Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
14 Л SZABAD FÖLDMŰVES 1980. október 18. ^MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Ä CSKP KB 13. ülésének határozatából kiindulva i—. amely a mezőgazdasági dolgozókat az adott lehetőségek még hatékonyabb kihasználására ösztönzi — fokozott figyelmet szenteltünk a méhcsaládok vándoroltatása szervezett végrehajtásának a gyümölcsösök, a bogyósültetvények és kapásnövények beporzása érdekében. Figyelembe véve a rendelkezésre álló vándorkocsik számát, arra az álláspontra jutottunk, hogy az SZMSZ alapszervezeteinek módjában áll a felsorolt növénykultúrákhoz legalább ötvenezer méhcsaládot kihelyezni. Az SZMSZ Központi Bizottságának múlt év decemberében megtartott plenáris ülése — amely a kultúrnövények beporzásával is foglalkozott ■— igényes, de megvalósítható feladat elé állította az SZMSZ alapszervezeteit, vagyis a méhcsaládok szervezett vándoroltatását tűzte ki célul. E feladat megvalósítása a méhészek számára is több előnnyel jár. Ha abból indulunk ki, hogy a beporzás végett a gyümölcsösök, de főleg a repce közelébe kihelyezett méhcsaládok számára a vándoroltatás nemcsak fontos hordásforrást jelent, amely növeli a mézhozamot, hanem lehetővé teszi a családok előkészítését az akáchordásra is. Az alapszervezetek többsége az évzáró közgyűléseken megértéssel fogadta a célul tűzött feladatot, és sikerfes megvalósítását szocialista kötelezettségek vállalásával is támogatta. Annak érdekében, hogy minél több méhész kapcsolódjon be a beporzó munkába, szocialista versenyt hirdettünk meg az alapszervezetek között: a legnagyobb arányú vándoroltatást elérő és a legjobban helytálló szervezeteket dijakkal jutalmazzuk. Azal is számoltunk, hogy több mezőgazdasági üzem a MÉM utasítása értelmében a kultúrnövények beporzását — a törvényes lehetőségek keretében —< honorálja. Az elképzelésünk reálisnak bizonyúlt, hiszen az őszi repce növényzete jól áttelelt s kiegyenlített volt. így számolhattunk azzal, hogy a méhészek maguk is szorgalmazzák majd a méhcsaládok kihelyezését az őszi repce közelébe. A reményeink megvalósultak. Erről magunk is meggyőződhettünk a Žiar nad Hronom-i, а dunaszerdahelyi (Dun. Streda), a nit'■ г*~эм». I • i k ral és a nagykürtöst (Vei. Krtíš) járásban. Habár e cikk megírása idején a méhcsaládok vándoroltatásának értékelését az alapszervezetek felénél sem végeztük el, a részlegeredmények is már biztatónak mutatkoztak. J■■ ... H A Felsőpatonyi (Horná Potőfi) Efszben a vándorkocsiban elhelyezett méhcsaládok biztosítják a lucerna beporzását. Ezek a szervezetek az említett növénykultúrákhoz több mint negyvenötezer, s ebből az őszi repcéhez több mint tizenötezer méhcsaládot helyeztek ki. Ez pedig jelentős sikernek számít. A valóban szép eredményt az a tény sem rontotta, hogy az egyes alapszervezetek azokat a méhcsaládokat is besorolták a vándoroltatásba, amelyek a beporzást igénylő növények közelében helyezkedtek el. Felmerül a kérdés, milyen tapasztalatok vonhatók le az értékelések eddigi eredményeiből, örvendetes tényként nyugtázhatjuk, hogy további járások mezőgazdasági üzemei is szerződést kötöttek az alapszervezetekkel a kultúrnövények beporzása céljából. A Bratislava-vidéke, a bardejovi, a topolőanyi és a rimaszortibati (Rim. Sobota) járás egyes mezőgazdasági üzemeinek már tavaly tanúsított jó példáját az idén a trnavai, a lévai (Levice) a zvolení, a prešovi és a svldniki járás gazdaságai is kö-A LéVai Magtermesztő Állami Gazdaságban szervezetten oldották meg a méhcsaládok vándoroltatását. (A szerző felvételei) Egyedülálló eset Méhészkedésem négy évtizede alatt rengeteget megtanultam a méhek életéből, s amióta nyugdíjas vagyok, azóta még többet foglalkozok velük. S mert időm van, ez arra ösztönzött, hogy megkíséreljek egy olyan dolgot, amelyről eddig nem is hallottam és nem is olvastam. A próbálkozás az volt, hogy lehetőleg minél tovább fenntartsam a méhcsaládnál a Hasítást a tél folyamán is. Maga a próbálkozás a következőképpen történt: Egyik méhcsaládom anyja már két* éves volt, szerettem volna kicserélni. Augusztus 12-én kezdtem az anyanevelést. Tudtam, hogy ez már késő, de reménykedtem, hogy mégis sikerülni fog. így is lett, augusztus 27-én az anya kikelt, nemsokára bepározott, és elkezdett petézni. Szeptember 8-án azután észrevettem, hogy egy másik családnak is szüksége van anyára, az augusztus 27-én kikelt és petézni kezdett fiatal anyát áttettem ehhez az anya nélkül maradt méhcsaládhoz. Szeptember 10-én kezdtem újra hozzá egy újabb anya neveléséhez. Most már még lázasabban figyeltem, hogy húznak-e a méhek anyabölcsőt. Ez az anya is kikelt, és október közepére bepárzott. Ezt a fiatal anyás családot minden nap att—nyat előtt serkentettem 1 dl cukros lével. Emellett a családnak virágport is adtam. Állandóan figyeltem a családot és láttam, hogy a kis anyanevelőben az anya szépen petézik. A kis kaptárban csak két keret volt. December 2-án a kis kétkeretes anyanevelőt áttettem a tervezett méhcsaládhoz, jé idő veit decemberben, a család összeszokott és szépen dolgozott. Több méhésztársamnak is elmeséltem az egyedülálló esetet, mert szinte csodálatosnak tekintettem a decemberben fiasitást nevelő méhcsaládot. December 11-én méhészeink meg is látogattak, hogy maguk is meggyőződjenek az esetről. Az aznapi enyhe időjárás megengedte a kaptár felnyitását. Mindannyian meggyőződtünk róla, hogy a családnak három részben van fedett és nyitott Hasítása. január 21-én újra ellenőriztem a méhcsaládot, amikor egyúttal cukorlepényt is adtam a méheknek. Ennek a családnak ekkor két lépen volt Hasítása. Számomra sokat jelent ez a tapasztalat. január 31-én még azt is láttam, amikor a hőmérséklet IS C- fok körüli volt, hogy a méhcsaládban nagy sürgés-forgás van, úgy röpülnek a méhek, mint hordás idején. Ezekután érthetően izgatottan vártam a tavaszt. (ne) vették, habár csak kis számban. Ennek ellenére ez további előrelépést Jelent növénykultúrák beporzására vonatkozó minisztériumi utasítás megvalósításában. Sajnálatos módon az SZMSZ alapszervezeteinek éppen azon járások gazdaságaival nem sikerült a beporzásra irányuló szerződést megkötni —< így például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi (Komárno), a nitrai, a nagy kürtösi, a losonci (Lučenec), a košicei, a terebesl (Trebišov) és a michalovcei- járásban —, ahol a repcét, a hüvelyeseket és a magra termesztett hereféléket a legnagyobb területen termesztik. Csupáp a Stará Turá-i és a kežmaroki alapszervezetek körzetében fordult elő, hogy egyes gazdaságok díjmentesen biztosították a méhcsaládok áthelyezését. A dunaszerdahelyi, a nltrai, a trnavai, a topolőanyi, a senicai, a Žiar nad Hronom-i, a nagykürtösi, de több más járásban is különösebb problémák nélkül ment végbe a méhcsaládok vándoroltatása. Ezt nagyra értékeljük, mert az idén a felsorolt járásokban meggyőződhettünk a beporzás kedvező hatásáról, ami minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy jövőre könnyebben megköthetjük a szerződéseket. Hiszen az őszi repcéből olyan nagy hozamok, melyet az idén például a Trnavai Magtermesztő Állami Gazdaságban értek el — a beporzás kedvező hatásának Is köszönve — a múltban még kis táblákon sem takarítottak be. Természetesen, még sok felvilágosító munka vár ránk, főleg azon gazdaságok vezetőivel kapcsolatban, akik nem tanúsítanak kellő érdeklődést a növények szervezett beporzása iránt, mert járásukban a méhcsaládok sűrűsége jelentős, s így azzal számolnak, hogy a beporzást a helyben levő méhcsaládok biztosítják. így van ez például a lévai, a nttral és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban Is. Akadnak olyan gazdaságok is, melyek a méhcsaládok szervezett vándoroltatását nem tették lehetővé, gondolván, hogy erre a MÉM határozata nem kötelezi őket, s a méhészek amúgy is .ingyen kihelyezik a méhcsaládokat. Bírálóan szót kell ejteni olyan esetekről is, amikor egyes gazdaságok nem tartották be a növények vegyszerzésének időpontját, aminek következtében a méhek: elpusztultak. Ilyen sajnálatos esetek többek között a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban, valamint az oíovái és a nagykaposi (Veľké Kapušany] szövetkezetben fordultak elő. Eltekintve az említett elmarasztalandó esetektől megállapítható, hogv a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés a múlthoz viszonyítva javult, ami mindenekelőtt a nagyobb arányú vándoroltatásban és a vegyszerekkel való mérgezések számának csökkenésében nyilvánult meg. Ez pedig a következő évre kedvező kiindulópontot jelent. Ha ehhez hozzászámítjuk az őszirepce vagy más növények aránylag jó hektárhözamát, minden bizonnyal ez is hozzájárul majd a gazdaságokkal való együttműködés további megszilárdításához, a terméshozamok további növekedéséhez. Juraj Ferenőik agrámérnök, iz SZMSZ KB titkára A kedvezőtlen időjárás kihat a ” méhek életére is. Ha május első fele kedvezően alakul, akkor rendszerint kevés család indul rajzásnak, viszont, ha a hordástalan idő sokáig uralkodik, sok méhcsalád rajzik. tgy volt ez ebben az évben is. Igaz, a rajzás a méhek öröklött tulajdonsága. Leggyakoribb oka a zsúfoltság és a fiatal méhek ki nem elégített munkavágya. A zsúfoltság rendszerint a fészekben jelentkezik. Rajzásra készül a család akkor is, ha a méhek a fészket mézzel tömik meg. Például ha a méhész tavasszal nagyon teletett a családokat, az anya nem tud terjeszkedni a petézéssel. Az etetéssel foglalkozó méhek nem találnak elegendő álcát, s a tíztizenkét napos méhek sem tudják kielégíteni építő ösztönüket. Ilyen kö.rülmények között nagyon fontos, a méhész beavatkozása. A rajzás megakadályozásáról már sok szó esett, többféle „receptet“ közöltek a szaklapok és a szakkönyvek. Annak a méhésznek, aki virágporral is foglalkozik, ezek nem megfelelő módszerek. Ugyanis az anyát nem lehet a kaptárból eltávolítani, mert akkor a petézés szünetel és ha nyílt Hasítás nincs, nincs virágportermelés sem. A rajzás megakadályozásának legegyszerűbb módja az anyabölcsők eltávolítása, illetve, lerombolása, de akad olyan bölcső is, amely elkerüli a méhész figyelmét és a család mégis kirajzik, Örösí Pál Zoltán a rajzás Az első röpített rajom Tavaly kezdtem meg az önálló méhészkedést három méhcsaláddal. Akkor elhatároztam, hogy a méztermelés mellett szaporítani. is fogom a családaimat. Évente legalább egy családdal. Többet azért nem, mert még iskolába járok és sók idő elmegy a tanulással. Már kora tavaszszal serkentettem méheimet 1:1 higítású cukorsziruppal. Virágpótlóra nem volt szükség, mert a közeli gyümölcsösök és a lomboserdő ellátták a méheket elegendő és jó minőségű virágporral. A főhordás a múlt évhez mérten három hetet késett Ennek ellenére szépen megerősödtek a családok. Gondoltam, hogy sok mézet fognak gyűjteni. Tavaly is azok a családok termeltek többbet, amelyek korán megerősödtek. Az idén rajzó év volt. Az erős családokban fellépett a rajzási ösztön. A legjobb családom gyűjtött a legkevesebb mézet. Azt gondoltam, hogy ebből röpített rajt készítek, perg-etés után. A méz kipergetése után hozzáfogtam a rajkészítéshez. Az anyacsaládot más helyre vittem. Helyére pedig műlépekkel telirakott kaptárt helyeztem, és abba akartam tenni az anyacsalád anyját lépestől együtt. De a törzscsaládban rengeteg méh volt, és emiatt nem találtam meg az anyát. Helyette azonban sok befedett anyabölcsőre bukkantam. Az egyik rajbölcsős keretet méhestől együtt az üres, illetve a műlépekkel feleszerelt kaptárba helyeztem. Azzal számoltam, hogy az anyacsalád méhei megtöltik az üres kaptárt, amikor a hordásról hazatérve a régi helyükre szállnak. De a méhek tétlenkedtek. Nagyon kevés méh ment munkába. Ezért a számításom nem vált valóra. Ahogy figyelgettem a méheket és kerestem a hiba okát, egyszeresek a törzscsaládból zsongva-bongva tódultak ki a méhek. Zeg-zugosan röpködtek. Kavarogtak a levegőben. Hosszabb kavargás után a közeli kajszifára letelepedtek. Szép, nagy raj volt. Sajnáltam egyesíteni a gyönge röprajommal a leendő fiatal anya miatt. Ezért külön kaptárba telepítettem. Azonkívül még három pároztalókaptárt'is betelepítettem. A rajbölcsők'ből néhányat anyanevelésre használtam fel. Közben telt, múlt az idő. A röpített rajnál kikelt az anya. Szerencsésen me gis párzott, de a méhcsalád gyönge maradt. A párzást azért tartom megakadályozását például elnéptelenítéssel ajánlja, oly módon, hogy kettéosztja a családot. A szakemberek a léputca tágítását és még sok más módszert javasolnak, amelyek azonban kihatnak a termelésre. A méhcsaládok rajzását több éven át kevés beavatkozással a következőképpen sikerült megakadályoznom: Sokáig kerestem az anyát a rajjal telített kasban. О Amikor látom, hogy a családok annyira felfejlődtek, hogy a fészekben minden léputcát bőven takarnak a méhek, mézkamrát nyitok úgy, hogv a fészekből a mézkamrába felkerült keretek helyébe műlépet rakok, így a méhek egy bizonyos ideig le vannak kötve munkával, s a fiatal méhek munkakedve is ki van elégítve. Abban az esetben, ha a műlépeket kiépítették, és ezeket az anya már be is petézte, a család még rohamosabban fejlődik, ekkor az alábbi teendőkhöz folyamadom: • Készítettem három négykeretes kaptárt — olyan méretűt, amilyenek a nagy kaptárak — és ezekbe kölyökcsaládokat rendezek be a rajzásra készülő és anyabölcsöket építő méhcsaládokból. E családokból kiveszek két, sőt három befedett Hasított keretet, olyat is, amelyen anyabölcső van. A kivett keretek helyébe egy, szerencsésnek, mert a nászútről hazatérő anyát a szomszédos erős családok méhei magukkal sodorhatták volna. És akkor vége az anyanevelésnek, mert az idegen anyát megölik a méhek. Később más családom Is kirajzott. Pergetés után ... Öreg anyával jött ki a természetes első raj. Azt gondoltam, hogy elérkezett az idő a gyönge röpített raj felerősítéséhez. A röprajra műlépes mézkamarát tettem és közéjük középre egy lépet helyeztem. Azután Hanemnam-rács helyett kilyukasztgatott újságpapírral borítottam le a fészket. Föléje pedig a mézkamra került. Ebbe söpörtem a természetes rajt. ' Azért választottam el a fészket újságpapírral a mézkamrától, hogy ne egyesüljön mindjárt a két család. Másnap az anya a friss petés lépre telepedett és elkezdett petézni. Az anyát.a lópről kifogtam és a már egyszagúvá vált két raj dulakodás nélkül egyesült. A két rajból egyesült család még a mézkamrába is gyűjtött és az idén ez lett a legerősebb családom. Az anya kiválóan petézett, a méhek pedig mind a költőtér, mind a mézkamra műlépeit gyönyörűen kiépítették. A három családom hatra szaporodott, és a mézkamrába is gyűjtöttek egy kis fölösleges -mézet. Az első évem tehát a kezdeti nehézségek ellenére sikerült. Oj erőt és ösztönzést ad a további méhészkedéshez. Csurilla Ilona Illetve két műlépet és egy kiépített keretet helyezek. A család érzi, hogy kevés az „utánpótlás“, egy bízönyos ideig kevés méhhel szaporodik, ellenben újra van építeni való, s a családban megszűnik a rajzási ösztön. A kölyökcsaládoknál szép anyákat neveltetek, mert a négy kereten van elég méh. A befedett Hasításból pár nap múlva rengeteg fiatal méh kel; ki és megttan a kellő hőfok is ahhoz, hogy az anya teljesen kifejlődjön^ Ezeket az anyákat éppen úgy használom fel, mint a szériában nevelt anyákat. A kaptárba behelyezett, kiépített keretre azért van szükség, hogy az anya folyamatosan és egyenletesen petézzen, s mindig legalább három nyílt fiasításos keret legyen a kaptárban, mivel a virágporszedésnél ez a legfőbb tényező. Természetesen, ügyelni kell az anyabölcsőkre is, de tapasztalatom szerint, ha ezt az eljárást alkalmazom, a méhek a kezdett anyaböicsőket kiürítik, illetve a befedett anyabölcsöket is lerágják. így sikerült megakadályoznom a rajzást. A nyár folyamán a méhcsaládok közül csak egy rajžott ki, a virágportermelés pedig zavartalan és folyamatos volt. A kölyökcsaládokből ősszel tartalék családokat készítettem fiatal anyával, vagy pedig a többi családokat erősítettem fel, a megmaradt fiatal anyákat viszont felhasználtam az idősebb anyák leváltásánál. Viczén István méhészeti szakoktató
