Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-05 / 27. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1980. JÚLIUS 5. * 27. szám. * XXXI. évfolyam * Ara 1,— Kčs GAZDAG £ok egybehangzó vélemény szerint az idén gabonából rekordtermés várható. 8z nagyon is jól jönne! Nem csak azért, mert a mezőgazdasági üzemek sokaságának megjavulna a hatodik ötéves tervidőszak alatt eléggé kedvezőtlenül alakuló gabonatermelési mérlege és talán az idei tervhez viszonyítva növekedne jövedelme is, azért is, mert a gabonabehozatalunk szükségszerű korlátozása miatt szinte teljes mértékben a hazai termésből kell fedeznünk gabonaszükségletünket. Az aratási, illetve a gabona betakarításával járó oktalan veszteségek soha nem voltak kívánatosak. Most azonban, amikor népgazdaságunknak minden szem gabona létfontosságó jelentőséggel bir, hatványozottan érvényes az az álláspont, hogy a megtermett gabona elszórása és gondatlan kezelése, vagyis a betakarítási veszteségek oktalan növelése megbocsájthatatlan vétek magunkkal, a társadalommal szemben. A betakarítási veszteségek mennyiségének alakulása sok mindennel összefügg. A tapasztalatok azonban arra engednek következtetni, hogy a betakarítási veszteségek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása a munkaszervezésnek és az azzal párosuló ellenőrzésnek a függvénye. Ahol munkaszervezésből jelesre vizsgáznak, ott kedvező feltételeket teremtenek az aratási munkákban részt vevő dolgozók munkaaktivitásának teljes kibontakozásához, szakmai felkészültségük és felelősségteljes magatartásuk és helytállásuk bizonyításához. Ott azonban, ahol a gazdaság kormányosai az egyes munkafolyamatok megszervezését és összehangolását elmulasztják, vagyis nem teremtik meg a különböző munkákat végző csoportok, illetve kisebb vagy nagyobb munkaközösségek harmónikus együttműködésének feltételeit, ott fejetlenség lesz úrrá, tehát az egyébként példás magatartást tanásitó „sorkatonák“ gyakran ttrméstkárosítö tétlenségre kényszerülnek. Al persze igaz, hogy az aratást komplex értelemben szervezni nem gyerekjáték. Ez feltételezi a gépi és az emberi munkaerő optimális teljesítő képességének reális felmérését, a munkafolyamatokra kedvezően és kedvezőtlenül ható összes tényezők számításbavételét és többek között azt is, hogy még a legtökéletesebbnek minősített politikai-szervezési tervet se tartsuk módosíthatatlan „szentírásnak“. hanem azt a menetközben formálódó körülményekhez a lehető legrugalmasabban módosítsuk. Az aratás és az azzal párosuló további munkafolyamatok zavartalan menete és gyors befejezess csak úgy biztosítható, ha a gazdaságvezetők — a rendelkezésükre álló lehetőségek határain belül — megteremtik az egyes munkafolyamatok közötti összhangot; ha figyelmük, szervező és ellenőrző munkájuk nem csak az aratásra, hanem a termény szárítására, tisztítására, szállítására, a szalma letakarítására és kazlazására, a tarlóhántásra is kiterjed; s ha a helyzet úgy kívánja az erők rugalmas átcsoportosításától sem riadnak vissza. Az persze kétségtelen, hogy a legnagyobb figyelmet a kombájnok teljesítőképessége maximális kihasználásának kell szentelni és egyben annak, hogy a szemveszteség a lehető legminimálisabb legyen. A kombájnok teljesítménye azonban sok mindentől függ. Például, ha a gabonának a kombájnoktól való elszállítása nincs összhangban a kombájnok teljesítményével, úgy előfordulhat az a sajnálatos helyzet is, hogy a nagyteljesítményű gépek — naponta esetleg több órán keresztül is — zümmögő motorral, de tétlenül vesztegelnek. A kombájnok teljesítményének csökkenését előidézheti persze az is, ha a kicsépelt gabona tisztítása és szükségszerű »zárítása nincs azsúrban az aratás ütemével. Közismert jelenségek ezek és a gazdaságvezetőknek sok bosszúságot okoznak. De az egyes munkafolyamatok jó szervezésével elkerülhetők. Az idén azonban, mivel feltételezhető, hogy a múlt évekhez viszonyítva gyorsabban megtelnek a kombájnok tartályai vagy a kombájnokat kísérő szállítójárművek, ezeknek a kérdéseknek nagyobbb jelentőséget kell tulajdonítani. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol már több évben előfordult, hogy az egyes munkafolyamatok közötti összhang hiányában — úgynevezett helyszűke miatt — le kellett állítani a kombájnokat. ©ok minden múlik tehát a szervezésen. ® Azzal lehet megteremteni a szocialista verseny kibontakozásának feltételeit is. Ha a munkaszervezésben kisebb vagy nagyobb méretű anarchiához vezető fogyatékosságok vannak, akkor korlátozódnak a versengés lehetőségei is és a meghirdetett szocialista verseny zsákutcába fut. A tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy gyakran a legprecízebb munkaszervezés kudarcba fullad, ha a gazdaságok vezető dől-AIATAST gozói számításon kívül hagyják az embereket, vagyis a termelés legföhbb tényezőit. Ez a veszély annak ellenére fennáll, hogy a mezőgazdasági dolgozók abszolút többsége szívügyének, erkölcsi kötelességének tartja a munka- és termelési folyamatok színvonalának emelését. Ott azonban még nem tartunk és nem tartanak egyetlen mezőgazdasági üzemben sem, hogy az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése nélkül szembetűnő eredményekhez vezető munkára a dolgozókat — csupán szép szavakkal — meg tudnák győzni. Az azonban még hellyel-közzel tapasztalható, hogy a jutalmazás szocialista elvének mellőzése, az egyenlósdi alkalmazása, a dolgozók munkakedvének, kezdeményező készségének csökkenéséhez vezet. Ez a tényállás — amely egyébként egyáltalán nem minősíthető veszélyesnek — arra figyelmeztetni, hogy a munkaszervezésnek mindenkor — a mezőgazdasági csúcsmunkák idején pedig szinte megkülönböztetett módon — párosulnia kell az anyagi érdekeltség szocialista elvének következetes érvényesítésével. S ha azt akarjuk, hogy az aratási munkák politikai-szervezési tervében feltételezett összhang ne boruljon fel, vagyis hogy az aratási munkák folyamán létrejöjjön és állandósuljon a különböző munkát végző dolgozók harmonikus együttműködése; hogy egyetlen ember és egyetlen munkacsoport se váljon mások aktivitásának fékezőjévé, akkor a versenyszellemet serkentő anyagi ösztönzést — a munkafolyamatok sajátos jellegéből kiindulva —- az aratási munkák komplexumának minden területén — a kombájnotoknál, a gabonaszállítóknál, a gabona tisztítását és szárítását végző dolgozóknál és a szalma letakarftóknál és kazlazóknál is hasonló szellemben és a lehető leglelkiiameretesebben kell alkalmazni. JL z emberről való sokrétű gondoskodás, a ** munka- és az életkörnyezet javítása soha nem bizonyult felesleges fáradozásnak és befektetésnek. Sőt még az is tapasztalható, hogy csupán a költségmentes figyelmesség is kedvező hatással van nagyon gyakran az emberek magatartására, aktivitásuk fokozására. Ezért az emberről való gondoskodásról az aratás idején sem szabad megfeledkezni. Ahol arra lehetőség nyílik helyénvaló lesz javítani a munkafeltételeket és gondoskodni kell nemcsak a vendégmunkások megfelelő ellátásáról, hanem a gazdaság saját dolgozóit is — a lehetőségek határain belül — mentesíteni kell az élelmiszerek és tldítő italok beszerzésével járó gondoktól. Ennek a gondoskodásnak az előnyössége főleg akkor domborodik ki, ha az ebédre járással kapcsolatos mnnkaidő kiesést és az üzemanyag felesleges fogyasztását megakadályozza. Az idei aratásnak. Illetve a gabona forgalmazásával kapcsolatos intézkedéseknek elő kellene segítenie a kenyér és a további pékipari termékek minőségi színvonalának növekedését. Erre ugyan a múlt években is történtek kísérletek, de az anyagi érdekeltség elvének mellőzése oda vezetett, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége a nagyobb sikértartalmú búzát a takarmánybúzával együtt — gyakran a szó legszorosabb értelmében vett — kevert állapotban értékesítette és szállította a terményfetvásárló vállalatnak. A legújabb intézkedések szerint, az idei búzatermés felvásárlása differenciált áron történik.. Magasabb lesz a nagy sikértartalmú, vagyis az élelmezési célokra felvásárolt búza ára. Tehát megéri a mezőgazdasági üzemeknek elkülünltve kezelni és forgalmazni. Д z aratási munkák dandárjában még sok ** más munka, illetve halasztást nem tűrő feladat akad. Közismertek ezek a feladatok, tehát szükségtelen azokat felsorolni. Ezért csupán annak hangsúlyozására szorítkozok, hogy a másodnövények, illetve a tarlókeverékek időbeni elvetéséről a jó gazdának nem szabad megfeledkeznie, még akkor sem, ha az időjárási viszonyok előzetes ismeretének hiányában ez bizonyos rizikóval, esetleg felesleges munkaráfordítással jár. A takarmánybézis gyarapításának egyik lehetősége ez is lehat, s a lehetőség ki nem használása vétek. Tény, hogy a közeli napokban és hetekben nagy munkatorlódásra számíthatunk. S mint azt a tapasztalatok igazolják a bajok főleg azokban a gazdaságokban jelentkeznek, ahol elmulasztották, elodázták az aratás megkezdése előtt esedékes mezei munkák elvégzését. Ezért csak javasolni lehet mindenkinek, elsősorban is a késlekedőknek, hogy tegyenek mielőbb pontot az aratás zavartalanságát veszélyeztető mezei munkák után. Szorgalmazzák az aránylag sok gépi és emberi munkaerőt igénylő és lekötő lucerna második kaszálata betakarításának és az időszaki növényápolási munkák mielőbbi befejezését. : Шшяг, Ш. í Politikai életünk vezető személyiségei a díszemelvényen. ERŐ, ICTIli, SlÉFSÉG A* ország legnagyobb stadionjában, a Csehszlovák Spartakiádon 158 ezer gyakorlatozó lépett fel, s mutatta be szebbnél szebb, szemet gyönyörködtető számait. Pártunk célszerű tömegsport-politikájának megszületett nagyszerű eredménye, amelyet amellett, hogy felejthetetlen élményt nyújtott a nézőknek, igazolta népünk egységét, rátermettségét és sokakban megerősítette a sportolás fontosságába vetett hitet. A kimagasló sportesemény díszfelvonulásán részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége Gustáv Húsúkkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel az élen. A felvonuló sportolókat a főváros lakosságának ezrei köszöntötték; zászlók, jelszavak, transzparensek sokasága fejezte ki az emberek egyetértését a CSKP politikájával, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szilárd barátságunkat, amely a béke ügyét szolgálja. Ezt fejezte ki a rendezvény jelszava Is „Az 1380-as évi Csehszlovák Sparta kiád a barátság és a béke ünnepe". Az élen haladó prágai küldöttség után Bratislava kiváló sportolói meneteltek. A munkásmozgalom forradalmi sporthagyományait fejezte ki a közép-csehországi kerület küldöttsége. MajtJ a dél-csehországi kerület sportolói következtek „A szocialista jelen aktív építői“ feliratú transzparens alatt. Ezután következett a Honvédelmi Szövetség tagjainak csaknem nyolcezer, főre tehető csoportja. Őket követték a többi kerület tornászai és vezetői. A sokszínű felvonulás meggyőzően bizonyította, hogy a spartakiád az egész ország, s minden ember szívügyévé vált. A résztvevők kifejezték köszönetüket mindazoknak, akik érdemeket szereztek abban, hogy az országos spartakiád soká emlékezetes marad. A strehoví stadion díszpáholyában a bemutató mindkét napján magasrangú politikai és közéleti személyiségek foglaltak helyet a lelátókon, s tekintették meg a tornászok bemutatóit. A hatalmas stadion zsúfolásig megtelt, és szombaton pontosan 15.00 órakor dlszlövések vezették be a nagyszabású eseményt, majd a spartakiád indulója, s ezt követően a csehszlovák himnusz hangjainak kíséretében vonták fel a vörös és a csehszlovák zászlókat. Rövid ünnepi beszédet Antonín Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságának elnöke mondott, aki üdvözölte a párt- és kormány küldöttségét, a spartakiád résztvevőit, valamint a vendégeket. Beszédében hangsúlyozta: — A Csehszlovák Spartakiád csoportos fellépései nemcsak az egészség, szépség és erő manifesztációja, hanem szocialista hazánk iránti szeretet és hűség kifejezője. A spartakiád rendkívül szép és nagyszerű élményt jelentő eseményét az oktatók, tanítók és szervezők ezreinek közreműködése, a CSKP, az állami szervek, az iskolák és tömegszervezetek támogatása, közreműködése nélkül bizony nem tudtuk volna lebonyolítani. A megnyitó beszédet követően a legkisebbek, az óvodások bemutatója következett. Ezt követően a serdülő fiúk 6912-es kis hadserege vonult be, és akrobatikus számaikkal gyönyörködtették a több mint két* százezres nézőközönséget. Az* után a fehér blúzba, fehérpety» tyes zöld szoknyába öltözött Iá" nyok varázsoltak virágszőnye" get a strahovi stadionba. Gya" korlátúk fö célja a szép és he" Íves testtartás, a rátermettség és a mozdulatok kultúrájának bemutatója volt. A remek eseménysorozat az ipart tanulók fellépésével folytatódott. A bor" dó mezes lányok és a hófehér" be öltözött fiúk kifejezésre jut« tatták, hogy milyen egészsége" sen fejlődik Csehszlovákia szó« cialista társadalma. A gyekor" lat a kommunista nevelés cél" szerűségét, a fiatalok kitárté" sát, erejét, fegyelmezettségét tanúsította. A katonák gyakorlata rend" kívül nehéz, igényes volt és nagy pontosságot, összpontosí" tást követelt, amely számtalan akrobatikus elemmel tarkítva, a felszabadulás adta örömet sugározta. Vasárnap, a beírni" tató második napján szpmet gyönyörködtető volt a gyerme" kék és a szülők bemutatója. A Honvédelmi Szövetség gyakorlatozó! is remekeltek, nem is szólva a főiskolásokról és az idősebb diákok gyakorlatairól« A férfiak és a nők gyakorlatai, amelyen főleg fizikai munká< sok voltak, szintén felejthetet" len élményt nyújtott. Talán így lehetne egy nagy csokorba szedni a látottakat! Szeressük az életet, szeressük az embert, békét akarunkl Le« zárult egy nagyszabású sport« esemény, amely pártunk XV« kongresszusának szellemében valósult meg, s igazolta népünk egységét, hazaszeretetét és a tömegsport iránt való vonzal" mát. PATHÖ KAROLT A fiatalok látványos szánta á spartakiád-bamutatőn. jCSTK felvételei],