Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

2 SZARAD FÖLDMŰVES 1980. február 9. Elgondolások, tervek, eredmények A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése népgazdaságunk fejlődéséről és a tavalyi terv teljesítéséről Az efsz-ek zárszámadó taggyűlései előtt r A hivatalos jelentés megállapítja, hogy népgazdaságunk tavalyi fejlő­dése megfelelt a hatodik ötéves terv előirányzatainak. A nemzeti jövede­lem az előző évhez képest 2,6—2,8 százalékkal gyarapodott. A terv telje­sítése a már ismert okok miatt rend­kívül nagy nehézségek közepette folyt. Az ipari termelés értéke az előző évhez viszonyítva 3,7 százalékkal na­gyobbodott. A termelés ütemének las­sulását az év elején akadozó energia­­ellátás, továbbá az alacsonyabb nö­vénytermesztési hozamok következté­ben az élelmiszeripar lassulása okoz­ta. Az év elején támadt termeléski­esés három munkanap termelés-ered­ményének felel meg, ezt a kiesést az év folyamán fokozatosan csökkentet­tük. Az Iparvállalatoknak több mint egyötöde nem birkózott meg évi ter­melési feladataival. Főként élelmi­­szeripari, építőanyag-, üveg-, porcelán és kerámiafipari vállalatokról van szó. A végtermékeket termelő iparágak tavaly a belkereskedelemnek 2 és fél, a külkereskedelemnek pedig 3,6 szá­zalékkal több árut szállítottak. Az áru mennyisége, szerkezete, minősége és választéka szempontjából azonban nem tettünk eleget a követelmények­nek. Több fontos építkezés nem kap­ta meg a szükséges gépeket és beren­dezéseket. A központilag irányított iparágak­ban a munkatermelékenység az előző évhez képest 2,9 százalékkal fokozó­dott, ám a tervezettnél 0,4 ponttal kisebb volt. Az ipari termelés növe­kedésének 70 százalékát a munkater­melékenység fokozódása eredményez­te. A hő- és energia-termelés kivéte­lével, tavaly 1978-hoz viszonyítva va­lamennyi iparágban nőtt a termelés. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen Időjárási viszonyok negatívan befolyá­solták a termelési eredmények alaku­lását. Az előző évhez' képest csaknem valamennyi termesztett növényből ke­vesebbet takarítottunk be, mégpedig tíz százalékkal kevesebbet a terve­zettnél. Ez 1 millió 700 ezer tonna gabonával kevesebbet jelentett. Az átlagos hektárhozam 3,47 tonna, 0,68 tonnával kevesebb, mint az előző' év­ben. A hektárhozamok leginkább a dél-csehországi és dél-morvaországi kerületben csökkentek. Tavaly 3 millió 700 ezer tonna burgonyát takarítottunk be, negyed­millióval kevesebbet, mint 1978-ban. Cukorrépából 7 millió 900 ezer tonát, a tervezettnél csaknem tíz százalék­kal kevesebbet, ám az előző évhez képest 0,6 tonnával többet takarítot­tunk be. Az évelő takarmánynövények betakarítása 76 százalékos tervtelje­­sítést jelentett. Silókukoricából a ter­vezettnél egy százalékkal többet ta­karítottunk be. Az előző évhez képest tíz százalékkal kevesebb gyümölcs termett, viszont két százalékkal több zöldséget termeltünk. A szarvasmarha-állomány az előző évhez viszonyítva 27 ezer darabbal, a baromfiállomány 1 millió 394 ezer darabbal gyarapodott, viszont a ser­tésállomány 13 ezer darabbal csök­kent. Az átlagos évi tejhozam tehe­nenként 25 literrel nőtt, a tojáshozam (egy tojóstyükra számítva) pedig 242,2 darab volt. Az alacsony terméshozamok és a hazai takarmányalap megfelelő növe­lésének elmaradása miatt terven fe­lüli takarmánybehozatalra szorultunk. A mezőgazdaság tavaly 7517 trak­tort, 1296 burgonyafelszedőgépet és 861 vetőgépet kapott. Tovább bővült az istállók, valamint a szárítók és takarmánykeverők kapacitása. Tavaly 61 200 hektárt csapoltunk le, további 19 400 hektárt pedig öntözötté tet­tünk. Egy hektár mezőgazdasági terü­letre (tiszta hatóanyagban számítva) mintegy 254 kilogramm műtrágya ju­tott. Az erdőgazdaságok teljesítették fa­kitermelési és -szállítási feladataikat. Tavaly 18 millió 400 ezer köbméter fát termeitek ki, félmillióval többet, mint az előző évben. Tavaly 1 mil­liárd 450 millió köbméter ivóvizet termeltünk, vagyis 3,5 százalékkal többet, mint az előző évben, s a la­kosság 69,6 százaléka csatornaháló­zatból kapta a vizet. A építőiparban tavaly 3,7 száza­lékkal több munkát végeztek a vál­lalatok, mint az előző évben. Az első kéthavi termeléskiesést az év folya­mán nem sikerült csökkenteni, így a vállalatok nem teljesítették tervüket. Az építőipari vállalatok dolgozóinak a munkatermelékenysége 3,1 száza­lékkal fokozódott, de 1,5 ponttal ki­sebb a tervezett ütemnél. A közlekedésben az állami áruszál­lítási tervet 98,2 százalékra teljesítet­ték. A személyszállítás az előző évi szinten.maradt. A távközlés terén tovább bővült a telefonhálózat, az automa kapcsolás. A nemzetközi telefon-összeköttetésben bővül a Prága—Moszkva automata vo­nal kapacitása, újabb nemzetközi vo­nalak létesültek. Kuba Csehszlovákián keresztül létesített telefonösszekötte­tést több nyugat-európai állammal A beruházások volumene 1978-hoz képest 1,6 százalékkal volt nagyobb, ám szerkezeti eltérések történtek a tervtől. A kétmillió koronánál na­gyobb beruházási költséggel épülő létesítményeken 5,4 százalékos a le­maradás a terv teljesítésében. Az en­nél olcsóbb építkezéseken a tervet 8,2 százalékkal túlteljesítették. A befejezetlen építkezések számá­nak csökkentésében és a határidők lerövidítésében nem értük el a kitű­zött célokat. A tudományos-műszaki fejlődés te­rületén az eredmények ellenére sem sikerüli döntő fordulatot elérni a megoldások gyorsabb gyakorlati al­kalmazásában. A külkereskedelem terén elmélyült a csehszlovák gazdaság bekapcsoló­dása a nemzetközi munkamegosztás­ba. Nyersanyag- és energetikai szük­ségletünk nagy /észét a KGST-oszá­­gokkal kötött hosszúlejáratú kereske­delmi egyezményekkel fedeztük. 1978- hoz viszonyítva árucserénk a KGST- országokkal 9,1 százalékkal, a Szov­jetunióval 13,1 százalékkal nőtt. A kivitel és a behozatal növekedé­sének tervezett ütemét egészében el­értük. A gépipari termékek kivitelé­ben, bár részesedésük az exportban az előző évhez képest nagyobb, volt, nem teljesítettük a feladatokat. A külkereskedelm dinamikáját és ered­ményeit nagymértékben befolyásolta a világpiaci árak alakulása, különö­sen a nem-szocialista országok vi­szonylatában. Az életszínvonallal foglalkozó rés^ megállapítja, hogy a lakosság pénz­jövedelme 343 milliárd 400 millió korona volt, 3,6 százalékkal nagyobb, mint tavaly. A bérek 3,6, a szociális juttatások 5,8 százalékkal gyarapod­tak. Az öregségi nyugdíj havi átlagos összege 1160 koronára emelkedett. A lakosság kiadásai 3,9 százalék­kal voltak nagyobbak, mint az előző évben, a bankbetét-állomány és a készpénz 7 milliárd 400 millió koro­nát tett ki. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A jelentés bevezető része megálla­pítja, hogy a szlovákiai döntő fontos­ságú ágazatok zömében — a dolgo­zók áldozatkészségével és kezdemé­nyezésével a CSKP Központi Bizott­ságának 12. ülésén és az SZLKP Köz­ponti Bizottságának decemberi ülésén foganatosított intézkedések hatására «— sikerült leküzdeni a nehézségeket. A szocialista verseny is jelentősen hozzájárult az állami terv döntő fel­adatainak teljesítéséhez. Az állami terv döntő fontosságú feladatainak teljesítése hozzájárult a XV. párt­­kongresszuson, valamint az SZLKP kongresszusán kijelölt gazdaságpoliti­kai célok gl éréséhez. Az iparban folytatódott a termelés dinamikus fejlődése. 1978-hoz viszo­nyítva 3,8 százalékkal nőtt a végter­mékek termelése. Főként a gépek és berendezések gyártásában, valamint a gépexportban nőtt a teljesítmény. A belkereskedelmi, szállítások tervét azonban nem sikerült teljes mérték­ben teljesíteni, noha a szállítások ér­téke 1 milliárd 300 millió koronával emelkedett. A termelési rendeltetésű szállítások volumene 5,1 százalékkal bővült. Szlovákia Ipara 1979-ben 170 mil­liárd korona értéket termelt, 4,2 szá­zalékkal többet, mint 1978-ban. A vas­kohászatban — számos rekonstrukció miatt — az előző évi szinten maradt я termelés. Tovább nőtt a gépipar súlya; az ágazat teljes termelésének 24,2 száza­lékát adja. A közszükségleti ipar 4,9 százalékos növekedést ért el. Gyors ütemben fo­koztuk a hazai nyersanyagból készült cikkek gyártását. Az élelmiszeripar­ban főként a növényi zsiradékok, a húskonzervek, vágottbaromfi, a te] és a sör termelése fejlődött. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél kisebb volt a gabonafélék, az olajos növé­nyek, egves ipari növények, továbbá a cukorrépa hektárhozama. A szüksé­gessé vált Intézkedések és a mező­gazdasági dolgozók erőfeszítései ré­vén biztosítottuk az állattenyésztés termelési bázisának fenntartását és az árutermelés további mérsékelt nö­vekedését. A mezőgazdasági teljes termelésben nem értük el az 1978. évi eredményeket, ezzel szemben az állami alapokba irányuló mezőgazda­­sági termékek mennyisége 2,8 száza­lékkal nőtt. A Szlovák SZK-ban 3 mil­lió 200 ezer tonna gabona termett, kevesebb, mint az előző évben. Sze­mes kukoricából 662 ezer tonna ter­mett, 323 ezerrel több, mint 1978-ban, s így teljesítettük a tervet. Burgonyá­ból 125 ezer, cukorrépából pedig 302 ezer tonnával termeltünk többet, mint az előző évben, a tervet azonban nem teljesítettük. A cukorrépa eseté­ben főként a betakarítási vesztéságek okozták a lemaradást. Évelő takarmányokból az előző év­hez képest 1 millió 271 ezer tonná­val növeltük a termelést. Barackból, őszibarackból viszont hétezer tonná­val kevesebb termett. A .zöldségter­mesztők tovább növelték a termelést: paradicsomból és uborkából ugyan átlagon felüli volt a termés, a tervet mégsem teljesítették. Az állami alapokba 1 millió 200 ezer tonna gabonát vásároltunk fel (a kukoricával együtt), 30 ezer ton­nával kevesebbet, mint 1978-ban. A felvásárlási tervet 100,1 százalékra teljesítették. A burgonya felvásárlási tervének azonban csak 96,1. a cukor­répának pedig 77,4 százalékban tettek eleget. A mezőgazdaság szocialista szekto­rában, a juh- és tojótyúktenyésztés kivételével, minden állattenyésztési ágazatban gyarapodott az állomány. A szarvasmarhaállománv 40 ezerrel, ezen belül a tehénállomány 9400 da­rabbal, a sertésállomány 46 ezer, ezen belül az anvasertések állománya 3200 darabbal. Baromfiból 430 ezer darabbal van több, mint az előzó év­ben. A magánszektorban és a háztáji gazdaságokban csökken az állomány. Az egy tehénre eső fejésl átlag 3040 liter, csaknem 80 literrel több, mint 1978-ban A tejtermelés 85 millió li­terrel nőtt, a borjak száma 9900 da­rabbal gyarapodott. A szarvasmarha- és sertésállomány átlagos napi súlygyarapodása az elő­ző év szintjén maradt, a szarvasmar­ha vágósúlya csökkent, a sertésé emelkedett. ^ Az árualapokba 477 ezer tonna vá­góállatot vásároltunk fel, hétezer ton­nával többet, mint 1978-ban, de keve­sebbet a tervezettnél. A jelentés megállapítja, hogy az erdőgazdálkodásban teljesítettük a tervet, a fakitermelés gépesítettsége már 92,2 százalékos. A vízgazdálko­dás egyötödével növelte az ivővízszol­­gáltatást, s a lakosság 62,1 százaléka már vízvezetéken kapja a vizet. Ax építőipar 100.5 százalékra telje-* sítette tervét. Pozitívum volt, hogy a figyelem a kiemelt építkezésekre és a munka minőségére irányult, viszont negatívum volt, hogy a terv teljesíté­sének nem egyenletes menete, továb­bá számos szerkezeti fogyatékosság miatt az előirányzatokat nem minde­nütt sikerült elérni. A jelentés megállapítja, hogy az iparban 2,4, az építőiparban 4,7 szá­zalékkal fokozódott a munkatermelé­kenység. A szocialista szektorban dol­gozók havi átlagbére 2,6 százalékkal emelkedett, és elérte a 2550 koronát. A szocialista szektorba 1 millió 780 ezer dolgozó kapcsolódott be. Az előző évhez viszonyítva 2,1 szá­zalékkal több beruházást eszközöl­tünk Szlovákiában. A gépi beruházá­sok tervét túlteljesítettük, az építési beruházásokban azonban lemarad­tunk. A mezőgazdasági beruházások tervét túlteljesítettük. A megkezdett építkezések számának csökkentésében és az új kapacitások üzembe helye­zésének meggyorsításában kitűzött célokat nem értük el. A jelentés az életszínvonal alakulá­sával kapcsolatban megállapítja, hogy a lakosság bevétele elérte a 103 mil­liárd koronát, ami 4,8 százalékos emelkedést mutat. A munkajövedelem 4,1, a szociális juttatásokból eredő jövedelem 6,3 százalékkal gyarapo­dott A z egységes földművesszövetke­^ zetekben a, februárban lebo­nyolítandó évi zárszámadó taggyűlé­sekre készülnek. A gyűlések jelentő­ségét az is emeli, hogy a nem éppen legeredményesebb tavalyi év mérlegét vitatják meg. A mezőgazdaság döntő ágai tervfeladatainak nem teljesítése nagyon meggyengítette a következő időszak kiindulási alapját, A kedve­zőtlen időjárási viszonyok mellett számos tartós szubjektív ok is hatott, különösen az állattenyésztési terme­lésben. Az idei terv a mezőgazdasági termelés növekedési dinamizmusának megújítására, 8—9 százalékkal több termék termelésére számít. Ez a je­lenlegi viszonyok között rendkívül igényes feladat csakis a munkalendü­let fokozásával és jobb szervezéssel, mindenekelőtt a legkisebb gazdasági egységekben végzett irányító munka javításával érhető el. A szovjet hadsereg 35 évvel ezelőtt szabadította fel hazánkat, s ennek az évfordulónak a jegyében ülnek össze a szövetkezetek évzáró taggyűlései, hogy értékeljék az efsz-ek IX. kong­resszusán megjelölt feladatok teljesí­tését és jóváhagyják a hatodik öt­éves tervidőszak utolsó évének fel­adatait. Gazdasági téren nyomatékot kap valamennyi munkaszakasz ta­valyi tevékenységének, a pozitívumok­nak és negatívumoknak átfogó bíráló szellemű értékelése, a hibák okainak feltárása, s főként az orvoslásukra teendő konkrét, címreszóló intézke­dések, valamint az idei termelési­gazdasági és szociális-társadalmi fel­adatok konkrét volta. A szövetkezeti demokrácia érvénye­sítése és a társadalmi tevékenység terén foganatosítandó intézkedések azt célozzák, hogy a szövetkezeti ta­gok tevékenyen vegyenek részt a szö­vetkezet irányításában és fejlesztésé­ben. Az évzáró taggyűléseket arra is felhasználják, hogy tovább mélyülj,ön az efsz-ek együttműködése a nemzett bizottságokkal, a Nemzeti Front szer­veivel és szervezeteivel, elsősorban a községfejlesztési- kérdések és a Nem­zeti Front választási.. programjaiban kifejezést nyert társadalmi feladatok megoldásában. * A szövetkezetek zárszámadó tag­gyűlésein valamennyi munkaterület feladatait következetesen, főként a CSKP tavalyi 13. és 14. központi bi­zottsági ülése határozatainak a szem­pontjából kell megtárgyalni. i^ülönösen fontos annak értéke­­lése, hogyan vesz részt a szö­vetkezet és valamennyi szövetkezeti tag a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásában, elsősorban a hatodik ötéves tervidőszak állami tervfeladatainak eddigi teljesítése szempontjából, továbbá abból a szem­pontból, hogyan vesznek részt a szö­vetkezeti tagok a szocialista verseny­ben, az üzemi versenyben, továbbá a választási programfeladatok teljesíté­sében, hogyan működik együtt az efsz a helyi szervekkel és szerveze­tekkel, milyen politikai és honpolgárt aktivitást tabúsítanak a szövetkezeti tagok. A tavalyi gazdálkodási eredmények elemzése alapján termelési-gazdasági téren üzemi intézkedéseket kell foga­natosítaniuk a termelés, a társadalmi tevékenység és az idei tervlebontás szakaszán a növénytermesztés elsőd­leges fokozásának biztosítására, a gabonafélék és további termények termesztésének fejlesztésére, a teri­­més takarmányfélék termesztése bel­terjességének fokozására, az állatte­nyésztési egységre számított szemfn­­gyasztás csökkentésére. Az intézkedé­sek konkrétan irányuljanak a vágó­állatok és a tej, a szarvasmarhák ese­tében pedig elsősorban a fejőstehe­nek termelésével kapcsolatos felada­tok teljesítésére, továbbá az istálló­­trágya, a gyomirtó szerek, a mező­­gazdasági technika és különösen a .fűtőanyag és energia hatékony fel­­használásának biztosítására. A beru­házás terén szem előtt kell tartani a föld terrhőképességének fokozását és a kevésbé költséges -mezőgazdasági épülettfpusok alkalmazását. A prog­ramból ne hiányozzanak a növény­­termesztési és állattenyésztési terme­lés koncentrálása és szakosítása to­vábbfejlesztésének, főként a takar­mánytermelés fokozását és a marha­tenyésztés fejlesztését szolgáló új gazdasági szabályozók célszerű érvé­nyesítésének eredményei, problémái és űtjai. valamint az ezzel kapcsola­tos tapasztalatok. A szövetkezeti demokrácia érvé-« ** nyesítése és a politikai-társa­dalmi tevékenység terén a figyelem elsősorban annak értékelésére irá­nyuljon, hogyan segíti az új mező­­gazdasági szövetkezeti törvény, az új alapszabály és egyéb rendelkezések a szövetkezeti nagyüzemi termelés feladatainak teljesítését. Továbbá tart­sák szem előtt az azzal kapcsolatos eredményeket és célokat, hogy a szö­vetkezeti tagok fokozottabban vegye­nek részi a szövetkezet irányításában, milyen színvonalra emelkednek a munkához való viszonyulásban, a gondolkodásban és életvitelben. Tart­sák szem előtt a szövetkezeti föld­művesek szociális-gazdasági kérdései­nek megoldásában és nevelésükben követett alapvető célokat és elért eredményeket, a komplex gondosko­dás fejlesztését. A figyelem irányul­jon a munka- és életkörnyezet, egész­ség- és munkavédelem színvonalára, a fürdői- és gyógykezeltetésre, üdül­tetésre, továbbá a szövetkezeti szer­vek tevékenységének elmélyülésére, a termelési értekezletek hatékonyságá­nak fokozására s végül a szövetkezeti tagok efsz-hez való viszonyulásának erősödésére. » Mivel pedig mindenről az ambe­­rek döntenek, a zárszámadő taggyűléseken — a káder- és sze­mélyzeti munka elveivel összhang­ban — foglalkozni kell a káderkép­zéssel és -neveléssel, a kádertartalé­kok kialakításával, annál is inkább, mert az alapító tagok nemzedéke nyugalomba vonul és főként az állat­­tenyésztésben egyre kevesebb lesz * dolgozó. Legyen a taggyűlések napi­rendjének szerves része a választott szervek, bizottságok és a szövetkezeti tisztségviselők munkájának értékelése a politikai, termelési-gazdasági, tár­sadalmi és földműves-szövetségi fel­adatok szempontjából, választások út­ján való kiegészítésük, külön egy elnökségi tag (alelnöki megbízása a szövetkezet társadalmi tevékenységé­nek biztnsításával. Külön említendő az efsz-ek ellen­őrző bizottsága. A mezőgazdasági szö­vetkezeti törvény értelmében az el­lenőrző bizottság az efsz egész tevé­kenységét ellenőrzi. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy munkájuk csupán a termelési tevékenysség el­lenőrzésére összpontosul, a termelők­ről való gondoskodást is magába fog­laló társadalmi tevékenység ellenőr­zését pedig elhanyagolják. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell. Az évzáró taggyűléseket valanteny* nvi munkahelyen termelési értekezle­tek, esetleg részleg taggyűlések előz­zék meg, amelyeken a szövetkezett földművesek megismerkednek a mun­kahelyek eredményeinek konkrét ér­tékelésével és megvitatják az 1980. évi termelési és társadalmi feladato­kat. A termelési értekezletek rendel­tetése, hogy összefoglalják az indo­kolt hozzászólásokat, konkrét szerve­zést intézkedéseket foganatosítsanak a tervfeladatok teljesítésének bizto­sítására, egyéni és kollektív vállalá­sokra. . A zárszámadó taggyűlések feladata lesz azoknak az észrevételeknek a megválaszolása, amelyek az efsz-ek IX. kongresszusa előtti szövetkezeti gyűléseken hangzottak el. Ezt a fel­adatot a Szövetkezett Földművesek Szövetségének járási bizottságával karöltve a járási mezőgazdasági bi­zottságoknak kell teljesíteniük. A következő időszakban a Szövet* kezet! Földművesek Szövetsé­gének elsőrendű feladata lesz, hogv továbbra is biztosítsa: elmélyültebben vegyenek részt a szövetkezeti tagok az efsz teyvfeladatainak meghatáro­zásában és teljesítésében, valamint ennek ellenőrzésében. E célból fo­kozzák a választott szerv és a szö­vetségi apparátus, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságok agitá­­ciós munkáját. A tervfeladatok le­bontásával egyidejűleg szocialista vállalások formájában meg kell ra­gadni és szervezni kell a szövetke­zeti tagok kezdeményezését. Az efsz-ek évzáró taggyűlésé * mostani bonyolult nemzetközi hely­zetben, amikor az imperialista álla­mok a hidegháború felújítására tö­rekszenek és minden eszközzel gá­tolják a Szovjetunió vezette szocia­lista államok békekezdeményezését, a legjobb fórum arra, hogy a szövetke­zeti földművesek kifejezzék elkötele­zettségüket a viiágbéke védelmében. JUDr. MICHAL ĎURDIAK, az SZFSZ Szlovák Bizottsága szervezési osztályának helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom