Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-29 / 48. szám
Míg miiig sok a parlagitól! A rozsnyói (Rozüava) járás hegyes, dombos vidék, termőföldje többnyire köves. És sok itt az évek óta megműveletlen, parlagföld. — Körülbelül négyszáz hektáros, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületet tartunk nyilván járásunkban, amit kistermelői színien kellene kihasználni — mondta minapi beszélgetésünk akalmával Faltan agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa. Ebben a járásban a Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének tizennégy alapszervezete van. A szervezetek mintegy nyuleszáz tagot tömörítenék. A szervezett kertészkedök egyelőre csupán negyven hektárnyi, korábban elhanyagolt földterületet müveinek. A kertészkedők szövetsége járási bizottságának Nagy Béla személyében tavaly óta új elnöke van. Űj és agilis. Elnökké választása óta a szövetség komoly eredményeket ért el a parlagföldek felkutatásában és tervszerű kihasználásában. — Vidékünkön is előbbre lépett a mezőgazdaság szocialista átszervezése — mondta Nagy elvtárs —, a korábbi magángazdálkodók beléptek a szövetkezetbe, beadták a termelőeszközöket, s lemondtak az addig használt földekről. A szövetkezetek viszont nem tudják megművelni a nagyüzemi termelésre alkalmatlan, a gépek számára gyakran hozzáférhetetlen területeket. Maradtak a parlagföldek, melyeknek újbóli termelésbe vonását mi, kertészkedök akarjuk mielőbb megoldani. Annál is inkább, mert a társadalom érdeke így kívánja. E féladat megoldásához népesebb alapszervezetekro, több kertészkedni vágyó szövetségi tagra van szükségünk. Furcsa helyzet, ugye? Sok járásban annyi az igénylő, hogy talán felének sem tudnak kiskertet adni, nálunk meg toborozni kell az embereket, hogy itt a föld, használják ki. De nem panaszkodhatunk, hiszen két év alatt ötszáz fővel növeltük a szövetség tagjainak számát. Itt is vonzódnak az emberek a kertészkedéshez, csak fel kell kelteni az érdeklődésüket e nemes, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt hasznos tevékenység iránt. — Ön szerint miért hasznos ez a tevékenység a társadalomnak, illetve az egyénnek? — A társadalomnak azért hasznos, mert a mozgalom rendszeressé teszi a konyhakertek és az oly sokat emlegetett parlagföldek kihasználását, sok-sok ember mozgósításával növeli a családok önellátottságát, illetve hozzájárul a fogyasztói igények hazai forrásból történő kielégítéséhez. Nem beszélve arról, hogy a nagyüzemek az egyre súlyosbodó munkaerő-gondok miatt a munkaigényes zöldség és gyümölcsfélékből nem tudnak a növekvő igényeknek megfelelő menynyiséget termelni. Sajnos, a fő idényben is gyakran üresek a zöldségboltok. Ha ésszerűen szervezzük és irányítjuk a kertészkedők tevékenységét, elláthatjuk a holtokat kellő menynyiségü áruval. Ami pedig az egyént illeti: jövedelmező módon kihasználhatja a rendelkezésére álló földterületet, s közben friss levegőn, egészséges mozgással töltheti ki szabadidejének jelentős részét, És, persze, a föld; a természet és a munka' szeretetére nevelheti gyermekeit. — Tehát több zöldséget és gyümölcsöt akarnak termelni. Szép elhatározás, de vajon gondoltak-e arra, hogy az áru értékesítése olykor gondokkal jár? — Nemcsak gondoltunk rá, de tapasztaltuk is, hogy ez bizony így van. Járásunkban még nem működik a szövetség Kertészeti Szolgáltatások kereskedelmi vállalata, így a megtermeli áru értékesítése, illetve a szakszerű kertészkedéshez szükséges kellékek beszerzése is problémát okoz. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. És a háztáji gyümölcstermelést is szeretnénk fellendíteni. Még nem is olyan régen hírj neves volt a járásunkban termett gyümölcs. Még csehországi vásárlóink is voltak, akik szüret előtt, a fán vették meg a termést. Az utóbbi években sajnos egyre kevesebb gyümölcs terem errefelé s az is gyenge minőségű. Miért? Kiöregedtek a fák, az emberek sem a gyümölcsösök felújítására, sem a meglévők gondozására nem fordítanak kellő figyelmet. Ügy gondolom, hogy az alapszervezetekben tartott szakmai előadások nagyban hozzájárulhatnak a kertészkedök elméleti felkészültségének javításához és gyakorlati munkájuk színvonalasabbá, eredményesebbé tételéhez. S ha a kertészkedök sok szép és egészséges zöldséget meg gyümölcsöt fognak termelni, bizonyára lesznek követőik. Hát valahogy így képzeljük el járásunk háztáji kertészkedésének, illetve a parlagföldek kihasználását szorgalmazó kertbarát mozgalomnak a fellendítését. És, persze, kihasználjuk a nálunk is népszerű kiállítások tömegmozgósító hatását is. A legutóbbi járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás várakozáson felüli sikert eredményezett. A színvonalas bemutatónak több mint ezer látogatója volt, s a kiállítás utáni napokban mintegy százötven tagfelvételi kérelmet nyújtottak be az alapszervezetekbez. Vagyis: minden lehetőségünk adott, hogy tovább fejlesszük járásunkban ezt a nemes mozgalmat. Beszélgetett: Korcsmáros László Rozsnyón (Rožňava) húsz év után az idén ismét megrendezték a járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást, melynek látogatói közül mintegy százötvenen határozták el, hogy ők is bekapcsolódnak a kertbarát mozgalomba. A szerző felvétele MM* Vigyázzunk a mangánra! Egy nagyüzemi kertészet kéréssel fordult hozzánk, hogy legyünk a segítségükre üvegházban, vízgőzzel fertőtlenített talajon elhatalmasodott ismeretlen betegség meghatározásában és leküzdésében. Az egészben az volt a legérdekesebb, hogy a betegség kizárólag a párával fertőtlenített talajon termelt növényeket károsította, viszont a kezeletlen talajon szépen virult a növényzet. A fitopatológus alapos növénykórtani vizsgálat után sem találta meg a betegség okozóját, és úgy vélekedett, hogy valószínűleg a tápanyagpótlásban lesz a hiba. Igen ám, csakhogy a kezelt és a nem fertőtlenített földet egyformán trágyázták. A hagyományos agrotechnikai talajvizsgálat sem vezetett eredményhez. Végül megvizsgáltuk a talajminták nyomelemtartalmát, s megdöbbentő eredményt kaptunk: a kezeletlen föld csupán 384 ezrelék, a gőzzel fertőtlenített talaj viszont 620 ez-Vizsgálatnak vetettük alá a növényeket is, és kimutattuk, hogy a gőzzel fertőtlenített földben termelt saláta levele 380 ezrelék mangánt tartalmaz, az uborkáé pedig 398 ezreléket. Ezzel szemben a nem fertőtlerelék mangánt tartalmazott! Bergmann és Neubert (Pflanzendiagnose und Pflanzenana lyse, VEB Gustav Fischer Verlag, NDK, 1976) a növények mangán-tartalmával kapcsolatban a következő határértékeket említik: nített földön termelt saláta 243, az uburka pedig mindössze 208 ezrelék mangánt halmozott fel. Ebből következik, hogy a gőzöléses talajfertőtlenítés során olyan nagy mennyiségű mangán válik a növények számára felvahetővé, hogy az már károsan hat. Eddig azt tartottuk, hogy a mangán-koncentráció a gőzölés következtében tapasztalt talaj-savanyndás miatt növekszik. Most kísérletekkel kinyitottuk, hogy a gőzölt talaj kémhatása alig változik, tehát a mangánnak valami más behatás következtében kell fokozott mértékben felvehetővé válni. A talajnak a növények számára hozzáférhető mangán-feleslegét égetett, oltott vagy karbidinész adagolásával mérsékelni lehet. Vannak zöldségfélék, amelyek nem tűrik a közvetlen meszezést, tehát a szükségesnél több foszfor adagolásával igyekszünk megkötni a talajban a fölösleges mangánt. De vigyázat! Mész- és foszfortartalmú műtrágyát egyszerre ne használjunk. (Kolár L., Zahrádkár, 1980. 8.) Növény Alacsony % Közepes »/o Magas % Toxikus «/. Saláta 14—19 20—200 201—300 300 fölött Uborka 31—39 40—120 121—250 251 fölött 1380. november 29. A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei és szerződéses árutermelést folytató kertészkedői szép eredményeket érnek el a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésében, s egyre nagyobb részt vállalnak a lakosság igényeinek kielégítéséből. A járási székhelyen nemrég megrendezett, nagy látogatottságnak örvendő gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás hű képet adott a nagyüzemek és a háztáji kertészkedök munkasikereiről, s újabb lelkes híveket szerzett a terebélyesedő kertbarát mozgalomnak. Sarek felv. Meddig még? A háztáji árutermeléssel foglalkozó kertészkedök gyakran panaszkodnak — szóban és írásban —, hogy a megkötött szerződések ellenére leküzdhetetlen akadályokba ütközik a megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítése, ezért a piacképes áru nagy hányada kárba vész. Pár héttel ezelőtt a szilva és a karfiol értékesítése okozott gondot, később az alma miatt főtt a termelők feje, most meg a majoránna tetézi a bosszúságot. Emlékezzünk csak! Két vagy három évvel ezelőtt senkinek sem kellett a majoránna, hiába kínálgatták a kertészkedök fűnek-fának. Aztán elérkezett a disznótorok időszaka, és a minden kockázatot vállaló északszlovákiai és csehországi kofák két hét alatt minden majoránnát felvásroltak. jól bekerestek rajta, hiszen a boltokban hónapokon át egy gramm majoránnát sem lehetett kapni. Aztán jött a rendelkezés, hogy támogatni kell a fűszernövény termelésére vállalkozó kertészkedőket. Tavaly aránylag zökkenőmentes volt a felvásárlás. Az idén viszont megint csak a vállukat vonogatják a felvásárlók. A termelők meg, persze, bosszankodnak. Goní Kedvencei: a nutriák A negyvenöt éves Baffy László tizenkét éve lett hivatásos tűzoltó; tíz éve a makranci (Mokrance) tűzoltószervezet parancsnoka. Szabadidejében méhészkedik, gyümölcsöt, zöldséget termel, és kisállattenyésztéssel foglalkozik. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének alapító tagja, a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége alapszervezetének pénztárosa. Neki is része van abban, hogy mindkét szervezet eredményesen tevékenykedik, s hogy a kertészkedök és a kisállattenyésztők a közhasznú társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Főleg a kertészkedök munkáját dicséri, hogy Makranc szép és rendezett község, s a Košice-vidéki járásban meghirdetett községszépítési mozgalomban elért eredményeiért megkapta a „Rózsak faluja“ címet. , Mint a címben is utaltunk rá, Baffy Lászlónak — Ss az egész családnak — a nutriák a kedvencei. Jelenleg hatvanöt nutriát gondoznak. — Hogyan lett nutriatenyésztő? — kérdeztem Baffy Iászlótól. — Négy évvel ezelőtt határoztam el, hogy áttérek a nutriatenyésztésre. Az áji (Háj) Farkas Péter tenyésztőtárstól vettem négy nőstényt és egy bakot, aztán szépen elszaporítottam őket. Most már húsz nőstény és négy bak alkotja a törzsállományt. A továbbtartásra alkalmas állatok iránti ké4 resiet arra enged következtetni, hogy vidékünkön fellendülőben van a nutriatenyésztés iránti érdeklődés. — Latom, a galambdúc üresen szomorkodik. — Sok galambom volt, de felszámoltam az állományt, mert nem akarom elaprózni az erőmet. Szerződéses nyúlhizlalással is foglalkoztam, de már csak saját szükségletre tartok néhányat. Meg, persze, sertést és egypár tyúkot. Most a nutriatelep kiépítése leköti minden szabad percemet. Meg a házat is korszerűsíteni szeretnénk. A két fiam már segít valamit, de még így is sok a munkám. A galambokért meg a nyulakért is fáj a szívem. Lehet, hogy ha túljutunk a munka nehezén, ismét benépesítem az ólakat. Lejegyezte: Farkas Rózsa, Aj (Háj) dolom, én is csak azt tenném, ha tíz-tizenöt zsák átrostált majoránnát tárolnék a padláson. A felvásárlók egyelőre kényelnteskednek, nyeregben érzik magukat. De mi lesz, ha megint megjelennek a feketéző kofák? És mi lesz jövőre, ha az emberek elveszítik a termelőkedvüket? Majoránnát is importálni fogunk, mint az idén a fokhagymát? Pedig fokhagymából is önellátók lehetnénk, ha körültekintőbb helyzetfelmérés alapján kötöttünk volna szerződést a termelőkkel, és a rugalmatlan felvásárlással nem vettük volna el az emberek kedvét a fokhagymatermeléstől. De elvettük, és úgy tűnik, most a majoránnatermesztők kerültek sorra. Meddig lesz ez még így? (horj
