Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-12 / 28. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdasági üzemek többsége túl van a „zöldaratás“ első szaka­szán. Szlovákiában június derekáig a szántőfötdi takarmányok begyűjtését 206 ezer hektáron, a rétek és legelők kaszálását pedig 350 ezer hektáron befejezték. Az eddigi eredmények ar­ra engednek következtetni, hogy a szántóföldi takarmányok átlaghozama jobb volt, mint tavaly. Annak ellené­re, hogy a kedvezőtlen, hűvös időjá­rás késleltette a rétek és legelők fű­állományának fejlődését, ezekről a területekről si a tavalyinál nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést gyűjtöttek be. Alig fejeződött be az egyik létkér­dést jelentő munkálat, máris küszö­bön áll a következő igényes feladat 1— az aratás. Az idén Szlovákia mező­­gazdasági dolgozóira összesen 803 ezer hektár gabona, 28 ezer hektár repce, 37,6 ezer hektár hüvelyes és mintegy 146,7 ezer hektár szemes ku­korica vár betakarításra. A múlt évi tapasztalatokra támasz­kodva az aratásra való előkészületek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy kellő mennyiségű és kiváló minőségű kenyérgabonát és sőrárpát biztosít­sunk. Jó munkaszervezéssel és az adott anyagi-műszaki feltételek ész­szerű kihasználásával valamennyi munkahelyen mindent el kell követni annak érdekében, hogy a gabona be­takarítását, a szalma begyűjtését, va­lamint az ezt követő munkálatokat gyorsan és jól végezzék el még ked­vezőtlen időjárás esetén is. Természetesen e komoly feladat si­keres végrehajtásában nem lehet a mezőgazdasági dolgozókat magukra hagyni. Ezért az irányító szervek sok­oldalú támogatósa mellett jelentős segítséget várnak majd el a társadal­mi szervezetektől, a védnökségi üze­mektől, iskoláktól stb. A lakosság minél szélesebb körű mozgósítására a járási mezőgazdasági igazgatósá­gok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a SZISZ, valamint a Nő­szövetség vállalkoztak. A SZFSZ járási bizottságai is jelen­tős szerepet töltenek be az aratásra való előkészületekben, főleg a politi­kai-szervezési intézkedések kidolgo­zásában. A SZFSZ senicai (Senica) Járási Bizottságának plénumtagjai részlete­sen megismerkedtek a nyári munká­latok feladataival s jóváhagyták a megvalósításukhoz szükséges intézke­déseket. К járás mezőgazdasági dol­gozói az idén igényes feladatra vál­lalkoztak. Ugyanis a tervezett 151 ezer tonna gabonatermést kétezer tonnával akarják túlszárnyalni. Az aratási munkálatok gyorsütemű elvég­zéséhez 437 arató-cséplőgép, ebből 182 vendégkombájn, továbbá 127 szal­maprés és 285 önjáró szalmabegyűjtő kocsi áll rendelkezésükre. Átlagban 79,2 hektár gabona betakarítása jut е8Уе8У kombájnra. A betakarítási munkálatok során 104 gabonatisztító, 69 előtisztító gépsor, 44 szárító, 19 szalmahúzó és 29 rakodógép üzemel majd. A SZFSZ járási bizottságának plé­numtagjai a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóival meglátogttak minden gazdaságot, hogy a helyszí­nen ellenőrizzék a gépek és a szállí­tóeszközök felkészültségét, üzemké­pességét. Az ellenőrzés során foko­zott figyelmet szenteltek a munkabiz­tonsági és balesetvédelmi intézkedé­seknek, valamint a lehető legjobb munkakörülmények megteremtésének. Az aratásra legjobban felkészült gaz­daságokat erkölcsi és anyagi elisme­résben részesítik, viszont az észlelt fogyatékosságokat bírálják s intéz­kednek a helyzet mielőbbi orvoslása érdekében. A SZFSZ járási bizottsága a közel­múltban a növénytermesztők, a gépe­­sítők, valamint a munkavédelmi és tűzbiztonsági felügyelők számára ér­tekezletet tartott az aratási munkála­tok sikeres végzését biztosító politi­kai-szervezési intézkedések megbeszé­lése céljából. A koinbájnnsok és a traktorosok számára pedig szakelő­adásokat szerveztek. Fő céljuk az volt, hogy a dolgozókat minél jobban felkészítsék a bonyolult gépek keze­lésére, ésszerű kihasználására, napi karbantartására, valamint mindazon feltételek megteremtésére, melyek a minimális szemveszteséggel járó be­takarítást teszik lehetővé. Ezen túl­menően aktivizálták a munkavédelmi és biztonsági bizottságok tagjait, akik feladatul kapták, hogy a betakarítási munkálatok idején szüntelenül ellen­őrizzék a munkabiztonsági és a tűz­­megelőző előírások betartását. Nem feledkeztek meg a brigádosok munka- és tűzbiztonsági oktatásáról sem. A nemzeti bizottságokkal és a Jed­nota fogyasztási szövetkezettel kar­öltve intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az egyes községek­ben zavarmentes és folyamatos le-Eltérő versenyfeltételek A járási mezőgazdasági igazgatósá­gok a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége járási bizottságaival karöltve országszerte készülnek az aratásra. Hogy a kenyércsata minél sikeresebb legyen, az érett gabona mielőbb födél alá kerüljön, a kombájnosok, a trak­torosok és egyéb gépkezelők között széleskörű versenyt hirdettek. Habár a versenyfeltételek járásonként kü­lönbözőek, a fő cél mindenütt egy­forma: gyorsan, jó minőségben és mi­nimális szemvesztesőggel végrehajtani az aratást, és az ezzel kapcsolatos egyéb munkálatokat! A galántai járásban a szocialista versenymozgalom a nagy hektárho­zamok elérésére, a szemveszteség csökkentésére és a gyorsütemű felvá­sárlásra irányul. A verseny egyik alapvető feltétele, hogy gabonából át­lagban legalább 5,5 tonna hektárho­zamot érjenek el a gazdaságok. Azon mezőgazdasági üzemek, melyek mara­déktalanul eleget tesznek a verseny követelményeinek, háromezer korona jutalomba részesülnek. A kombájnos-párosokat — az egyes kombájntípusok szerint csoportosítva i— az elért teljesítmény alapján ju­­talmazák: így a Niva kombájnok cso­portjában legalább 150 hektár gabo­nát, a Kolosz csoportjában 250 hek­tárt, az E—512-es és az E—516-os csoportokban pedig 220 hektár gabo­nát kell betakarítani. A versenyfelté­telek meghatározásában kifogásolható az a tény, hogy a két típusú NDK- beli kombájnokra egyforma teljesít­ményt szabtak, holott köztudott, hogy az E—516-os típusú kombájnok telje­sítménye sokkal nagyobb, mint az g_512-ké. Az első helyezésért 700, a másodi­kért 600, a harmadik helyezésért pe­dig 500 korona pénzjutalom illeti meg a legjobb kombájnos-párosokat, ami aránylag kevés, ha vesszük, hogy a jutalmon ketten osztoznak. Össze­vetve a z egyes csoportok szerinti összeget,' a versenyzők számára juta­lomként mindössze kilencezer koro­nát eszközöltek. A dunaszerdahelyi járásban már sokkal bőkezűbben jutalmazzák a kombájnosokat. Az első három helye­zett jutalma összesen tizenhatezer kilencszáz korodét tesz ki. Az első helyet elérő kombájnosok 1300 koro­na, a másodikok ezer, a harmadikok pedig nyolcszáz korona pénzjutalom­ban részesülnek. Tehát a dunaszerda­helyi járásban még a harmadik he­lyért is nagyobb jutalom jár a kom­­bájnosoknajk, mint a galántai járás­ban az elsőknek. Ezen túlmenően egyes kombájncsoportoknál .— pél­dául az SK—5-ös, SK—6-os, E—512-es típusoknál — az öt legjobban helyt­álló kombájnos-párost jutalmazzák. A legnagyobb teljesítményű kombájnok­nál, azaz a FAHR és az E—516-os típusoknál csupán egy díjat osztanak ki. Ami véleményem szerint, ésszerű megoldás. A mezőgazdasági üzemek között meghirdetett verseny feltételei is kü­­lömböznek a galántai járás verseny­­feltételeitől. Míg az utóbbinál — a megszabott 5,5 tonna átlaghozam el­érése csupán a búzára és az árpára vonatkozik — a dunaszerdahelyi já­rásban az elért hektárhozamok kiér­tékelésekor a szemes kukorica hek­tárhozamát is figyelembe veszik. A járás területét mikrokörzetekre oszt­ják, s összesen tizenkét gazdaságot értékelnek ki. A legnagyobb hektár­hozamot elérő gazdaságokat három­ezer, kétezernyolcszáz és kétezerhat­­száz korona pénzjutalomba részesítik. Krajcsovics Ferdinand gyen az élelmiszerrel és az üdítőita­lokkal való ellátás, továbá, hogy az lése céljából. A kombájnosok és a üzletek nyitvatartási ideje a követel­ményekhez igazodjon. Hogy aratáskor az asszonyok is gondmentesen bekap­csolódhassanak a munkálatokba, az óvodák és böicsődék üzemeléséről is gondoskodtak. Aratáskor a senicai járásban már szinte hagyománnyá vált a széleskörű agitációs és propagációs tevékenység. A bevált tapasztalatokra támaszkodva az idén is járási méretben rendszere­sen tájékoztatják a mezőgazdasági dolgozókat, de a többi lakosságot is az aratásra való előkészületekről, az aratás Idején pedig a munkálatok előremeneteléről, és az egyes üzemek elért eredményeiről. Különféle nyom­tatványok, röpiratok, faliújságok se gítségével szemléltetően népszerűsítik majd a nyári munkálatokban legjob­ban helytálló szövetkezeteket, csopor­tokat és egyéneket. Egyidejűleg rá­mutatnak az észlelt fogyatékosságok­ra és a nyilvános bírálat alól nem bújhatnak ki azok, akik hanyagul vagy felelőtlenül végzik munkájukat, elmulasztják a munka- és tűzbizton­sági intézkedések betartását, stb. A SZFSZ járási bizottsága a nyári munkálatok sikeres elvégzésének fon­tos mozgósító erejét a jól megszerve­zett és erkölcsileg, anyagilag egy­aránt megfelelően értékelt szocialista versenymozgalom kibontakoztatásá­ban látja. Ezért a gabona betakarí­tásában, szállításában, kezelésében, a szalma begyűjtésében és a tarlóhán­tásban széleskörű versenyt indít. Az aratás idején folyamatosan min­den héten értékelik majd a legjobb kombájnosokat. A nehézségi viszo­nyoktól függően két csoportra osztot­ták a járás gazdaságait. Az A cső portba a nehezebben megközelíthető, lejtős területű, а В csoportba pedig a mérsékelten lejtős és síkterületű gazdaságokat sorolták. Ennek meg­felelően állapították meg az egyes kombájncsoportok teljesítményét is. így például az E—516-os kombájnok minimális teljesítménye az A csoport­ban 90, а В csoportban pedig 100 hektár. Az E—512-es kombájnok tel­jesítménye ötven, illetve ötvenöt hek­tár. Hasonló módszer alapján szabták meg a szalmaprések és az önjáró felszedőkocsik teljesítményét is. A három legjobb kombájn-párost teljesítményük alapján, és ha nem lépik túl a három százalékos szem­­veszteséget, hetente 250, 200 és 150 korona pénzjutalomban részesítik. A szalmapréseket vontató traktorosokat is — teljesítmény szerint — 200, 150 illetve 100 koronás pénzjutalom illeti meg. Az aratás befejezésével a járás há­rom legjobb kombájn-párosát 600, 500 és 400, valamint a legnagyobb telje­sítményt elérő traktorosokat 400, 300, 200 koronás pénzjutalomban részesí­tik. A SZFSZ járási bizottsága felhívta a járás valamennyi mezőgazdasági üzemének figyelmét, hogy hasonló versenyt a gazdaságokon belül is szervezzenek. Jozef ProkeS mérnök Mindenki kenyere A természeti feltételek és körülmé­nyek alakulását, menetrendjét csak kis mértékben tudjuk befolyásolni. Sajnos, az idén ilyen gondjaink is vannak. Medárd könnyei sűrűn áztat­ják a már szőkülö gabonaföldeket. Sok a dőlt gabona, néhol bizony a gyomosodás veszélye is fennáll. El­keseredésre azonban nincs ok, mert a telt kalászok gazdag termést ígér­nek. — Járásunkban megkezdődött a lu­cerna második kaszálása, de az igazi aratás, amikor a gabonatáblákon vág széles rendet a kombájn, még várat magára. A föld gazdag termést Ígér, s ez nemcsak a mezőgazdasági dol­gozók, hanem az egész társadalom számára figyelmeztető: Mindenki kin­cséről — mindenki kenyeréről van sző. Az aratás a földművesek ünnepe, de ugyanakkor az egész társadalom ügye is — hangsúlyozta Puškár Milan a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge Komáromi (Komárno) Járási Bi­zottságának dolgozója. ■ A járás területén rövidesen kasza alá érik a gabona. Használha­tó-e az a szólás, hogy aratásra készül a járás? ■— Bár a kasza szerepét átvette a kombájn, s az arató ember nem ka­szát húz, hanem gépet kormányoz, a siker továbbra is az embereken mú­lik. Az-aratás ezért járásszerte fontos politikai feladattá vált, amelybe a Nemzeti Front valamennyi szerve és szervezete bekapcsolódik. A járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság, és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége felhívása nyomán az elsők között ajánlották fel segít­ségüket a védnökségi üzemek és a társadalmi szervezetek, járásunkban már hagyományossá vált, hogy a be­takarításban élen járnak az ifjúsági- és a pionírszervezetek, melyek az idén is megszervezik az Ifjúsági Fényszórót és a Pionírsugár őrjárato­kat. ■ Aratás idején nemcsak a föld­művesek, hanem a gépellátásban, a műszaki teljesítőképesség alakításá­ban, a szállításban és az átvevésnél dolgozók munkája is mérlegre kerül. Űk vajon milyen bizonyítványra szá­míthatnak? ■— Az aratás ma valóban csapat­munka. Az aratásban érdekelt válla­latok és szervezetek közötti harmó­nia jó, az olajozott gépezet egyetlen fogaskereke csikorog. ■ A pótalkatrészellátásra gondol? • — Igen. ■ Mit tettek a probléma áthida­lása érdekében? — A megkésett aratás, a több gaz­daságban megdőlt gabona, olyan al­kotószellemet szült, amely nagy érté­keket menthet meg. Szinte mindenütt érvényesül az a szemlélet, hogy min­den cselekvésnek a gabona veszteség­­mentes betakarítását kell szolgálnia. A felkészülés pozitív jellemvonásává vált, hogy gazdaságaink dolgozói ru­galmasan alkalmazkodnak a körülmé­nyekhez. Termelési tapasztalataik, szervezőkészségük alapot biztosít abhoz, hogy az aratás időszakában is gyorsan és eredményesen alkal­mazkodni tudjanak a váltakozó ter­mészeti viszonyokhoz és az adódó szubjektív körülményekhez. Különösen figyelemre méltó az a tény, amit az ösztönző megoldások mutatnak: Ahány gazdaság, annyi fé­le kezdeményezést és eredményes részlegmegoldást találunk. Ez így helyes, mert mezőgazdasági nagyüze­meinkben különbözőek a betakarítás műszaki feltételei. A munka minősé­gére való törekvést, a szocialista em­berre jellemző közösségi szellem gya­korlati példáját szolgáltatják a járás harmadik kooperációs körzetének gazdaságai: A csicsői (Čičov), a ke­szegfalusi (Kameniéná), a lakszakái lasi (Sokolce), a gútai (Kolárovo), a nemesócsai (Zemianskó Olča), és a csallóközaranyosi (Zlatná n/Ostrove) szövetkezetek vállalták egymás kise­gítését. A korszerű aratást szolgáló kezdeményezés lényege az, hogy an­nak a gazdaságnak kell segíteni, amelyik segítséget kér abban kell segíteni, amiben segítségre szorulj mégpedig gyorsan, mert az aratás nem tűr halasztást. XXX Az aratás időszakára meghirdetett szocialista versenyben 22 gazdaság, 274 közösség és 1683 egyén kapcso­lódott be. A jmi, valamint a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága 244 ezer koronát fordít a szocialista verseny legjobbjainak díjazására. A járási pártbizottság véleményével egyetértve, a kritériumok meghatáro­zásánál a gazdaságok vezetői úgy döntöttek, hogy nem a területteljesí­­tés a cél, hanem — egységnyi terü­leten — a szemveszteség elkerülése, a jő minőségű gabona minél nagyobb mennyiségének a betakarítása. A járási szervezési bizottság ki­emelt figyelmet fordít az üzemi veze­tés szervezettségére is. Fontos, hogy a gépeknél a felelős szakember min­dig ott legyen, s gondoskodjék az összehangolt munkáról, a helyszíni hibák elhárításáról, és tartsa a kap­csolatot a láncolat minden egyes irá­nyítójával. Neki kell gondoskodnia az emberek minden irányú ellátásáról is. A tervek összeállításakor az emberek rangsorolása a feladatok fontosságá­val, az üzemelő gépek bonyolultsá­gával, teljesítményével, értékével összhangban történt. Az idő maximá­lis kihasználása érdekében olyan em­bereket ültetnek a gépekre, akik az esetleges meghibásodásokat rövid idő alatt kijavítják. Acélos magvak ülnek a sárguló kalászokban, várják, hogy megkezd­­ihessék vándorújukat a hengerek, rosták, toklászok és a ventillátorok fújta levegőoszlopok között, hogy utána aranyló zuhatagként biztoűsá­­gos fedél alá kerüljenek. s— csiba—i Versennyel a jobb eredményekért Az érsekéjvári (Nové Zámky) járásban szép hagyomá­nyai vannak az aratásban résztvevők versenyének. Ez a mozgalom nem véletlenül vált évről évre mindig köz­kedveltebbé. A résztvevők — legyen az kombájnos vagy szalmabegyűjtő —• tudatosították: Azzal párhuzamosan, hogy „mérik“ teljesítményüket, egyúttal munkájukat is értékelik. S mivel a mezőgazdasági dolgozók tulajdon­ságai között benne foglaltatik a munkaszeretet, célis­meret, kitartás, rendszerint valódi sportrangadóvá növi ki magát a verseny. A kombájnosok versenyében — a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége és a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium által meghatározott kritériumok sze­rint — csakis azok érnek el eredményt, akik legalább hetven hektáron aratják le a gabonát. Ezeknek az ara­tó-, cséplőgépeknek a „pilótái“ megkapják az aratás szimbólumát, a versenyzászlót, s pénzjutalomban része­sülnek. A jobb teljesítményeket felmutatók — 90—120 hektárt — jobb helyezést érnek el, nagyobb jutalomban részesülnek. A versenykritériumok tökéletes felépítéséről tanúsko­dik az si, hogy az értékelők figyelembe veszik az ara­tásnál a terepviszonyokat. így azoknak a kombájnosok-' nak is kellőképpen értékelik a mtjnkáját, akik dombo­sabb területeken aratnak majd. A tapasztalatok szerint az érsekújvári járásban a szo­cialista brigádok kiváltképp szép eredményeket érnek él a kenyércsatában. A legjobb csoportot 1300, a máso­dik helyezettet 1000, a harmadik hplyezetü brigádot pe­dig 800 koronás pénzjutalommal illetik. Az aratási ver­seny folyamán természetesen nemcsak a kombájnosokat értékelik majd. A gabona elszállítását, a szalma prése­lést és szántást végzők is részt vesznek e nemes ver­senyben. A jmi a fontos betakarítási munkálat végeztével fel­méri, melyik szövetkezet szervezte meg legjobban az aratási munkálatokat, hol is érték el a legjobb eredmé­nyeket. Az első helyezést elérő gazdaságot 2500 korona pénzjutalomban részesítik. Visszalapozva a múlt év eredménykimutatásaiban, krónikájában, megtudjuk, hogy a múlt év legjobb kom­­bájnosai közé tartozott a tardoskeddi (Tvrdošovce) Ku­ruc* József, a surányi (Šurany) Gilan János, az udvardi (Dvory nad Zitavou) Skalka František. Reméljük, hogy ezek az élenjárók is részt vesznek az aratásban, s jó munkájukkal kellőképpen serkentik majd munkatársai­kat a jó és még jobb eredmények elérésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom