Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-01 / 44. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN A károsftók — főleg a kórokozók — többsége a hullott falombon telel át. Ha a leveleket beássuk a talajba, elégetjük vagy száraz időben alaposan megpermetezzük (Nitrosan 1— 2 °/o vagy Fundazol 0,2 %, jövőre kevesebb gondunk lesz a kártevők és a betegségek elleni vegyszeres védekezéssel. A fák törzsére ajánlatos felrakni a hernyófogó öveket, melyekkel összegyűjthetjük és elpusztíthatjuk a kis és a nagy téli araszoló hernyóit. Szüret után gondoljunk a sebkezelésre. A levágott vagy letört ágak helyét éles kacorral simítsuk le és a friss sebet kenjük be fasebkátránnyal vagy fémmentes olajfestékkel. Lombhullás után végezzük el a ribiszke és a köszméte ritkító metszését. Hajtáscsonkokat né hagyjunk, mert megtelepednek rajtuk a taplógombák. A folytontermő málna letermett veszszőit tőből messük ki, a másfél méternél hosszabbra nőtt éves vesszők hegyét csípjük le. Az erős sarjakat ásóval kiemelhetjük és földlabdával együtt üj helyre telepíthetjük. A bokor alakú birset is most kell ritkítani; a tősarjak közül csak egyet-kettőt hagyjunk meg a bokor ifjítása céljából, a többi erőteljes sarjai újabb bokrok telepítésére használhatjuk fel. Ideje elültetni a facsemetéket. Ha elég nedves a talaj, a beöntözéstől eltekinthetünk. Viszont a felkupacolást ne hanyagoljuk el, mert a vastag földréteg védi a gyökérzetet a fagykártól. A támkarő soha ne érjen a koronavesszők közé! Az idősebb gyümölcsfákat tisztogassuk meg: távolítsuk el a moníliás gyümölcsmúmiákat, a hernyófészkeket, vágjuk le a vértetves vesszőket, semmisítsük meg a gyűrűs- és a gyapjaspille tojáscsomóit, kaparjuk le az öreg fák törzsét és vastagabb ágait. A földre terített fólián vagy papíron felhalmozódó kaparékot azonnal égessük el. Az idős fák tövében — főleg nedves talajon — ősszel megjelennek a farontó taplógombák termőtestei. Ezeket törjük le és a helyüket — a fa élő szövetébe is belevágva — tisztogassuk meg, hogy elejét vegyük a taplógombák terjedésének. Most kell megszedni, kötegelni és nedves homokba állítva pincében elhelyezni a tavaszi oltáshoz szükséges oltóvesszőket, mégpedig csakis egészséges, ismert fajtájú és bőtermő fákról. Ahol számolni kell a mezei nyulak kártételével, már most ajánlatos becsavarni és bekötözni a fák törzsét és az alacsonyan elhelyezkedő ágakat. Erre a célra kukoricaszárat vagy szalmát nem tanácsos használni, mert megtelepszenek benne az egerek. Legjobb kötözőanyag a hullámpapír, de a több réteg újságpapír is meg—— — D 0 teszi. Fóliát csak akkor használhatunk, ha több helyen átlyuggatjuk, hogy a fa törzse lélegezhessen. Ellenkező esetben elpusztulhatnak az élő szövetek. Ha az őszibarackfákon a nyár folyamán a klaszterospóriumos levélfoltosság járványfajták (Olaszrizling, Pozsonyi fehér, Kecskemét virága stb.) bizony késve érnek. A cukortartalom kisebb mint az előző években, ezért most különös gondot' kell fordítani a must feljavítására. Lombhullás után azonnal lássunk hozzá a talajmunkához. szerű fertőzését észleltük, számoljunk vele, hogy a kórokozó az enyhe téli napokon is fertőzőképes. Tehát: ha télen legalább két hétig 0 C-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, ajánlatos elővenni a permetezőgépet, s száraz időben alaposan lemosni a fákat (Kuprikol 50 0,6—0,7 % vagy Neroxon 0,8%). A gyümölcstárolót az időjárás alakulásának megfelelően szellőztessük: hideg időben nappal, enyhe idő esetén viszont inkább éjszaka nyissuk ki a szellőzőnyílást. A tárolóban a levegő relatív páratartalma 80 —85 százalékos legyen. Ha ennél szárazabb a levegő, lapos edénybe tegyünk ki vizet párologni. Ha viszont túl nedves a levegő, tálcán helyezzünk ki égetett mészport, az felszívja a levegő páratartalmát. A SZŐLŐBEN Az idén még novemberben is szüretelni fogunk, mert a kései %zok a kertészkeiők jártak el helyesen, akik a leizüretelt almát aconnal válogatták is fertőtlenített reteszekbe rakták, így csak egyszer teli kézbe venni t gyümölcsöt, s kisebb a sérülés lehetősége Fotó: :•—bor A hullott leveleket ássuk be vagy gyűjtsük össze és égessük el. Ezzel megakadályozhatjuk a szőlőorbánc és a fakórothadás fellépését, és csökkenthetjük a peronoszpőra és a lisztharmat fertőzési veszélyét. Most kell pótolni a hiányzó tőkéket. Kötött talajon kizárólag oltványokkal pótoljuk a hiányt, viszont a homoktalajokon saját gyökerű ültetvényben gyökeres vesszőt, bujtást vagy döntést egyaránt alkalmazhatunk. Karós művelésű szőlőben — főleg homoktalajon — feltétlenül takarjuk a szőlőt. A tőkéket a termőcsapok magasságáig kell betakarni földdel. A felásott sorok közé szórjuk ki a szerves trágyát, valamint a foszfor- és káliműtrágyát, majd vékonyan takarjuk be földdel, hogy elejét vegyük a veszteségeknek. A kijuttatott trágya mennyiségét a terméshozam nagysága szerint kell meghatározni. A következő hetekben sorra kerülő telepítéshez vagy tőkepótláshoz gondosan készítsük elő a talajt. Gyűjtsük össze a gyomokat, köveket, irtsuk ki a bozótot stb., s ne sajnáljuk kivágni az öreg, silány gyümölcsöt termő fákat sem. Utána jó mélyen forgassuk és kiadósán trágyázzuk meg a talajt. Üj telepítés előtt ajánlatos talajvizsgálatot végezni, hogy szakszerűen járhassunk el a fajtamegválasztás és tápanyagpótlás során. Ha nem áll módunkban laboratóriumi talajvizsgálatot végeztetni, akkor legalább a helyi viszonyokat alaposan ismerő szakember véleményét kérjük ki. Telepítéshez csakis megbízható helyről vásároljunk oltványt vagy gyökeres vesszőt, s csak megfelelő gyökérzetű, beérett hajtású, egészséges, vírustól és atkáktól mentes oltványokat vegyünk át. A fiioxéra kártételének megelőzése érdekében kötött talajon csak oltványt telepítsünk! A gyökereket ültetés előtt vágjuk vissza, a sérült, bámuló részeket távolítsuk el. Ha az oltványt nem ültetjük ki azonnal, ideiglenesen vermeljük el, nehogy kiszáradjon, A legújabb tapasztalatok szerint homoktalajon is célszerűbb oltványt telepíteni, mert jobb az eredés, erősebb, termőképesebb tőkéket kapunk. Az oltványokat és gyökeres vesszőket lombhullás után szedjük fel a gyökereztető iskolából, majd osztályozzuk, s fajtánként kötegelve tároljuk a telepítésig, illetve az értékesítésig. Ha véget ért a borok zajos erjedése, két-három hét múlva végezzük el a fejtést. Az újborokat ne hagyjuk sokáig a seprőn. Rég idejét múlta az a nézet, hogy a bort az ágyáról (seprőről) kell elfogyasztani.A seprő tele van idegen anyagokkal, amelyek könnyen romlásnak indulnak és káros utóerjedést idézhetnek elő. Fordítsunk kellő figyelmet a pince hőmérsékletére. A fehér boroknak a 10—12, a vöröseknek inkább a 12—14 C-fokos pincehőmérséklet felel meg. Ha az újboroknál valamilyen rendellenességet észlelünk, fejtés előtt kénezzünk vagy alkalmazzunk csersavas-zselatinos derítést. A bor állóképességét növelhetjük, ha az újborba hektoliterenként 30—50 gramm Bentonitot teszünk. A lefejtett bor ne álljon darabban (hiányos hordóban). A maradékot töltsük üvegekbe, hogy mindig legyen mivel feltölteni a hordót. A pincében időnként égessünk el légköbméterenként egy kénszeletet, ezzel elejét vehetjük a penészgombák elszaporodásának. Varga József A ZÖLDSÉGESKERTBEN Az őszi talajmunkák fontosságáról általában sok szó esik, de keveset beszélünk a tápanyagpótlásról, a felhasználhatennivalók tó trágyák fajtáiról, illetve a műtrágyázás indokoltságáról. Nem árt tudni, hogy legértékesebb szerves trágyánk a marhatrágya. Száz kilogrammban 45 deka nitrogén, 25 deka foszfor és 55 dkg kálium van. A sertéstrágya ugyanakkor csak 19 deka foszfort tartalmaz, de mégsem ezért tartjuk rossz trágyának. Inkább azért, mert gyakori használata esetén elférgesedik tőle a kert földje. Ez azzal magyarázható, hogy az összetett gyomrú szarvasmarha jobban felhasználja a takarmány tápanyagait, így a trágyában a makroorganizmusoknak nevezett talajlakók nem szaporodnak el olyan mértékben, mint a több felhasználatlan tápanyagot tartalmazó sertéstrágyában. Nagyon jó még a baromfitrágya is, amely sok foszfort tartalmaz. A fekália, a komposzt és a zöldtrágya szintén használatos a kertészetben, csak tudni kell, hogyan érdemes és célszerű alkalmazni. A szerves trágyáknak általában az a szerepük, hogy elősegítsék a talajlakó mikroorganizmusok elszaporodását, amelyek a tápanyagokat beépítik a szervezetükbe, s elhalásuk után szervetlen anyagként a növények rendelkezésére állnak. Legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló szerves trágyát ősszel mielőbb beforgassuk (10—20 cm mélyen) a talajba. így télen jól lebomlik a trágya, s már kora tavasszal elegendő, a növények számára hozzáférhető szervetlen anyag található a földben. Egy ár intenzíven kihasznált zöldségtermő területre négyszáz-hatszáz kiló szerves trágyát kell számítani. Több ízben említettük, hogy a kertben is ajánlatos megtartani az ésszerű vetésforgót. Ásás, trágyázás előtt dolgozzuk ki a jövő évi vetési-ültetési tervet. A trágyázást követő első évet első forgóként emlegetjük. Ide soroljuk a paprikát, paradicsomot, korai burgonyát, csemegekukoricát, a káposztaféléket és a kobakosokat. A második szakaszba (forgóba) kerülnek a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a harmadikba pedig a hüvelyesek. A három szakaszos növényforgó vált be legjobban, mert így egy-egy területet minden harmadik évben elláthatunk szerves trágyával. Szót kell ejteni a műtrágyák istállótrágyával együtt történő adagolásáról is. A nagyüzemekben zöldségfélék alá hektáronként 100—120 kg nitrogént, 80 —100 kg foszfort és 120—160 kg káliumot adagolunk, természetesen már hatóanyagban számítva. Ennek alapján a kert műtrágyázását is elvégezhetjük. Ehhez csupán annyit kell tudni, hogy egy hektárban száz ár van (egy ár 100 négyzetméter), s hogy a felhasználásra szánt műtrágyák mennyi fő tápanyagot tartalmaznak. Ha nem bízunk a saját szakismereteinkben és a számításainkban, inkább hét kiló szemcsézett kombinált műtrágyát (GVH) szórjunk ki áranként. A zöldség java részét már felszedtük, s ha eddig nem futotta az időnkből, most már feltétlenül tisztítsuk meg és tároljuk be az eltartásra szánt mennyiséget. A tárolókat — szájas vermek, pincék — rendszeresen szellőztessük, nehogy elszaporodjanak a gombák, vagy a tárolóházi betegségek. A központi fűtésű lakásokban hetente egyszer locsoljuk meg a pince padlóját vagy edényből párologtassunk vizet, mért egyébként kicsi lesz a levegő páratartalma és a tárolt zöld ség megfonnyad. A kerti vermeket az időjárástól függően kell szellőztetni, takarni. Most már szedjük fel a tormát is. Alaposan ássuk körül, hogy szép hosszú és sértetlen gyökereket nyerjünk. A talpgyökereket is felszedjük és homokban teleltetjük, majd tavasszal felhasználjuk szaporításra. A spárga elszáradt leveleit letépjük, komposztáljuk vagy elégetjük. Az endívia-töveket földlabdával együtt emeljük ki, a lombot kössük össze, és az egészet tegyük átmeneti jelleggel elsötétített melegágyba. Itt szépen elhalványodnak a levelei, miután felhasználhatjuk. Az áttelelő kel sorközeit — ha nem kellően fejlettek a növények — ajánlatos szalmás trágyával megszórni. Ne feledkezzünk meg a fóliaházba vagy melegágyba ültetett zöldség saláta téli védelméről. Mielőbb húzzuk fel a hajtató berendezésre a fóliát, illetve helyezzük fel az üveges melegágyi ablakokat. Ha viszont melegebbre fordul az idő, gondoskodni kell a szellőztetésről. Néhány helyen a földben teleltetnek némi petrezselymet, sárgarépát a kora tavaszi fogyasztáshoz. November végén, az erősebb fagyok előtt ezeket az ágyásokat szintén be kell szórni szalmás trágyával. Különösen a sárgarépát, mert ha megkárosodik a levélzete, a gyökér is megfagy. Ha a petrezselymet — és a pórét — szalmás trágyával jól megszórjuk, nem fagy át annyira a földjr, és egész télen könnyen felszedhető, fogyasztható a friss zöldség. t Belucz János agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa Kiss Zsuzsát, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota Fogyasztási Szövetkezet vajkai (Vojka nad Dunajom) vegyesáru boltjának vezetőjét: Milyen eredményt értek el a tojásfelvásárlásban ? — Semmilyet — hangzott & tömör válasz. — Ügy értsem, hogy egyetlen tojást sem vettek át a háztáji termelőktől? — Mi szívesen átvettük volna, de senki sem kínálgatta. Pedig a helyi rádióban több ízben is népszerűsítettük az értékesítési lehetőséget, s a boltban is kifüggesztettük a felhívást, hogy felvásároljuk a tojást. A baromfiüzemtől átvilágító berendezést is kaptunk a tojás minősítéséhez. Az első napokban érdeklődtek néhányan, hogyan is lesz a felvásárlás, és mennyit fizetünk a tojásért. Azután csak legyintettek, hogy, annyiért nem érdemes tyúkot tartani. — Talán nem tartanak tyúkokat a háztájiban? Tartanak, csak nem anynyit, mint pár évvel ezelőtt- Meg aztán, nem ez az egyetlen értékesítési lehetőség. Amióta kiépült itt az üdülőtelep, senkinek sem kell piacra járni a tojással. A hétvégeken sokan már csak azért is kiszaladnak ide a fővárosból, hogy friss tojást vegyenek. S a legtöbbjük nem tíz-húsz tojást vesz, hanem ötvenet vagy még annál is többet. Mindenkinek van ismerőse, rokona, szomszédja, aki bizonyára az útiköltséghez is hozzájárul, csakhogy házi tojáshoz jusson. És olykor lakodalom Is van ám a faluban ... Ejnye, no! A lakodalom, tudtommal, nem vajkai kiváltság. i— Nem is állítottam, hogy az. Viszont ebben a faluban mégsem kínálgatják a Jednotának a tojást, öt éve vezetem ezt a boltot, azóta egyetlen to- V Szlovákiai Kér- jást sem sikerült felvásárolnunk a baromfitenyésztőktől, tészkedők Szövet- g^tj félen még mi adunk el ségének Nitra-Lu- tojást, havonta körülbelül háromezer korona értékben. Száz žianky-i alapszer- darab talán a nyári hónapokvezete - a Jednota ban is е1{°«Упа- de olyan keveset nem érdemes rendelni. Fogyasztási Szövet- _ Nem gondolJai hogy az kezettel együttmű- üdülőtelep vendégeit, a hétvégi kirándulókat talán éppen maködve — kétnapos guk szoktatták — vagy mondgyümölcs-, zöldség- iam úgy- h°gy kényszerítették? — rá a házi tojás vásárlására? és virágkiállítást _ Méghogy ml szoktattuk rá rendezett a helyi őket! Ugyan mivel? kultúrházban, me- - Az imént mondta> hogy nyáron nem rendelnek tojást, lyen ötvenegy kert- — Hm. Látja, erre eddig nem barát mutatta be is gondoltam. legszebb termékeit Fotó: Matis P Kíváncsi vagyok, lesz-e tojás jövő nyáron a vajdai vegyesáru boltban? (bor]'
