Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február S. A GYERMEKNEVELÉS ESZKÖZTÁRÁBAN Az erőszaknak soha sincs helye *-• A Karda verekedős — mondják a gyerekek. Nemcsak az osztálya, hanem az egész felső tagozat tudja: Karda kikezd a napközisekkel, gán­csol a focimeccseken. Karda nem tűr ellenkezést az őrsben, ha más érve nincs — üt. Kardának sok van a ro­vásán. Hadd lássuk hát ezt a Kardát, miféle gyerek ez? В-né, az osztályfőnök a szünetben állítja meg: — Tessék, ez itt Karda. Se kicsi, se nagy, nem tűnik ki a többi közül. Nem látszik vadember­nek. Furcsán behúzza a nyakát. Hos­szú karmolás vörösük a nyakán. A fülétől lefut egészen az inge alá. — Már meginti... — vizsgálja a sebhelyet szemrehányóan az osztály­főnök. Karda elhúzódik. — Neem... Senkivel. Anyu vert meg. <— Mit csináltál? — Nem kérdeztem meg, hogy el­mehetek-e moziba. A VERÉS NEM SEGÍT A legutóbbi szülői értekezletre Kar­da apja jjött el. Türelmesen kivárta, amíg négyszemközt beszélhet az osz­tályfőnökkel. — Az anyja már nem bír vele, en­nek a pofon semmi. De ha szól ne­kem, akkor én a szíjjal, vagy az ugrókötéllel... Már nem tudom, ho­gyan verjem. Hiábal Nem javul! A szülők minden fórumon hallják, hogy a verés nem segít, mégis: látom és hallom, hogy vernek kicsit és na­gyobbat az ablak alatt, az utcán, a szomszéd lakásban, a játszótéren. A totyogó babának a kezére vernek, hogy ne nyúljon a konnektorhoz, el­­paskolják a fenekét, mert lerántotta az abroszt. Pedig az anyjának ő a szemefénye. A pénzt előteremtik az új, szőrmés csizmácskára, és jut neki mindenből, kicsit talán több is, mint amennyire okvetlenül szüksége van. Csak a türelem hiányzik ahhoz, hogy mindig higgadtan elvegyék a kezét a konnektortól és elmondják újra és újra, hogy mit, miért nem szabad csi­nálnia. — Hiába magyarázok neki, még nem érti. Ha ráütök, megjegyzi, hogy azt nem szabad bántani. NEM MAGÄNTULAJDON Fájdalomra és félelemre építjük fel gyermekeinkben követelményeink rendszerét? Pedagógiai propagandánk fejlett, s rendkívül széles, de társa­dalmunk pedagógiai kultúrája mind­máig nagyon alacsony. Csak ez ma­gyarázhatja, hogy a gyerekét durván bántalmazó szülő a tiltakozóknak Így felelhet: „Az én gyermekem, azt csi­nálok vele, amit akarok!“ Márpedig a gyerek nem ruha, nem magántulaj­don, hanem élő, érző lény, nemcsak a családé, hanem a társadalomé is. Orvos, bölcsőde, óvoda, gyerekotthon, iskola gondoskodik róla, olykor bi­zony a szülő helyett is. S ha egész­ségét, testi épségét nem kíméli a szülő, bíróság előtt vonják felelősség­re, börtönbüntetésre ítélhetik gyerme­ke bántalmazása miatt. A felnőtt mégis ver. Mert őt is verték? Talán azért is, mert hajdan kudarc, igaztalan hántás érte, mert most többet várnak tőle, mint amire képes, mert ideges? A verés — a ki­szolgáltatott gyengék bántalmazása — szinte már népbetegségféle. Csak­­hogynem olyan, mint az ivás. Üt a felnőtt józanon, üt részegen, s rend­szerint gondolkozás nélkül. Pedig, ha egyszer belenézne a megvert gyerek szemébe, ijesztő mélységeket látna. Akit vernek, az szégyenét, keserűsé­gét továbbadja, valahogy maga is ver­ni kényszerül. Közben a személyisége olyan sérüléseket szenved, amelyek­től torz indulatok lehetnek úrrá raj­ta. A látszólagos engedelmesség csak egyre távolabb sodorja a szülőtől. Ha a feszültségek felhamozódnak a családban és oldásukra nincsen mód, másutt törnek fel. Ilyenkor a gyerek veri a kisebbet, a védtelenebbet, a gyengébbet, kínoz állatot. BIZTONSÁG ÉS SZERETET Az a szülő, aki nem tud verés nél­kül nevelni, szülői tekintélyével él vissza. Hiába teszi ezt a gyerek érde­kében, az eredmény visszájára fordul. Akit vernek, befelé él, szétszórt fi­gyelmű, visszahúzódó lesz. Szeretet­­éhségében könnyen csapódik rossz társasághoz, ahol legalább az össze­tartozás érzését megkaphatja. A gyereknek biztonságra és szere­­tetre van szüksége. Első életfunkciói­tól kezdve bíznia kell bennünk, fel­nőttekben. Ügy kell nevelni — és ez lehetséges —, hogy megszokja és ter­mészetesnek fogadja el a rendet, a kötelességeket, s kialakuljon a fele­lősségtudata. Makarenko, a sokszor megcsodált szovjet nevelő rendkívüli felindulásá­ban csak egyetlen alkalommal pofo­zott meg gýereket. Pedig az ő gyer­mekotthonába egy véres háború után, országúton összeszedett kiskorú csa­vargók, bűnözők kerültek. Erre a ma­­karenkói pofonra hivatkozva verik gyermekeiket „művelt“ szülők. BENSŐSÉGES VISZONYT 1979 a gyermekek nemzetközi éve volt. Kiállítások, konferenciák, vetél­kedők, uzsonnák, mindenféle rendez­vények jelezték, hogy a társadalom egyetért a gyermek kinyilatkoztatott jogaival: hogy képességeit kibonthas­sa, hogy szeretet, öröm, biztonság vegye körül. Mégsem csökkent a meg­vert gyerekek száma. Gyermekes családok, nevelők pró­bálják hát elvetni a régi gyakorlatot: legyenek türelmesebbek, tiszteljék a gyermeket, hogy megőrizhesse emberi méltóságát! K. A. gokan panaszolják, hogy bőrki­­* ütésekre „toxikoderma“ diagnó­zist hallottak, vagy olvastak és ami­kor érdeklődtek, hogy mi az, annyit tudtak meg, hogy allergiás bőrmérge­zés, amit főképp gyógyszerek okoz­hatnak. A toxikoderma valóban a bőr átme­neti jóindulatú mérgezése, helyeseb­ben a szervezetnek bizonyos vegyi anyagokkal szemben a bőr káros el­változásaiban megnyilvánuló allergiás reakciója Leggyakrabban gyógysze­rek okozzák, azonban előidézhetik az élelmiszerekhez hozzáadott tartósító, vagy színező anyagok, maguk az élel­miszerek is és bármely vegyi anyag, melynek elfogyasztásával, belélegzé­sével, tartós érintésével vagy viselé­sével szervezetünk kapcsolatba kerül. A toxikoderma nem is egy jellegzetes A kozmetikus orvos tanácsa kórokozókra, legtöbbször azonban ko­moly nehézséget okoz annak tisztá­zása, hogy mi okozza a bőrelválto­zást: egy gyógyszer 1—2 tablettája, bőrelváltozás, hanem különböző bőr­­bajok formájában jelentkezik, mint a bőrpír, a csalánkiütés, a bőrlob, a jellegzetes bőrgyulladás, az ekcéma, a bőrvérzés, és más általános kiütés­sel járó fertőző betegségek (vörheny, kanyaró stb.]. Jelentkezhet egyéb spe­ciális bőrbajok formájában is. A jó szakorvos a megjelenési for-ALEKSZANDR BRODSZKIJ: Káposzta asszony vendégségbe készülődik Nagy ünnepre virradt a Paradicsom család. Paradicsom csemete látta meg a napvilágot. Örvendezett apa, anya, Az ünnep tiszteletére felöltötték pom­pás sötétpiros ruhájukat. Elhatároz­ták, bemutatják az apróságokat Ká­poszta asszonynak, a szomszédjuknak. Meghívták magukhoz vendégségbe. Meg is Ígérte a szomszédasszony, hogy átmegy nyomban, csak magára kapja ünneplőjét. Elmúlt egy óra, türelmesen vártak. Elmúlt két óra, türelmesen vártak, de Káposzta asszony csak nem jött. Át­ment hozzá Paradicsom apa, s így szólt: Igyekezzél komámasszony, nél­küled nem ülünk asztalhoz! — Megyek, megyek lelkem, csak magamra kapok valamit. Hazaballa­gott Paradicsom apa, és tovább vár­tak. A nap már elrejtőzött az erdő mögé, de Káposzta asszony nem ér­kezett meg. Aznap nem is jött. Másnap sem. A harmadik napon ismét jelkereke­det Paradicsom Apa. — Csak nincs valami bajod, Ká­poszta asszony, hogy annyit váratsz magadra? — Hibás vagyok, jól tudom, de nem boldogulok a ruháimmal. Látod, van még vagy száz, de egyiken sincs ka­pocs. — Nem várunk tovább, rád, te ren­detlent — kiáltotta mérgesen Paradi­csom apa, és hazasietett. Káposzta asszony meg csak házta magára egymás után a ruhákat. Mire végül jelöltözött, a Paradicsom gye­rek úgy megnőtt, hogy rá sem lehe­tett ismerni. Fordította: Kincses Edit---- MOZAIKKÉP ORSZÄGHEGYI KAROLY: Zordon morgom: nagy bozontom, bundám ontom. Bús barlangom sziklából vont ajtajára rákúszott a napsugár ma* És most látom, hogy naptárom fehér lapja átlibbent már februárra. Holnap itt az én tiapoml Fogom majd a kalapom, kilépek a házam elé, mancsomat a szájam elé, s bárha ti még alszotok, tavasz-hírnök büszke módján — fittyet hányva babonának — fűnek, fának* vadvirágnak, hegynek, völgynek, a világnak én ébresztőt harsogok! ❖ ❖ ❖ Miért szökőév - a szökőév? ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦!* ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ mából sokszor következtetni tud a egy szokatlan étel elfogyasztása vagy talán egy új műszálas fehérnemű vi­selése. Ennek tisztázására sokszor ér­zékenységi próbák végzésére is rá­szorulunk, sőt némelykor a kiütés újabb mesterséges létrehozására is szükségünk van. Amíg az előidéző okot tisztázni és kiküszöbölni nem tudjuk, nem nélkülözhetjük a meg­nyilvánulási formának megfelelő bőr­­gyógyászati helyi kezelést, rázókeve­rékeket, kenőcsöket sem. Segítsé­günkre van a régóta használatos mész (kalcium) gyógyszerek mellett a különböző antíallergiás készítmé­nyek, amelyek nemcsak a toxikoder­ma legkellemetlenebb tünetét, a visz­ketést enyhítik, hanem az egész fo­lyamat gyógyulására is előnyösen és kedvezően hatnak. Dr. Gy. J. * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * Az 1979-es „közönséges“ évet az 1980-as követte, 365 helyett 366 nappal. Az idén tehát a február nem 28, hanem 29 napos; a szökőévben, február 29-én születettek 1980-ban a valódi születésnapjukon ünne­pelhetnek. Eltérés lesz viszont a február végi névnapokban. Ugyanis a közhiedelemmel szemben nem február 29-e, ha­nem február 24-e a szökőnap, vagyis a Mátyások nem* a meg­­szokot 24-én, hanem egy nap­pal később, 25-én fogadhatják a névnapi jókívánságokat. Ugyanígy egy nappal késik a Gézák, Ákosok és Elemérek névnapja is 1980-ban. Mi a magyarázata annak, hogy a szökőnapot 23-a után iktatják a naptárba? Egyszerűen az, hogy a régi rómaiak is február 23-a után helyezték el naptárukba a nap­tári évet a napévvel szinkron­ba hozó szökőnapot a nagy naptárreform előtti időkben. A naptári év és a napév kö­zötti eltérés ugyanis évezrede­ken keresztül gondot okozott a naptárkészítőknek. A napév, azaz a Föld Nap körüli kerin­gésének ideje 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. A leg­ősibb naptárak azonban nem a Naphoz, hanem a Holdhoz iga­zodtak. A keleti népek — pél­dául a babiloniak — Holdtölté­től Holdtöltéig számították a hónapot, ez kereken 29 és fél napot tesz ki, vagyis a 12-hóna­­pos Holdnaptár szerint Holdév csupán 354 nap. Ezen segít a már említett szökőnap hozzá­adása. A '’grégibb római nap­tárak is így számolták az időt, míg aztán Julius Caesar a Nap­éven alapuló egyiptomi naptár alapjaira helyeztette a róla Julián-naptánnak nevezett idő­számítást. A Caesar parancsába bevezetett új naptárt Szoszige­nész alexandriai csillagász dol­gozta ki és Caesar időszámítá­sunk előtti 47-ben léptette élet­be. A naptárreform után az év 365 napból állt és minden há­rom közönséges évet egy ne­gyedik, 366 napos szökőév kö­vetett, akárcsak ma. Könnyű azonban kiszámítani, hogy Szoszigenész „nagyvona­lúan“ járt el: az 6 éve a szö­kőéveket is beleszámítva átla­gosan 365 nap 6 óra volt, s ez bizony eltér a Napév pontos hosszától. Ez a parányi hiba az évszázadok során tetemes idővé szaporodott, az 1500-as évek vége felé már 10 teljes napot tett ki, ami pedig lénye­ges eltérés az évszakoknak a Nap járásához alkalmazkodó kezdete szempontjából. Ez indította dr. Aloysius Lui­gi Lilius matematikában jártas peruggiai orvost arra, hogy újabb naptárreform tervével álljon elő. Javaslatának első része pofonegyszerű volt: felve­tette a gondolatot, hogy a fel­gyülemlett 10 napot hagyják ki a naptárból: 1582. október 4-e után rögtön 15-ét írjanak! A Julián-naptár pontatlanságá­nak kiküszöbölésére is volt módszere: módosította a szökő­évek számítását. Reformjáig minden századforduló szökőév­re esett, annak az évszázadnak huszonötödik szökőéve volt. Lilius úgy pontosította a nap­tárt, hogy az új reformtól szá­mítva a századfordulók közül csak azok legyenek szökőévek, amelyek 400-zal oszthatók. Ez­zel négyszáz évenként kiikta­tott három szökőévet. Az 1600. év szerint szökőév maradt az 1700., az 1800., 1900. közönsé­ges év, a 2000 ismét szökőév lesz. Lilius naptárreformjának al­kalmazását XIII. Gergely pápa rendelte el, ezért a ma is ér­vényben levő naptárt Gergely­­naptárnak nevezik. A gregori­án év már olyan kis mérték­ben tér el a tényleges Napév­től, hogy a különbség csak 3000 évenként tesz ki egyetlen na­pot. ) Csorna Béla, Budapest v ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * Л ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Л ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ .SZÁMOLJUNK EGY KICSIT" megnevezésű rejtvény helyes megfej­tői: Dohorák Gabriella, Nyárasd (To- Rakd helyes sorrendbe pofntky) és Szászai József, Málaš a rajzokat! (Málasj. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 10. Én latinul. 11. Összes. 12. Glé­­da. 13. Fél satú. 5. Negatív válasz. 17. Kávéi 18. ... regénye, Gárdonyi műve. 20. A Skan­dináv Repülőtársa­ság neve röv. 22. A harmadik dimen­zió. 23. Vékony fémkorong. 24. Év­szak. 25. Becézett nagyszülő. 27. S?ßg­­lószerv. 29. Igekö­tő. 31. Figyelmez­tet. 33. Kettős más­salhangzó. 34. 0] több idegen nyelv­ben. 35. Szülőm. 36. A magasba. 37. Molybdén vegyjele. 39. Levegő görögül. 41. Menet eleje. 42. Nem azt. 44. For­radás. 46. Labda a hálóban. 47. Küz­dőtér. 48. Akadály. 49. Kisebb katonai alakulat. 51. Csüng. 53. Csecsemőhang. 57. Bartók Béla névjele. 58. Zenebona. 60. Nagyobb szoba. 63. Paszuly. 64. Kíván. FÜGGŐLEGES: 1. Török katonai rang. 2. Csapadék. 3. 450 római szám­mal. 4. Ázsiai pénzegység. 5. A rejt­vény harmadik része. 6. Tiltószó. 7. Földet túr. 8. Hírhedt német alakulat volt. 9. Panasz szó. 10. A rejtvény másodki része. 14. Juttat. }6. Igen oroszul. 18. Tejtermék. 19. Török fér­finév. 20. Beszédrész. 21. Szeszes ital. 26. Személyes névmás. 28. Zokog. 30. Férfinév. 40. Megszólítás. 42. India része. 43. A hét vezér egyike. 44. Vízben él. 45. Egyformák. 50. Korhol. 52. Lágy fém. 54. Asszonyjelölt. 55. Kanalaz. 56. A pincébe. 57. A légnyo­más egysége.-* 59. Csacsi beszéd. 60. Morze-jel. 61. Részvénytársaság. 62* Nem holnap. 63. A bratíslavai autók jelzése. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és 5. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 3. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Ne csak lőjük, védjük is a vadállományt. Sorsolással könyvet nyertek: Pathá Gyuláné, Muzsla (Mužla), Básti János, Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Birke Mónika, Lelesz [Leles).

Next

/
Oldalképek
Tartalom