a helyszínre adaptált tenyésztechnológiát ad; Ф Gondoskodik a társgazdaságok műszaki berendezéseinek javításáról; ф Napos, vagy előnevelt $zárnyasvedtesibét ad; • Segít a nagy terítékű vadászat szervezésében. Ehhez még nem árt tudni, hogy Magyarországon közismert (legalábbis a vadásztársaságok, a vadgazdálkodást szakemberek részéről) a kúnsági és lábodi nevelési eljárás. Az utóbbi eljárás intenzív tenyésztést is lehetővé tesz: 1000 darabos törzsállomány mellett például 30—25 ezer fácáncsibe felnevelhető. Mit tartanak még nagyon fontosnak, célravezetőnek a magyar vadgazdálkodásban? Az üzemterveken alapuló táji vadgazdálkodást, annak széles körű elterjesztését. S mi célból jönnek létre a Zala megyeihez és a börzsönyihez hasonló nagyvad-gazdálkodási társulások? Főleg azért, mert szervezetten eredményesebbé tehető a nagyvad-gazdálkolétszámmal szerepel a távlati tervben a muflon, amely jelenleg a dámvadnál félezerrel kevesebb. Igen számottevő gyarapodás várható a fácánállományt illetően, amely a mostani közel kétmillió helyett két és félmillió lesz. Megközelítőleg százezer darabbal gyarapodik majd a mezei nyúlállomány, háromezerrel a szarvas- és ötvenezerrel az őzállomány. Viszont a vaddisznóállomány marad a mostani szinten, vagyis húszezer lesz. A MAVAD több mint húsz országba exportál lőtt és élővadat, szervezi a külföldi vadászok számára a vadászatokat. Tavaly például tiezenkétezer vadász látogatott el Magyarországra, s vet részt vadászaton. Az ilyen vadászatokból közel félmilliárd forintja származott a magyar népgazdaságnak. Élő és lőtt apróvadból, valamint lőtt nagyvadból ennél még több, 764,5 millió forinttal gyarapodott az ország jövedelme. (Az OMÉK ’80 alapján: —kov—) HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT 1 Közismert tény, hogy a világ élelmiszertartalékának nagyon jelentős részét a halászat szolgáltatja. Tulajdonképpen ebből származik az egyetlen állati fehérje, ami nagyrészt természetes szaporulattal fejlődik. Érthető tehát az a fokozott figyelem, amely a halászat jelenlegi helyzete, eredményei és várható kilátásai iránt a kutatók, közgazdászok és más szakértők részéről megnyilvánul. Jogosan váltott ki élénk érdeklődést világszerte az a tanulmány, amelyet az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO, s Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO a közelmúltban hozott nyilvánosságra. Ebből kitűnik, hogy jelenleg e tengerekből és édesvizekből kifogott hal mennyisége mintegy 69 millió tonna évente, amelyből a világ fehérjeellátának 5 százaléka, állati fehérjetermelésének pedig 15 százaléka származik, nem számítva ebbe a hallisztet. Érdekes prognózis Földünkön a hal tehát a táplálkozásban fontos szerepet játszik: Délkelet-Azsia egyes területein például az állati fehérje fő forrása, Izland és Peru esetében pedig a halászat az ország gazdasági életének legfontosabb meghatározó eszköze. Az ENSZ-tanulmány szerint a 69 millió tonna kifogott hal mennyiségéből 49 millió tonnát használnak fel emberi táplálkozásra és mintegy 20 millió tonnát halliszt-készítésre, s egyéb célokra. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt 15 év során á kifogott hal mennyisége 72 százalékkal növekedett. Ezen belül az étkezésre használt hal mennyisége mindössze 54 százalékkal, míg a takarmányként és ipari célokra felhasználté 140 százalékkal. Nem jelentéktelen a hal közvetlen értékesítéséből származó jövedelem, amely évente — a közgazdászok szerint — eléri a 14 milliárd dollárt. (A kiskereskedelmi ár ennek a négyszerese.) A világon jelenleg több mint 7 millió ember közvetlenül a halászatból él. Ha viszont ehhez hozzászámítjuk, hogy hány embert foglalkoztat a halfeldolgozó ipar, akkor kb. 40 millióra tehető az ebből élők száma. Hogyan is látják a halászat jövőjét, fejlődésének lehetőségeit a tudósok és a gazdasági szakértők? Az eddigi széleskörű kutatások kimutatták, hogy az ismert és elfogadót halfajok — az ún. klasszikus készletek — mintegy 10 millió tonnára tehetők. Ezenkívül vannak még számottevő tartalékok a kevésbé ismert fajokból is. Fontos szerepe van nemzetközi viszonylatban a mesterséges haltenyésztésnek, ami tejelenleg mintegy 5 millió tonnára becsülhető évente, és gyors növekedésre van kilátás. Amint az ENSZ-tanulmányból kitűnik, a tengeri halkészleteknek nagy részét már kitermelték, éppen ezért a jövőben a jelenleginél sokkal ésszerűbb, megfelelő tudományos igényességgel szervezett gazdálkodásra van szükség. A világ jeles kutatói hangsúlyozzák e téma kapcsán, hogy a halfogásról át kell térni a halgazdálkodásra. A jövő eredményeiben meghatározó szerep jut a környezetvédelemnek és a vízzel való jobb gazdálkodásnak. Évente a vízszennyeződés nagyon sok kárt okoz a világ tengereiben, folyóiban, az értékes halállományban. Éppen ezért ennek megakadályozására a mainál lényegesebben megbízhatóbb módszereket kell kidolgozni. Nagyon fontos szempont a további sikeres halászat érdekében, hogy egyéni érdekből nem szabad halkitermelésre törekedni, mivel ez egyenlőtlen eredményeket hozhat létre, és előbb-utóbb a készletek kimerüléséhez vezethet. A nemzetközi tanulmány felhívja a világ országainak kormányait, elsősorban a tengerparti államokat kiemelve, hogy mindent tegyenek meg a halgazdálkodás fejlesztése, a halállomány védelme és a legújabb tudományos módszerek gyakorlati felhasználása érdekében. (KAL.) Oj iKMvtäpok A pontyok galandférgességének leküzdésére Derermin állatgyógyszer felhasználásával sikerült kialakítani olyan gyógytápot, amely a gyógyszer és a búzaliszthordozó anyagon kívül vitamint és mikroelemkeveréket, valamint növényi fehérjekiegészítést is tartalmaz. A táp nyersfehérje-tartalma húsz százalék, vízállósága öt óra. A pontyok hasvízkóros betegségének megelőzésére és gyógykezelésére OTC- és Neo-Te-Soltartalmú készítményt fejlesztettek ki, amelyek tesztelését tavi körülmények között végezték el. A gyógytáp a búzaliszthordozón kívül tíz százalék szójadarát, egy százalék vitamin- és mikroelCmpremixet, kilenc százalék OTC-mycéliumot és egy százalék Neo-Te-Solt, valamint stabilizáló anyagot tartalmaz. A táp fehérjetartalma huszonkét százalék, vízállósága négy óra. Az etetési kísérletek, illetve a mikróbiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az antibiotikumos táp hatékonysága» eléri az eddigi gyakorlatban alkalmazott ERRÁ-s tápokét. IMV A pontyhasvízkór vírusai Az Ukrajnai Halgazdasági Kutató Intézetben évek óta vizsgálatok folynak a pontyhasvízkór vírusos kórokozóinak megállapítására. E. F. Oszadcsaja korszerű Virológiái módszerek alkalmazásával tíz gazdaságból származó 180 heveny hasvlzkóros pontyot Vizsgált meg. Három vírus szövettani hatását, hőmérsékleti tényezőit, л táplálóközeg savasságát, virulenciáját tanulmányozta és a kapott adatok Fijanip professzor eredményeit támasztják alá. Ezek szerint a tavaszi heveny hasvízkórt a Rhabdovirus carpio okozza, de fontos szerepe van az Aeromonus punctata baktériumnak is. Az utóbbi súlyosbítja a megbetegedést. (T. Á.) I
