Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. november 8. 4 Nagyobb figyelmet a tömegsportnak A CSSZTSZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága a közelmúltban Bratisla­­vában tartotta VI. plenáris ülését. A CSSZTSZ kerületi bizottságának vezető titkára Mikuláš Bojko elvtárs pozitívan értékelte a tömegsport fejlődését. Rámutatott, hogy ehhez nagy­mértékben hozzájárult az 1980-as Spartakiád, amely nagy aktivitásra ser­kentette a falusi sportszervezetek tagságát. A spartakiád jegyében 2658 sport- és honvédelmi versenyt, valamint 721 turisztikai akciót rendeztek. A rátermettségi versenybe közel kilencezer sportoló kapcsolódott be. Nagyra értékelte a tömeges fellépéseket is, melyekben a kerület kétszáz­ezer lakosa vett részt. A Spartakiádnak köszönve közel harmincezer új taggal százhetvenkilencezerre bővült a sportszervezetek taglétszáma, ami azt jelenti, hogy a kerület teljesítette a hatodik ötéves terv által előirány­zott taglétszámot. Ennek ellenére lemaradás van a tanulóifjúságnál, ahol a taglétszám ötezerrel kevesebb a tervezettnél. A jövőben tehát nagyobb figyelmet kell összpontosítani a tehetséges fia­talsággal való bánásmódra, annak sokoldalú fejlődését keli biztosítanunk, mivel soraikból kerülhetnek ki az élsportolók. A jövőben nagy figyelmet kell szentelni a turisztikának és a rekreációs sportszakosztályok fejlesztésének. Például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban egy, a komáromi (Komárno) járásban húsz, a galántai (Galanta) járásban pedig huszonhárom turisztikai szakosztály tevékenyke­dik. A turisztikából el kell távolítani a idényjelleget, s be kell vezetni a rendszerességet. A turisztikai és a rekreációs sportszakosztályok továbbfejlesztése viszont elképzelhetetlen a rátermett vezetők és a politikai nevelőmunka nélkül. Bojko elvtárs zárszavában elmondotta, hogy a tömegsport fellendítése ér­dekében akkor tehetünk a legtöbbet, ha még többen bekapcsolódunk ebbe a szinte eléggé fel nem becsülhető tevékenységbe. így kell fejleszteni a tömegsportot, és a magunk területén megvalósítani a CSKP XV. kongresszusa határozatait OLÄH GYULA mérnök A barátság hidjai ÉLENJÁRÓK Épül az új sportközpont jóka (Jelka) község sportolói és sportkedvelő lakosai már régóta hiá­nyolnak egy modern sportközpontot a faluban. Ezideig csak egy elavult, az igényeket nem kielégítő futball­­pálya áll a sportolni kívánók rendel­kezésére. Ez a régi probléma mindannyiunk örömére a közeljövőben orvoslást nyer. Az idén 6 millió: korona érték­ben új, modern sportlétesítmény épí­tését kezdték meg. Az építkezés szak­­felügyelője, Ravasz András mér­nök szerint a munkálatok tervsze­rűen folynak. A falunak I. В osztályban szereplő labdarúgócsapata van, és ezért a futballpályát már ebben az évben át akarják adni. Nem kis feladat ez, hi­szen 80 ezer köbméter földet mozgat­nak meg a munkálatok folyamán. A szakfelügyelő még elmondotta, hogy a lakosság aktívan bekapcsolódik az építésbe és ha a lelkesedés nem hagy alább, akkor a munkálatok egyhar­­mad részét sikerül Z-akció keretében, a tervnek megfelelően elvégezni. A jövőben a futballon kívül más sport­ágak űzésére is lehetőség nyílik, mi­vel a hetedik ötéves tervben egy ed­zőpálya és két röplabdapálya építése is szerepel. Az atlétikát kedvelőkről sem feledkeztek meg, hiszen a sport­­központban lesz futópálya, magas- és távolugrópálya, valamint gerelyhají­­tók is szerepelhetnek. A sportesemé­nyeket fedett lelátókról követheti a sportrajongók tábora. A klubhelyiség a sportolók szórakozását szolgálja majd. Szabó Károly A Tesla érsekújvári (Nové Zámky) üzemében Krajčír František ismertet­te a Honvédelmi Szövetség munkáját. Tevékenységükben elsősorban a dol­gozók honvédelmi felkészültségére és a honvédelmi jellegű sportok nép­szerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A dolgozók honvédelmi felkészültsé­gét bizottság irányítja, amely szoro­san együttműködik az üzemi pártszer­vezettel, a szakszervezettel és az ifjú­sági szövetséggel. A honvédelmi felkészültség kereté­ben minden évben katonai-politikai iskolázást tartanak, amelyet gyakor­lati bemutatókkal kötnek össze. A Tesla üzeme ebben a tevékeny­ségben igénybe veszi a Szlovák Szo­cialista Akadémia járási bizottságá­nak lektorcsoportjának, továbbá a Honvédelmi Szövetség, a VÖFÖskereszt és a Szlovák Tűzrendészet! Szövetség járási bizottsága előadóinak segítsé­gét. A honvédelmi jellegű sportverse­nyeken jó eredményeket érnek el az üzem szakmunkástanulói is, ami a jól működő honvédelmi szakkörök mun­káját dicséri. A honvédelmi szakkö­rök — modellező, céllövő és motoros szakkör — munkáját olyan kiváló vezetők irányítják, mint Cvik Ottó és Petrovský Pál. A Tesla nemzeti vállalat kollektí­vája, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Kormányától áldozatkész munká­jáért a közelmúltban elismerő okle­velet kapott. —ers— Melengetőén süt a nap, mint­ha jóvátételt 'akarna nyújtani minden eddigi mulasztásáért. A fő utcán sok a bevásárló, föl és le járkálnak közöttük, néhá­­nyan meg-meg állnak a köny­vesbolt kirakata előtt. Én vi­szont nemcsak kíváncsiságból, hanem vásárlási szándékkal lé­pek be, másrészt azért, hogy elbeszélgessek, a könyvesbolt vezetőjével. Őszinte érdeklődés­sel kutatom, mi van a polco­kon, mit hozott be a közös könyvkiadás keretében a prá­gai Magyar Kultúra. — Jobb a választék — említi Ajpek Ferencné, a diószegi (Sládkovičovo) könyvesbolt vezetője. Beszélgetésünket a könyvesbolt évi tervteljesítésének elemzésével folytat­juk. A könyvesbolt múlt évi forgalma meghaladta a négyszázötvenezer ko­ronát. A barátsági hónap megnyitása előtt Karol Savéi, a CSSZBSZ Központi Bizottságának vezető titkára számolt be arról, milyen jelentős ak­cióra kerül sor a csehszlovák—szov­jet barátsági hónapban. Az idei ünnepségek a következő jelszó jegyében zajlanak: „A Szovjet­unióhoz fűződő megbonthatatlan ba­rátság és a vele folytatott sokoldalú együttműködés szavatolja szocialista hazánk békés fejlődését.“ A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség a legnagyobb társadalmi szer­vezetek közé tartozik hazánkban. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a taglétszám megközelíti az egymilliót és örvendetes, hogy a szervezetekbe tömörülő fiatalok aránya eléri a 38 százalékot. A munkások és földműve­sek részaránya több mint 44 száza­lék. Szlovákiában 1500 szocialista bri­gád érdemelte ki a Csehszlovák— Szovjet Barátság munkaközösség meg­tisztelő címet és az elnyeréséért to­vábbi 1600 kollektíva versenyez. A kisebb-nagyobb munkacsoportoknak nagy érdemük van a haladó szovjet munkamódszerek népszerűsítésében és bevezetésében. A barátsági hónapban fokozott fi­gyelmet szentelnek a szovjet tudo­mány, technika és kutatás legújabb vívmányainak, beszélgetéseket szer­veznek a haladó munkatapasztalatok­ról, a nálunk is alkalmazott, szovjet termelési módszerekről. Más szervek­kel, szervezetekkel, intézményekkel karöltve tudományos értekezleteket rendeznek. „A munka jellege megvál: tozásának és a dolgozók alkotókész­sége fejlődésének szociális-gazdasági tényezői a tudományos-műszaki forra­dalomban“ címmel. A kulturális rendezvények kereté­ben világhírű szovjet együttesek, mű­vészek szerepelnek hazánkban. Töb­bek között: a leningrádi Kirov Opera és Balettszínház, a Moszkvai Filhar­mónia szimfonikus zenekara D. Kita­­jenko karmesterrel az élen, a moszk­vai Művész Színház (MHAT), a 'Szov­jetunió Állami Dal- és Táncegyüttese Igor Mojszejev vezetésével és mások. További jelentős kulturális esemény a szovjet filmek bemutatója lesz. A filmfesztiválokon tizenhárom új szov­jet filmet mutatnak be. Trnaván sor kerül a szakfilmek, fesztiváljára is. A barátsági hónap keretében az üzemekben, művelődési otthonokban, iskolákban, könyv- és képzőművészen kiállításokat rendeznek. Sok helyütt szerveznek beszélgetéseket, Leonyid Iljics Brezsnyev A Kis föld, Újjászü­letés és a Szűzföld című műveiről. Több szlovákiai méretű szeminárium rendezésére is sor kerül. Komárom­ban (Komárno) például tapasztalat­­cserén vesznek részt a CSSZBSZ nevet viselő szocialista brigádok képviselői. A szövetség szervezetei a SZISZ- szel karöltve számos kultúrműsort, barátsági estet, sportvetélkedőt, to­vábbá különféle tanácskozásokat szer­veznek, szovjet küldöttségek részvé­telével. A CSKP megalakulásának közelgő hatvanadik évfordulója előtt az ala­pító tagokkal, az ellenállás résztve­vőivel és a szövetség régi tagjaival beszélgetéseket szerveznek. Ezeknek a rendezvényeknek az a célja, hogy a közvélemény, elsősorban az ifjúság megismerje a párt alapításának kö­rülményeit, harcát, a szocializmus építésében elért eredményeket, amely szorosan kapcsolódik össze a Szovjet­unióhoz fűződő barátságunkkal, szö­vetségünkkel, amely szavatolja békés életünket és a feltörő nemzedék jövő­jét. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség a többi társadalmi szerveze­tekkel, intézményekkel együttműköd­ve megrendezi a már hagyományos versenyek első fordulóit: A Puskin­­emlékversenyt, a Barátság dallamait, a Szovjetunió a gyermekek és fiata­lok szemével képzőművészeti ver­senyt. Nitrán megrendezik a szövet­ség művészeti versenyeinek sereg­szemléjét. Novemberben megkezdőd­nek az orosz nyelvtanfolyamok, ame­lyekre minőségi szempontból nagy gondot fordítanak. Már csak az említettek alapján is gazdagnak ígérkezik a barátsági hó­nap, a hazánk és a Szovjetunió kö­zötti széleskörű együttműködés egyik kifejezője. Lényeges, hogy a politikai és kulturális akciók méltóképpen szolgálják a kitűzött nemes célt: a népeink közötti őszinte barátság el­mélyülését. —tt— A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének székhá­zéban a kiállítási teremben a napok­ban nyílt meg Csicsátka János Ipar­művész kiállítása. Sidó Zoltán, a CSEMADOK helyi és járási szervezetének elnöke Csicsátka legutóbbi kiállítása óta alkotott mű­velt értékelte. Hangsúlyozta, hogy a CSEMADOK érsekújvári helyi szerve­zete helyesen döntött, amikor a 'város megalakulásának 400. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségek kere­tében Csicsátka János iparművész mű­veit mutatja be, amely tárlaton 28 olajfestményt és 6 plasztikai művet láthatunk. Csicsátka János művészeti fejlődé­sére a Budapesti Iparművészeti Főis­kola tanárain kívül nagy hatással voltak: öccse, Csicsátka Ottó szob­rász, valamint Luzslcza Lajos és Er­nest Zmeták érdemes festőművészek. A művész kiállított tájképeiből a városhoz és közvetlen vidékéhez való határtalan szeretete, ragaszkodása árad. A természet szeretetéből ered­nek tájképei, amelyekben a hideg és meleg színeket rltmusosan váltja. Táj­képeiben a természet szépségét és év­szakonkénti változását örökíti meg, dús plasztikai technikával. Képei mo­dern stílusban készülnek, de minden­ki számára érthetőek, kedvesek. Al­kotásai tele vannak lírai érzelmek­kel. Most nézzük meg közelebbről egy­két művét. „Érsekújvár a bombázás után“ című képében érzékelteti azt a borzalmat, amit a szörnyű bombázás után, minden érsekújvári érzett és átélt. „Az épülő város“ című nagy olaj­képében Érsekújvár fejlődését örökíti meg szocialista társadalmunkban. Táj­képei között is találunk teljesen új­szerű felfogásban alkotott képeket, mint az „Őszi hangulat“, az „Ősz" stb. Tájképei közül még meg kell em­líteni: „Zúgó“ és „Tormás“ című ké­peit, amelyekben a szülővárosa köz­vetlen környékéhez fűződő emlékeit örökíti meg. Portré festészettel is foglalkozik. — Milyen könyveket keresnek leg­inkább a vásárlók? — érdeklődöm. — Ez korosztályonként változik. Az ifjúság a tudományos könyveket, ka­landregényeket keresi. Az idősebbek a klasszikus írók műveit olvassák legszívesebben. Hadd említsem itt meg, hogy jó a kapcsolatom a kör­nyező könyvtárakkal, iskolákkal. Ne­kik is én küldöm a könyvtárak fel­töltéséhez szükséges köteteket. — Milyen a kapcsolat a Madách Könyvkiadóval? — Jó. Igyekszem propagálni a könyveiket. Ezért létesítettem ezt a kis Madách-sarkot is. A kirakatban szintén több kiadványuk található. — Mit csinál, ha az egyik vagy másik könyv elfogy és nagyon kere- • sik? — Felveszem a kapcsolatot a Ga­lántai Járási Könyvesbolttal, é*s meg­rendelem. — Mik a hiányosságok? — Hiányosságnak róhatnám fel, hogy például kevés a szakácskönyv, a kézimunkával, barkácsolással és kertészettel foglalkozó könyv. Ezen­kívül a serdülőkorban levő gyerekek számára nincs nagy választék. Az említett könyvekből nagyon sokat el tudnék adni, mert nagy a kereslet, érdeklődés irántuk. Nagy Mihály Portréi újszerűek, nem a fényképsze­rűségre törekszik, hanem az ábrázolt személyek jellemvonásait domborítja ki képeiben. A kiállított portréi közül ki kell emelni: Sidó Zoltán, Balogh György, Major Ferenc, Hübsch Sá­muel, Baloghné, Csicsátka Andrea leánya arcképét, s önarcképét. Csicsátka János művészete sokolda­lú. Plasztikái közül a „Bratislava“, „Bajmóci vár“ és a „Női test“ dom­borművét szükséges külön is kiemel­ni. Továbbá azt a szobrát, amely az Elektrosvit nemzeti vállalat épülete előtt fátható. A régi parasztság életét is megörö­kíti „Tanya“ című képében; „A ta­nyán“ című alkotásában pedig a mai szocialista gazdálkodást látjuk. Csicsátka művészete realisztikus alapon elvont formában jelenik meg a vásznon. A most látható tárlat jó keresztmetszetszetet ad művészetéről. Képei tetszetősek, plasztikáiban egyé­nisége tükröződik. Csicsátka János végtelenül szerény, hallgatag, nemes gondolkodású, hala­dó szellemű ember. Művei sokoldalú tudásáról adnak tanúbizonyságot. Az értékes tárlat iránt n'agy az érdeklő­dés. PhDr. Hofer Lajos Munkabaleset Komor kórterem, levegője éterrel telített. Az ablak melletti ágyon fek­vő Kegyes Tihamér számára az élet lüktetése állóképpé fagyott. A beteg ötvenéves, foglalkozása zöldség- és gyümöl'csfelvásárló. Naponta nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott, s az utóbbi hónapokban harminc kilogram­mot fogyott. A kórházi ágya melletti éjjeliszek­rényen hatalmas rózsacsokor éktelen­kedik, amely mögött az arca kopott, olyan, mint a dércsípte sziromlevél, amely a szártól megválni készül, hogy utána örökre porba hulljon. A beteg kuszáit álmában újra látja a felvásárlótelep betonozott placcát, a toronymagas ládahalmazokat, s lel­ki szeme előtt újra megjelentek az árujukat cipelő kertészkedők. — Megdolgoztunk érte ... Tihamér kegyeskedj átvenni — kérlelték. Hal­lotta újra az ismert szavakat, ame­lyek életében talán először hatoltak tudatáig. Majd a ládák közé rejtett boros- és pálinkás üvegek tűntek fel előtte, amelyek kegyességre bírták. Az egyik üveg hirtelen mély kúttá vált előtte, s ő a mosolygó almák, a hamvas barackok, a hatalmas karfiol- és káposztafejek között zuhant a mélybe. A felvásárlöüzem Kegyes Tihamért saját halottjának tekintette. Felettesei szerint halálát munkabaleset okozta. A bőség gondjaival küszködött, „ke­gyességből“ tette tönkre a máját. —csiba — taarmiívészeti kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom