Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-12 / 28. szám

Az ésszerű takarmányozás jelentősége a kacsa- és pulykatenyésztésben A kacsatenyésztés sikerének egyik legfontosabb feltétele a víz. A kacsa nem szeret sokat járkálni, hamar elfárad, gyak­ran megsántul, ezért a víz — legyen az patak, folyó, tó vagy csatorna — soha ne legyen túlságosan messze az állatok szálláshelyétől. Számtalan meg­figyelés igazolja, hogy a. víz közelsége nagyon kedvezően be­folyásolja a tenyésztés ered­ményét. Valaha könnyű dolga volt a kacsatenyésztőnek: azt mondta, hess ki, hess be, a többi az ál­latok dolga volt. És megéltek az állatok, a gazda földjén vagy a szomszédén. Ma már nehezebb a helyzet, hiszen ke­vés — és egyre kevesebb — a hasznosítható legelő. Ahol vau dús legelő és a vízben is megtalálják a kacsák a szá­mukra szükséges táplálékot, ott este sem kell külön etetni az állományt. Am ha üres vagy félig telt beggyel érkeznek ha za az állatok, és egyre-másra hajtogatják, hogy nincs-nincs­­nincs, akkor bizony bele kell nyúlni a zsákba. A bőséges élelmet nyújtó legelőn tartott állatok gyakran úgy meghíz­nak, hogy azonnal értékesíthe­tők. Ez a legolcsóbb hizlalás, mert nem kell erőtakarmányt vásárulni. Ha viszont gyenge ■ legelő, akkor a szemesek közül a zabot, az árpát és a kukoricát részesítsük előnyben s ezeket keverék formájában adjuk az állatoknak. A téli ta karmányuzás már költségesebb, mert a kacsa rendkívül falánk állat. A kacsákat naponta kétszer kell etetni: reggel lágyeleség gél, este pedig abrakkal. A Lágyeleség állhat burgonyából, répából, tökből vagy e három növény keverékéből, amit jól összezúzunk, korpával, árpa­vagy kukoricadarával megszó­runk, majd az egészet jól össze­keverjük. A kacsák igen szí­vesen fogyasztják! Este pedig a már említett szemes keveré­ket kínáljuk. Időnként csont­lisztét és egyéb kiegészítő ta­karmányt is adhatunk a napi adaghoz. A pulykatenyésztésben a zsákból etetés idejét feltétle­nül a téli hónapokra kell kor­látozni. Az állatok kora tavasz­tól kezdve őszig a legelőn tar­tózkodhatnak, ahol degeszre tömhetik a begyüket. Persze csak akkor, ha van megfelelő legelő! Ha nincs a közelben legelőként hasznosítható terü­let vagy a rossz időjárás miatt nem engedhetjük ki az állato­kat, akkor naponta két „deci“ szemest kell adnunk minden ^pulykának. A pulyka minden szemest elfogyaszt, de szántá­ra legmegfelelőbb a zab, mert nem hizlalja, viszont kiadósán táplálja az állatot. Ha nincsen annyi zabunk, hogy a tenyész­állatukat kizárólag azzal etes sük, akkor reggel nyolc óra körül és délben főtt eleséget, délután négykor pedig szemest adjunk. Húsz pulyka számára puhára főzünk tíz kiló burgo nyál vagy takarmányrépát, jól megtörjük, hozzákeverünk öt kiló korpát és ugyancsak öt kiló árpa vagy kukoricadarát, az egészet leforrázzuk a főző­vízzel és sűrű, pépes anyaggá gyúrjuk a takarmányt. A keve­rék felét reggel, másik felét délben adjuk a pulykának, este pedig egy-egy deci szemest. Must pedig néhány szót a pulykahizlalásról. Az állatokat szabad mozgást biztosító, tisz­tán tartott, homályos istállóban vagy ólban kell elhelyezni. Az első héten szemes eleséggel (kukorica, zab, árpa) etetjük őket, kiegészítő takarmányként pedig szeletelt takarmányrépát vagy nyers sárgarépát adaga lünk. Még jobb eredményt ér­hetünk el, ha a takarmányré­pát és á sárgarépát főtt álla­potban, de neiu forrón kínál­juk fel az állatoknak. A ina sodik héten forrázott darával (kukorica, árpa, zab) folytat juk a hizlalást, a harmadik és a negyedik héten viszont már kizárólag kukoricadarát ete­tünk. Gondolni kell az itatásra is. Az első héten tíz liter vízhez egy litéV tejet keverünk, azt itatjuk az állatokkal. A máso­dik héten három, a harmadik és a negyedik héten pedig már öt liter tejet adunk az említett tíz liter vízhez. A későbbiek során 1:) arányban keverjük a tejet és a vizet. Etetni naponta háromszor, itatni pedig ötször ajánlatos. A tej másként is hasznosítható, nem feltétlenül fontos magitatni a pulykákkal, viszont nagyuu előnyösen hat a súlygyarapodásra. Persze, kísérletet tehetőnk a természetes hizlalással is, hi­szen a mai gabonakombájnok még nem olyan tökéletesek, hugy veszteség nélkül magtár­ba kerüljön a gabona, a puly­kák viszont sok sok szemet felcsipegetnek a tarlón. S ha már „jó húsban“ van a pulyka, húsz huszonöt nap alatt meg­hízik a homályos istállóban vagy ólban. Befejezésül még annyit: a hízott, élő pulykát nem taná­csos nagyon messzire szállítani, mert az utazás nagyon meg­viseli az állatot. Megfigyelték, hogy tíz^tizenöt órai szállítás alatt az állatok 10—15 száza­lékot veszítettek az élőtöme­gükből (élősúlyukból). KMOSKO LÄSZLÖ mérnök Kapáló kerékpár A tönkrement kerékpárral sokan nem tudnak mit kezdeni; eladni nem tudják, javítását nem vállalják, s megszabadulni sem könnyű tőle, mert nincs hová kidobni. Nos, ezen a gon­don segít Sasvári jános kápolnásnyéki (MNK) kertbarát: a selejt kerékpárból hasznos szerszámot, gyomirtó kerekes to­­lókapát készített. Acéllemezből háromágú kapálófejet készített, és azt egy csodarabra erősítette. Ezt az egységet hegesztette a kerék­párvázra, a nyereg helyére. Csak a hátsó kereket (tömlő és köpeny nélkül) hagyta meg, és az egész vázat megfordította, ugyanígy a kormányt is. A három ekevas együttes szélességének megfelelően kell vetéskor kijelölni a sortávolságot, akor az új szerszámmal biztonságosan, a növények megsértése nélkül irtható a gyom. (Ezermester, 1980/5) latMEtanjlS EUPÁRÉN A nem szisztemikus készít­mények csoportjába tartozó, megelőző és részben gyógyító hatású goinbnölő szer. Ható­anyaga 50 % dichlorfluanid. Az 56/67 számú kormányren­delet nem sorolja a mérgek közé, a méhek számára viszony­lag ártalmatlan. A szürkepe­­nesz elleni védekezésben eddig egyetlen készítmény sem nyúj­tott jobb eredményt, mint az Euparen. A szamóca és a szőlő növényvédelmében 0,25 száza­lékos töménységű oldat formá­jában hasznosítható. Első ízben akkor kell vele permetezni, amikor a növények 2—5 szá­zalékú már virágba borult, a második permetezésre pedig egy héttel később kell sort ke­ríteni. A készítmény előnye­ként említhető, hogy a sza­mócánál csökkenti a liszthar­mat és a fitoítórás betegségek előfordulását. A szer élelmezés­egészségügyi várakozási ideje 21 nap. Megjegyezzük, hogy az Eupa­ren használatát egyelőre csak ideiglenesen engedélyezték. TOPSIN M 70 WP A benomyl hatóanyagú Fun­­dazoltól valamivel szélesebb körben hasznosítható, sziszte­­mtkus gombaölő szer. Ható­anyaga 70 % thiophanat — me­thyl. Az 56/67. számú kormány­­rendelet szerint nem tekinthe­tő méregnek. A méhek számá­ra viszonylag ártalmatlan. Elő­nyei közé tartozik, hogy nem csupán megelőző, de bizonyos fokú gyógyító hatása is van.. A szabadföldi uborka kezelé­sére (lisztharmat) 0,05-száza­­lékos töménységű oldat formá­jában használható. Az élelntí­­zés-egészségügyi várakozási idő a snlátauborka esetében 7 nap, a csemegeuborkánál 14 nap. Az üvegházi vagy fóliás ubor­kát beöntözéssei kezeljük: a 0,075-százalékos oldatból nö­vényenként egy litert kell szá­mítani. Itt a kötelező élelmezés­egészségügyi várakozási idő 21 nap. A szamócát károsító Sphae­­rotheca macuiaris gombabeleg­­ség megelőzésére a szer (1,08“Zo­os oldata használható virágba« borulásig, illetve szüret után. A csonthéjasok varasodása ellen 0,05, az almafa-liszthar­­mat ellen 0,08, a szőlő liszt­harmata ellen 0,07, a szőlő szürkepenésze ellen pedig 0,15- százalékos töménységű oldat formájában hasznosítható. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő minden esetben 21 nap. Itt kell megjegyezni, hogy a Topsin segítségével korlátozni lehet a raktári betegségek elő­fordulását, lm legkevesebb 21 nappal a tervezett szüret előtt permetezünk. A Topsin M 70 WP 0,15%-о» oldata a rózsát is megvédi a lisztharmattól. A készítmény használatát egyelőre csak ideiglenesen en­gedélyezték. (kr) A nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermelés fejlő­dését hátráltató problémák, illetve a másik oldalon, a mezőgazdasági földterület egy hányadának nem kielégítő hasznosításában jelentkező tartalékok is­merete, és az önellátottság elérésére való törekvés mindinkább előtérbe helyezi a háztáji árutermelés, valamint a kertbarát mozgalom fejlesztésének szük­ségszerűségét. A szerződéses árutermelést folytató kertészkedők és a családjuk szükségleteit fedező kerttelepi kertbarátok már eddig is jelentősen hoz­zájárultak államháztartási gondjaink enyhítéséhez. Most még komolyabb feladat vár a Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetségének tagjaira: eredményesebbé és elsősorban tervszerűbbé kell tenniük a háztáji árutermelést, fel kell kutatniuk és kerttelepek léte­sítésével használatba kell venniük minden talpalat­nyi elfekvő, nagyiizemileg hasznosíthatatlan mező­­gazdasági földterületet. Erről beszélgettünk a mi­nap Štefan Polák építészmérnökkel, a szövetség központi bizottsága talajjavítási és kerttelep-létesí­­tési szakbizottságának titkárával, valamint Irena Pukanová elvtársnővel, a bizottság tagjával. 1 Alsóbb és felsőbb fórumokon egyaránt gyakran hangsúlyoz­zuk az emberi táplálkozás ész­szerűbbé tételének, a gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztésé­nek, önellátottságunk növelésé­nek és megszilárdításának fon­tosságát. Mit tettek és tesznek a feladat teljesítéséért a Szlo­vákiai Kertészkedők Szövetsé­gének tagjai? — Hazánkban a kertészke­dők mozgalma hagyományok­ban gazdag múltra tekint visz­­sza — hangzott Polák elvtárs válasza. — Szövetségünk tagjai a szabadidejük hasznosításával sok sok tonna gyümölcsöt és zöldséget termelnek, s a saját szükségletük kielégítésén kívül a közellátás színvonalasabbá tételéhez is hozzájárulnak. Csak egy példát említek: tavaly a felvásárolt gyüinölcsmennyt­­ségnek körülbelül hatvan szá­zalékát a kertészkedők termel­ték ki. Örömmel tölt el ben­nünket és új erőt ad a na­gyobb feladatok teljesítéséhez az a tudat, hogy szocialista tár­sadalmunk immár nemcsak el­ismeri és értékeli az eredmé­nyeinket, hanem támogatja is a munkánkat. A szövetség harma­dik- kongresszusán elhatároz­tuk, hogy továbbra is ezen az úton fogunk haladni. Szorgal­mazni fogjuk a szerződéses kapcsolatokra alapozott, terv­szerű háztáji árutermelést, igyekszünk megoldani a terme- A környező szocialista orszá­­lői átvevői kapcsolatban jelent- gokban jelentős múltja van a kező problémákat, fejleszteni kertbarátniozgalnmnak. Szlová­­kívánjuk a kertészkedőknek kiában mikor alakultak az első nyújtott szolgáltatásokat. Sze- kerttelepek? relnénk elérni, hogy 1990-ben — Hagyományról éppenség­gel- 130 ezer tonna zöldséget get mi is beszélhetnénk — kap­ós 129 ezer tonna gyümölcsöt csoiódott a beszélgetésbe Pu­­termel jenek a kertészkedők és kanová elvtársnö —, hiszen az n kertbarátok, ugyanakkor a első kerttelepek már 1959-ben közellátás javításához 40 ezer megalakultak Nové Mesto nad tonna zöldséggel és 52 ezer Váhom-ban, Novákyban, sőt tonna gyümölccsel kívánunk Zvolenban egy év alatt öt kert­­hozzájárulni. Külön hangsúlyo- telepet avattunk. Ezek többsége zotn, hogy a társadalmi elvárá- az ipari nagyüzemek dolgozói­soknak megfelelően, nagy gon- nak kezdeményezésére létesült, dot fordítunk az egyelőre ki- Később valahogy alábbhagyott használatlan mezőgazdasági a kerttelepek iránti érdeklődés, földtterülotek felkutatására és mert nem minden üzemben és új kertelepek létesítésére, rövi- nemzeti bizottságon talált meg­­den, a kertbarátmozgalom fej- értésre és támogatásra a kez­­lesztésére. űeményezés. Ma már törvény-A kert nem csu­pán arra való, hogy zöldséget meg gyümölcsöt terem­jen, hanem arra is, hogy kelleme­sebbé legye a mun­ka utáni pihenés perceit, óráit, se­gítsen nekünk a természet szerelő­iére és védelmé­re nevelni gyerme­keinket, akik egy­szer a nyomdo­kainkba lépnek, s továbbfejlesztik a kertbarátmnzgal­­niat. tagjainak több mint a fel« kerttelepi kiskerttel rendelke­zik. A járások közül a prešovi­­ban, a Rimavská Sobota-iban és a zvoleniban igyekeznek leginkább hasznosítani az el­fekvő földterületeket. Eddig a Cadcai járás volt a sereghajtó, de most már itt is van egy négyhektáros kerttelepünk. A legutóbbi összegezés szerint Szlovákiában 469 kerttelep van, melyek több mint kétezer hek­tár, korábban kihasználatlan földterület ésszerű hasznosító­­erejű rendelkezés kötelezi a sát szolgálják, nemzeti bizottságokat, hogy tá- A szövetség Ш. kongresszu« mogasstík, sőt serkentsék az sának határozatában olvastam, elfekvő területek hasznosítását hogy új kertelepek létesítésével célzó mozgalmat, mégis gyak- 19ü5-ig 5,5 ezer, 1390-ig pedig ran ellenállásba ütközünk, ha 8,5 ezer hektárra szeretnék uö­­új kertelepet akarunk létre- vetni a termelésbe vont elfekvő hozni a nngyüzeinileg haszno- területek terjedelmét, síthatatlan földeken. Persze, a — A kongresszuson a koráb­­járások többségében kellő bi terület szerzési problémákat vissszhangra talált a' kormány- figyelembe véve határoztuk rendelet. meg a távlati feladatot Megtudhatnánk erről valami mondja Pukanová elvtársnő. —• közelebbit is? Például hány új Időközben a nemzeti bizottsá­­kerttelep létesült az utóbbi idő- gok is munkához láttak, fel­ben? mérték a lehetőségeiket, és — Tavaly összesen harminc- már 13,5 ezer hektár kihaszná­­egy új kerttelepet avattunk, az latlan földet kínáltak fel a idén hat hónap alatt csaknem kerttelepek létesítésére. Most ugyanennyit. A kezdeményezés- már a ml dolgunk, hogy terep­ben a közép-szlovákiat kerület szemlét tartsunk, kiválasszuk a jár az élen, ahol a szövetség (Folytatás a 3. oldalon}. FONTOS FELADAT A PARLAGON HEVERŐ FÖLDEK KIHASZNÁLÁSA Kertet minden családnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom