Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
1 SZABAD FÖLDMŰVES A hatodik ötéves tervidőszak befejező hőnapjába léptünk. Mezőgazdasági üzemeinkben az őszi betakarítási munkák befejeztével elkezdődött az évi gazdasági mérleg készítése. Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy mennyire sikerült megvalósítani a CSKP XV. kongreseszusán elfogadott mezőgazdaság-fejlesztési határozatukat. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás sajátos feltételei között, a mezőgazdaság színvonalának az emelése az egész járás anyagi és kulturális előrehaladásának a meghatározója. Ezért rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek a feladatok maradéktalan teljesítésére. A hatodik ötéves terv időszakában a járásban a mezőgazdaság termelőerői mind mennyiségi, mind minőségi szempontból hatalmas fejlődést értek el. Örvendetes, hogy az utóbbi években a legproduktívabb korcsoport a 20—50 éveseké, rész-» aránya 76,7 százalékról 88,7 százalékra nőtt, és döntő javulás állott be a szakképzettség terén is. A növénytermesztési dolgozók száma az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 70 százalékra csökkent. Ez a gyakorlatban a munkatermelékenység lényeges emelkedését eredményezte. A járás mezőgazdasági földterülete több mint kétezer hektárral kevesebb, mint 1970-ben volt. A szántók csökkenése azonban csak 563 hektárt tesz ki. A földalap védelmében elért pozitív eredmények mellett nagy sikernek kell tekinteni az öntözőhálózat üzembehelyezését, melynek terjedelme 35 ezer 759 hektár. A korszerű nagyüzemi termelést nagyban segíti a fejlett géppark, melynek értéke 717 millió korona. Komoly termelőerőknek számít a 133 millió korona értéket képviselő 2100 hektár szőlő és gyümölcsültetvény. I A múlt évek során mélyreható változások történtek a mezőgazdasági üzemek szervezeti és szervezési szerkezetében, valamint a külső és belső kapcsolataikban is. Jelenleg a járás mezőgazdaságát 26 szövetkezet, négy állami gazdaság, négy központilag irányított vállalat és öt közös mezőgazdasági vállalat képviseli. Ezek 11 kooperációs körzetbe tartoznak. A belüzemi szervezést illetően az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1976/3-as számú hirdetménye elrendelte, a szövetkezetek és három állami gazdaság ágazati rendszerének a bevezetését. A hatodik ötéves tervidőszakban a növénytermesztés fő jellemzőjeként hatott a vetésszerkezet arányainak viszonylagos stabilitása, a gabonafélék magas hozamszintje és az aszály méreteinél sokkal kisebbb ingadozás, az állattenyésztés szükségleteit bőven fedező takarmánytermesztés, az évelő takarmányok szükséges részarányának biztosítása saját vetőmagból, valamint az a körülmény, hogy az egyes növénytermesztési üzemágak termelési rendszerbe való kiépítése megindult és némely ágakban, mint például a kalászosoknál, a tömegtakarmányoknál jelentős előrehaladást értek el. Búzából az utolsó öt évben az átlagos hektárhozam 57,99, árpából 49,45, szemes kukoricából pedig 58,80 mázsa volt. Az állattenyésztés szakaszán a biológiai program gyümölcsei mind a sertés-, mind pedig a szarvasmarhatenyésztés területén sikert hoztak. Azt eredményezték, hogy a két főágazat létszám- és hasznossági szintje országos méretben is megbecsült helyet ért el. A száz hektár szántóterületre jutó sertésállomány 245,7 darab, ami megfelel a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak. A járás évről évre többet juttat a társadalmi alapokba. Az egy hektárra jutó húseladás az 1970. évi 269 kg-ról 397 kg-ra, a tejealdás 676 literről 977 literre, a tojáseladás 433 darabról 810 darabra növekedett. Lényeges előrehaladást értek el a szervezés terén is. A vegyesfarmok 25—30 százaléka ma már egy-két állatfajra szakosított korszerű üzemegységet képez. Az állattenyésztési ágazatban nagyon kedvező eredményekről adhatnak számot. A szarvasmarha-állomány létszáma megközelíti a 63 ezret, a tehenek száma pedig a 24 ezret. Ezzel az egy hektárra jutó sűrűség 75, illetve a tehenészetekben 29 darab, ami a jelenlegi istállókapacitás teljes kihasználását teszi lehetővé. A létszámbeli felfutással párhuzamosan javult az állomány fajok szerinti összetétele és teljesítőképessége is. Az átlagos évi tejhozam meghaladja a négyezer litert. Ez annyit jelent, hogy egy hektárra a járásban közel 1100 liter tejet termelnek. A napi súlygyarapodás 1,01 kg szintet ér el. A kedvező eredményekben visszatükröződik a biológiai program következetes megvalósítása és az állatgondozók szakmai, fegyelmi és erkölcsi színvonala is. Ugyancsak javuló tendenciát mutat a fajlagos takarmányfelhasználás is. Az egy liter tejre jutó szemes termény felhasználása az 1976. évi 29-ről 24 dekagrammra csökkent, az egy kg marhahús előállítására fordított erőtakarmány 2,01 kgról 1,99 kg-ra csökkent. Sajnos, nem sikerült az egyes vállalatok közötti eltéréseket kiküszöbölni. A sertéstenyésztés szakaszán nem egyértelmű az eredmény. A legnagyobb nehézséget a malacszaporulat lemaradása okozza. Ezt minőségi tenyészanyag még biztosíthatja. A hatodik ötéves terv folyamán jelentős anyagi eszközöket fordítottak a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztésére, melynek zömét az építkezések és a gépesítés alkotja. A járásban 19 nagy beruházást realizáltak, melyek közül említést érdemel az ollétejedi 7600 férőhelyes marhahizlalda, a várkony (Vrakúű) 528 férőhelyes tehénfarm, a 962 férőhelyes újmajori tehénfarm, a Mäsopol közös mezőgazdasági vállalat takarmánygyára és a Dunatőkési ÄG mechanizációs központja. Ugyanezen idő alatt a járás sertéshústermelő-kapacitása több mint húszezer férőhellyel gyarapodott. A hatodik ötéves terv mutatóinak teljesítésében a járás mezőgazdasági dolgozói magas szintű politikai és társadalmi elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. Külön ki kell emelni az egyes munkaszakaszokon dolgozó kommunistákat, azok személyes példamutatását a szocialista versenymozgalomban, az újító és racionalizációs mozgalomban kifejtett kezdeményezésüket. Az újítók olyan jelentős technológiai kérdéseket oldottak meg, mint a napraforgó betakarítása, a cukorrépa betakarítási veszteségeinek csökkentése, a vetés minőségének a javítása stb. A járásban tudatosítják, hogy a lervfeladatok teljesítése minden szinten előtérbe helyezi a hatékoyság és a minőség javítását, az irányítás és ellenőrzés színvonalának emelését. Ennek kapcsán szükség van az egész üzemszervezési, üzemviteli, és vezetési szerkezet minőségi fejlesztésére is. Ez pedig előtérbe helyezi az önelszámolási rendszer következetes alkalmazását, az üzemi érdekeltség helyett következetesebben kell alkalmazni az egyének és a kisebb kollektívák eredményeire alapozott anyagi érdekeltséget. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei az igényes ökonómiai feltételek között derekasan teljesítik társadalmunkkal szemben vállalt kötelezettségeiket. Tiszta számlával kezdik a hetedik ötéves tervidőszakot. Svinger István A mezőgazdasági termelés iparosításában kiemelkedő helyet foglal el a gépesítés és a műszaki szolgáltatás fejlesztése. Az élőmunka csökkentésé révén alapvető tényező a munkatermelékenység fokozása, s kulcsfontosságú jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele. Ezt valamennyi vezető és irányító dolgozónak tudatosítania ikell. Fokozott figyelmet kell szentelnie annak, hogy a gépesítés megfelelő besorolást kapjon az irányítási rendszer szerkezetébe, valamint ennek hatékony öszszehangolására a többi szervezési részleggel. A gépesítésben szükségszerű a dolgozók anyagi ösztönzésének helyes értelmezése. Ezt szervezett szocialsita versennyel kell egybekötni. Az évenként megrendezett gépesítési aktívákon értékelt eredmények igazolják, hogy azokban az üzemekben, ahol a gépesítést elkülönítették a többi termelési részlegtől, ott az eszközöket hasznosítják, bevetésüket szervezettebben irányítják, a gépek karbantartása javul, s üzemelési időtartama hosszabb. Ezen túlmenően csökkennek az üzemelési költségek, a gépparkot hatékonyabban kihasználják, kiküszöbölik a bonyolult kapcsolatokat a gépjavító állomásokkal, de a gépi eszközök teljesítményének és költségeinek a nyilvántartása is tökéletesebb. A hatodik ötéves tervidőszak feltételezett valóságához viszonyítva a ikövetkező ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság gépesítésére fordított alapeszköz egy milliárd koronával növekszik. A gépesítésre fordított alapeszközök mérsékelt növekedése mellett több ágazatban a mezőgazdaság követelményeit továbbra sem sikerül teljes mértékben kielégíteni. Több vonatkozásban csupán a legszükségesebb gépi eszközök korszerűsítésére kerülhet sor. A termelés jelenlegi műszaki és technológiai színvonalával, valamint a CSKP 13. ülésének határozatával összhangban a hetedik ötéves tervidőszakban az alábbi termelési részlegek gépesítésében várható javulás: Mindenekelőtt a mezőgazdasági szállítóeszközök bővítésével kell számolnunk. A célszerűen módosított tehergépkocsik közül hétszázhetven millió korona értékben 750 darab Tatra Agro tehergépkocsi és 165 darab CAS tartálykocsi kerül a gazdaságokba. A tömegtakarmányok szállításához és az istéllótrágye kiszórásához módosított LIAZ Agro tehergépkocsikból ezerkétszázötven darabot szállítanak, Továbbra is folytatjuk a takarmányok szántására és a műtrágyák kiszórására alkalmas IFA tehergépkocsik behozatalát az NDK-ból. Ezekből ezer darabot szerzünk be. Az anyagmozgatás fejlesztésére több mint 1800 darab rakodógép vásárlásával számolunk, Martinból kétszáz, az NDK-ból pedig ezer darab érkezik. A hátralevő mennyiséget a Brnói Zbrojovka termelési-gazdasági egységei biztosítják. A szállításban a traktoroknak tehergépkocsikkal való felváltása és a nagy teljesítményű anyagmozgató technika alkalmazása hozzájárul a talaj tápanyagutánpótlásának javításához, főleg a nagyobb teljesítmény elérése, az istálló- és műtrágyák egyenletesebb kiszórása céljából. Továbbá csökken a szállítás vesztesége és az egységnyi termény szállításához szükséges üzemanyag felhasználása. Ez húsz százalékos üzemanyag-megtakarítást jelent a traktorral történő szállításhoz viszonyítva. Ezen túlmenően növekszik a munkatermelékenység és lehetővé válik a nagy teljesítményű betakarítógépek jobb kihasználása. A talaj öntözésének bővítése érdekében a Szovjetunióból 130 darab Fregat öntözőberendezést importálunk. Egy-egy berendezés idény alatti teljesítménye eléri a 100—110 hektárt, míg a jelenleg alkalmazott sávos öntözőberendezések teljesítménye csupán tizenöt hektár. A hazai gyártmányú PP—9P öntözőberendezé-1980. december 6. Energiatakarékos tartósítás A zöldség- és gyümölcsfélék rothadását az oxigén okozza. A kutatók a mezőgazdasági termények megóvására kezdetben a légmentes lezárással próbálkoztak. Légmentesen lezárt műanyag zacskóba tették a termést. Egy darabig a termék megmaradt, de idővel elhalt. Biokémiai folyamatokról csak addig lehet szó, míg a termény „lélegzik“. Ahogy a levegő kifogy, a termék kiszárad, tönkremegy. Eredményesebb eljárásnak Ígérkezett, a terményt inert, tehát kémiai reakcióba nem lépő gázban tárolni. A kísérletek elmaradtak, mert gondot jelentett pl. a nagyméretű gyümölcsös zöldségtárolók gázzal való feltöltése. Sikeresnek bizonyult egy harmadik eljárás, a szelektív membrános gyümölcstárolás, amivel jelenleg a Szovjetunió Mezőgazdasági Miriisztériuma Központi Kísérleti Kutató és Technológiai Tervező Intézetének kutatói foglalkoznak. A szelektív gázcserélő membránt a dimetilaxánkaucsuk alapú szelektív áteresztő hártyából készítették. Működését a következő példa alapján érthetjük meg. Vegyünk egy félliteres befőttesüveget, helyezzünk bele egy szép almát, és a befőzésből jól ismert polietilén fóliával zárjuk le. A fóliát kilyukasztjuk, s alatta helyezzük el az alulról hálóval védett membránt. Az üveg belsejében nem szűnnek meg a biokémiai folyamatok. Az alma lélegzik, levegőt nyel el, és széndioxidot bocsát ki. Ekkor tapasztalható a membrán szelektív működése: az oxigént csak korlátozott mennyiségben engedi be az üvegbe. Amikor a környező levegő oxigén» tartalma 21 százalék, az üvegben mindössze 3—5 százalék oxigén található. A széndioxid — az inert gáz —» aránya az üvegben 5—7 százalékra növekszik. Azonkívül a membrán 100 százalékot megközelítő páratartalmat biztosít az üvegben, ezért az alma nem szárad ki. A beengedett oxigén mennyisége éppen annyi, amennyi az alma lelassított tempójú életéhez elegendő. Ekkor a bomlás még nem indul meg. A gyümölcs- és zöldségfélék tárolási ideje ezzel az eljárással a többszörösére növelhető. Izgalmas feladat volt a befőttes üvegben lezajló jelenséget a több száz vagonos tárolókban is valóra váltani. Kidolgozták a megfelelő méretű membránokat, és meghatározták a tárolási hőmérsékletet, ami +1 és + 5 C-fok között a leghatásosabb. Készültek kisebb tárolókonténerek is, amelyekkel érdekes kísérleteket végeztek. Egyik alkalommal a membrános konténerekbe ültetésre szánt burgonyagumókat tároltak. Az eredmény meglepő volt, a burgonya termésátlaga a növekedési enregiájának visszafogásával, megtakarításával 25—30 százalékkal emelkedett. A másik kísérletnél a mezőn halomba hordott terményt műanyag fóliával takarták le, de lezárták a membránok nyílását is. A mezei kártevők átrágták a fóliát, hogy hozzáférjenek a védett terményhez. A szelektív membrános tárolásnál a rágcsálók körülszaglászták a kupacot, és gyorsan elmentek. Megérezték a nagyméretű gázikoncentrációt a kupacok belsejében. Az új tárolási eljárás mellett szólnak a következő adatok is: A terményveszteség a negyedére, a tényleges veszteség a tizedére csökkent. A termények nem száradnak ki, tápértékük és ízük minősége megmarad. Jelentősen csökkent a munkaráfordítás, mert elmaradnak a közbenső válogatások. Nincs szükség hűtő- és szellőző energiára. A találmányt bemutatták a Szovjetunió népgazdasági eredményeinek kiállításán, ahol a gazdaságos, energiatakarékos tárolási módszer aranyérmet kapott. T. Gy. Hatékonyan, belterjesen A bolgár mezőgazdaság jelenleg nagyobb szervezési és termelési egységekbe tömörül. A százhetven agrár-ipari és hét ipari mezőgazdasági komplexum 13 ezer 200 hektár területen gazdálkodik. Termelési kapacitásuk az utóbbi húsz év folyamán a négyszeresére "nőtt. Mind a növénytermesztésben, mindaz állattenyésztésben egyre nagyobb teret hódít az ipari technológia, a kemizáció és a gépesítés bevezetése, lényegesen növekedett az öntözhető területek nagysága és többségben új bőtermő növényi kultúrákat termesztenek. A mezőgazdasági munkák zöme gépesített. A bolgár földeken napjainkban százötvenkétezer traktor, huszonháromezer különféle kombájn-típus és további géptípusok dolgoznak. A megművelhető földterület egynegyede öntözhető, ami elsősorban a tenyészidő rövidítését és a terméshozamok növelését eredményezte. (HÍZ) ■n*liiiiMUMmi»iu«isain A mezőgazdaság sek egy idényre tervezett teljesítménye huszonöt hektárra növekszik. A tömegtakarmányok begyűjtésének színvonalasabbá tételéhez több mint ezer darab hazai gyártmányú magajáró szecskázógép és az NDK-ból behozott ötszáz darab magajárő kaszáló- és szársérzőberendezés járul hozzá. A Gépipari Minisztérium a hetedik ötéves tervidőszakban a rétek és legelők fűállományának begyűjtéséhez biztosítja a szükséges gépi eszközöket. Országos viszonylatban háromezer darab szénaforgató- és lehúzóberendezést juttat a gazdaságoknak. A pelhrimovi Agrostroj vállalat a lejtős rétek kaszálására, kezelésére és trágyázására alkalmas — többcélú — magajárő gépeket gyárt. A Martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egységei a Nové Mesto nad Váhom-i GTÄ-val együttműködve az UNIHOT-80 magajáró takarmánybegyűjtők gyártását és szállítását biztosítják. Ezen túlmenően a brnói Zbrojovka vezérigazgatósága keresi a megoldást a lejtőkön használatos Reform, illetve a Rapid kaszálógépek kooperációban történő gyártására. Szemes kukorica betakarításának hatékonyabbá tétele és a kukoricaszár begyűjtése érdekében a Szovjetunióból több mint kétszáz darab KSKÜ-6 Herzonec 200-t importálunk. A gépesítés fejlesztésének kedvező irányzata ellenére több nyitott kérdés marad. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hetedik ötéves tervidőszak irányzatával összhangban a gépesítésre fordított 18,3 milliárdos alapból úgyszólván hat milliárd korona értékben a gépiparon kívül álló ágazatoknak keli biztosítani a mezőgazdasági gépek gyártását. Ez a Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségétől és a helyi gazdálkodás vállalataitól a mezőgazdasági gépek gyártásában és szállításában aktívabb részvételt követel. Ez a MÉM hatáskörébe tartozó gépgyártási kapacitásokra, beleértve a melléküzemágakat is, teljes mértékben vonatkozik. Szükséges, hogy az említett szervezetek bővítsék termelési kapacitásukat, s megfelelő anyagi-műszaki alapról és szakképzett dolgozókról gondoskodjanak. A gépesítés megvalósítása szempontjából az alábbi kérdések várnak megoldásra: ф A kukoricaprogram megvalósításához hiányoznak a fosztó- és morzsológépek, amelyek a kukoricabetakarításának kompletizálásához, valamint a KSKÜ-6 kombájnnal történő betakarítás utáni kezeléshez nélkülözhetetlenek. Megoldásra vár a tárcsás boronák és a nagy teljesítményű ekék — amelyek lehetővé tennék a kukoricaszár maradványok jobb bedolgozását a talajba — szükséges mennyiségének biztosítása. • A hetedik ötéves tervidőszakban továbbra is nyitott kérdés marad a takarmányrépa és egyéb takarmányozási célú kapásnövények kiszedéséhez szükséges berendezések kellő mennyiségben történő szállítása a gazdaságokba. Ugyancsak megoldatlan kérdés a kőfelszedő berendezések, a kendermag-betakarítógépek, a nagy teljesítményű ekék és egyéb talajművelő gépek, valamint a mezőgazdasági építkezési gépek és berendezések gyártása. • Az állattenyésztés szakaszán problémát okoz egyes berendezések beszerzése — például ketrecek a baromfi és a választott malacok tartására, a juhtenyésztésben pedig a megfelelő fejőberendezések stb. — amelyek az istállók korszerűsítéséhez és átalakításához szükségesek. A hetedik ötéves tervidőszakban a gépesítésre fordított alappal való gazdálkodásban semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak az indokolatlan nagyvonalúságot. Az eddiginél még nagyobb mértékben kell érvényesíteni a maximális gazdaságosság elveit. A beruházások szükségességé-
