Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-16 / 7. szám

4: SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február 16. A KIVÄLÖ EREDMÉNYEK LEGFŐBB ZÄLOGft: A gondos, előrelátó káderpolitika A riportútjaink során mód, lehető­ség nyílik egy-egy szövetkezet, vagy más mezőgazdasági tizem termelési, üzemszervezési, gazdaságirányítási problémáinak, tapasztalatainak a meg­ismerésére. A látottak, hallottak is­mereteinket gyarapítják. De ezek alapján nemcsak az eredményekre, a hibákra, fogyatékosságokra is felfi­gyelünk, s keressük-kutatjuk ezek okait. Mint a tapasztalataink bizonyítják, nemegyszer a hibák legfőbb oka a könnyelműség, a kötelességmulasztás, a problémák megoldásának halogatá­sa, elodázása, a nehézségek előli ki­térés, a személyi és közösségi felelős­ségérzet hiánya, a tervfegyplem fel­rúgása, a hozzá nem értés, továbbá a távlatnélküliség táplálta ferde gon­dolkodásmód.., stb. A felsoroltak bármelyikét is vesz* szűk, mindahány az eredményes gaz­dálkodás, a jó gazdaságvezetés féke­­zője. Ha például ezek közül a terv semmibevevése, a távlatnélküliség ver gyökeret a felelős tisztségviselők, szakemberek, vezetők agyában, gon­dolkodásmódjában, ez mindenekelőtt politikai szűklátókörűségre, rossz sze­mélyzeti és káderpolitikára vall. S ez az, amiről az utóbbi években talán a legkevesebb szó esik nyilvá­nos fórumokon. Holott a mezőgazda­­sági üzemek személyzeti és káderpo­litikája nem lehet sokadrangú kér­dés. Miért nem lehet az? Azért, mert hiszen az egész munkaerőgazdálko­dásunkat nagyon érzékenyen befolyá­soló tényező. No meg aztán az ehhez kapcsolódó szakmai át- és továbbkép­zés sem bízható a véletlenre. A jó személyi és káderpolitika a fejlődés követelményeinek megfelelő munka­erő-, műszaki- és szakemberutánpőt­­lást teheti céltudatossá, fölöttébb za­vartalanná. Az eredményesebb, előre­látóbb mezőgazdasági nagyüzemi ter­melésnek is ez az egyik legfontosabb előfeltétele. Nomármost, a rendszeres újságolva­sónak feltűnhet, hogy a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járásról gyakrabban olvashat elemző cikket, riportot. Ebben nincs semmi kivetni­való! Hazánk egyik legkiválóbb, leg­példamutatóbb mezőgazdasági járása. Aki pedig esetleg kételkedne a más járásokét felülmúló kiváló eredmé­nyekben (termelési, szervező-irányító­ellenőrző, valamint szakmai-politikai nevelés), az személyesen is meggyő­ződhet róla. A legutóbb, ilyen személyes meg­győződés-féle vezérelt minket is a szóbanlevő csallóközi járásba, ahol a kiváló eredmények elérésének okait firtatva, tettük tiszteletünket a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási bizottságán és a járási mezőgaz­dasági igazgatóság személyzeti- és káderosztályán. SZERVEZETTEBBEN, HATÉKONYABBAN Mindjárt elöljáróban megállapítha­tó: a dunaszerdahelyi járásban évről évre tökéletesebb, szervezettebb és hatékonyabb a mezőgazdasági fel­nőttoktatás. Ezzel távolról sem azt hangsúlyozzuk, hogy teljesen hiba­mentes! Mert azért itt-ott még fellel­hetők kisebb fogyatékosságok. De ez már eltörpül az előző éviekhez ha­sonlítva. A jubileum A napokban hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére egyre több szocialista felajánlás születik az iparban, a mezőgazdasági üzemekben egyaránt. De a mozgalomból nem maradtak ki a nemzeti bizottságok dolgozói sem. A Vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz dolgozói hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az idén terven felül 40 tonna gabonát termesztenek, kalászosokból pedig elérik a hatvan tonna átlagho­zamot. Ezen túlmenően a tehenen­ként! tejtermelés évi átlagát száz­húsz literrel növelik. Pecsenyepulyká­ból nyolcszáz kilogrammal, tejből pe­dig ötvenezer literrel adnak el ter­ven felül. A Vágsellyei Városi Nemzeti Bizott­ság 56 kollektív és 1860 egyéni fel­ajánlással dicsekedhet. Elhatározá­suk, hogy az idén társadalmi mun­kában több mint 136 ezer órát dol­goznak le a város szépítése érdeké­ben. A vállalás összértéke meghalad­ja a hatmillió koronát. A város la­kossága többek között vállalta, hogy tízezer négyzetméternyi területen új — Mi az, ami igen jelentősen hoz­zájárult a szervezettebb, hatékonyabb felnőttoktatási rendszer kialakításá­hoz? — érdeklődtünk Boráros János­tól, az SZFSZ járási bizottsága dolgo­zójától. — Mi más lehetne, mint a hibák megismétlése elleni kérlelhetetlen, szüntelen harc, éppen a járási műve­lődéspolitikai verseny keretében. Eb­be valamennyi szövetkezet bekapcso­lódik. örvendetes tény: nagyoir sokat javult az egyes, főleg a nagy szövet­kezetek vezetőinek viszonya a dolgo­zók szakmai át- és továbbképzése rendkívüli fontossága megértésének tekintetében. Az úgynevezett járási tudásgyara­pítási verseny helyes lebonyolítását és irányítását lényegesen elősegíti az SZFSZ járási bizotsága által készített, s valamennyi szövetkezetnek megkül­dött módszertani útmutató, amely mintegy keretbe foglaja a tennivaló­kat, a határidőket, ismerteti az elő­adók, valamint mindazok nevét, akik az ellenőrzés jogát gyakorolják (a hatékonyabb ellenőrzésre hivatottak az SZFSZ járási bizottsága művelő­déspolitikai albizottságának tagjai, persze, más felelős egyéneket is meg­bíznak az ellenőrzéssel). Tartalmazza továbbá a módszertani útmutató a versenyfeltételeket és egyéb fontos szervezési intézkedéseket. Azt is, hogy a versenygyőztes 3 szövetkezet, a 3 legjobb iskolavezető és a leg­eredményesebb ellenőrzést végző 3 tag — az előbb már említet művelő­déspolitikai albizottságé! — milyen összegű anyagi elismerésben részesül. Mindenképpen előrehaladást jelent, hogy a verseny értékelésekor a tanu­lás valamennyi formáját — legyen az szakmai vagy politikai — figyelembe veszik. A KOR KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODVA Nagyon helyénvaló és dicséretre érdemes a jmi személyzeti és káder­osztálya dolgozóinak — köztük Vörös István osztályvezetőnek, valamint Cser­­nyánszky Károly előadónak — az a haladó szemléletmódja és igényessé­ge, amely részükről megnyilvánul. Ki­hangsúlyozták: — A tudományos-műszaki forrada­lom korszakában, amikor a fejlődés üteme lényegesen felgyorsult, az is­meretek áradatát csakis azok a mező­­gazdasági dolgozók képesek kellően felfogni és azt a gyakorlatban hasz­nosítani, akik arra alaposan felké­szülnek. Az is köztudott, hogy a me­zőgazdasági üzemek részére kitűzött tervfeladatok évről évre igényeseb­bek. Megvalósításuk csakis alaposan felkészült, szakmailag és politikailag egyaránt felvértezett dolgozókat kő-* vetel. Ezt a célt szolgálja a nyugat* mi időszak 128 órás szaktanfolyama a traktorosok, gépkezelők, az állat­­gondozók, a kertészeti * és szőlészeti dolgozók részére. Megnyugtató az egyes szövetkeze­tek dolgozói részéről a szaktanfolya­mok iránti nagy érdeklődés. Ez a helyzet például az ekecsi (Okoí), a dercsikai (Jurová), a vásárúti (Trho­vé Mýto), a dunaszerdahelyi DUKLA, a csilizradványi (Cil. Radvaň) CSI­­LIZKÖZ szövetkezetben és másutt. A tagok egyszerűen követelik: „Engem, miért nem soroltak be a szaktanfo­köszöntése parkot létesít, ötezer rózsabokrot, díszbokrokat és fát ültet ki. A legna­gyobb figyelmet azonban a műjégpá­lya felépítésére irányítják. E létesít­mény építését tavaly kezdték el, több mint hárommillió korona beruházás­sal. Ha minden jól megy, a műjég­pályát jövő évben átadják rendelte­tésének. A hidaskürti (Mostová) helyi nem­zeti bizottság a kötelezettségvállalá­sokat az idén főleg a hatvan férőhe­lyes óvoda építésének a befejezésére irányítja. Ennek érdekében a lakos­ság 450 ezer korona értékben ingye­nes műszakot dolgozik le az óvoda építésében, a ,„Z“-akcló keretén be­lül. Ezen túlmenően a lakosság a fa­­luszépítési és rendezési akcióban har­minchatezer órát dolgozik társadalmi munkában. A galántal járásban a szövetkezeti tagok is bekapcsolódnak a faluszépí­tésbe. Így például a sopornyai szö­vetkezet tagjai felajánlották, hogy tizenkétezer órát dolgoznak társadal­mi munkában. Krajcsovics Ferdinánd lyamra...?“ Valószínű, tisztában van­nak e tanfolyam sikeres elvégzésének erkölcsi-politikai és gazdasági jelen­tőségével. No meg azzal is, hogy a szakmailag képzett dolgozók többet képesek nyújtani a szövetkezetnek, a szocialista társadalomnak. NINCS SZAKEMBER-PROBLÉMAJUK Míg más járásokban gyakori az olyan jellegű panasz, hogy nincs ele­gendő szakképzett dolgozó, a duna­­szerdahelyiben — egy-két kisebb szö­vetkezettől eltekintve — a problémát, épp a tervszerű, a közeljövő igényei­vel is számoló munkaerő- és szakem­berutánpótlással megoldják. Szerző­dést kötnek az alapiskolából kikerülő fiatalokkal, sőt a közép-, és felsőfokú mezőgazdasági iskolán tanulmányai­kat folytatókkal. Ez a módszer jól bevált, mert a fiatalok már a tanul­mányi idejük alatt is szoros kapcso­latot tartanak fenn az illető szövet­kezettel, mezőgazdasági üzemmel; az elméleti ismereteiket gyakorlatiakkal is összekötik ily módon, ami ugyan­csak nem éppen lebecsülendő dolog. Csernyánszky elvtárs tájékoztatása szerint az 1971-es évtől számítva ösz­­szesen mintegy 540 olyan szakembert helyeztek el a járás szövetkezeteiben, aki mezőgazdasági közép-, illetve fő­iskolai képesítést szerzett. S ami a legörvendetesebb, a kihelyezett fiatal szakembereket segítik a szövetkeze­tekben, hogy azok minél hamarabb, s minél több értékes gyakorlati ta­pasztalatra tehessenek szert. Tehát, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy otthonosan érezhessék magukat. Ezt a célt szolgálja több helyütt a lakásproblémájuk mihamarabbi meg­oldása is. Az ilyen ütemű szakember­­ellátottság kielégítő, hiszen lemorzso­lódás, a szövetkezetnek hátatfordítás olyan ritka eset, mint a fehér holló. S mi a helyzet most, illetve a kö­zeljövő terve hány mezőgazdasági szakember felvételével számol? Erre a kérdésre is megnyugtató választ kaptunk. Például az 1979/80-as tanév­ben 38 egyén tanul állattenyésztési, növénytermesztési és üzemszervezési szakon a mezőgazdasági középiskolá­ban, 28 pedig mezőgazdasági főisko­lára jár. Ily módon évente mintegy 70 fővel gyarapodik a végzett és a mezőgazdasági üzemekben elhelyezett szakkáderek száma. Már a 7. ötéves tervidőszak mezőgazdasági káderszük­ségletét is felmérték, sőt kiszemelték a fejlődőképes, éles észjárású fiata­lokat, akiket majd a megfelelő idő­ben mezőgazdasági közép-, vagy fő­iskolára küldenek. Az új, 7. ötéves időszakra 226 fő-, közép- és 108 fel­sőfokú mezőgazdasági képzettségű egyén elhelyezését tűzték feladatul. Mindez azt tükrözi, hogy a duna­szerdahelyi járásban helyes, előrelá­tó, az évről évre nagyobb társadalmi elvárásokat is figyelembe vevő mező­­gazdasági káderpolitikát folytatnak, ami az országos viszonylatban is ki­emelkedő gazdasági eredmények el­érésének egyik legfőbb záloga. N. KOVÁCS ISTVÁN Jó hagyományt ápol az érsek­­újvári (Nové Zámky) Elektro­­svit nemzeti vállalat: megjutal­mazza példás törzsgárda-tag­­jait, akik 25 éven át derekasan helytálltak. Mezőgazdasági üze­meinkben is követhetnék ezt a jó példát. Fotó: (nki) Мщ Példás gondoskodás A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének szervezetei a szövetkezeti ta­gokról való komplex gondoskodás te­rületén fokozott figyelmet szentelnek az idősebb dolgozóknak is, akik ko­ruknál fogva, vagy betegség követ­keztében már nem dolgozhatnak a számukra megterhelő, igényes fizikai munkát követelő munkahelyeken, va­lamint azoknak, akik hosszúéves munkájuk után a megérdemelt pihe­nésre, nyugdíjba mentek. Tevékenysé­güket központi és járási szinten a komplex gondoskodásért felelős bi­zottságok, a földművesszövetkezetek­ben pedig a szociális és kulturális albizottságok révén juttatják ér­vényre. A szociális gondoskodás igényes feladatainak teljesítésében a SZFSZ szervezetei 1977 márciusában életbe lépett kormányhatározatból indulnak ki, s ezt igyekeznek a szövetkezeti tagok teljes megelégedésére végrehaj­tani. Erre bizonyítékul szolgál több járási bizottság tevékenységének pél­dája, többek között a SZFSZ barde­­jovi járási bizottságé is. — Az idősebb dolgozókról való gondoskodásban fő célunk — mon­dották a járási bizottság dolgozói — olyan feltételeknek a megteremtése, hogy az idősebbek, a csökkent mun­kaképességűek is a lehetőségükhöz mérten aktívan részesedjenek a kö­zös munkában, a jó eredmények el­érésében és a szövetkezeti tagok né­pes családjában teljesértékű ember­ként érezzék magukat. A bardejovi járásban összesen 9419 szövetkezeti tagot számlálnak. Közü­lük 2790 dolgozó már nyugdíjba vo­nult, többségük — pontosan kétezer — még dolgozik. A járás szövetkeze­teiben 166 csökkent munkaképességű dolgozót tartanak nyilván, akiket könnyebb munkabeosztásban, vagy csupán a nyári és az őszi időszakban foglalkoztatnak. Az idősebbekről való gondoskodás­ban a szövetkezetek szorosan együtt­működve a helyi nemzeti bizottságok­kal, sokoldalú szociális segélyben ré­szesítik őket. Az elmúlt esztendőben 139 alapltótagnak összesen kétszáz­tízezer korona állandó járadékot, százharminc nyugdíjasnak pedig száz­harminc ezer korona összegű rend­szeres segélyt fizettek ki a szociális és kulturális alapból. Egyszeri pénz­segélyben ötvenhárom nyugdíjas szö­vetkezeti tag részesült. A kifizetett összeg tizenötezer korona volt. A földművesszüvetkezetek többségé­ben évente legalább egyszer találko­zót rendeznek a nyugdíjas tagokkal, főleg a jubileumok, nevezetes évfor­dulók vagy a dolgozók nyugdíjba me­netele alkalmából. A nyugdíjasokkal való összejövetelek megszervezésében példásan jártak el a bardejovi, a tar­­nóci (Tarnov), a Bardejovská Nová Ves-i és a raslavicei szövetkezetben. Múlt év októberében —, amely az idősebbekhez való tiszteletnek a hó­napjává volt kinevezve — a SZFSZ bardejovi járási bizottsága tevékeny­ségét elsősorban azokra a volt szö­vetkezeti tagokra irányította, akiket betegségük ágyhoz kötött, s így ki­váltképpen segítségre szorultak. Biz­tosították számukra a tüzelő és az étel házhozvitelét, valamint egyéb más mindennapi szükségletüket. E tekintetben dicséret illeti a raslavicei és a tarnőci efsz szociális albizottsá­gának tevékenységét. A SZFSZ járási bizottsága „A Duk­­lai harcok nyomában“ elnevezésű ta­nulmányi kirándulást is szervezett a nyugdíjasok számára, amelyen az akkori események egyik közvetlen részvevője is jelen volt. A kirándu­láson részt vett negyvenöt nyugdíjas tiszteletét fejezte ki a szovjet hősök svidníki emlékművénél és Duklán meghitt légkörű összejövetelen elbe­szélgettek az ott lezajlott harcokról. Csak méltányolni lehet a járás számtalan nyugdíjas szövetkezeti tag­jának azt az aktivitását, amelyet a koruk ellenére a nemzeti bizottságok képviselőjeként vagy különböző bi­zottságaiban, a szövetkezetekben és egyéb társadalmi szervezetekben fej­tenek ki. A pozitív eredmwyek ellenére a SZFSZ járási bizottságának dolgozói nem titkolják, hogy tevékenységük­ben még jelentős tartalékok rejlenek. Ezek ismeretében igyekszenek a faj gyatékosságokat kiküszöbölni és az idősebbeknek, a nyugdíjasoknak még hatásosabb segítséget nyújtani. A tar­talékok feltárása rámutatott arra, hogy a vezetőknek az eddiginél még felelősségteljesebb hozzáállást kellene tanúsítaniuk az idősebbekről való sokoldalú gondoskodásban. De min­denekelőtt következetesebb munka szükséges az efsz-ek szociális albi­zottságai részéről, mert e téren még gyakran hiányosságok merülnek fel. , JOZEF PROKES mérnök A jobb életkörnyezetért A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége szervezeteire sokoldalú tevé­kenységükben fontos feladat hárul a munka- és az életkörnyezet javítása szempontjából is. Politikai-nevelő és propagációs munkájukban a szövetke­zeti dolgozókat az életkörnyezet ren­dezésére, szépítésére is serkenteniük kell. A SZFSZ Szlovák Bizottsága e feladat össztársadalmi jelentőségét szem élőt tartva, az elmúlt esztendő­ben a környezet rendezésére és szé­pítésére irányuló intézkedéseket ho­­hozott. Az intézkedések értelmében a SZFSZ valamennyi szlovákiai járási bizottsága köteles volt gondoskodni arról, hogy az egyes szövetkezetek munkacsoportjai a gazdasági udvarok felett állandó védnökséget vállalja­nak. Ez annyit jelent, hogy a kihasz­nálatlan területeket rendezzék, füve­sítsék és fák, díszbokrok kiültetésé­vel parkosítsák. \ Ezen túlmenően intézkedniük kel­lett, hogy a szövetkezetek vezetősé­ge biztosítsa a hatáskörükbe tar­tozó útmenti árkok, vagy egyéb .nem mezőgazdasági jellegű területek rend­szeres kaszálását, főleg a gyomok el­távolítása végett. Ezt a feladatot el­sősorban a védnökségi üzemek, a nyugdíjas szövetkezeti tagok és az ifjúsági szervezetek segítségével kel­lett volna végrehajtaniuk. A SZFSZ Járási bizottságai, a járási mezőgazdaság igazgatóságokkal közö­sen, meg voltak bízva azzal, hogy a környezet rendezésére és szépítésére irányuló intézkedések következmé­nyeit rendszeresen ellenőrizzék az egyes gazdaságokban és az év végén értékeljék a legjobb szövetkezeteket és csoportodat. Napjainkban senkinek sem lehet közömbös, hogy milyen környezetben élünk és dolgozunk. Ezért meglepő, hogy a SZFSZ Szlovák Bizottságának felhívására kevés járási bizottság reagált s tettek eleget az Intézkedé­seknek. Sajnálatos módon főleg a kelet-szlovákiai kerület járási bizott­ságai, a Košice-vidéke és a poprádi járási bizottság kivételével, e tekin­tetben teljes passzivitást tanúsítottak s figyelembe se vették az intézkedé­seket. Azonban a nyugat-szlovákiai kerületben sem fejtettek ki kellő aktivitást. A kiadott intézkedéseknek csupán a SZFSZ Bratislava-vidéke, a lévai (Levice), a nitraí, a trenőíni és a trnavai járási bizottságok tettek eleget. A környezet rendezési és szépítési munkánkat legnagyobb számban a közép-szlovákiai kerület járási bizott­ságai szorgalmazták. Az intézkedések­nek példásan tettek eleget a Banská Bystrica-i, a Liptovský Mikuláš-1, а losonci (Lučenec), a martini, a Po­važská Bystrica-i, a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a prievidzal, a nagy­kürtös! (Veľký Krtíš), a zvolení, а Žiar nad Hronom-i és a žllinai járási bizottságok. A SZFSZ Szlovák Bizottsága e ren­dezvény anyagi támogatására kétszáz­ezer koronát fordított és a legjobb szövetkezeteket, amelyek példásan teljesítették feladatukat, egyenként hatezer koronás pénzjutalomban ré­szesítette. A nyugat-szlovákiai kerületben a jutalmat a féli (Tomášovo), a Veľký Ďúr-i, a Stará Lehota-i és a cíferi efsz érdemelte ki. A közép-szlovákiai kerületben a legjobb helyezést a Liptovský Mikuláš-i, a mytnái, a val* čai, az Osľany-i és Tekovské Nemco­­ve-i efsz érte el. A kelet-szlovákiai kerületben pedig a pénzjutalom a pe­­ríni és a Spišská Belá-i efsz-t illette meg. Azon járások szövetkezeteiből, ahol a SZFSZ járási bizottsága maradékta­lanul teljesítette feladatait, az élet* környezet rendezésében és szépítésé­ben, a legaktívabb tevékenységet ta­núsító tizenkét munkacsoport 1600—» 1600 korona pénzjutalmat kapott. Kár, hogy az életkörnyezet rende­zésére és szépítésére irányuló nagy­arányú mozgalomba nem kapcsolódott be Szlovákia valamennyi járási bi­zottsága. így sok mezőgazdasági üzem kimaradt az értékelésből még akkor is, ha történetesen e tekintet­ben jó munkát végzett. Köztudott ugyanis, hogy sok szövetkezetben a SZFSZ járási bizottsága közreműkö­dése nélkül is nagy figyelmet fordí­tottak a környezet rendezésére és szépítésére. Persze ott, ahol hiány­zott a kellő aktivitás, nem ártott vol* na a népszerűsítés, a serkentő jelle­gű támogatás. ^klm—t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom