Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

1980. febrnár Я. SZABAD FÖLDMŰVES A JAVÍTÓMŰHELYBEN Pihen я természet, téli álomba me­rült. A nyugvó tájakra fehérség s pu­ha Csönd borult. Pihen a föld. Am a mezőgazdasági üzemek javítóműhe­lyeiben serény munka folyik. A gépe­ket, talajművelő eszközöket, berende­zéseket javítják, készítik elő, hogy üzemképesen várhassák a tavasz ér­kezését. Így van ez többek közöt a féli (To­mášov) Barátság szövetkezetben is. Odakint fúj a hideg szél, csapkodja arcunkba a havat. Bent a gépudvar javítóműhelyében szokatlan csönd ho­nol. Szétszedett traktorok, motorok, gumikerekek, karosszériák a földön. Százas égő világítja meg a tágas he­lyiséget. Leülök a kályha mellé kicsit melegedni. Rövid szünet után beszél­getést hallok. Nyílik az ajtó. Jönnek a szerelők, gépjavítók, jókedvűen, ne­vetgélve. Lehetnek vagy harmincán, többnyire mind fiatalok. Letelt a tízóraizásra megszabott Idő. Ki-ki folytatja dolgát a vetőgép, a borona, a szétszedett traktor mel­lett. Van, aki az autó alatt fekszik, vagy a csavarokkal bíbelődik. Mások meg forrasztanak, hegesztenek. A mű­hely egyszeriben zajossá válik. Egy­más szavát alig értjük. Klein Jenő és Kovács József — akik egyébként a szárítóüzemből jöttek ide segíteni — csavarokat hosszabbítanák mondja: úgy szereti a gépeket, mint a futballt. Ugyanis szabad idejét a focinak szenteli. Mellette áll unoka­­testvére, Mózes László, aki szintén gépjavító, ö egyelőre sofőr. — Lacinak jó dolga van — szólal meg egy mellettem fülelő fiatalember. Neve Gavajda Ferenc. — Neki nincs semmi gondja — folytatja. — Beül a teherautóba a volán mögé. Oda szál­lítja a kavicsot, ahová küldik. Most például Bratislavába. Ma még egy fuvart sem tett, mondván, rossz az út. Itt melegszik a műhelyben. Köz­ben Laci vállát veregeti, nehogy komolyan vegye az elhangzottakat. Mózes Laci letorkolja: — Eredj a dolgodra ...! Gavajda Ferenc szintén gépjavító. Most egy Kristály traktorral bajlódik. — Mi baja a traktornak? — kérde­zem. ' — A motorja rossz — feleli — ko­molyabbra fordítva a szót — gyak­ran meghibásodik a sebességváltó is. Ml a panasza? ■— Nem is annyira panasz, mint probléma — mondja egy gondolatnyi szünet után. — Például a traktorok­hoz nem lehet alkatrészt szerezni. Vannak azután kisebb értékű alkat­részek is, amelyek ugyancsak nehe­zen beszerezheiők. A pótajkatfész-Dujsík Michal mühelymester egy szemcséző berendezéshez. Mózes József egy Skoda—180-as traktor alól bújik ki. Azt mondja: a féket kell rendbehoznia, kijavítani. Véleménye: az 6 dolguk a javítás, csak éppen nem mindegy, milyen a javítás minősége. Mert lehet ezt a munkát jól, hozzá­értően végezni, meg felületesen is ... Az anyagpazarlás az előbbivel elke­rülhető. A fiatalember alig huszonöt éves. Szakképzett gépjavító. A somorjai (Sainorín) szaktanintézetben szerezte meg a gépjavítói segédlevelet. Azt hiány késlelteti a munkák befejezé­sét. Ezért van tele a műhely géppel, emiatt sokszor mérgelődünk. Nincs tömítőgumi, š emiatt egy gép itt vesztegel már két hete, pedig a gép­szín tele van javításra váró géppel. Van bőven munka, csak a kereset ke­vés. — Ez a Gavajda mindig elégedet­len — mondja egy középkorú férfi, i— Alig dolgozott, és már személygép­kocsin futkos. Megkapod a magadét, csak ne mérgelődj <— mondja feléje fordulva. A csalhatatlan lélektana emberileg talán jogos, de a kö­­^vetkezményeket tekintve veszé­lyes jelenség, hogy döntéseink alkal­mával az ellentmondások kiküszöbö­lésére vagyunk hajlamosak akkor is, ha az ellentmondás a helyzet szerves része. Nem szeretünk tévedni, s még kevésbé szeretjük bevallani tévedé­seinket, jóllehet a helyes döntéshoza­tal tudomány, nem isteni adomány, nem megérzés, hanem sok-sok bukta­tóval, hibával terhes tanulási folya­mat végeredménye. Nem a tévedés a baj, hanem annak leplezése. Márpedig — sajnos — gyakoribb a leplezes, mint az őszinte beismerés és a kritikus önismeret. A pszicholó­gusok kimutatták, hogy már a dönté­sek előkészítésének folyamatában csökkenteni igyekszünk az ellentmon­dó információk által kiváltott hatást. Vagy kiiktatjuk az ellentmondó infor­mációkat — melyek nem illenek be dédelgetett hipotézisünkbe —, vagy leértékeljük azok fontosságát. Egy­­egy döntés előkészítésekor ily módon Kasszandra-sorsra juttatjuk azokat, akik ellent merészelnek mondani. (Mint tudjuk, a trójai vár ostroma­kor egyedül Priamosz király leánya, Kasszandra volt az, aki óvott a faló behozatalától, melynek mélyén ott lapultak a ravasz görögök, de hiába, mert az istenek átka ült rajta: senki se hitt neki.) Az ellentmondások megszüntetésé­nek igénye jogos, csak éppen nem lélektani műveletek, hanem tudomá­nyos elemző módszerek segítségével kellene a bajon segíteni. Erre sok­szor időhiány, sokszor személyes vagy csoportérdekek miatt nincs lehetőség. A csoportok szerepe különösen fon­tos a téves döntésekben, a csalhatat­lansági mítoszok kialakulásában. Kí­sérleti szociálpszichológiai vizsgála­tok bizonyítják, hogy csoportok — szélsőségesebben — döntenek, mint az egyének. A csoport döntése vagy óvatosabb vagy merészebb, mint ami­lyen lenne egy egyén döntése hasonló helyzetben. Ugyanakkor a csoportok kevésbé tanulékonyak a hibás dönté­sek kapcsán, mint az egyének. A cso­portokban erősebbek az elhárító me­chanizmusok. A „mundér becsületé­nek“ védelme is erősebben munkál, nehezítve az önkritikát. Mivel a döntési helyzetek bonyolult emberi viszonylatokba avatkoznak be, sosem egyszerűen technikai problé­mákat jelentenek, melyek megértésé­hez elegendőek lennének a tényisme­retek (bár sokszor hozzá nem értők csoportjaiban is születnek döntések, s ezek a leghibásabbak, ugyanakkor a legmakacsabbak a javítással szem­ben is). A döntést megelőző viták so­rán értékítéletek és valószínűségi íté­letek ütköznek össze, melyek valóság­­alapja nem bizonyítható be fekete­fehéren. Gondoljunk egy műszaki fej­lesztéssel, munkaüggyel vagy más vállalati, üzemi problémával össze­függő döntési helyzetre, s nyomban megértjük, hogy szükségszerűen tér el a műszaki szakember, a szakszer­vezeti bizalmi, a pártelnök és az igazgató véleménye, mindegyikük más- és más hasznossági és valószí­nűségi feltevésekből indul ki. A szociálpszichológia jól ismeri azt az eljárást, melyet társadalmi össze­hasonlításnak nevezünk, amikor is véleményeink igazát mások vélemé­nyeivel való összehasonlítása útján döntjük el. Persze, nem valami elvont „másokról“ van szó, hanem olyanok­ról, akikről feltételezzük, hogy eleve hasonló véleményekkel rendelkeznek az adott témában, mint mi. Ha például két nemzet egy-egy történésze egy terület történelmi múltjára vonatko­zólag eltérő véleményeket képvisel, egyik sem a másik nemzet történész­társaságában fog támogatást és egyet­értést keresni, hanem ki-ki a maga nemzete történészeire fog hallgatni. Korunk követelménye;_________ Az erőforrások ésszerű felhasználása Közben megérkezik Dujsik Michal műhelymester. Szemében nyugtalan­ság vibrál, tűkön áll, я futna elfele, ha a kíváncsi újságíró fogva nem tar­taná. Csak később tudódik ki, hogy nem könnyű a dolga, nyakában a mű­hely minden gondta-baja, mert abból mindig van elég. Most például leg­nagyobb gondja a gépek időbeni kar­bantartása, kijavítása. Továbbá a gép­központ felújítása, átalakítása nem könnyű feladat, mert mindent menet közben kell elvégezniük. Elmondja, hogy az átalakításra nagy szükség van, mert a gépállományhoz viszo­nyítva a meglévő központ kicsi. A mezőgépeken kívül nehéz erőgépeket — buldozért, bégért — is javítanak. Ugyanis a szövetkezethez tartozik a kavicsbánya, így a gépeket a műhely dolgozói tartják karban. Ezenkívül az állattenyésztési gépek és berendezé­sek üzemképeségéért Is ők a felelő­sek. Február elején Sill Vincent és Kazimír Juraj elvégezték a fejőberen­­dezések ellenőrzését. — A gépeken középjavításokat vég­zünk, de szükség esetén főjavítást is vállalunk — mondja Dujšík elvtárs. .— Sajnos, a gépek karbantartására és javításra nincsenek meg az opti­mális feltételek. A műhely kicsi. Nincs autógarázs. Azok a gépek, amelyek nem férnek el a gépszín alá, az ud­varon telelnek. Ezeket a nehézsége­ket a tervezett új központi műhelyek és a diagnosztikai állomás oldja meg. Az átalakítást a múlt évben elkezd­tük. Most már van kovács- és aszta­­losmühetyünk is. Meg egy alkatrész­raktárt Is felépítettünk. Az idén elké­szül az autógarázs és a diagnosztikai körterem. Egyelőre dolgozóink az adott körülmények között igyekeznek a gépeket idejében üzemképessé ten­ni. i— A szakember-kollektíva kiváló. A gépközpont huszonnyolc szakkép­zett állandó dolgozóval rendelkezik, de a téli időszakban azok is segíte­nek, akik egyébként másutt dolgoz­nak. Például a huszonnyolcéves Lat­­ner Mihály gépjavító minden igény­nek megfelelő, jő munkát végez. Mt­­kóczi Tibor a legjobb traktoros. A hét tagú szocialista brigád Jelinek József vezetésével jól dolgozik. Űk a szakma legjobbjai. így az akadozó al­katrészellátás ellenére az első tavaszi munkához szükséges gépeket időben elkészítik. A főjavítással hamarosan végeznek. Ily módon több idő jut a még esetleg fellelhető kisebb hibák eltávolítására — fejezi be a beszél­getést Dujsík elvtárs. A műhelymestert mindenki kedveli és tiszteli. A fiatalok végtelenül jő és nyugodt természetéért, jóságáért sze­retik. Felzúg a villanyhegesztő, murikéhoz látnak az emberek. A teljesítményük szerint jutalmazzák őket. Én sem le­hetek rendbontó. NAGY TERÉZ A hozzánk hasonló véleménynek körében tapasztalt egyetértés és könnyű meggyőződés eredményekép­pen azután kialakulhat saját magunk, illetve csoportunk csaihatatlanságá­­nak tévképzRte, mely-bűvös körként egyre termeli az újabb és újabb ön­igazolásokat, ésszerűsítéseket, vagyis nem az igaz, hanem a jó érveket. A kutatások azt mutatják, hogy ez a kényszerpálya elsősorban a vezetés módszerétől függ. Az öncsalás és ön­igazolás kevesebb teret kap ott, ahol a vezetés stílusa demokratikus, ahol az álérvek nem burkolózhatnak a tárgyilagosság mezébe, mert a társa­dalmi ellenőrzés lehetetlenné teszi ezt. A csalhatatlanság ellenszere a demokratizmus és a nyilvánnsság. Dr. Cs. Gy. Manapság gvakori beszédtéma, s a jövőben méginkább az lesz >— egyéb fontos feladatok mellett >— a takaré­kosabb anyag- és energiagazdálkodás. Miért került ennyire előtérbe? Mert nem elszigetelt, hanem világméretű probléma. Hiszen köztudott, hogy az előző évekhez viszonyítva aránytala­nul felszökött, a többszörösére emel­kedett az energiahordozók világpiaci ára. Ezt a külső, kedvezőtlen hatást nem tudjuk teljes tűértékben kivé­deni, elkerülni. Ügy hisszük, azt sem kell különös­képpen magyarázni, hogy a szűkös nyersanyagkészletünk kényszerít a takarékosabb anyag- és energiagaz­dálkodásra. Egyébként a CSKP KB 14. ülésének határozata, valamint az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének Szlo­vákia népgazdasága 1980. évi fő fel­adatait ismertető jelentéséből is töb­bek között kitűnik: minden eddiginél takarékosabban kell bánnunk a tüzelő­anyaggal és az energiával. A pártdo­­kumentum felhívja a Ügyeimet arra is, hol találhatók ezen a téren a legnagyobb tartalékaink. HELYES SZEMLÉLETMÓDOT Tévednek mindazok, akik úgy "vélik, a pártdokumentumot mindenki átta­nulmányozhatja, s nincs szükség to­vábbi felvilágosító töniegpolitikai munkára. Ez a szemléletmód azért sem helytálló, mert az évtizedeken át beidegződött szokásokat, a bőkezű­ségre, a pazarlásra való hajlamot nem lehet egyik napról a másikra ki­irtani az emberekből. Ezt megszün­tetni csakis türelmes, okos szóval, megcáfolhatatlan érvekkel, közvetlen beszélgetések formájában a legcélra­vezetőbb. A helyes szemléletmód ki­alakítása tehát elsődleges követel­mény. A szemléletmód megváltoztatásához érdemben hozzájárulhatnak a mező­­gazdasági üzemek kommunistái, az élenjáró dolgozók, a munkaközössé­gek feltétlen fegyelmezettsége, sze­mélyes és kollektív példamutatása, a takarékossági elvárások rendszeréhez való helyes hozzáállás, mások munká­jának jobb megbecsülése és a többi. A kommunistáktól várható el a leg­jobban, hogy a vezetőség mindenkor támaszkodhasson rájuk a takarékos­­sági programterv gyakorlati megvaló­sításában. Az ő kötelességük az Is, hogy a pártonkívüli dolgozó társaikat ugyanerre serkentsék, hiszen közér­dekről van szó! DRÁGULÁS HELYETT — KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS Legutóbbi terepjáró kőrútunk során a csilizradványi (Cilizské Radvany) CSIL1ZKÖZ szövetkezetben tapasztal­hattuk: igenis, ha a párt vezetősze­repe kellőképpen érvényesül, ha a kommunisták tudják kötelességüket, igen hasznos döntések, kezdeménye­zések születhetnek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a munkaterme­lékenység fokozását stb. érintő párt­­határozatok sorra valóra is válnak. Ez történt többek között a takaré­kosabb anyag- és energiagazdálkodás­ra vonatkozóan is. Mindenekelőtt' a mezőgazdasági nagyüzem pártszerve­zeteit irányító csúcsbizottság tagjai dugták össze a fejüket, hogy megtár­gyalják: milyen főbb intézkedések szükségesek, ezt követte a részlete­sebb' takarékossági programterv el­készítése, az üzem föenergetlkusa és a szakágazatvezetők közreműködésé­vel. Az meg szinte magától értetődő ebben a szövetkezetben, hogy a brl­­gádtanács vezetőjének a vélemény* nélkülözhetetlen az ilyen kérdések­ben. Annál is inkább, mert a tagság­nak több mint egyharmada (261 tő) szocialista brígádtag. Egy brigádjuk ezüstérmes, 27 pedig bronzérmes, to­vábbá ezenkívül 7 kollektíva verse­nyez a megtisztelő szocialista brigád címért. Ezek a kollektívák képezik a közös gazdaság derékhadát; példamu­tatásukkal, szorgalmukkal a szövetke­zet gazdálkodásának eredményességét igen kedvezően befolyásoló tényezők, így a közvéleményforraálásban, ai anyag- és energiatakarékosság tekin­tetében is élenjárók. Tavaly a szövetkezet 3 százalékos növekedés helyett, a takarékos anyag- és energiagazdálkodással 1 százalékos költségcsökkentést ért el: vagyis 254 ezer korona értékű energiát megtaka­rított. MIBŐL MENNYIT...? Lám a jő munkának megvan az eredménye! Ez a szövetkezet az 1979-es gazdasági évet a tervezettnél jóval busásabb tiszta Jövedelemmel zárta, vagyis másfélmillió koronával múlta felül az előirányzatot. Ez kézzelfogható Jele példás gaz­dálkodásuknak. Ehhez, ha nem is dön­tő mértékben, de hozzájárult az anyag- és energiatakarékos gazdálko­dás: hiszen csupán erőtakarmányből 96 tonnát megtakarítottak úgy, hogy a hús- és tejtermelési éves tervüket is példásan teljesítették, sőt a tejet 109 százalékra, ami kiváló eredmény. No, de lássuk ml a helyzet az ener­giatakarékosság terén? Mindenekelőtt az éjjeli áramfogyasztást helyezték előtérbe, a külső és belső világítást a legszükésgesebbre korlátozva. Ez­által a csúcsidőt tehermentesítették. Ez igen jelentős, hiszen 33 főbb fo­gyasztói helyet tartanak nyilván. így azután Czibor Miklós, a főenergetikus büszkén újságolhatta: tavaly — a ta­valyelőttihez viszonyítva i—< 508 ezer kVV/ő elektromos áramot tudtak meg­takarítani, ami az évi tervezett szük­ségletnek a 11,5 százaléka. S ha pénz­ben számítjuk: 208 ezer korona; ezál­tal a tervezett éramköltséget 88 szá­zalékban merítették ki. További? Kilencven tonna könnyű fűtőolaj, tizenöt tonna szén* valamint a tervezett benzin egynegyedének a megtakarítása (az 1975-ös évhez ha­sonlítva). Ez utóbbit a gépkocsiveze­tők takarékosságban való anyagi ér­dekeltségével sikerült elérniük. Az Idei évre 20 százalékos benzin-meg­takarítás az illető szövetkezet célja (az 1975-ös évhez hasonlítva). Persze, nem világrengető eredmé­nyek ezek, de jelentősek; ezt azok tudják igazán tárgyilagosan megítélni, akik tudják, hogy ez a szövetkezet egy mázsa fonnyasztott lucerna fel­­szárításához 23,5 kg fűtőolajat, vala­mint 10,5 kW/б elektromos áramot használt fel. A tavalyi 5200 tonna száritmány esetében ez már igen szá­mottevő megtakarítás, illetve eléggé jő az anyag- és energiahasznosítási arány. N. KOVÁCS ISTVÁN Három évtized távlatából Bodrogköznek szomotori (Somotor) határában 1949. augusztusában 572 hektár mezőgazdasági területen álla­mi gazdaság létesült. Az immár több mint 30 éve létező gazdaság földte­rülete csaknem tízszeresére, dolgozói­nak létszáma pedig több mint hét­százra gyarapodott. Minőségi változás lényegében 1960- ban következett be. amikor magneme­sítő gazdasággá vált. Míg 1955-ben a búza hektárhozamátlaga csupán 2,36 tonna volt, az utóbbi években már meghaladta az 5 tonnát. Harminc év­vel ezelőtt mintegy 1200 liter volt az évi fejőshozam tehenenként, tavaly­előtt már 3150 liter. Cukorrépából az utóbbi években már ötven tonná­nyit takarítottak be hektáréról. Mivel fő tevékenységük a jő minőségű vető­mag termesztése, évente búzából 1700, árpából 200, kukoricából 300, lóbab­ból 210, lucernából 10 és zöldségfé­lékből összesen 39 tonna vetőmagot állítanak elő. A vetőmagtermesztésen kívül elég­gé jól jövedelmez az állattenyészté­sük Is: évente 2,5 millió liter tejet és 1320 tonna húst adnak a közellátás javára. A közelmúltban emlékeztek meg ünnepélyes külsőségek között az álla­mi gazdaság megalakulásának 30. év­fordulójáról. Emlékeztek az úttörők­re, a törzsgárda-tagokra — Halász Miklós, Vitek József, Szokol János, Kocsis József, Tóth Sándor, Miklós Tibor, Vida József és Vida János — akik mindmáig hűek maradtak a gaz­dasághoz. Ugyancsak említenünk kell Palágyi Sándort, az igazgatót, aki az alakulás óta példásan irányítja a gaz­daságot. Valamivel később, 1954-ben jött a gazdaságba Loksa Tibor, aki azóta az SZLKP üzemi szervezetei csúcsbizottságának az elnöke, s főgé­pesítő; ő Is példás, kommunistához méltó munkát végez. Természetesen, továbbbi példás dolgozók nevét em­líthetnénk még, akik nagy mértékben elősegítették a termelés fejlesztését, a gazdaságirányítás javítását. S a három évtized eredményei jó értelemben vett hatást gyakorolták Szomotor fejlődésére. A gazdaság fennállása óta gyúlt villanyfény a fa­luban, épült szép művelődésháza, is­kola, óvoda, járda. Azóta kap egész­séges ivóvizet a lakosság, s vásárol-1 hat korszerű üzletekben a fogyasztó. Az új, korszerű családi házaknak, személyautóknak se szeri, se száma. Ma már a jólét szinte mindenkinek természetes — mintha így lett volna örök időkön át. Pedig az idő tájt volt itt nyomor, nélkülözés, csakhát azt már elfelejtették ... Csupán az Idő­sebbek emlékezetében él még halvá­nyan, megfakultan, sírlgtartóan. Az utóbbi három évtizedben a gaz­dálkodás is korszerűsödött, éppen a nagy teljesítményű gépek szóhozjuté­­sával. Ennek következtében évente számos munkaerő felszabadult s he­lyezkedett el a népgazdaság más ága­zataiban; így az iparban, a közleke­désben, a kereskedelemben, a köz­szolgáltatásban stb. A dolgozók jól tudják, hogy jólétük, szellemi fel­­emelkedésük nem csupán a szorgal­mas munkájuknak, igyekezetüknek köszönhető, haném annak is, hogy a pártmutatta utat járják ... IL b.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom