Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
1980. AUGUSZTUS 23. * 34. szám. * XXXI. évfolyam * Ага 1,— Kčs A szervezés javításával A ňyitrai konzervgyár első számú uborkaszállítója a verebélyi (Vráble) Béke Efsz csifári részlege. Itt öt hektáron termel* nek konzervgyári uborkát. Szedése és szállítása most van folyamatban. Fotó: P. Matis gépével minőségileg is jő munkát végzett. Egyenletesen tartotta a mélységet, s a barázdák szépen simultak egymáshoz. — Célkitűzésünk az idejében végzett tarlőhántással az, hogy a kemény, kiszáradt tarlóterület helyett sekély,' rögmentes takaró réteget alakítsunk ki. Mélyebb művelés esetén növényekkel hasznosítják szántóterületük egy részét gazdaságaink. Idén késett az aratás, s emiatt megnehezültek a másodvetés feltételei és körülményei is. Mégsem helyeselhető, hogy több gazdaságunk a lehetségesnél is kevesebb másodnövény termelését Irányozta elő. Nem arról van szó, hogy bárhol Is ésszerűtlenül. F* 1**1 "I I ■ ■■ Előkészület a jovore Alig több, mint négy rövid hónap van már csak hátra a 6. ötéves tervidőszak utolsó esztendejéből. Ez csupán arra elég, hogy a mezőgazdasági üzemekben megtegyék a megtehetőt; vezetők és szakemberek alaposan körülnézzenek a gazdaság házatáján, „feltérképezve" az eredménynövelő lehetőségeket, kiiktatva minél előbb a számbavett — és megszüntethető — hibaforrásokat. Ehhez a „feltérképezéshez“ nagyon jó alapul szolgálhat a féléves eredményértékelés, amelyre számos szövetkezetben, mezőgazdasági nagyüzemben az aratóünnepély alkalmából kerül sor. Nem és nem elég csupán számbavenni a gazdálkodás, a szervezés hibáit, fogyatékosságait! Az erre vonatkozó intézkedések terve legyen konkrét, névre szóló, lehetőleg határidőhöz kötött. Minden eddiginél jobban jusson előtérbe a brigád vagy kisebb munkaközösség kollektív felelőssége, együttes fellépése a hibák orvoslása, a fogyatékosságok megszüntetése érdekében. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a következetesség, a tapintatos számonkérés, a mngalkuvásnélküliség. A szemfüles vezetés, a tagság választott szerve — az ellenőrző bizottság — semmiképp sem lehet elnéző a hibák fölött, mert ellenkező esetben azok csak megszaporodhatnak, súlyossá válhatnak, tetemes kárt okozva a gazdaságnak. A lazaság, a fegyelemsértés fölött szemet hunyó vezető nem 'méltó a dolgozók bizalmára. Márpedig nem egyezer előfordul a dolgos hétköznapok közepette, hogy a népszerűség köntösében tetszelgő középkáder vagy ágazatvezető elkendőzi a hibákat, csakhogy „jó emberként“ tiszteljék őt. Ezzel viszont sokkal többet árt, mint használ. Art elsősorban épp azoknak, akik az elnéző, a számonkérést elmulasztó vezetőt dicsőítik, magasztalják. Mire vezethető vissza ez a téves szemléletmód? Elsősorban a felvilágosító- és nevelőmunka hiányosságaira. Arra, hogy a szövetkezet, vagy mezőgazdasági nagyüzem kommunistáitól nem tanulnak nyíltságot, szókimondást. Márpedig az igazi vezetőnek az úgynevezett népszerűtlen, kényesebb feladatokat is vállalnia kell, máskülönben gerinctelenné, megalkuvóvá válik, s előbb vagy utóbb méltatlanná lesz a vezetőszerep betöltésére. Leghamarabb kik mondják ki az erre vonatkozó végszót? Épp azok, akiknek a hibáit palástolgatta, kendőzte ... Ezek akkor fordulnak ellene, amikor a saját erszényük iesz laposabb ... A termés jórészt már fedél alá került, magtárakban várja sorsa beteljesütlését. Igen ám, de az is köztudott, hogy a gabona utógondozására is megkülönbözetett figyelmet kell fordítani. Máskülönben — főleg szakszerűtlenségből, felelőtlenségből — a stratégiai növényként számon tartott gabona, szemestakarmány egy része mehet veszendőbe. S odvaász a közös erőfeszítés, a derekas munka gyümölcsének egy része... Nő a takarmánygond. Ami ehhez szorosan kapcsolódik: a szalmaprobléma. Mind több mezőgazdasági nagyüzemben ismerik fel a szalma jelentőségét — amit mindmáig még sok helyütt lebecsülnek —, s veszik szinte takarmányszámba. Mert az is ott, ahol ésszerű és célszerű a feldolgozása, hasznosítása. Csupán mellékesen jegyezném meg: a Magyar Népköztársaságban nem mellék-, hanem ikertermékként kezelik a szalmát — s a papíriparban hasznosul a szalma igen számottevő része. Az illetékes szerv nemcsak felvásárolja, hanem a szállítási dijat is megtéríti,. ✓ Az aratást megelőző időszakban főleg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban kapott megfelelő hangsúlyt a szalma gondos begyűjtése, szakszerű tárolása. Hogy mit tettek az érdekében?... Egyelőre még keveset tudunk a szép tervek, elképzelések valóra váltásáról... Más járásokban is nagyobb becsben tarthatnák a szalmát, s az eddiginél célszerűbben és ésszerűbben hasznosíthatnák. Ugyancsak a takarmányalapot gazdagítja a cukorrépa mellékterméke: a répafej, a répaszelet. Ez úgy-ahogy hasznosul is a szövetkezetekben, mezőgazdasági üzemekben. Am a répabetakarítást illetően még mindig jelentős a betakarítási veszteség. Ez nem is annyira az elszóródásból adódik, hanem a gépi munka következtében egy bizonyos részarány a talajban marad. Szántáskor kellene összeböngésztetni, mert megérné a ráfordított időt és fáradságot, dehát erre már nem akar jutni munkaerő. Pedig a tanulóifjúság szívesen segítene, meg a kisállattenyésztők sem vonakodnának az ilyen társadalmi munkától, pláne, ha egy-két mázsányi nekik is jutna belőle. A szövetkezet sem menne tönkre, ha ilymódon támogatná a kistermelőket; viszont a segítők olyan értéket mentenének meg, ami azelőtt kárba veszett... Szólnék még arról, hogy a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére mezőgazdasági üzemenként több-százezer, sőt több-millió korona értékű kötelezettségeket vállaltak a dolgozók. Ne kezeljék ezt ötöd-, vagy tizedrangú kérdésként. Fordítsanak a munkafelajánlások teljesítésére megkülönböztetett figyelmet. Ezek valóra váltása is sok pénzt hozhat a gazdaság kasszájába. Gondolunk itt főleg Az aratás befejeztével a mezőgazdaságban olyan folyamat indult meg, amelynek sikere a jövő év terméshozamaira is jelentős kihatással van. A nyári talajműveléssel tehát kiemelten kell foglalkozni. TARLÖHÄNTÄS Annak ellenére, hogy a bálázókapacltásunk kicsi, gazdaságaink megértették a szalmaletakarítás fontosságát, s annak a takarmányozásban való felhasználását is. A Lakszakállasi (Sokolce) Efsz-ben például az aratással párhuzamosan folyt a szalma letakarítása, s ezt a fontos műveletet két váltásban tervezték meg. Több gazdaságukban a hagyományos szalmalehúzási és kazlazási módszereket is alkalmazzák, s az idén örvendetesen sok a szakszerűen összerakott szalmakazal. A tarlőhántás illetően sem szabad bizonytalankodnunk. Nem lehet olyan döntés, hogy vagy farlóhántás, vagy szántás. A tarlót mindenképpen le kell forgatni. Az aranyosi (Zlatnú na Ostrove) szövetkezetben — hagyományosan jó eredményeket érnek el a cukorrépa termesztésben — a cukorrépának kijelölt táblán már augusztus első napjaiban megkezdték a szerves trágyázást és a tarlóhántást. Juraj Martinček nagy teljesítményű az anyag- és energia-, valamint takarmánytakarékosságra, az újítómozgalom által előteremtett százezrekre, sőt koronák millióira, járási viszonylatban ilymódon igen számottevőek lehetnek az ilyen megtakarítások. Járásonként egynéhány szövetkezetben mindmáig létezik Ifjúsági Fényszóró. Nem ártana, sőt üdvös lenne, ha a SZISZ járási bizottságai nagyobb figyelmet szentelnének ennek a nemes mozgalomnak, illetve kiszélesítésének, továbbfejlesztésének. A szövetkezeteken bőiül működő ifjúsági szervezetek is felléphetnének kezdeményezően, e tekintetben. Az ilyen kezdeményezést aztán fel kellene karolni a párt- és a gazdaságvezetésnek, sőt segíteni — sajátos módon — ezt a tevékenységet, annál is inkább, mert közérdekű. A cél: értékek megmentése, lazaságok, hibák felderítése — kellő időben —, s azok jelzése, továbbítsa az illetékesek felé. Az ilyen fiatalok kritikai érzéke idővel kifinomul, s továbbképzéssel jó vezető válhat belőlük. Olyan vezető, aki a közösségi-társadalmi érdeket tartja elsősorban szem előtt. Végezetül annyit: az aratóünnepélyeken sor kerül az elért eredmények méltatására, az élenjárók, a példás dolgozók igyekezetének anyagi-erkölcsi jutalmazására, elismerésére, a gyöngébb teljesítményt produkálók serkentésére, bátorítására. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az aratás idei későbbi kezdése és befejezése alig ad időt, lehetőséget az őszi szántás-vetésre és termésbetarításra való alapos felkészülésre. Márpedig újabb, nagy erőpróba következik! Az agrotechnikai határidők megtartása lesz nagyon szoros. Ezt csakis magas színvonalú szervezéssel, a munkaidő és a gépek maximális teljesítőképességének — napi két-három műszak — kihasználásával érhetik el, valamint ésszerű munkaerő- és gépátcsoportosítással, a dolgozókról való sokoldalú gondoskodással. így majd az eddigieknél kevesebb szövetkezet zárja mérleghiánnyal az évet. Mert, ügye, nagyon jóleső érzés nyugodt lelkiismerettel a tagság elé állni, jó eredményekről számot adni...?! N. Kovács István ugyanis a talajt rögössé tesszük, és kiszárítjuk — fogalmazott tömören, de nagy szakértelemmel a traktoros. A nyári talajmunkák minőségével általában elégedettek lehetünk, bár sok rossz minőségű, rögös szántást is találni. A nagy teljesítményű traktorok munkába állításával a minőség több gazdaságban elmarad, mert a nagy traktorokhoz nincs elegendő megfelelő eke és tárcsa. A tarlóhántás szakmai, elvi kérdés, s az a szakember, aki figyelemmel kíséri a talajállapot-változást — a jól elvégzett tarlóhántás után —, nem hiszem, hogy bizonytalankodna, vagy további bizonyítást várna. MÄSODVETÉS Régi hagyomány, hogy a főnövények betakarítása után másodvetésű csupán a statisztika kedvéért vessenek másodnövényt. Az viszont feltétlenül szükséges lett volna, hogy ahol csak lehetséges adjon két termést a föld. Természetesen akadnak olyan gazdaságaink is, ahol a másodvetés lehetőségeit az idén is kihasználták. A nemesócsai (Zemianská Olöa) szövetkezetben Pécsi Ferenc növénytermesztési ágazatvezető elmendotta, hogy a másodvetésű silókukoricát — csalamádét — részesítették előnyben, de kölest is vetettek. Azért választották a kukoricát, mert a fejlődéséhez, növekedéséhez szükséges éghajlati tényezők augusztusban és szeptemberben megfelelőek és az ilyen kései tarlóvetésben a legnagyobb zöldtömeget adja. A hegyétei (Kutníky) szövetkezetben Gódány Vendel növénytermesztési ágazatvezető tájékoztatása szerint a repce betakarítása után felszabadult területet azonnal másodvetósre hasznosították. A másodvetést egyébként ebben a gazdaságban is a tö-i megtakarmány-bázis növelésének hatékony eszközeként tartják számon« A köbölkúti (Gbelce) szövetkezetben — mivel öntözési lehetőségük nincs — másodvetésnél a jobb vízgadálkodású talajokat részesítették előnyben. Rozsnyó László agrármérnök elmondotta, hogy a száztíz hektáron elvetett csalamádé szépen fejlődik, s gazdaságukban nagyon bevált a sztidáni fűből és a cukorcirokból nemesített hyso. Ezt a cukorban és fehérjékben gazdag takarmányt az őszi keverékek után vetették el, s jelenleg már a második kaszálására készülnek. ■ír ☆. -ír Néhány cukorrépatáblán — a tőhiányos helyeken — újjvastagságú gyomok burjánzanak. Nem hatott a vegyszer ... Hallani gyakran a mentegetőzést. Az agrárszakma nagyjai azt tanították, és a gyakorlatba is átvitték, hogy a jó minőségű nyári talajmunka a talajélet elősegítője, a nedvesség tartalékolója és a gyomok irtója. A gyakorlati példák igazolják, hogy az élenjáró gazdaságok ehhez igazodnak. CSIBA LÁSZLÓ A speciális növénytermesztés és a vadászat az ésszerű táplálkozás fnntns tényezőié Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX ’80 Országos Mezőgazdasági Kiállítást 1980. augusztus 23-töl szeptember Mg
