Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-29 / 48. szám

Míg miiig sok a parlagitól! A rozsnyói (Rozüava) járás hegyes, dombos vidék, termő­földje többnyire köves. És sok itt az évek óta megműveletlen, parlagföld. — Körülbelül négyszáz hek­táros, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületet tar­tunk nyilván járásunkban, amit kistermelői színien kellene ki­használni — mondta minapi beszélgetésünk akalmával Fal­tan agrármérnök, a járási me­zőgazdasági igazgatóság fő­­agronómusa. Ebben a járásban a Szlová­kiai Kertészkedök Szövetségé­nek tizennégy alapszervezete van. A szervezetek mintegy nyuleszáz tagot tömörítenék. A szervezett kertészkedök egye­lőre csupán negyven hektár­nyi, korábban elhanyagolt földterületet müveinek. A ker­­tészkedők szövetsége járási bi­zottságának Nagy Béla szemé­lyében tavaly óta új elnöke van. Űj és agilis. Elnökké vá­lasztása óta a szövetség ko­moly eredményeket ért el a parlagföldek felkutatásában és tervszerű kihasználásában. — Vidékünkön is előbbre lé­pett a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése — mondta Nagy elvtárs —, a korábbi magán­­gazdálkodók beléptek a szö­vetkezetbe, beadták a termelő­­eszközöket, s lemondtak az addig használt földekről. A szövetkezetek viszont nem tud­ják megművelni a nagyüzemi termelésre alkalmatlan, a gé­pek számára gyakran hozzá­férhetetlen területeket. Marad­tak a parlagföldek, melyeknek újbóli termelésbe vonását mi, kertészkedök akarjuk mielőbb megoldani. Annál is inkább, mert a társadalom érdeke így kívánja. E féladat megoldá­sához népesebb alapszerveze­­tekro, több kertészkedni vágyó szövetségi tagra van szüksé­günk. Furcsa helyzet, ugye? Sok járásban annyi az igénylő, hogy talán felének sem tud­nak kiskertet adni, nálunk meg toborozni kell az embereket, hogy itt a föld, használják ki. De nem panaszkodhatunk, hi­szen két év alatt ötszáz fővel növeltük a szövetség tagjai­nak számát. Itt is vonzódnak az emberek a kertészkedéshez, csak fel kell kelteni az érdek­lődésüket e nemes, a társada­lom és az egyén szempontjá­ból egyaránt hasznos tevékeny­ség iránt. — Ön szerint miért hasznos ez a tevékenység a társada­lomnak, illetve az egyénnek? — A társadalomnak azért hasznos, mert a mozgalom rendszeressé teszi a konyha­­kertek és az oly sokat emlege­tett parlagföldek kihasználását, sok-sok ember mozgósításával növeli a családok önellátottsá­gát, illetve hozzájárul a fo­gyasztói igények hazai forrás­ból történő kielégítéséhez. Nem beszélve arról, hogy a nagy­üzemek az egyre súlyosbodó munkaerő-gondok miatt a mun­kaigényes zöldség és gyümölcs­­félékből nem tudnak a növek­vő igényeknek megfelelő meny­­nyiséget termelni. Sajnos, a fő idényben is gyakran üresek a zöldségboltok. Ha ésszerűen szervezzük és irányítjuk a ker­­tészkedők tevékenységét, ellát­hatjuk a holtokat kellő meny­­nyiségü áruval. Ami pedig az egyént illeti: jövedelmező mó­don kihasználhatja a rendelke­zésére álló földterületet, s köz­ben friss levegőn, egészséges mozgással töltheti ki szabad­idejének jelentős részét, És, persze, a föld; a természet és a munka' szeretetére nevelheti gyermekeit. — Tehát több zöldséget és gyümölcsöt akarnak termelni. Szép elhatározás, de vajon gondoltak-e arra, hogy az áru értékesítése olykor gondokkal jár? — Nemcsak gondoltunk rá, de tapasztaltuk is, hogy ez bizony így van. Járásunkban még nem működik a szövetség Kertészeti Szolgáltatások keres­kedelmi vállalata, így a meg­termeli áru értékesítése, illet­ve a szakszerű kertészkedéshez szükséges kellékek beszerzése is problémát okoz. Ezen a hely­zeten mielőbb változtatni kell. És a háztáji gyümölcsterme­lést is szeretnénk fellendíteni. Még nem is olyan régen hírj neves volt a járásunkban ter­mett gyümölcs. Még csehorszá­gi vásárlóink is voltak, akik szüret előtt, a fán vették meg a termést. Az utóbbi években sajnos egyre kevesebb gyü­mölcs terem errefelé s az is gyenge minőségű. Miért? Kiöre­gedtek a fák, az emberek sem a gyümölcsösök felújítására, sem a meglévők gondozására nem fordítanak kellő figyel­met. Ügy gondolom, hogy az alapszervezetekben tartott szak­mai előadások nagyban hozzá­járulhatnak a kertészkedök el­méleti felkészültségének javí­tásához és gyakorlati munká­juk színvonalasabbá, eredmé­nyesebbé tételéhez. S ha a ker­tészkedök sok szép és egész­séges zöldséget meg gyümöl­csöt fognak termelni, bizo­nyára lesznek követőik. Hát valahogy így képzeljük el já­rásunk háztáji kertészkedésé­nek, illetve a parlagföldek ki­használását szorgalmazó kert­barát mozgalomnak a fellen­dítését. És, persze, kihasznál­juk a nálunk is népszerű ki­állítások tömegmozgósító hatá­sát is. A legutóbbi járási gyü­mölcs-, zöldség- és virágkiállí­tás várakozáson felüli sikert eredményezett. A színvonalas bemutatónak több mint ezer lá­togatója volt, s a kiállítás utá­ni napokban mintegy százötven tagfelvételi kérelmet nyújtottak be az alapszervezetekbez. Vagy­is: minden lehetőségünk adott, hogy tovább fejlesszük járá­sunkban ezt a nemes mozgal­mat. Beszélgetett: Korcsmáros László Rozsnyón (Rožňava) húsz év után az idén ismét megren­dezték a járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást, mely­nek látogatói közül mintegy százötvenen határozták el, hogy ők is bekapcsolódnak a kertbarát mozgalomba. A szerző felvétele MM* Vigyázzunk a mangánra! Egy nagyüzemi kertészet ké­réssel fordult hozzánk, hogy legyünk a segítségükre üveg­házban, vízgőzzel fertőtlení­tett talajon elhatalmasodott is­meretlen betegség meghatározá­sában és leküzdésében. Az egészben az volt a legérdeke­sebb, hogy a betegség kizáró­lag a párával fertőtlenített ta­lajon termelt növényeket káro­sította, viszont a kezeletlen ta­lajon szépen virult a növény­zet. A fitopatológus alapos nö­­vénykórtani vizsgálat után sem találta meg a betegség okozó­ját, és úgy vélekedett, hogy va­lószínűleg a tápanyagpótlásban lesz a hiba. Igen ám, csakhogy a kezelt és a nem fertőtlenített földet egyformán trágyázták. A hagyományos agrotechnikai ta­lajvizsgálat sem vezetett ered­ményhez. Végül megvizsgáltuk a talajminták nyomelemtartal­mát, s megdöbbentő eredményt kaptunk: a kezeletlen föld csu­pán 384 ezrelék, a gőzzel fer­tőtlenített talaj viszont 620 ez-Vizsgálatnak vetettük alá a növényeket is, és kimutattuk, hogy a gőzzel fertőtlenített földben termelt saláta levele 380 ezrelék mangánt tartalmaz, az uborkáé pedig 398 ezreléket. Ezzel szemben a nem fertőtle­relék mangánt tartalmazott! Bergmann és Neubert (Pflan­zendiagnose und Pflanzenana lyse, VEB Gustav Fischer Ver­lag, NDK, 1976) a növények mangán-tartalmával kapcsolat­ban a következő határértékeket említik: nített földön termelt saláta 243, az uburka pedig mindössze 208 ezrelék mangánt halmozott fel. Ebből következik, hogy a gő­­zöléses talajfertőtlenítés során olyan nagy mennyiségű man­gán válik a növények számára felvahetővé, hogy az már káro­san hat. Eddig azt tartottuk, hogy a mangán-koncentráció a gőzölés következtében tapasz­talt talaj-savanyndás miatt nö­vekszik. Most kísérletekkel ki­nyitottuk, hogy a gőzölt talaj kémhatása alig változik, tehát a mangánnak valami más beha­tás következtében kell fokozott mértékben felvehetővé válni. A talajnak a növények szá­mára hozzáférhető mangán-fe­leslegét égetett, oltott vagy karbidinész adagolásával mér­sékelni lehet. Vannak zöldség­félék, amelyek nem tűrik a közvetlen meszezést, tehát a szükségesnél több foszfor ada­golásával igyekszünk megkötni a talajban a fölösleges man­gánt. De vigyázat! Mész- és foszfortartalmú műtrágyát egy­szerre ne használjunk. (Kolár L., Zahrádkár, 1980. 8.) Növény Alacsony % Közepes »/o Magas % Toxikus «/. Saláta 14—19 20—200 201—300 300 fölött Uborka 31—39 40—120 121—250 251 fölött 1380. november 29. A komáromi (Komárno) járás mező­­gazdasági üzemei és szerződéses áru­termelést folytató kertészkedői szép eredményeket érnek el a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésében, s egy­re nagyobb részt vállalnak a lakosság igényeinek kielégítéséből. A járási székhelyen nemrég megrendezett, nagy látogatottságnak örvendő gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás hű képet adott a nagyüzemek és a háztáji ker­tészkedök munkasikereiről, s újabb lelkes híveket szerzett a terebélyesedő kertbarát mozgalomnak. Sarek felv. Meddig még? A háztáji árutermeléssel foglalkozó kertészkedök gyakran panaszkodnak — szóban és írásban —, hogy a megkötött szerződések el­lenére leküzdhetetlen aka­dályokba ütközik a megter­melt zöldség és gyümölcs értékesítése, ezért a piacké­pes áru nagy hányada kár­ba vész. Pár héttel ezelőtt a szilva és a karfiol értékesí­tése okozott gondot, később az alma miatt főtt a terme­lők feje, most meg a majo­ránna tetézi a bosszúságot. Emlékezzünk csak! Két vagy három évvel ezelőtt senkinek sem kellett a ma­joránna, hiába kínálgatták a kertészkedök fűnek-fának. Aztán elérkezett a disznóto­rok időszaka, és a minden kockázatot vállaló észak­szlovákiai és csehországi kofák két hét alatt minden majoránnát felvásroltak. jól bekerestek rajta, hiszen a boltokban hónapokon át egy gramm majoránnát sem le­hetett kapni. Aztán jött a rendelkezés, hogy támogatni kell a fűszernövény termelé­sére vállalkozó kertészkedő­­ket. Tavaly aránylag zökke­nőmentes volt a felvásárlás. Az idén viszont megint csak a vállukat vonogatják a fel­vásárlók. A termelők meg, persze, bosszankodnak. Gon­í Kedvencei: a nutriák A negyvenöt éves Baffy László tizen­két éve lett hivatásos tűz­oltó; tíz éve a makranci (Mok­rance) tűzoltó­szervezet pa­rancsnoka. Szabadidejében méhészkedik, gyümölcsöt, zöldséget termel, és kisállattenyésztéssel foglal­kozik. A Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetsége helyi szer­vezetének alapító tagja, a Szlo­vákiai Kertészkedök Szövetsé­ge alapszervezetének pénztáro­sa. Neki is része van abban, hogy mindkét szervezet ered­ményesen tevékenykedik, s hogy a kertészkedök és a kis­állattenyésztők a közhasznú társadalmi munkából is kive­szik a részüket. Főleg a ker­tészkedök munkáját dicséri, hogy Makranc szép és rende­zett község, s a Košice-vidéki járásban meghirdetett község­­szépítési mozgalomban elért eredményeiért megkapta a „Rózsak faluja“ címet. , Mint a címben is utaltunk rá, Baffy Lászlónak — Ss az egész családnak — a nutriák a ked­vencei. Jelenleg hatvanöt nut­­riát gondoznak. — Hogyan lett nutriatenyész­­tő? — kérdeztem Baffy Iászló­­tól. — Négy évvel ezelőtt hatá­roztam el, hogy áttérek a nut­­riatenyésztésre. Az áji (Háj) Farkas Péter tenyésztőtárstól vettem négy nőstényt és egy bakot, aztán szépen elszaporí­tottam őket. Most már húsz nőstény és négy bak alkotja a törzsállományt. A továbbtartás­­ra alkalmas állatok iránti ké4 resiet arra enged következtet­ni, hogy vidékünkön fellendü­lőben van a nutriatenyésztés iránti érdeklődés. — Latom, a galambdúc üre­sen szomorkodik. — Sok galambom volt, de felszámoltam az állományt, mert nem akarom elaprózni az erőmet. Szerződéses nyúlhizla­­lással is foglalkoztam, de már csak saját szükségletre tartok néhányat. Meg, persze, sertést és egypár tyúkot. Most a nut­­riatelep kiépítése leköti min­den szabad percemet. Meg a házat is korszerűsíteni szeret­nénk. A két fiam már segít va­lamit, de még így is sok a munkám. A galambokért meg a nyulakért is fáj a szívem. Le­het, hogy ha túljutunk a mun­ka nehezén, ismét benépesítem az ólakat. Lejegyezte: Farkas Rózsa, Aj (Háj) dolom, én is csak azt ten­ném, ha tíz-tizenöt zsák át­rostált majoránnát tárolnék a padláson. A felvásárlók egyelőre kényelnteskednek, nyeregben érzik magukat. De mi lesz, ha megint meg­jelennek a feketéző kofák? És mi lesz jövőre, ha az emberek elveszítik a terme­lőkedvüket? Majoránnát is importálni fogunk, mint az idén a fokhagymát? Pedig fokhagymából is önellátók lehetnénk, ha körültekintőbb helyzetfelmérés alapján kö­töttünk volna szerződést a termelőkkel, és a rugalmat­lan felvásárlással nem vet­tük volna el az emberek kedvét a fokhagymaterme­léstől. De elvettük, és úgy tűnik, most a majoránna­­termesztők kerültek sorra. Meddig lesz ez még így? (horj

Next

/
Oldalképek
Tartalom