Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-16 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1980. augusztus 18. A sport és az olimpiai eszme diadala Mg oszkvában befejeződtek a XXII. Nyári Olimpiai Játékok. A világ Ifjúságának e nagyszabású ünnepe bevonult a nemzetközi sport, s egy­szersmind a nemzetközi politika tör­ténetébe. Igen.., Az Olimpiái játékok sport- és politikai eseményt jelentet­tek egyszerre. Nemcsak az dőlt el, hogy a sportolók milyen teljesítmé­nyeket érnek el az egyes sportágak-1 ban, hanem az is, hogy gyengül-e vagy erősödik a békés egymás mellett élés politikája, erősíti-e baráti kap­csolatait az ifjú nemzedék, felül ke­rekednek-e az újkori olimpiai mozga­lom humánus eszméi és nem utolsó sorban, megvalósulnak-e az európai biztonsági és együttműködési értekez­let záróokmányának ajánlásai. A béke és a sport iránt lelkesedők­­kel zsúfolásig telt moszkvai Lenin­­stadionban kialudt az olimpiai láng, s végérvényesen beigazolódott a Car­ter által kezdeményezett bojkott csődje. i—: Most már mindenki előtt világos, hogy az olimpiai bojkott kudarcot vallott. Az amerikai és a brit kor­mány próbálta megszervezni, azonban a jóakaratú emberek erősebbnek bi­zonyultak. Említésre méltó az is, hogy a moszkvai játékokra a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet ötödik év­fordulójának előestéjén került sor ;—i jelentette ki a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában Michael O'Rior­­dan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára. r—i Azért jöttünk Moszkvába, hogy részt vegyünk a legnagyobb sport­­eseményen, hogy küzdjünk az olim­piai érmekért. Az elhelyezéstől a szervezésig mindennel módfelett elé­gedett vagyok, í— nyilatkozta a TASZSZ hírügynökségének Mike Sweny, a brit evezősök vezetője. Moszkvában a béke és az olimpiai eszme szellemében valamennyi föld­rész sportolói becsülettel versengtek, s a résztvevők száma pedig nagyobb volt, mint négy évvel ezelőtt Mont­realban. Az olimpiai faluban öt világ­rész ifjúsága vegyült el békés, öröm­teli együttlétben, bizonyítva a barát­ságot és a megértést jelképező olim­piai eszme erejét. A nagyszámú ázsiai és afrikai or­szág sportolóinak jelenléte és sikere újra igazolta, hogy ezekben az orszá­gokban s——i az imperializmus gyarmati uralmát lerázva — kedvező feltétele­ket teremtenek a tömegsport fejlesz­tésére. Az indiai gyeplabdázók Ázsiá­nak szereztek aranyat, az etiópiai fu­tók és a zimbabwei női gyeplabdázók Afrikának, a brazil vitorlázók Ameri­kának, az ausztrál úszók pedig a v.zöld kontinensnek“. Az európai spor­tolók ; főleg a szocialista államok sportolóinak — „éremtermése“ pedig hosszú felsorolást igényelne. Az Egyesült Államok, Japán, Kana­da és az NSZK sportolóinak távolma­radása i bár több sportágban ko­moly esélyük lett volna a győzelemre i— semmit sem von le a moszkvai olimpia értékéből. Ezen az olimpián ugyanis több világ — és olimpiai csúcs született, mint Montrealban. A küzdőtér mellett a lelátókon is a re­kordok sorozatát jegyezhettük fel. Moszkvában közel öt millió nézője volt a különböző sporteseményeknek, s ezt a nézőcsúcsot, a következő évti­zedekben nyilván nem döntik meg egykönnyen. A nyomás, a fenyegetés és a rágal­mak ellenére a moszkvai olimpia aranybetükkel íródott be az újkori olimpiák történetébe. A színvonalas versenyek, a gigászi küzdelmek, a rekordeső, az öröm és a csalódás pil­­latai után' a záróünnepélyen az egy­másba karoló, legkülönbözőbb nemze­tiségű és színű sportolók vidám „sza­bálytalan“ menete is jelképezte azt, hogy az olimpia fontos szerepet tölt be a népek kölcsönös megértésében s újra igazolta a Coubertíni szózat igazát: „A megkülönböztetés nélküli békés együttlét és sportversengés olyan eszme, amely nemcsak nap­jaink, hanem minden bizonnyal a jö­vő vezető eszménye is lesz mind a sportban, mind a népek, a fiatalok életének egyéb területén is“. A RENDEZŐK IS ARANYÉRMÉT Érdemeltek Sportvezetők, aktivisták, egykori olimpiai bajnokok és versenyzők nyi­latkoztak a moszkvai olimpiai játékok szervezéséről és lebonyolításáról. Harry Anderson, az 1984. évi Los An­­geles-i nyári olimí>ia szervezői nevé­ben kénytelen volt elismerni a moszk­vai olimpia átütő sikerét. Joao Havelenge, a FIFA brazil el­nöke kijelentette: „Az elmúlt években 127 országban jártam, de sehol sem láttam olyan kiváló sportlétesítmé­nyeket, nem tapasztaltam a sport olyan szeretetét, mint Moszkvában“. — Carter olimpiai bojkottja csütör­tököt mondott, és bumerángként ütött vissza az amerikai elnökre nyilat­kozta az Izraeli Olimpiai Bizottság elnöke. ■ Ilona Richter (NDK), a montreali olimpia bajnoka: „Az evezősök tech­nikai kiszolgálása úgyszólván fantasz­tikus volt. Jól éreztük itt magunkat“. ■ Papp László, az ökölvívás három­szoros olimpiai bajnoka: „Hatodszor vagyok jelen az olimpián. Amit Moszk­vában tapasztaltam, az felülmúlt min­den várakozást. A sportolókról kivá­lóan gondoskodtak, a versenyszínhe­lyek kiválóak voltak“. ■ Mario Piny brazil sportorvos: „Meg kell mondanom, hogy egyetlen versenyen sem — pedig már az ötö­dik olimpián veszek részt ■— talál­koztam ilyen nagyszerűen szervezett egészségügyi szolgálattal“. ■ David Veiler Jamaica olimpiai bronzérmese“ „Ezen a kerékpárpályán fantasztikus sebességet lehetett elér­ni. Kitűnően tervezték és építették meg. Az olimpiai falu berendezései csodálatosak, a szobák kényelmesek, a koszt ízletes volt. ■ Tassos Verghitsis, a Nemzetközi Sportsajtó Szövetség amerikai képvi­selője: „A moszkvai olimpiai játékok összes létesítményét láttam. Csak annyit mondhatok, hogy valamennyi csodás alkotmány. Nagyon sajnálom, hogy az amerikai versenyzők nem le­hettek itt. Azt gondoltam, hogy a fo­gadtatásom hűvös lesz, mert az Egye­sült Államok útlevelével érkeztem. Valóságban az ellenkezőjét tapasztal­tam ... Az Egyesült Államok sportolói hatalmas lehetőséget hagytak ki tudá­suk bizonyítására“. ■ Peter Svijders, a holland csel­gáncsválogatott edzője: „1964-ben To­kióban versenyzőként jártam, Mont­­reálban is ott voltam. Mindkét olim­piai város elmaradt Moszkva mögött. Leginkább a rendkívül barátságos" hangulat volt szembeötlő és termé­szetesen az a fogadtatás, amellyel a főváros várta a világ sportolóit és edzőit. Különösen örülök annak, hogy a holland nemzeti olimpiai bizottság a kormány álláspontja ellenére úgy döntött, hogy versenyzőit elküldi Moszkvába“. Amikor a Lenin-stadion hatalmas eredményjelző tábláján a búcsú pilla­natában megjelent a felirat: „Talál­kozunk a XXIII. Nyári Olimpián", egyöntetű volt a vélemény, hogy Moszkva a rendezésért is külön aranyérmet érdemel. A VASAKARAT DIADALA Hazánkban a sportok királynőjének hódolói valóban elégedettek lehetnek, mert Jarmila Kratochvílová az olim­piai ezüstérem megszerzése mellett 'ШШ 49,48 másodperces idejével a világ­­ranglista harmadik helyére került eb­ben a versenyszámban. A huszonkilenc éves Eáslavl atléta aránylag későn került a hazai atléti­ka élvonalába, s emellett gyakran bajlódott sérülésekkel is. Jarmilának azonban van egy nagy­szerű tulajdonsága: Rendkívül szor­galmas és vasakaratú. Szilárdan ha­ladt célja felé, nem vette figyelembe a gyakori akadályokat. — Többször feltettem magamnak a kérdést, hogy nem viszem-e túlzásba a vele szemben támasztott igénye­ket? Vajon kamatozik-e a kemény felkészülés? Hiszen szilveszterkor és újévkor is kemény edzést tartottunk. Mindezt Jarmila zokszó nélkül fogad­ta. A Rošický emlékversenyen Jarmila megfázott, s közvetlenül a moszkvai út előtt hőemelkedése volt. Így újra és újra visszatértek a prágai Európa­­bajnokság kellemetlen emlékei — mondta az edzője. Egészen más valamit érzett Kra­tochvílová, amikor befutott a célba. Egyszerre minden olyannak tűnt, mint az álom. A fáradtság örömmél vegyült. A csapattársak biztatása so­kat segített nekem t— mondotta a vasakaratú atlétanő. TOVÁBBI CSOCSRA TOR Egyetlen napon, néhány óra alatt ötször javított világcsúcsot Jurík Var­danyan a középsúlyú szovjet váloga­tott súlyemelő. — A négyszázkilős összetettről és az olimpiai aranyról évek óta álmo­dozom, de most úgy érzem, hogy egy súlycsoporttal följebb még nagyobb eredményekre leszek képes . mon­dotta. Véleménye megalapozott,, hiszen a félnehézsúlyú lökés világcsúcsát is megjavította az idén. Az örmény fiú Leninakanban él, s az aranyérmet húgának Voszkinak ajánlotta fel, aki az olimpiai siker napján ünnepelte 19. életévét, s aki­nek a neve örményül aranyat jelent. Vardanyan az olimpia után újabb csúcsra tör. Edzőjével és édesapjával szeretné megmászni a négyezer mé­ter magas Aragac hegy csúcsát. Aztán .— jöhet a félnehézsúlyl ARANY ÉS BOCSÜ Láttuk vékony dongájú fiúként, szertelen kamaszként, nehezen irá­nyítható tizenévesként. Aztán megis­mertük komoly, összpontosítástól fe­szült vonású arcát, .amikor a szerhez tóttá a gerelyhajítást fő számánaki Felkészítésében edzője Manis Grivi a sokoldalú edzésmunkát helyezte elő­térbe. Első hazai sikerét tavaly érte el, 86,04 méterrel szovjet rangelső lett. Az NDK-bell Wolfgang Hanisch, a döntő egyik legtapasztaltabb résztve­vője így nyilatkozott róla: — Csak gratulálni tudok a szovjet edzőknek, hogy ilyen tehetséget ne­veltek fel. Véleményem szerint, gye­rekjáték lesz Kulának, hogy rövide­sen elérje a kilencvenöt métert. „BRAVO TADE* Az atlétikai döntők egyik legizgal­­masab versenyét a rúdugrás hozta. lép, magnéziától fehér, keményre ed­zett tenyereit rátapasztja a kápás ló bőrrel bevont testére. Magyar Zoltán, a szinte idegek nél­külinek látszó fiatalember a lužniki sportpalota tornaversenyén is hibátla­nul csinálta végig utánozhatatlan gya­korlatát a lovon. A lólengés olimpiai bajnoka testnevelési főiskolát végzett, csaknem két évtizede tornászik, s na­pi 5—6 órás edzéssel készült az olim­piára. A „magyar vándor“ és a „szökkenő vándor“ utánozhatatlan művésze pá­lyafutása során három világ- és Euró­­pa-bajnoki címet és két olimpiai első­séget szerzett. A nagyszerű tornász és a kivételes akaraterővel rendelke­ző sportember a moszkvai plimpián nyert aranyéremmel búcsúzik az aktív sportolástól. A LEGFIATALABB GYŐZÖTT Férfi gerelyhajításban a mezőny legfiatalabb tagja a huszonegy éves Dainis Kula győzött. Az új olimpiai bajnok, aki egyébként csak az utolsó Nem hiába kért magának külön szé­ket, s ült az ugródomb mellé Adriaan Paulen, az IAAF holland , elnöke. Az esések közül az újdonsült világcsúcs­tartó Houvion verte elsőként az 545-öt. A győzelemre pályázók közül a francia ex-viíágcsúcstartó Vigneron búcsúzott elsőként. A lengyelek ta­pasztalt rúdugrója Kozakiewicz a 565-ön elsőként jutott túl, s valóságos örömtáncot járt a nézők vastapsára. Kozakiewicz' az 570-es magassággal is elsőre megbirkózott. Már győztes­nek látszott,- de még a szovjet Volkov is versenyben volt. A lengyel rúdug­ró az 575-öt is elsőre vitte, a szovjet fiú viszont lábával verte a lécet, s már gratulált is Tadeusz győzelmé­hez, a lengyel sportolók első moszk­vai aranyérméhez. Zúgott a „Bravó Tade“ bíztatás, s következett az 578-as világcsúcsjavítás. Tade második kí­sérlete sikerült, s a lengyel rúdugró maratoni csata után világrekorder­ként állhatott fel a győzelmi dobogó legfelső fokára. HAT KUBAI ARANYEREM Az olimpiák legnagyobb érdeklő­­dést kiváltó eseményeinek egyike az ökölvívó döntő. Így 1 volt ez most Moszkvában is, annál is inkább, mert óriási párhacot várt a közönség a döntőben nyolc versenyzőt felvonulta­tó kubai, és a hét versenyzőt adó szovjet együttes tagjai között. Már jóval kezdés előtt hosszú tö­­mött sorokban érkeztek az emberek, érdekes volt elvegyülni köztük. Rettenetes hangorkánban kezdődött a kétszeres olimpiai bajnok, a kubai Stevenson és a szovjet Zajev mérkő­zése. Az volt a kérdés, hogy Steven­son harmadszor is olimpiai bajnok lesz-e, be tudja-e „állítani“ Papp László mindeddig páratlan rekordját, vagy azoknak lesz igazuk, akik han­goztatták: Nagyon felkészítették Zaje­vet Stevenson ellen. A kubai méltó befejezést adott á küzdelmeknek. Tapogatódzó első me­net után a másodikban már akciódú­­sabb volt és a végén egyértelműen megverte Zajevet, aki ugyan néhány ütést bevitt Stevensonnak. í— Nagyon tisztelem Papp Lászlót, és örülök, hogy éppen én léptem el­sőként a nyomdokába. Megdolgoztam érte, mert nagyon akartam a sikert — mondotta a hatodik aranyérmes kubai ökölvívó. — Három olimpiai győzelemmel el­­menne-e profinak? — Nem! Nagyon jól érzem magam Kubában... FELEDHETETLEN ÖNFELEDTEK ’ Az olimpia a tisztességes, józanul gondolkozó embert nem mások lené­zésére, lebecsülésére, hanem tisztele­tére tanítja. Az igazi sportbarátok az egész világon úgy gondolkoznak, aho­gyan hazánkban is: Az öröm lényege nem az, hogy másokat sikerült meg­fosztani az örömtől, hanem az, hogy nekünk van okunk az örömre. Nekünk, mert a mi lányunk vagy fiunk örül. Például úgy, ahogy labda­rúgóink örültek önfeledten a kivívott győzelemnek. Vagy ahogy azt az NDK-ás úszólányok szokták. Többnyi­re rezzenéstelen arccal, mert szá­mukra : mintegy nemzeti sajátos­ságként — az ünnepélyes eredmény­­hirdetés egy kifogástalan felkészülési program pontos, előre megtervezett befejezésének számít. Nagy öröm volt, hogy tizenöt napon keresztül örülhettünk. Örömöt jelen­tett az is, ha láttuk miként örülnek más nemzetek lányai és fiai. így olimpia az olimpia. És ilyennek kell maradnia. Azért szeretnénk, ha Badon-Baden­­ban majd megnéznék az olimpiai kongresszus küldöttei, hogyan fogad­ta Bugár Imre, a Csallóközből indult fiatalember az ezüstérmet a dobókör­ben és a dobogón. Hogy megerősöd­jék a hitük és elhatározásuk: Jó ügyet védelmeznek, amit meg kell és meg is lehet védeni! összeállította: CSIBA LÄSZLO AZ OLIMPIA SIKERTÄBLÄZATA válogató után került be a szovjet olimpiai csapatba, gyermekkora óta sportol. Hidegvérűségére jellemző, hogy az elődöntőben, két érvénytelen kísérlet után képes volt harmadik dobásával, amelytől döntőbe jutása függött, az egész mezőnyt túlhajítani. A kitűnő fizikai adottságokkal rendelkező spor­toló iskolás éveiben ígéretes tízpróbá­­zónak indult, s csak később válasz-A E в IV. V. VI. Pontok 1. Szovjetunió 80 69 46 26 20 17 1219,5 2. NDK 47 37 42 33 21 12 827,5 3. Bulgária 8 16 17 9 12 11 265,— 4. Lengyelország 3 14 15 16 14 17 241,— 5. Magyarország 7 10 15 13 11 10 228,— 8. Románia 6 6 13 16 11 13 202,5 7. Nagy-Britannia 5 7 9 8 4 11 .148,— 8. Kííba 8 7 5 4 6 9 142,5 9. Csehszlovákia 2 3 9 13 10 14 136,— 19. Olaszország 8 3 4 3 10 5 121,-11. Franciaország 6 5 3 5 7 3 110,5 12. Svédország 3 3 6 10 5 6 106,— 13. Ausztria 2 2 5 2 8 5 71,— 14. Jugoszlávia 2 3 4 5 3 5 70,5 15. Finnország 3 1 4 2 6 7 67,— 16. Spanyolország 1 3 2 4 5 3 55,-17. Brazília 2 0 2 8 4 1 40,— 18. Hollandia 0 1 2 2 5 7 35,5 19. Dánia 2 1 2 1 2 1 35,— 28. KNDK 0 3 2 1 3 0 31,5 21. Ausztria 1 2 1 1 3 1 31,— 22. Mongólia 0 2 2 0 3 2 25,5 23. Etiópia 2 0 2 I 0 0 25,— 24. Mexikó 0 1 3 1 0 5 25,—i 25. Svájc 2 0 0 0 2 4 22,— 26. Görögország 1 0 2 0 1 0 16,5 27. India 1 0 0 2 1 1 16,— 28. Belgium 1 0 0 0 3 2 15,— 29. Jamaika 0 0 3 0 0 1 13,— 30. Írország 0 1 1 1 0 0 11,5 31. Tanzánia 0 2 0 0 0 1 11,— 32. Zimbabwe 1 0 0 n 0 0 7,— 33. Uganda 0 1 0 0 0 0 5,— 34. Venezuela 0 1 0 0 0 0 5,— 35. Libanon 0 0 1 0 0 0 4,— 36. Guayana 0 0 1 0 0 0 3,5 37. Guatemala 0 0 0 1 0 0 3,— 38. Trinidad 0 0 0 0 0 2 2,— 39. Kongó 0 0 0 0 0 1 1,— 40. Peru 0 0 0 0 0 1 1,— 41. Senegal 0 0 0 0 0 1 1,­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom