Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES I960 október 25. Ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) zet a belső tartalékok mozgósítására, a fogyatékosságok kiküszöbölésére, nem harcoltak eléggé a munkafegyelem és a felelősségérzet megszilárdításáért, a tudományos-műszaki haladás, a nyersanyag, fűtőanyag és energia, valamint a termelési alapok jobb kihasználásáért és a gazdaságfejlesztés egyéb tényezőinek érvényesítéséért a gazdaság intenzívebb fellendítése végett. A bírálat konkrét példái után megállapította, hogy az eltelt időszak, a jó eredmények, valamint a problémák és fogyatékosságok mélyebb felmérése arról tanúskodik, hogy lankadatlanul erélyesebben kell küzdenünk a párt gazdaságpolitikájának megvalósításáért, a nagyobb hatékonyságért és a jobb minőségért. A távlatokkal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a hetedik ötéves terv kidolgozásának eddigi munkálatai arról tanúskodnak, hogy a fűtőanyag, az energia, a fémek és néhány további nyersanyag erőforrásainak lassúbb növekedése mellett kpll biztosítanunk a további gazdasági fejlődést, miközben az előző tervidőszakokhoz képest kisebb arányban fog nőni a munkaerők száma, s a világpiacokon számítanunk kell termékeink értékesítésének mind igényesebb feltételeire. Elsőrendű feladat jobban felhasználni és értékesíteni a nyersanyagot, az energiát, az alapanyagokat, az állóalapokat, az emberi munkát, nagyobb arányban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki haladást, határozottabban tökéletesíteni az egész beruházási folyamatot, fokozni gazdaságunk exportképességét és fokozni részvételünket a szocialista gazdasági integrációban. A nemzeti jövedelem növelésében döntő mértékben fog részesedni az ipar, melynek termelése 25 százalékkal lesz nagyobb. Ugyanakkor az eddigi gyors fejlesztési ütem megőrzésére számítunk a energetikában, a gépiparban, a fafeldolgozó iparban. A legbonyolultabb feladatok egyike a fűtőanyagenergetikai mérleg problémáinak megoldása. A jelenlegi energetikai helyzet új megvilágításba helyezi a szüntelenül újratermelődő vízenergetikai potenciál hasznosítását. A szántermelésben továbbra is döntő helyzetben lesz az észak-csehországi barnaszénmedence. Szlovákia gazdaságának szénellátásában a prievidzai konszern bányáinak van nagy szerepük. A jelentés szólott energetikai ésszerűsítési célprogramról, melynek teljesítésével 1985-ben legalább nyolcmillió tonna fajlagos fűtőanyagot akarunk megtakarítani a csehszlovák népgazdaságnak. A továbbiakban a jelentés az ipari termelés fejlesztésének igényes feladatait vázolta fel az egyes főbb iparágak szerint. Szólott a textilipar feladatairól is a műanyagok jobb alkalmazása, a választék bővítése, a divatos termékek részarányának növelése, az igényes hazai fogyasztók kívánalmainak jobb kielégítése terén. lobban ki kell használni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési lehetőségeit A mezőgazdaság és az élemiszeripar feladataival —. a következő időszakra vonatkozóan — külön foglalkozott a CSKP KB 13. ülése. Az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülése hangsúlyozta annak szükségét, hogy hatásosabban kell mozgósítani és jobban ki kell használni az SZSZK mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumának termelési lehetőségeit és sajátosságait, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítéséhez. Az SZSZK mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlesztése alapvető irányai-1 bői következik az a feladat, hogy a 7. ötéves tervidőszakban, a 6. ötéves tervidőszak feltételezett eredményeihez képest, hozzávetőleg összesen 14 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság bruttó termelését, ebből a növénytermelést 19, az állattenyésztési termelést 9 százalékkal. Ez lehetővé tenné az élelmiszeripari termelésnek és az árualapokba irányuló szállításoknak 14—15 százalékos növelését. A mezőgazdaság dolgozói előtt álló legigényesebb feladat annak biztosítása, hogy a vágóállatok termelési és felvásárlási növekményét csaknem teljes egészében szarvasmarhában érjék “el, miközben a sertéshústermelés lényegében az idei terv szintjén marad. Ennek a koncepciónak célja biztosítani az állattenyésztési termelés fejlesztését, az abraktakarmánnyal s főleg annak behozatalával szembeni igények további növekedése nélkül. Ez természetesen határozottan megkívánja a szükséges feltételek megteremtését a tömegtakarmány termelésében, a szarvasmarha-állomány újrateremtésében és az istállózás biztosításában is. A tömegtakarmányok termelésének a 6. ötéves tervidőszak éves átlagához képest csaknem egy ötödével kellene növekednie, minőségileg legjobb hányadának a szántóföldi évelő takarmányok, főleg a lucerna termelésének csaknem 50 százalékkal. Ennek érdekében a mezőgazdasági kutató és magnemesítő szervezeteinek elegendő mennyiségű, jó minőségű vetőmagot kellene biztosítaniuk, a szállító ágazatoknak pedig magas színvonalú betakarító gépeket, amelyek főleg a hegyvidéki és hegyaljai területek lejtős földjein alkalmazhatók. Meg kell gyorsítani a silók és a szenázsoló berendezések, illetve a legelői fészerek építését. Az állatállomány újratermelési tartalékainak hasznosításával, a jelenlegi helyzethez képest 100 tehénre számítva legalább 2—3 darabbal kellene növelni az elválasztott borjak számát, a hizlalt vágóállatok súyát pedig darabonként 10 kilogrammal. Az új, nagy befogadóképességű létesítmények nagyobb mérvű építésének korlátozott lehetőségei megkívánják a beruházási és az anyagi eszközök összpontosítását főleg a korszerűsítésre, valamint az egyszerűbb és olcsóbb istállók építésére. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének fontos feltétele a fokozatos átmenet az intenzívebb és ezáltal hatékonyabb takarmányozásra. A vegy- és a gyógyszeripart irányító szerveinktől elvárjuk, a CSKP KB 13. ülésén a hatásos, sajátos jellegű anyagok, a takarmányélesztők, az ásványi adalékanyagok, a biotényezők és más anyagok fejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatok következtés teljesítését. Elvárjuk azt, hogy a mezőgazdasági szervek, az állattenyésztési termelés kutató munkahelyei és a takarmányt előállító ipar sikeresen befejezi a sertések és a baromfi legmegfelelőbb takarmányozásának kísérletét és azt fokozatosan széleskörűen érvényesítik a gyakorlatban. A lehető legnagyobb mértékben kell mozgósítani elsősorban a hazai fehérjeforrásokat. Ez annyit jelent, hogy törekedni kell a magra termelt hüvelyesek nagyobb mérvű termelésére, az élelmiszeripar állattenyésztési eredetű hulladékának felhasználására és maradéktalan értékesítésére, a konyhai és egyéb hulladékból származó takármányforrások jobb hasznosítására. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell, hogy a növekvő népesedés mellett az élelmiszerellátásban az önellátottság fokát aligha tudnánk növelni, ha a múlthoz hasonló méretekben továbra is csökkenne a mezőgazdasági és főleg a szántóföld. A föld védelméért felelős szerveknek, valamint a kerületek és a járások pártszerveínek is ügyelniük kell a földalap védelmére hozott törvény betartására, s egyben törekedniük kell arra, hogy újraműveléssel és talajjavítással további földet nyerjünk. Tüzetesen fontolóra kell venni minden olyan javaslatot, amely a hegyvidéki területen mezőgazdasági földet igényel erdőtelepítésre, nehogy könnyelműen elnézzük a lakosság ellátását szolgáló földalap csökkenését. Erre a célra jobban kell felhaszálnunk a lejtős területeket is. Ez azonban megkívánja, hogy ezeken a földterületeken miné előbb végérvényesen megoldjuk a mezőgazdasági munkálatok gépesítését, akár saját gyártmányú gépeinkkel, akár importálttal. Ennek a kérdésnek a megoldásáról szövetségi szinten tárgyalunk. Ebben a vonatkozásban értékelni kell a szövetségi Általános Gépipari Minisztériumnak, külön pedig Luhový elvtársnak, a martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatójának állásfoglalását, azt, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tárcával együttműködésben kezdeményezően vállalják a hegyvidéki és a hegyaljai földek intenzív megművelését szolgáló gépek gyártásának programját. A mezőgazdaságba beruházott eszközöket nagyobb mértékben fordítjuk a talaj további termővé tételére és ésszerű hasznosítására. Az előkészítés alatt álló 7. ötéves tervet az öntöző és vízlecsapoló rendszerek építésének nagy programja, a műtrágya, különösképpen pedig az istállótrágya jobb felhasználására, az újramüvelés, a meszezés útján stb. a föld termővé fordítására foganatosított intézkedések jellemzik. Többet kívánunk elérni a keletszlovákiai síkságon a vízgazdasági viszonyok rendezésében és a talaj termővé tételében is. Ez az alföld ugyanis fontos termelési tartalékunk. A tudományos kutatási munkahelyek eddigi eredményeivel összefüggésben szükséges lesz következetesen biztosítani a beruházási program teljesítését, s főleg a termelési szerkezettel kapcsolatos javasolt intézkedések megvalósítását. A növénytermelésben továbbra is rendszeres figyelmet fordítunk a szemes termények termelésére. Ezekből a 7. ötéves tervidőszakban összesen 19,5 millió tonnát kívánunk termelni, ami 10 százalékkal több, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Ezzel összefüggésben folytatnunk kell a kukorica megfelelő technikával, vegyszerekkel való termelése programjának megvalósítását, főként végérvényesen meg kell oldanunk — mint saját kutatómunkánk, mind szabadalmak vásárlása útján — a nagy terméshozamot biztosító termelését. A mezőgazdaság dolgozóinak határozottabban kell megszüntetniük a burgonyatermelés lemaradását. A jelenlegi alacsony hektárhozamok következtében e termény számára feleslegesen nagy vetőterületet kell meghagyni, amelyen más szükséges növényeket termelhetnénk. Ismételten azt szorgalmazzuk a minisztériumtól, a mezőgazdasági igazságoktól, valamint a faj- és magnemesítő szervezetektől, hogy küszöböljék ki a burgonya ültetőanyagának fogyatékosságait, gyorsan alkalmazzák a gyakorlatban a burgonya nagyüzemi termelésének kötelező technológiai rendszereit s a belkereskedelmi szervezetekkel karöltve gyorsítsák meg a szükséges tárolók építését is. A gyümölcs és zöldség termelése fejlesztésének programját, amellyel foglalkoztunk az SZLKP KB Elnökségében is, teljes komolysággal kell megvalósítani, mivel fogyasztásuk növelése fontos lépés a táplálkozás tökéletesítése, s ezen a területen az önellátottság magasabb foka elérése útján. Ez főleg a belterjes gyümölcsök további bővítésétől, a termelés nagyüzemi haladó rendszerei érvényesítésétől, az öntözéses gazdálkodás felhasználásától, a gépesítés szintjének emelésétől, a fáradt hő és a termálvíz korai zöldségfajták termelésére való alkalmazásától, s végül attól függ, hogy a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek cselekvő segítségével jól megbirkózzanak a gyümölcs betakarításával. Jobban kell hasznosítani a kistermelők termelési lehetőségeit is. Az élelmiszeripar, a fogyasztók követelményeivel összhangban biztosítsa a kívánatos változásokat az összetételben és a választékban, javítsa az élelmiszeripari gyártmányok tápértékét minőségét, higiéniájának és csomagolásának színvonalát. Ezt a programot azonban az eddiginél jobban kell biztosítani gépekkel és technológiával, valamint göngyöleggel. Az üzemi és a közétkeztetés kell, hogy több, jó minőségű sterilizált és fagyasztott készételt, valamint tésztából és húsból készült félkészárut kapjon. Az élelmiszeriparra is teljes mértékben vonatkozik az a követelmény, hogy a nyersanyagokat gyártmányaiban jobban kell értékesítenie. Különben nem tudnánk teljesíteni azt a feladatot, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok szállításának kisebb mérvű növekedése mellett biztosítsuk a belkereskedelem számára a viszonylag jelentősen növekvő árutermelést. ★ ★ ★ A jelentés ezek után a vízforrások és a környezet védelmének fontos társadalmi feladatát taglalja. Különösen figyelmeztetett arra, hogy meg kell akadályozni a föld alatti vlzforrások szennyeződését. A nemzetközi irányzatokkal összhangban előnybe keil helyeznünk az ökológiai és gazdasági problémák megoldását egybekapcsoló módszereket. A jelentés további része a szállítások ésszerűsítésével, a tudományos kutatással szemben támasztott, modern, nagy igények érvényesítésével, a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyba hozásának igen fontos teendőjével foglakozik. Külön részt szentel a beruházások kérdésének, s kidomborítja a beruházások hatékonyságának elsőrendű fontosságát. Behatóan foglalkozik a jelentés az anyagi erőforrások képzésével és az életszínvonal emelésével. Megállapítja, hogy az irányelvek szerint a társadalmi összterméknek jövőre 3,7 százalékkal kell nőnie, az ipari termelés 3,8, az építőipari termelés 31, és a mezőgazdasági termelés 3,2 százalékos (Folytatás a 3. oldalon) A szocialista eszmék hazai unióié Pártunk jövőre ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját s e nagy jubileum előestéjén emlékezünk meg a hazai munkásmozgalom kiváló személyiségének, a forradalmi marxista tanok kiváló képviselőjének, a kommunista párt alapító tagjának centenáriumáról — Bohumír Šmeral elvtárs születésének századik évfordulójáról. Šmeral élete és munkája örökre összeforrott a párttal és a Kommunista Internacionáléval. Pályája, életútja sajátos volt, olykor nem is töretlen, de fényes bizonyítéka annak, hogyan vált harcos bolsevikké, Lenin hű követőjévé, egy forradalmi marxista gondolkodású becsületes értelmiségi, aki egyaránt volt magába mélyülő gondolkodó és tömegeket tettekre lelkesítő néptribún, ki örökre eljegyezte magát a forradalmi munkásmozgalommal. 1880. október 25-én Tfebíčben látta meg a napvilágot ötgyermekes pedagóguscsaládban. Szolid anyagi körülmények között, értelmiségi környezetben nőtt fel, szellemi érését a szülői ház és a tfeblíi gimnázium légköre befolyásolta. Am, már kora ifjúságában felsorakozott a munkásosztályhoz, igaz ügye mellé állt és érett marxista fiatalként került érettségi után a prágai Károly Egyetem jogtudományi karára. Már egyetemista korában Študentský sbornlk címmel diáklapot szerkesztett, melyben a marxizmus eszméit propagálta. Később a Právo lidu munkatársa, majd 1908-tól egy ideig a lap felelős szereksztője volt. 1904- ben doktorált, s ekkor már Marx tanai legjobb hazai ismerőjének hírében állott. A hazai munkásmozgalomban sokat adtak Šmeral véleményére, elismert tekintély volt. Ismeretes, hogy politikai tevékenységének kezdetén a monarchia területi viszonyai között képzelte el az osztályharc eredményeként kivívandó szociális változásokat, fokozatosan alakultak ki a nemzetiségi kérdéssel, a nemzetiségi viszonyok rendezésével kapcsolatos elképzelései. Nem véletlen, hogy amikor Masaryk a külföldi emigrációból hazaérkezett, hogy a monarchia romjain alakuló csehszlovák államban biztosítsa a burzsoázia uralmát, hazai munkatársaihoz Intézett első kérdése az volt: mi a véleménye Šmeralnak, kikkel tart. A válasz pedig így hangzott: A bolsevikokkal. Masaryk pedig megjegyezte, hogy ez nagy baj. Šmeral ideológiai munkásságában nagyszerűen kiegészíti egymást a történész és a politikus. Figyelemreméltó, ahogyan pártunk születéséről vall „Miért nyilvánítottuk magunkat kommunista párttá?“ címő írásában. „Kommunista párttá nyílvánítottuk magunkat. Felvetődik a kérdés, célszerű és szükséges volt-e ez az átalakulás. Többségünk, életében hosszú időn át összenőtt a volt szociáldemokráciával. Valóban odaadással és szeretettel dolgoztunk benne. Ezért amikor nem mint egyének, hanem mint tömeg, mint egész mind ösztönös szükségszerűségnek éreztük a régi név elvetését is és kommunistákká nyilvánítottuk magunkat, kellett, hogy ennek nagyon komoly okai legyenek ... Miben is különbözik a kommunizmus a régi szociáldemokratizmustól? Erre a kérdésre a következő a válasz: A kommunizmus nem olyasmi, ami a volt szociáldemokrata múltunkkal alapvető ellentétben volna. Ellenkezőleg, a munkásmozgalom ama áramlatának természetes folytatódása, elmélyülése, megtisztulása, amely mindeddig szociáldemokrácia néven fejlődött nálunk. A kommunizmus lényegében a nézetek azonos rendszere és a politikai gyakorlat azonos tudománya, mint amilyen az eredeti marxi szociáldemokratizmus, ám megtisztult az opportunista tévedésektől, amelyeket évtizedeken át vittek az eredeti forradalmi marxista szociáldemokrata pártokba, emellett újonnan kiegészült, azokkal a gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket a világháború és a világháború után egyes államokban a proletáriátus forradalmi harca, elsősorban az orosz forradalom eredményezett a f munkásmozgalomnak“. Šmeral elvtárs 1921-ben a kommunista párt alakuló kongresszusának fő szónoka volt. Egyéniségére nagy hatással voltak a forradalmi Szovjet-Oroszországban szerzett benyomásai, találkozásai Leninnel, melyeket cikksorozatokban örökített meg. Életének fontos állomásaként említendő, hogy 1920 és 1924 között 6 volt a Rudé právo első főszerkesztője. Nemzetgyűlési képviselőként, majd szenátorként képviselte a pártot. 1921-ben a Kommunista Internacionlé III. kongresszusán beválasztották a Ki Végrehajtó Bizottságába, s ez döntően meghatározta politikai tevékenysége irányvonalát. Itt érett igazi internacionalistává, széles gyakorlati terület kínálkozott számára az internacionalista elvek érvényesítésére. A KI funkcionáriusaként többször jár különféle megbízatással Mongóliában, a Palesztinái villongások idején a Közel- Keleten, a Balkán-félsziget államaiban, Németországban. Nagy szerepe volt a KI egységfont-politikájnak kidolgozásában és propagálásában, az előretörő fasizmus elleni eszmei mozgósításban. Különösen nagy érdemeket szerzett Šmeral elvtárs a csehszlovák— szovjet barátság ápolásában, a szovjetország életének propagálásában. Münchentől 1941-ben bekövetkezett haláláig Moszkvában élt és a Komintern szerveiben működött. Életének és művének rövid méltatását a Kommunista Internacionáléról vallott gondolatával fejezhetjü ki, melyet a KI fennállásának 20. évfordulója alkalmából vetett papírra. „A szovjetország tudománya a marxista elmélet hatása alatt és a szovjet állam szocialista szervezetének segítségével rendkívül nagy fellendülést ért el. A marxizmus tudományos igazsága a szellem legjobb és legnagyobb munkásait a kommunizmushoz s így a Kommunista Internacionáléhoz is vezérli. A „világért dolgozni“ — ez a mai helyzetben azt jelenti, tevékenyen részt kell venni a fasiszta barbárság és agresszió elleni nemzetközi harcban ...“ Ez a gondolat mozgósítja napjainkban is a világbéke híveit egy termonukleáris világkatasztrófa megakadályozására a szocialista közösség oldalán. LŐRINCZ LÁSZLÓ
