Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1930. február 2. ■ akosságunk lejjel és hússal *■ való rugalmas ellátása társadalmi érdek. A növekvő igények egyre nagyabb követelményeket támasztanak mezőgazdasági üzemeink állattenyésztésével szemben. Nem kétséges, hogy a feladatokat csak a hasznosság növelésével és a minőség szüntelen javításával teljesíthetjük. A CSKP KB 14. plenáris ülése kiemelte az élelmiszergazdálkodás fontosságát. A tej- és a hústermelés, valamint forgalmazás eddigi eredményeiről és ez évi feladatairól Renczés Sándor elvtárssal, a felsőpatonyl (Horná Potőn) Vörös Csillag szövetkezet elnökével beszélgettem. — Az állattenyésztés hasznosságát több összefüggő tényező befolyásolja — említette Renczés elvtárs. — A leglényegesebbek között az optimális fajtamegválasztást, a takarmányellátást s az állattartó telepeket említemj Meggyőződésem, hogy nagy hasznosságot nem érhetnénk el, ha alacsony szintű lenne növénytermesztésünk. A két főágazat között szaros kölcsönhatásnak kell lennie. A cél érdekében mindkettőnek a párhuzamos fejlesztésére törekszünk. — Teheneink nagy tejhasznosságú, keresztezett, vagyis fekete-tarka állományból származnak. Három, egyenként kétszáz férőhelyes korszerű istállóban helyeztük el az állományt. Az utolsó korszerű létesítmény építését két évvel ezelőtt fejeztük be. Az eltelt időszak bizonyítja, hogy a befektetés gazdaságos volt, hiszen 1979-ben minden eddiginél jobb tejátlagot értünk el. Az utolsó elavult tehénistálló felújításával is végzünk. Célunk a hasznosság növelése. A múlt évben a korszerű istállókban napi átlagban tizenkét liter tejet fejtünk, míg a régi telepen mindöszsze 9,5 liter volt a napi tejhasznosság. Ez egy lépés a tartalékok feltárásában. BELTERJES TAKARMÄNYTERMESZTÉS, NAGY HASZNOSSÁG 0 A szövetkezet dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a tejtermelés egész évben megfelelő színvonalon és folyamatos legyen. Egyes évszakokban nincsenek már ingadozások és kilengések. Mi ennek a magyarázata? •— Ebben nincs rejtély, hacsak azt nem nevezzük annak, hogy semmit nem bízunk a véletlenre. Takarmányokból önellátásra törekszünk. Múlt évi tervünk 641Ö tonna takarmánygabona termelését irányozta elő, a valóságban pedig 6510 tonnát termeltünk és nyolcszáz tonna lucernalisztet is készítettünk. Silókukoricából, répakaréjból és nyersszeletből a tervezett tizenháromezer 680 tonna helyett 14 ezer 200 tonnát tartalékoltunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy a készlet egész évben elegendő lesz teheneinknek. A múlt évi szárazság ellenére az öntözőhálózat észszerű kihasználásával lucernából — szénában számítva — 1360 tonnát termeltünk (négyszer kaszáltuk). Évente ötven hektáron füvet is termelünk. A nyári hónapokban ez a növény hektáronként nyolcvan-száz tonna zöldtömeget nyújtott. A kaszálások után öntöztük és póttrágyáztuk a talajt. Ilyen zöldtakarmánynak az etetése gazdaságosnak bizonyult, mert nem kellett zöldlucernát használnunk. Sikereink tehát mindenekelőtt az egész évben egyenletes mennyiségben, és főleg minőségben juttatott takarmányozásban rejlenek, de hadd beszéljenek a tények. Egy hektár mezőgazdasági területre — szövetkezetünkben — huszonkilenc tehén jut. Körülményeink mellett ez az állomány optimálisnak mondható. Múlt évben a napi fejési átlag 11,72 liter volt. Egy tehéntől 4278 liter tejet fejtünk. Ez a szövetkezet a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, de országos viszonylatban is az élvonalbeliek közé tartozik, hiszen a tehénre jutó járási átlag tizenegy, az évi hozam pedig 4010 liter volt. ф Milyen a tejtermelés gazdaságossága? Ebben a vonatkozásban, hallom, figyelmreméltó javulást értek el. A tej literjére jutó erőtakarmány-felhasználás a múlt évben nem érte el a harminc dekát. — A terv szerint 1 millió 960 ezer liter tej eladásával számoltunk és az előirányzatot 240 ezer literrel túlteljesítettük. Bevezettük a tehenek egyedi, vagyis hasznosság szerinti póttakarmányozását. Egy hektárra számítva 1191 liter tejet termeltünk, s ebből 1130 litert adtunk el. A hasznosság jelentős fokmérője az értékesítés. Ezen a téren szintén az élenjárók közé tartozunk. A tej teljes menynyfségét első minőségi osztályban értékesítettük, s ennek kapcsán a tervezett 1 millió 400 ezer korona helyett 980 ezer korona többletbevételhez jutottunk. MINDENT AZ EMBERÉRT A kiváló eredményeket az állattenyésztés dolgozóinak lelkiismeretes helytállásával érték el. A szövetkezet vezetősége figyelemmel kíséri a dolgozók munkáját. Megteremti a feltételeket a terv sikeres teljesítéséhez. A tehenészetben jól felszerelt szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. Folyamatos a melegvízellátás és átöltözéshez ruhatár is áll a dolgozók rendelkezésére. Az istállókat járdák kötik össze, és a tej a fejőgépektől csöveken jut el a hűtőtárolókba. A dolgozókat anyagilag érdekeltté tették a jó minőségű tej termelésében. Nem közömbös részükre tehát, milyen osztályzattal kerül a feldolgozó üzembe, hiszen a munkadíjazásban a mennyiségi mutatók mellett a minőség is előtérbe kerül. A szövetkezet elnöke elismeréssel szólt a tejtermelés dolgozóinak önfeláldozásáról. — A tehenészetben törzsgárdát alakítottunk ki. A dolgozók többsége sokéves tapasztalattal rendelkező nő. Csánó Júlia fejőnő például húsz éve dolgozik ebben a munkakörben, s a múlt évben tizenkét literen felüli fejési átlagot ért el naponta. Hasonlóan kimagasló sikereket ért el Szalay Piroska, Gálffy Katalin, Mezei Júlia stb. Mindent megtettek a terv sikeres teljesítése érdekében. A dolgozók hasonló figyelmet fordítanak a sertés- és a marhahús termelés fellendítésére is. A gondos irányítás, a jó szervezés, a haladó módszerek és termelési eljárások meghonosításával tervszerűen teljesítik feladataikat. racionalizAlAs ÉS KORSZERŰSÍTÉS A szövetkezet vezetőinek előrelátását, megfontoltságát bizonyltja, hogy egy ezer férőhelyes istállót korszerűsítettek. Elavult belső berendezését kicserélték. így lehetőség nyílott a takarmányozás korszerűsítésére. Ebben az istállóban mindössze két személy gondoskodik az ezer hízósertés ellátásáról. Múlt évben a napi súlygyarapodás itt több mint hatvankét deka volt átlagosan. Ezzel szemben az ötszáz férőhelyes hizlaldában hatvan deka napi felhízást értek el. Ebben az évben azonban már a súlygyarapodás kiegyenlítésén, vagyis növelésén munkálkodnak, mert ezzel tovább javul a termelés színvonala. Erre jó feltételekkel ren-, delkeznek. Törekvésüket kedvezően befolyásolja, hogy a múlt évben üzembe helyezhették az ezerszáz férőhelyes malacneveldét. így egyforma súlyú, egészséges állatok kerülhetnek a hizlaldába. Sertéshúsból a tervezett 560 tonna helyett 1,3 tonnával adtak többet közellátásunknak. Horváth László, Wiedermann Pál és Hervay József gondozók hozzáértő munkája révén a múlt évben nagyon jó eredményt értek el. Valóban elkötelezetten godoskodtak a hústermelés növelését célzó párthatározatok megvalósításáról, hiszen a termelés belterjesítésére törekedtek. Egy hektárra számítva a múlt évben háromszázhúsz kiló, sertéshúst termeltek és kétszáznyolcvanhat kilót adtak el. A hústermelés belterjesítése abban is megnyilvánult, hogy üzemi átlagban hektáronként 443 kiló húst adtak közellátásunknak. Marhahúsból több mint kétszázhetven tonnát értékesítettek s a napi súlygyarapodás több mint 1 kiló volt. Egy kiló marhahús termeléséhez valamivel több mint egy kiló, s ugyanennyi sertéshús termeléséhez 3,70 kiló erőtakarmányt használtak. A szarvasmarháknál, illetve a teheneknél a többi takarmányt silókukoricával és szénával pótolták. A gazdaságban a hústermelés további növelésének járható útját a rendelkezésre álló létesítmények korszerűsítésében látják. A szövetkezet kocaállománya jelenleg hat istállóban van elhelyezve. Tervezik, hogy ebben az évben egy 220 férőhelyes kocaszállást építenek. Bár a kocák többnyire régi, elavult istállóban volt elhelyezve, az állattenyésztők mégis jó eredményt értek el a malacelválasztásban. — A gondozók lelkiismeretes többletmunkájával, a higiéniai követelmények betartásával — a múlt évben — a tervezett 5130 malac helyett 5455-öt választottunk el. A kocára jutó évi választási átlag 20,2 lett. Az előző év eredményével összehasonlítva közel három malaccal neveltünk fel többet kocánként. Ez kedvező feltétel a hústermelés idei tervének a teljesítéhez. A gondozók közül például Makkay Nándor 21,75, Mészáros Gyula 21, Szamaránszky László pedig 20,75 malacot választott el kocánként. Ezzel szemben a malacelhullás átlaga nem érte el az öt százalékot. TÖBB MINT BIZTATÓ A szövetkezet múlt évi termelési-pénzügyi mérlege látogatásomkor még nem volt kész, annyi azonban bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés harminc évét a felsőpatonyi szövetkezet — mint már annyiszor — ismét jelentős sikerrel zárta. Munkájuk értékét csak növeli, hogy a mostoha időjárás sem gátolta őket a tervek teljesítésében. Szemesterményekből elérték a tervezett hozamot. Búzából 6,4, árpából 5,5, kukoricából pedig 6,7 tonna lett a hektárhozam. Az állattenyésztés forgalmazási tervét háromnegyed millió koronával teljesítette túl. A jelek azt mutatják, hogy a tervezett 56 millió korona teljesítményt túlszárnyalják. A szövetkezet tiszta számlával, alaposan felkészülve kezdhette a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évét. Figyelmük homlokterében már az idei tervek teljesítése áll. A CSKP KB 14. plenáris ülésének határozataival összhangban növelik az árutermelést. így kívánnak hozzájárulni a fogyasztói piac igényeinek a kielégítéséhez. Ebben az évben hatszáz tonna sertéshús termelésével és 4500 literes évi tejhasznossággal számolnak. Ez az igényes célkitűzés reális és teljesíthető. Svinger István KM eredmények, bíztató távlatok A szőlőmolyok repülésének sexferomonos megfigyelése Az 1978-as és még jobban az 1979-es száraz év igen kedvezett a tarka szőlőmolyok elszaporodásának. Ennek folytán tavaly a Kiskárpátok övezetében a tarka szőlőmolyok, különösen pedig azok második és harmadik generációjának hernyói, a pausálvédekezések ellenére sokhelyütt okoztak kisebb-nagyobb károkat. Akadtak olyan „molyos gócok“, ahol augusztus elején az egy tőkén található har-I. számú táblázat: minc-hatvan fürtből csak egy-kettőben nem találtunk élő hernyót, sőt egy fürt bogyóiban még tizenöt darab befúródott hernyót is megszámláltunk. Tavaly szeptember elején egy ilyen Modra környéki molyos góc fertőzöttségének mértékét ötven fürtben pontosabban is megállapítottuk, s ennek adatait az alábbi táblázatban közöljük: A FERTÖZÖTTSÉG ARÄNYA bogyók száma ebből hernyómentes szőlőmolyokkal megtámadott 50 fürtben bogyók bogyók darab súly dkg darab °/o súly dkg darab % súly dkg 4924 440 2607 = 52,9 324,5 2317 = 47,1 93 A táblázatból kitűnik, hogy ebben az esetben a tarka szőlőmolyok hernyói legalább harminc százalékos terméskiesést okoztak. Szerencse, hogy a tavalyi szárazságban a többé-kevésbé kirágott bogyókat nem támadta meg a szürkepenész, hiszen azoknak hetven százaléka beszáradt. A szőlőmolyok elleni okszerű védekezésnek tehát ma sokhelyütt ugyanolyan jelentősége van, mint a peronoszpóra vagy a lisztharmat elleni védekezésnek. Az okszerű és hatásos védelemnek azonban elengedhetetlen követelménye, hogy ismerjük a molyok rajzásmenetét. Ezt ma legegyszerűbben az igen könnyen „üzemeltethető“ és aránylag olcsó feromoncsapdák használatával érhetjük el. A tarka szőlőmolyokat vonzó feromonokból pedig ma már a világpiacon nincs hiány. Gyártásukkal több országban (Szovjetunió, USA, Franciaország) foglalkoznak. Tapasztalataink szerint a különböző eredetű; a feromonkapszulák a repülés kezdetét, tetőzését és a rajzás végét üzemi szempontból jól jelzik. Kisebb különbség csak a fogás létszámában észlelhető. Szelektivitásukban nincs számottevő különbség. A tarka szőlőmolyokat vonzó feromonok beszerzése folyamatban van, és számításaink szerint az idén legalább ötven szőlőültetvényen válhat lehetővé a tarka szőlőmolyok rajzásmenetének a megfigyelése. Tarka szőlőmolyokkal szemben a Kiskárpátok övezetében a múlt évben aránylag kevés volt a feromoncsapadékba került nyerges szőlőmolyok száma. Ez a jobbik eset, mert az őket vonzó feromonok tekintetében a helyzet kissé eltérő. A különbség abban van, hogy mivel a feromonok használatában csak kevés tapasztalattal rendelkezünk, az idén csak kisebb menynyiségű feromon kapszula kerül forgalomba s az is csak kísérleti célokra. Az elsőéves tapasztalatainkból kitűnik, hogy a svájci eredetű feromonok a nálunk előforduló nyerges szőlőmolyokra sokkal hatásosabbak, mint az amerikai eredetűek. A szőlőmolyok — a szakirodalom és saját tapasztalatokból tudjuk, — a szőlőültetvényeken nem egyforma sűrűségben fordulnak elő. Akadnak molyos helyek — ezeket tapasztalt szőlész ismeri — ahol megfelelő életviszonyok folytán sok található, és vannak olyan helyek is, amelyeket az egyik vagy másik molyféleség kerüli. Ebből nyilvánvaló, hogy a feromoncsapdás rajzásmegfigyelése kizárólag üzemi feladat. Ezt saját érdekünkben, vagyis a szőlőtermesztő üzemeknek kell végezniük. Mivel a tarka szőlőmolyokat vonzó feromonok üzemi viszonyok között az idén első ízben kerülnek nálunk nagyobb mértékben használatba, sikeres hasznosításuk előmozdítására kétéves tapasztalatainkat az alábbi pontokban foglaljuk össze: 1. A feromon-kapszulákat használatig az eredeti csomagolásban hűtőszekrényben kell tárolni; 2. A feromon-csapdákat főleg a molyos helyeken „üzemeltessük“; 3. A belső oldalukon ragasztóanyaggal és feromon-kapszulával ellátott csapdákat április végétől használjuk; 4. A kapszulák csomagolását ne dobjuk el az ültetvényen, mert ez a kapszula vonzóanyagától átitatva szintén vonzaná a lepkéket; 5. Az idén egy ültetvényen két feromon-csapdát helyezünk el; 6. A csapdákat az ültetvényen annak szélétől legalább huszonöt méter távolságra, ha lehet még beljebb az ültetvénybe egymástól legalább ötven méter távolságra, a szőlőfürtök táján körülbelül egy méter távolságra erősítsük a dróthuzalra; 7. A nálunk ma használatos „Stuttgart“ típusú csapdát úgy erősítsük a huzalra, hogy hosszabb tengelye, illetve nyílásai az uralkodó szélviszonyokra egyirányban helyezkedjenek el; 8. A fogott lepkéket vékony, hegyes botocskával a fogásidény alatt kétnaponként repüléscsúcs idején és nagyszámú fogás esetén naponta számláljuk meg és távolítsuk el a csapdából; 9. Az első kapszulát a második lepkegeneráció rajzása kezdetekor új kapszulával cseréljük ki. A használt kapszulát hasonlóan mint a csomagolást, az ültetvényből távolítsuk el: 10. Nagy fogáslétszám és rossz idő esetén a lepkék eltávolítását és megszámlálását úgy végezhetjük, ha otthon elkészítünk — ragasztóval kikenünk — két új pótcsapdát, s ezeket kivisszük az ültetvényre. Az ott elhelyezett csapdából ezután a dugót a kapszulával együtt áttesszük a pótcsapdába, a lepkés csapdákat pedig hazavisszük és megszámlálás után ott távolítjuk el belőlük a lepkéket; 11. Minden nagyobb lepkefogás után kanálnyéllel vagy levélnyitóval egyengessük el a ragasztófelületet, s ha szükséges, pótoljuk azt; 12. A fogás eredményéről naplót vezetünk. A megjegyzés rovatban röviden tüntessük fel az esti, szürkületi órák (19—21 óra) időjárási viszonyait. Elsősorban is a szél erősségét jegyezzük fel. Az utóbbi pont adatait — tapasztalataink alapján — fontos feljegyezni, mert mint tudjuk, a fogás létszámát a szélviszonyok és a hőmérséklet értéke is befolyásolja. Ezek közül üzemi megfigyelés szempontjából elsősorban is a szélviszonyokat kell figyelni, mert a szél erőssége nemcsak a csalogató illat terjeszkedésére, hanem a lepkéknek a csapdákba történő berepülésére is nagy befolyással van. Ennek fontosságát a múlt évben akkor észleltük, amikor dr. B. Gábellel, a Szlovák Tudományos Akadémia Ivánka pri Dunaj-i Entológiai és Experimentális Fitopatológiai Intézetének munkatársával a modrai szövetkezet egyik szőlőültetvényén a tarka szőlőmolyok napi repülésdinamikáját figyeltük. Ezt úgy tettük, hogy májusban a csapdából három esetben huszonnégy órán keresztül óránként távolítottuk el a fogott lepkéket, és feljegyeztük a hőmérséklet értékeit és a szélviszonyokat is. A megfigyelések szélviszonyait illető adatokat a 2. számú táblázatban közöljük: A szélviszonyok befolyása a tarka szőlőmolyok napi repülésdinamikájára. A megfigyelés időpontja Időközök és szélviszonyok fogási létszám V. 13—V. 14 6—8h 8—18h 18—22h 22h—6h erős szél erős szól erős szél erős széllökések 1 0 4 0 V. 17—V. 18 szellő szél gyenge szél gyenge szél 11 3 322 3 V. 18—V. 19 szélcsend szélcsend gyenge szellő gyenge szellő 3 1 251 1 A táblázatból megállapítható, hogy a sexferomoncsapdákkal májusban mind a három megfigyelési napon az esti szürkületkor, 18 és 22 óra között fogtuk a legtöbb lepkét. A május 13-án és 14-én erős szeles időben végzett megfigyelés, illetve az akkori igeri gyenge négy lepke fogáseredmény arra figyelmeztet, hogy az esti szürkületkor kedvezőtlen hatása lehet az erősebb szélnek a csapdák fogáseredményeire. A csapdák fogáslétszámának értékelésekor, különösen a repülés csúcsidején a mindenkori szélviszonyokat okvetlenül figyelembe kell venni. Ami a hőmérsékleti értékeket illeti, úgy itt a 19 C°-nál alacsonyabb hőmérséklet kedvezőtlenül befolyásolja a repülés Intenzitását. Ilyen alacsony hőmérséklettel azonban ritkán, vagyis csak az első generáció lepkéi repülésének kezdetekor, tehát május elején találkoztunk. A szőlőmolyok repülésmenetét állomásunkon a sexferomon csapdákkal csak két éve figyeljük. Ezen oknál fogva a feromoncsapdák használatával kapcsolatos tanácsaink nem lehetnek véglegesek és azokat a jövő évek külföldi és saját tapasztalataink fogják bővíteni, illetve módosítani. Azt azonban már biztosan állíthatjuk, hogy az általunk használt sexferomonokkal „működő“ csapdák a szőlőmolyok rajzásának megfigyelésére, könnyű kezelhetőségük, olcsóságuk, főleg azonban a fénycsapdákkal szembeni nagyobb fogáser^dményük alapján jobban megfelelnek. Használatukkal a védekezés optimális idejét jobban megállapíthatjuk, s így a sexferomonok hasznosítására mint hatásos, gazdaságos és egyben a környezet is kevésbé szennyező szőlőmoly elleni védelem egyik igen fontos alapjának kell tekintenünk. Ivan Novák mérnök és Renczés Vilmos okleveles gazda, a Modrai Szőlészeti Kutatóállomás dolgozói
