Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-22 / 47. szám

8 SZABAD FÖLDMOVES 1980. november 22. szovjet emberek életéből A közelmúltban végzett szociolégiai felmérések bizonyítjők, hogy a szov­jet fiatalok életszemléletét elsősorban a munkában tanúsított tudatos helyt­állás, a társadalmi felelősségérzet és aktivitás, a hiányosságokkal szembeni meg nem alkuvás jellemzi. A magasz­tos történelmi cél elérésébe vetett hit, az eszmei azonosság kapcsolja össze a nemzedékeket. A Téli Palotát 1917-ben megrohamozó vörösgárdisták generációját azokkal a katonákkal, akik 1945-ben a Reichstagra kitűzték a győzelem zászlaját, s azokkal, akik napjaink ötéves tervein, a kommuniz­mus anyagi-műszaki alapjának meg­teremtésén fáradoznak. Az élet igazolja, hogy a szovjet fia­talok a tudományos világnézet elvei­ből kiindulva határozzák meg helyü­ket a kommunizmus építésében. A Szovjetunióban e fontos feladat megvalósítására alakult ki és fejlődik a fiatalok minden csoportjára kiter­jedő marxista—leninista oktatás ösz­­szehangolt rendszere. A fiatalok az állampolgárrá válás minden szakaszá­ban — az iskolától a munkahelyi kö­zösségekig — rendszeres politikai képzésben részesülnek. Folyamatosan megismerik a forradalmi harc törté­netét, a forradalmi elméletet, tanul­mányozzák a párt politikáját. A marxista—leninista oktatás rendszeré­ben jelenleg 16 és fél millió fiatal ta­nul. Hárommilliónál is többen vesz­nek részt a kommunista munka mint­egy 350 ezer iskolájában, amelyek vállalatoknál, építkezéseken, kolho­zokban és szovhozokban működnek. Széleskörűen tanulmányozzák az isko­lákban és a szakmunkásképzőkben, a szakközépiskolákban és a felsőokta­tási intézményekben Marx, Engels, Lenin műveit, az SZKP történetét, a pártdokumentumo'kat. Az ifjúság politikai oktatásában döntő szerepet vállalnak a propagan­disták, akinek kilencven százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett vagy végző párttag. Személyes példamuta­tással is nevelik fiatalabb társaikat. A politikai körök és szemináriumok hallgatói ezért arra törekszenek, hogy ne csak sokoldalúan és osztályállás­pontról értékeljék a társadalmi élet jelenségeit és eseményeit, hanem az értékeléseket egybevessék a gyakor­lati követelményekkel. A tizedik öt­éves terv éveiben nagy támogatást kapott „A propagandista, a hatékony­ság és a minőség ötéves tervéért“ mozgalom. Ennek lényege, hogy a propagandista minden tudásával, élet­­tapasztalatával segíti hallgatóit, hogy jobban, termelékenyebben dolgozza­nak, csalj minőségi munkát adjanak ki a kezükből, és alkalmazák a leg­jobb munkamódszereket. A szovjet ifjúság politikai nevelé­sének középpontjában továbbra is Lenin életének és tevékenységének megismerése áll. A hatalmas lenini örökség tanulmányozásának eddig is változatos formái és módszerei a nagy forradalmár és filozófus, Lenin születéséneik 110. évfordulójával kap­csolatosan újabbakkal gyarapodtak. Fiatalok milliói ismerkedtek meg Le­nin életével és munkásságával. Lenini szobákat, társadalmi múzeumokat, ki­állításokat alakítottak ki, rendbehoz­ták a meglevőket, túrákat szerveztek a lenini emlékhelyekre. A fiatalok megismerkedtek Lenin harcostársai­nak életével és tevékenységével, a forradalmi harc történetével és az egyes köztársaságokban, megyékben, városokban és falvakban folyó építő-Elmentem fotóriporter kollé­gámmal Leningrádba, helye­sebben a tóle huszonöt kilométerre levő elővárosba, Puskinba. Valamikor cári rezidencia volt ez, Carszkofe Szelónak hívták. Mai nevét azért kap­ta, mert a nagy költő itt töltötte ser­dülőéveit. A városnak mindössze nyolcvanezer lakosa van. A múzeum­má alakított palotáktól és a pompás, védett parkoktól nem messze élénk ütemben fejlődő lakótelep áll. Az új négyemeletes állami házak egyikében, egy háromszobás lakásban lakik az Alpaskin család. Anatolij, a családfő 39 éves, húsz éve ül a volánnál. Mosolyogva meséli, hogy a feleségével a közeli boltban ismerkedett meg. Álla a zöldségosz­tályon volt eladó. Az első vásárlást követte a többi... Kiderült, hogy csaknem egyidősek, hogy gyermek­korukban ugyanarra a jégpályára jár­tak, hogy ugyanazok a filmek és mo­dern dalok tetszenek nekik, és végül hogy mindketten szereinek Puskinban lakni. Anatolij és Álla tizenöt éve háza-Az Orosz Köztársaság polgára (A TÖRTÉNETEK LENINRŐL ClMÜ KÖNYVBŐL) üanyilka Péterváron, a Néva-parton lakott, egy szép nagy házban, a pin­cében. Itt született, itt nőtt fel, s úgy ismerte a ház lakóit, mint a tenyerét. A földszint Scserbackaja grófnőé volt, az első emeleti szobák Pigorov- Piscsajev hercegé. A második emele­ten Gorohov titkos tanácsos lakott, legfelül, a harmadik emeleten Arda­tov címzetes tanácsos. Mindnyájan híres, rangos emberek. Sok minden történt az utolsó na­pokban, mióta győzött a forradálom. Danyilka egyik ámulatból a másikba esett. De az a nevezetes nap örökre az emlékezetébe vésődött... Danyilka apja meghozta az újságot, belelapozott, fiához fordult, s azt mondta neki: — Mától az Orosz Köztársaság pol­gára vagy. Maga Vlagyimir Uljanov Lenin írta alá a törvényt. Danyilkának mindez valahogy hihe­tetlenül hangzott. Nem is nagyon ér­tette, mit jelenthet az Orosz Köztár­saság polgárának lenni. — Ez nagyobb rang, mint a címze­tes tanácsos? — kérdezte bizalmatla­nul. — NagyobbI — mosolygott az apja. — A titkos tanácsosnál is nagyobb? — A titkos tanácsosnál isi — Előkelőbb, mint a gróf? — ElőkelőbbI — A hercegnél is előbbrevaló? — Mindennél előbbrevaló! — neve­tett az apja. Danyilka kiszaladt az utcára, sorra felkereste a barátait, ismerőseit. Szembejött vele Vanyuska. — Nekem nagyon magas rangom van, nagyon fontos rangom, olyan fontos, mint a... fontosabb a címze­tes tanácsosnál, fontosabb, mint a titkos tanácsos, előkelőbb, mint a gróf, előbbrevaló, mint a herceg... En az Orosz Köztársaság polgára va­gyokI Es ez benne van az újságok­banI Maga Vlagyimir Uljanov Lenin irta alá a törvényt. Es Danyilka futott tovább. Találko­zott Ljubával. — Nekem nagyon magas rangom van. Nagyon magas, nagyon fontos ... nagyon nagy... — kezdte. Sok-sok emberrel összetalálkozott azon a napon Danyilka, s mindenki­nek elújságolta a hírt. Azután elfá­radt, s lekuporodott a házuk falához. Ott guggolt, s közben arra gondolt, vajon honnan tudott az a Lenin róla, Danytlkáról. Ki említhette meg őt neki? Gondolkozott, gondolkozott, s egyszer csak látja, fut feléje a szeplős Kirjuha. Egyenesen neki tart. Már itt is van, nagyot fúj, s rákezdi, hogy: — Tudod, ki vagyok én? En — az Orosz Köztársaság polgára vagyok. Danyilkának eláll a lélegzete. — Kinek a polgára vagy te? —< szedi össze kicsit később magát. — Az Orosz Köztársaság polgára vagyok. Az újságban is benne van, hogy én... — Még hogy te! — sivít Kirjuha. — Majd éppen rád pazarolják a betűket! Danyilkának a sértéstől ökölbe szo­rult a keze. Kirjuha elé lépett, pilla­natig várt, aztán teljes erőből barátja arcába vágott. Püfölték egymást, ahol érték. — Én vagyok az Orosz Köztársaság polgárai — próbálta túlkiabálni Da­nyilka Kirjuhát. munkával. Politikai és társadalmi té­májú, Leninről szóló előadásokat tar­tottak mindenütt A szovjet ifjúságra jellemző, hogy nagyon érdeklődik honfitársai hőstet­tei iránt. Fiatalok milliói vesznek részt azokon az országos túrákon, a­­melyek sorén felkeresik a forrada­lom, a háború és a munka kiemelke­dő eseményeinek helyszíneit. Honvé­delmi klubokat, egyesületeket szer­veznek, az örök dicsőség lángjainál Komszomol-őrséget állítanak, névtelen hősöket kutatnak fel, társadalmi mú­zeumokat, emlékműveket létesítenek. Idén, a győzelem 35. évfordulója al­kalmából a Komszomol ifjúsági kol­lektíváiban munkamozgalmat hirdet­tek „Magunkért és azokért, akik el­estek a Nagy Honvédő Háború har­caiban“ jelszóval. Munkaversenyt szerveztek az ötéves terveik és a frontra dolgozó hátországi brigádok hőseinek zászlaiért, védnökséget vál­laltak a volt frontkatonák, a háború és a munka veteránjai fölött. A győ­zelem ünnepe előtt tartott díszőrség napjaiban bontakozott ki az a moz­galom, hogy minden komszomolista és úttörő egy-egy fát ültet az eleset­tek emlékére. Több tízmillió frissen ültetett fa jelzi ezeket a napokat az országban. A városokban, kerületek­ben, falvakban, munikástelepüléseken új parkok, kertek, fasorok alakultak ki. Közös nevük: a győzelem országos Komszomol-parkja. V. Vasziljev MOST KELL ELDÖNTENI Az időt nem le­het megállítani. Már most el kell dönteni, milyen kabátot vásá­rolunk, varratunk. Talán a közölt mo­dellekből is választ­hatunk, vagy ötletet meríthetünk. Divatosak a pepi­ta, kockás, a geomet­rikus mintás — de a sima, egyszínű gyap­júszövetek is. A tér­det takaró lady­­hossz már kezdi kiszorítani a midit. A csizma — mind a sima és hosszú szá­rú, mind a rövid szá­rú — továbbra is nagy divat marad. Enyhébb napokon kényelmes, széles sarkú sportos félci­pőt viselni. Ш»и»»ич»»и«1|»»«иииии1т»1и»ц|>1и1»1ииж»имииии1и>н»«и««м11ииши»| Végre megjött apu! sok. A család pénzügyminisztere — mint egyetlen kereső — a férj, gaz­dasági, egészségügyi és művelődés­ügyi minisztere viszont a feleség. Nem könnyű ellátni ezt a kiterjedt feladatkört, Jurij tizennégy éves, Vla­gyimir kilenc, Pavel négy. A gyere­kek növekszenek, fejlődnek és ez minden nap új öröm, de azonnali döntést kívánó pedagógiai feladat is. Jurijt nehéz a kémiakönyv mellett marasztalni. A két nagyobbik fiú ti­tokban cigarettázni kezdett... A he­ves, mozgékony Vlagyimir nemegy­szer lehorzsolt térddel, könyökkel Jön haza. A nyughatatlan Pavel minden­hová bemászik, és mindent megkapa­rint, amit szét lehet szedni... „Majd hazajön apátok, és rendet csinál’ —• förmed rájuk néha az anyjuk. De azért egymaga is jól bír velük. Segít­ségére vannak a tanároktól kapott ta­nácsok, rendszeresen nézi a televízió nevelési műsorait. Az apa gyakori utazásai azért meglátszanak, vele együtt könnyebb lenne nevelni. Amikor megjön egy-egy útról, Ana­tolij sorra elmeséli élményeit. Ilyen­kor eláraszthatják kérdésekkel, be­avathatják gyermeki titkaikba, végül aztán együtt elmehetnek valahová a család kocsiján. Boldog, derűs család ez — volt egyöntetű véleményünk, miután né­hány napot eltöltöttünk Alpaskinék­­nál. De megvannak a problémáik is. Nemcsak az, amit már futólag emlí­tettünk. Álla például nagyon szeretne dolgozni menni, és nemcsak azért, mert szereti a szakmáját. „Az a kis pénz is jól jönne persze — mondja —, de nem ez a fő. Szeretnék emberek között lenni. Örömet okoz, ha olyan munkát végezhetek, amihez értek.“ Ebben a kérdésben azonban nincs tel­jes egyetértés a férj és feleség kö­zött. Az apa azt szeretné, ha Álla ad­dig, amíg Pavel iskolába nem megy, otthon maradna, aztán majd megold­ják' ezt a problémát közösen. „Ez volt apa kedvenc vázája!“ — mondja szemrehányóan Alla. Pavlík csínytevéseinek bizony nemegyszer ilyen szomorú az eredménye. Vlagyi­mir mással okoz gondot: a gólt jól kivédte ugyan, de anyja megint hoz­hatja a jódot, ragtapaszt. A gyerekek igyekeznek jóvátenni vétkeiket. Most éppen azt akarják megtanulni, hogyan kell halat szárítani. Nagyapjuknak is segítenek a kertben. Ennek a napnak is vége. Tele volt tennivalóval, gonddal, neveléssel, oly­kor gyermeki könnyekkel is. Álla olyan háziasszony, aki egy percig sem bír tétlenkedni. Varr, hímez, köt. A gyerekek végre alszanak, előveheti hát a kötőtűt. Pulóver készül, ki tud­ja, hányadik már. Persze a boltban is megvehetnék, de Álla úgy érzi, hogy melegebb és szebb lesz, ha az anyai kéz kötötte. (Szovjetunió, 1980/10) — Hogyne! Az Orosz Köztársaság polgára én vagyokI — visszhangozta az utca a szeplős Kirjuha üvöltését. Fiatal munkás jött feléjük. Szétvá­lasztotta a verekedőket. Azok sokáig hallgattak, nem vallották be, min kü­lönböztek össze. Később mégis el­mondták. A fiatalember elnevette ma­gát, zsebébe nyúlt, egy újságot húzott elő. S a gyerekek betűzni kezdték, a sorokat. „Törvény a rangok és a pol­gári kiváltságok eltörléséről.“ — ol­vasták a címet. A törvényben az állt, hogy minden rangot és címet, most és mindenkorra megszüntetnek. Nincsenek többé ne­mesek, sem titkos tanácsosok, sem címzetes tanácsosok; nincsenek her­cegek, nincsenek grófok. Oroszország minden lakosát egyetlen cím illeti ezentúl: az Orosz Köztársaság polgá­ra. S a törvény végén az aláírás: „Népbiztosok Tanácsának Elnöke: Vlagyimir Uljanov Lenin’ — Látjátok, mindkettőtöknek igaza van — jelentette ki a fiatal munkás. — Te is az Orosz Köztársaság polgá­ra vagy — és Danyilkára mutatott —, te is — most Kirjuha felé biccentett — meg én is. Mindnyájan az Orosz Köztársaság polgárai vagyunk. Vla­gyimir Uljanov Leninnek ez a törvé­nye minden emberhez egyformán szól. Danyilka kicsit elszomorodott, ami­ért a törvény minden emberhez egy­formán szól, s nem csupán egyedül hozzá. De hamar megértette, hogy így a legjobb. Mert így Lenin senkiről sem feledkezett meg. Sem apjáról, sem anyjáról, sem Danyilka barátai­ról, de még csak az ismerősökről sem. Lenin mindenkire gondolt. Ám Scserbackaja grófnőnek meg Pigorov-Piscsajev hercegnek, Gorohov titkos tanácsosnak és Ardatov címze­tes tanácsosnak csak nem tetszett a lenini törvény. Otthagyták Oroszor­szágot, külföldre szöktek. Senki nem síri utánuk. S a Néva-parti szép nagy házba új lakók költöztek. Olyanok, mint Da­nyilka szülei. Munkásemberek. Akik a lenini törvényekkel nemcsak az or­szág polgárai lettek, hanem az ország gazdái is. lEBŕSZTR EJTVÉMY VÍZSZINTES: 1. A gondolkodás központja. 3. Tex­tilmunkás. 7. Ab­roncs. 10. Igavonó. 12. Felfordulás. 14. A mélybe. 15. Ipari növény. 17. Elekt­romos töltésű a­­tom. 19. Az első bárkás. 20. Erős szélvihar. 21. ... hárfa, szélhárfa. 22. Vas út. 24. Égi­test. 26. Nátrium kémiai jele. 28. Ke­vert éra. 30. Aján­dékoz. 31. Literá­­tus. 32. Két fél. 33. A negyedik dimen­zió. 34. Kettős mássalhangzó. 36. A paripa. 38. Oda és vissza férfinév. 39. Keresmény. 41. A dohányos igéje. 43. Svájci kanton. 44. Lámpaláz. 45. Létezik. 46. Vonat­kozó névmás. 48. Enyém olaszul. 53. Latin „és“. 54. Be­cézett nagyszülő. 55. Svájci város. 57. Nem fölé. 58. Egyiptomi napisten. 60. ... France, a Francia Légiforgalmi Társaság neve. 62. Rizsben vanl 63. Folyó Erdélyben. 64. Magyar várme­gye. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Menj angolul. 4. Izzásban vanl 5. A rejtvény második része. 6. Római hat. 8. Hamis. 9. A rejtvény harmadik része. 11. Tiltószó. 13. Álló­víz. 15. Lopva figyel. 16. Idegen taga­dás. 17. Folyó Tirolban. 18. Nemzet. 23. Olasz névelő. 25. Rangjelző. 27. ... Poetica. 28. Török katonai rang. 29. Kevert sor. 30. Állami illeték. 35. Nedv. 37. Zamat. 39. Torbággyal ösz­szevont község. 40. Szlovák ajkak. 41. Amerikai bácsi. 42. Talponálló. 47, Mely személy. 49. Kötőszó. 50. Fohász. 51. Aaa. 52. Kanalaz. 53. Női név. 54. Időeegység. 56. Szovjet autó-márka. 59. Nem valódi. 61. E napon. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 44. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: „Október 28-án három nagy politikai esemény évfordulóját ünnepeljük.“ Könyvnyertesek: Etelköz! László, Buzita (Buzica), Antal Tímea, Bogya (Bodza), Dobos Péter, Csáb (Cebovce).

Next

/
Oldalképek
Tartalom