Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február 2. Előtérben a szociális gondoskodás Szocialista társadalmunk fokozott gondot fordít a dolgozók szociális ellátásának biztosítására. Az üzemek, intézmények, földművesszövetkezetek kötelesek dolgozóikat komplex szociális godoskodásban részesíteni. Hogy ez mennyire valósul meg a Podunajské Biskupice-i Barátság és a Most pri Bratislave-i Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz-ekben, az a következő beszélgetésből kitűnik. Beszélgetőpartnereink a Podunajské Biskupice-i szövetkezetből Vojtek Ján üzemgazdász, Duránska Klára bérelszámoló és Doboviő Zita pénztáros, a Most pri Bratíslava-1 szövetkezetét pedig Burger Etelka, a szövetkezet szociális és kulturális dolgozója és Kesan Erzsébet a személyzeti osztály dolgozója képviselték. — * — 0 Kezdjük talán a nyugdíjas tagokról való gondoskodással. Vojtek Ján: — A nyugdíjba vonult szövetkezeti tagokat nyugdíjpótlékkal segítjük. Az alacsony nyugdíjú tagok közül tizennyolcnak, havonta háromszáz koronás, huszonötnek pedig száz koronás segélyt nyújtunk. Ezenkívül minden évben a karácsonyi ünnepek előtt találkozót szervezünk számukra, ahol elbeszélgetünk velük, s kultúrműsorral, ajándék-csomaggal kedveskedünk. Nyugdíjas dolgozóink kirándulásainkon, az általunk kiutalt gyógykezeléseken is részt vesznek. Burger Etelka: — Az alacsony nyugdíjjal rendelkező tagjaink számára mi is biztosítunk pótlékot. Tizenegy tagunkat havonta kétszázötven .■--háromszáz koronás, ötvenegy dolgozónkat pedig száz koronás nyugdíjpótlékkal segítjük. Ezenkívül a nyugdíjba vonulókat hétszáz korona értékű ajándékkosárral lepjük meg és háromszáz koronát adunk nekik. Minden évben megrendezzük a nyugdíjasok napját. A találkozóra százötvenkétszáz volt tagunk látogat el, akiket kultúrműsorral szórakoztatunk és megvendégelünk. Minden hónapban meglátogatjuk beteg dolgozóinkat, s ha kell segítséget nyújtunk nekik. • Hogyan gondoskodnak a dolgozók és gyermekeik üdültetéséről? Dobovié Zita: — E téren is eredményesen tevékenykedünk. Tagjaink különféle bel- és külföldi utazásokon, gyógykezeléseken vesznek részt. Piešfanyban, a Bratislava-vidéke járás szövetkezeteinek üdülőközpontjaiban rendszeresen, ötven tagunk pihen évente. Gyógykezelésre beutalót húsz tag számára biztosítunk. A SZFSZ járási bizottsága által szervezett hazai kirándulásokon kívül tavaly az NDK- ban és Magyarországon is jártunk. Szövetkezetünknek saját autóbusza van, ezt igyekszünk mindig kihasználni, sőt egyes iskoláknak, szervezeteknek kölcsön is adjuk. A nemzetközi gyermekévben külön figyelmet fordítottunk csemetéinkre. Nyáron pionírtáborokban tölthették a szünidő egy részét. Télen Télapó-ünnepséget rendeztünk számukra, ahol ajándékkal, kultúrműsorral jutalmaztuk őket. Kesan Erzsébet: — Tavaly huszonkilencen részesültek fürdői gyógykezelésben, s egyhetes üdülésen harmincnyolcán vettek részt. A magyarországi Lipot-i termálfürdőbe rendszeresen járunk, a húsz személyes mikróbuszunkkal. Két kiváló dolgozónkat szovjetunióbeli jutalomkirándulással ajándékoztunk meg. A gyermekek számára gazdag programot szerveztünk a nemzetközi gyermekév alkalmából. Nyáron ötven gyermek töltötte a szünidőt pionírtáborban. A Télapó-ünnepségen háromszáz gyermek jelent meg, akiknek ajándék-csomagot nyújtottunk át. A kultúrműsor utón filmvetítés következett. Örömtől tugárzó arccal távoztak a kicsinyek. A gyermeknapot sportdélutánnal, vetélkedővel tarkítottuk. • Az üdültetés terén tehát mindkét szövetkezet jól végezte dolgát, de vajon ilyen jó eredményekkel dicsekedhetnek az egészségügyi ellátásban, a bölcsődék, óvodák építése terén is? Vojtek Ján: — Tavaly a több mint kilencszázezer koronás szociális alapból csupán 450 ezer koronát merítettünk ki. Tehát még van keretünk óvoda, bölcsőde építésére, ezt azonban ezidáig nem használtuk ki. Pedig az anyukák elég gyakran emlegetik, hogy jó lenne, ha saját óvodánk, bölcsődénk lenne, mert a községi létesítményekbe helyhiány miatt sok gyermeket nem tudnak elhelyezni. Ez nekünk is gondot okoz, mert így sok szülő kiesik a termelésből. A hnb-től Ígéretet kaptunk, hogy segítségünkre lesz az óvoda és a bölcsőde építésében. De hogy mikor kerül erre sor, azt még egyelőre nem tudjuk. Kesan Erzsébet: — Sajnos, mi sem rendelkezünk saját bölcsődével, óvodával. Egyelőre nem tartunk rá igényt, mert a falvakban el tudják az anyukák helyezni gyermekeiket. Moston óvoda és bölcsőde is van, Éberhardon csak óvoda, a kisebb gyermekeket a mosti bölcsődébe hordják a szülők. Duránska Klára: — Saját orvosi rendelővel nem dicsekedhetünk, betegeink a körzeti orvoshoz járnak, aki kijelölt időben csak nekünk rendel. A körzeti egészségügyi központot dolgozóink is igénybe vehetik, ahol gyermekorvosi rendelő, nőgyógyászat és fogorvosi rendelő van. Burger Etelka: — Nekünk sincs egészségügyi központunk, a dolgozók a körzeti orvoshoz járnak rendszeres ellenőrzésre. Az állattenyésztésben és a veszélyes munkahelyeken dolgozók évente egyszer kötelező orvosi ellanőrzésen vesznek részt. 0 Az orvosi ellátás, óvodák, bölcsődék építése területén van még javítanivaló. Jobb a helyzet az üzemi konyha üzemeltetésében? Dobovié Zita: — Az üzemi konyhánk egész évben üzemel. Egy ebéd a tagoknak öt koronába kerül. Ehhez az értékhez a szövetkezet még hat koronával hozzájárul. Naponta körülbelül száz ebédet készítünk. A csúcsmunkák idején a földekre is kihordjuk a meleg ételt a dolgozóknak. A tagok haza is vihetik az ebédet, úgyszintén a nyugdíjasaink is az üzemi étteremben kosztolhatnak. Kesan Erzsébet: — Szintén egész évben üzemel a konyhánk. Naponta százötven—kétszáz ebéd fogy el. Dolgozóinknak mi is megadjuk a lehetőséget, hogy haza hordják a kész ételt. Sőt, nyugdíjas tagjainknak a téli időszakban házhoz is szállítjuk az ebédet. A szövetkezetben két büffé is kiszolgálja a dolgozókat, ahol cigarettát, frissítőt vásárolhatnak. A szezónmunkák idején a földekre kihordjuk a meleg ebédet. 0 Hogyan látják el a dolgozókat védőöltözékekkel, védőszerekkel? Burger Etelka: — Védőöltözékekkel, védőszerekkel aránylag jól el vagyunk látva. Évente 45 ezer koronát fordítunk erre a célra. Vojtek Ján: — Védőöltözéket évrőlévre biztosítunk dolgozóinknak, hisz biztonságukért mi vagyunk a felelősek. A nyári és téli védőruhák beszerzése minden évben fennakadás nélkül megtörténik. 0 Egyéb kiadások, ünnepségek? Duránska Klára: — A névadókon is rendszeresen részt veszünk, s kétszázötven koronás ajándékot és virágot nyújtunk át a boldog szülőknek. Nagy az érdeklődés a Hviezdoslav Színházba és a Kisszínpadra szóló jegyek iránt, ezenkívül a fővárosba látogató énekesek fellépéseire, kulturális eseményekre szintén minden jegyünk elkel. A férfiak körében nagyon közkedveltek és kapósak az általunk szerzett állandó belépőjegyek a biskupicei futballpályán lezajló mérkőzésekre. Kesan Erzsébet: — Névadó ünnepségeken mi is rendszeresen képviseljük a szövetkezetét. Tavaly nyolc névadón vettünk részt, ahol kétszáz koronás betétkönyv-utalványt ajándékoztunk az újszülöttnek. Az életjubileumokat ünneplő tagoknak háromszáz koronás értékben nyújtunk át ajándékot. — * — A hallottak alapján leszögezhetjük, hogy mindkét szövetkezet példásan gondoskodik dolgozóiról. Habár az óvoda, bölcsőde, egészségügyi központ mindkét szövetkezetből hiányzik, de talán ilyen jellegű — sajátos szövetkezeti intézményekre nincs is szükség, mert a még hiányzó dolgok pótolhatók lehetnek a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek közös fejlesztési tervei nyomán születő újabb létesítményekkel. Farah Valéria ki S Különböző versenyfeltételek A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének galántai járási bizottsága, a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve értékelte az elmúlt esztendőben meghirdetett szocialista verseny eredményeit a tejtermelésben. A járás mezőgazdasági üzemei közül a nádszegi (Trstice) szövetkezet érte el a legjobb eredményt, a tehenenkénti 4156 literes évi tejtermelési átlaggal. Az első helyezést elérő szövetkezet hatezer korona értékű pénzjutalomban részesült. A galantai járás a nyugat-szlovákiai kerületben sajnos, arról közismert, hogy a tejhozam évi átlaga más járásokhoz viszonyítva jóval gyengébb. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás eredményeihez mérten az elmúlt évben a tehenenkénti tejtermelés átlaga úgyszólván hétszáz literrel alacsonyabb volt. A SZFSZ járási bizottsága a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatában szocialista versenyt hirdet a jobb eredmények elérése érdekében. Hasonló versenyeket természetesen a többi járásban is szerveznek, viszont a versenyek feltételei járásonként gyakran különböznek. Közülük több jó példával találkozhatunk, vagyis olyan járásokkal, ahol a versenymozgalomban konkrét, meghatározott célokat tűznek ki. Azonban akadnak olyan járások is, ahol csupán „a jobb eredményekért“ jelszóval hirdetik meg a versenymozgalmat. A járások közötti különbségek feltárása érdekében célszerű összehasonlítani a dunaszerdahelyit és a galantai járás versenyfeltételeit a tejtermelés növelése érdekében. A dunaszerdahelyi járásban a SZFSZ járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóság az idei szocialista verseny meghirdetésében is fontos kritériumként szabta meg, hogy növelni kell a tej eladási tervét, erőtakarmányból, pedig csak a szabvány által engedélyezett mennyiséget lehet felhasználni minden liter tej kitermelésére. Figyelembe veszik a tej minőségét is. Ebben a versenyben van egy érdekesség. Leginkább azt értékelik, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek egy év alatt mennyivel növelték — az előző évhez viszonyítva — a tejtermelést. Tehát az első díjat nem az a mezőgazdasági üzem kapja, amely a legnagyobb tejtermelést érte el, hanem az, amely progresszívan fokozta a hasznosságot. Ez annyit jelent, hogy a járás leggyengébb szövetkezete egy éven belül nyolcszáz literrel emelte a tejhozamot, tehát az előbbi évhez viszonyítva a háromezerrel szemben elérte a háromezernyolcszáz literes tejtermelési átlagot, s ezáltal elnyerte az első helyezést. Talán ennyit a dunaszerdahelyi járás versenyfeltételeiről. Most nézzük meg, hogyan szervezi ugyanezt a versenyt az SZFSZ Galántai Járási Bizottsága. A verseny feltétele elérni a lehető legjobb tejhozamot az állagállományra. A legjobb eredményeket elérő három mezőgazdasági üzem 6000, 5000 és 4000 korona pénzjutalomban részesül, de csak azok az üzemek kerülnek a győztesek soraiba, amelyek elérték legalább a tehenenkénti háromezernyolcszáz literes fejési átlagot. Természetesen figyelembe veszik azt is, hogy mennyi erőtakarmányt fogyasztottak egy liter tej kitermelésére. Továbbá kiértékelik a járás tíz legjobb fejőjét is, akik a legkisebb mennyiségű erőtakarmány fogyasztása mellett a legjobb eredményeket érik el. A tíz legjobb fejő — sorrendben — ezertől száz koronáig terjedő pénzjutalomban részesül. Tehát a tizedik már csak száz koronát kap, ami nagyon kevés. Mind a két járás versenyfeltételeinek összeállításában találunk jót, serkentő tényezőt. A galántai járás versenyfeltételei konkrétan meghatározzák, hogy el kell érni a tehenenkénti 3600 literes tejtermelési átlagot. Ez igen fontos tényező. De néhány hátránya is van. Ugyanis minden évben ugyanazok a szövetkezetek, vagy állami gazdaságok viszik el az első, második vagy a harmadik díjat. Ebben a járásban már előre tudják a szövetkezet vezetői, hogy az év végén melyik gazdaság lesz az első, vagy a második. A dunaszerdahelyi járásban minden mezőgazdasági üzem igyekszik növelni a tejhozamot, azzal a tudattal, hogy az egyik nyertes lehet a tíz közül. Említést érdemel, hogy mind a két járás nagy figyelmet szentel a szocialista verseny megszervezésének és értékelésnek. Azzal a különbséggel, hogy a dunaszerdahelyi járás eredményei a termelés minden szakaszán sokkal jobbak. Krajcsovics Ferdinánd Gyakorlaton a mezőgazdasági A mezőgazdasági szaktanintézetekben az oktató-nevelői munkának fontos része a gyakorlati oktatás. Ezt bizonyítja az is, hogy a tanuló csak akkor jogosult a szóbeli érettségire, ha előzőleg sikeresen helytállt a gyakorlati vizsgákon is. A gyakorlati oktatásnak az iskola és az élet összehangolására kell irányulnia. Szükséges, hogy az iskola necsak a korszerű termelés és technika elméleti ismereteit nyújtsa a tanulóknak, hanem azt is lehetővé tegye, hogy a tanulók a lehető legjobban elsajátítsák ezeket az ismereteket a gyakorlatban. Meg kell ismertetni őket a nagyüzemi termelés szervezésének alapjaival, a műszaki vívmányokkal, a technológiai és közgazdaságtani ismeretekkel. A gyakorlati oktatás elősegíti a munkához való viszony kialakulását. A rendre, a fegyelemre, a felelősségérzetre és a kitartásra való nevelés fontos eszköze. Az említett ismeretek elsajátításában sokat segíthetnek a mezőgazdasági üzérnek is, mert a felsőbb tagozatokon a gyakorlati oktatás fontos munkahelyei. A gyakorlati oktatás legfőbb munkahelye a tangazdaság, mert tanulmányi segédeszközöket, azaz talajt, növényeket, gazdasági állatokat, gépeket és különféle anyagokat bocsájt az oktatás rendelkezésére. Ezeket azonban főleg az alsóbb tagozatokon tudják hasznosítani. A harmadik és a negyedik osztályban a tanulók az üzemi gyakorlatot már a mezőgazdasági nagyüzemekben egyedileg vagy kisebb csoportokban végzik. Ez többféle szempontból is hasznos. Egyrészt a munkahelynek kivá-Társadalmunk sokat foglalkozik a fiatalok, az ifjú nemzedékek problémáival. A CSKP XV. kongresszusának határozata is hangsúlyozta, hogy szocialista hazánk építésében fontos szerepet tölt be az ifjúság. Ezért társadalmunk nagy gondot fordít az ifjúság egészséges fejlődésére, a marxista —leninista világnézet, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelésére. Az ifjúság hazánk jövőjét képezi. Társadalmunk igen fontosnak tartja a helyes ideológiai nézet kialakítását, s igyekszik a fiatalokat egységes szervezetbe tömöríteni. Ilyen a Szocialista Ifjúsági Szövetség, melynek egyik fő feladata a politikai-ideológiai nevelés és a fiatalok sokoldalú tevékenységének fejlesztése. Ezen elveket követve és figyelembe véve alakult meg a szécsénkei (Seéianky) Ipolymente Efsz-ben is a tizennyolctagú SZISZ szervezet. Ez a szervezet a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére jött létre és ennek szellemében fejti ki tevékenységét is» A tizennyolc tagú SZISZ szervezet elnöke az agilis Berényi László, a szövetkezet szőlésze, aki ügyes szervezőkészséggel irányítja a szervezet sokrétű tevékenységét. A szervezet elsőrendű kötelességének tartja a tagok eszmei-politikai nevelését, ezért nagy gondot fordítanak a tagok helyes ideológiai nézetének kialakítására. Annak ellenére, hogy a szervezet nemrég alakult, eredményes és gazdag tevékenységre tekinthet vissza. Tagjai rendszeresen bekapcsolódnak a SZISZ járási bizottsága által szervezett különféle rendezvényekbe. A tagság köreiben kombájnosok, gépjavítók és karbantartók találhatók, akik Bizott önmagában, szaktanintézetek lasztott szövetkezetben és állami gazdaságban megismerkednek a nagyüzemi termelés módszereivel, a gépek és berendezések, valamint a technológiai eljárások gyakorlatban! alkalmazásával, amit sok esetben a tangazdaság termelési körülményei nem tesznek lehetővé. Másrészt megismerik azt a munkahelyet, ahol az iskola elvégzése után dolgozni fognak. A fent említett célokat szolgálja az üzemi gyakorlat is, amelyen tanulóink a napokban vesznek részt. A gyakorlat tárgya és időtartama a szaktanintézetek szakosításától függ. A Komáméi Mezőgazdasági Szaktantintézet jelenlegi negyedikes tanulói január végén, február elején hétnapos üzemviteli gyakorlaton vesznek részt. A gyakorlat zavartalan menetét az iskola igazgatója és az üzem vezetője által elfogadott szerződés biztosítja. A gyakorlat ideje alatt a tanulóknak a következő feladatokat kell teljesíteni: a múlt évi tervfeladatok teljesítésének ellenőrzését és az idei év növénytermesztési tervének lebontását; leltározási munkák megismerését; a munkanormák tanulmányozását; továbbá adatgyűjtést kell végezniük a növénytermelés műszaki-gazdasági elemzéséhez. Az összegyűjtött adatokat az iskolában folytatott tanulmányi gyakorlaton dolgozzák fel a tanulók. Kérjük a mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóit, hogy tegyék lehetővé tanulóinknak a fent megnevezett feladatok teljesítését. Ezzel velünk együtt hozzájárulnak hazánk mezőgazdasági középkádereinek képzéséhez. Tücsök József mérnök nagy segítséegt nyújtanak főleg a betakarítási munkálatokban. A SZISZ életében elsődleges helyen szerepel a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a mezőgazdaságnak nyújtott segítségük. Már évek óta beváltnak bizonyultak az egyéni és kollektív ifjúsági versenyek. Ezeknek egyike az „Egy szem se vesszen kárba“ jelszó alatt meghirdetett, az aratás folyamán sorra kerülő ifjúsági verseny. Az elmúlt évben a nagykürtösi (Veľký Kr tíš) járásban hatvannégy SZISZ szervezet kapcsolódott be ebbe a versenybe, köztük a szécsénykei Efsz SZISZ-szervezete is. E járási versenyben első helyen végeztek az E—516-as kombájnon a Styasztný— Krisztin páros; az SZK—6-on pedig a Lacov—Saróka párosok szerepeltek a legeredményesebben, s tovább kerültek a kerületi kiértékelésben. A szervezet tagjai a több mint ezer bfigádóra ledolgozásával is az elsők közé kerültek a környezet rendezésében és szépítésében meghirdetett versenyben. Továbbá az aratási munkák folyamán az agitációs-propagációs tevékenységben is az első helyen végeztek. A SZISZ-szervezet az eredményes munkájukért, az aktív tevékenységért már több elismerő oklevelet kapott. Természetesen akadnak kisebb-nagyobb hiányosságok is, amelyeket közösen igyekeznek kiküszö» bölni. Az elért eredmények bizonyítják, hogy a szövetkezetben dolgozó fiatalok a termelés valamennyi területén sikeresen és becsületesen megállják a helyüket. A szorgos, és ügyes kezű fiatalokra mindig és mindenütt szükség van, hiszen szocialista társadalmunk boldog jövőjét építik. A szövetkezet vezetősége is nagyra értékeli a fiatalok gazdag és eredményes munkáját, ezért Igyekszik kellőképpen támogatni a fiatalokat további terveik megvalósításában. Jámbor Vaiéria bízik a fiatalokban Jónás Boldizsár aszőgyéni (Svodín) Barátság Efsz ellenőrző bizottságé nak elnöke hatvan éves. A szövetkezeti mozgalom e gyik sorkatonája nyugdíjképes. — Huszonhét ével töltöttem a közösben. A közel há rom évtized alatt voltam elnök, zootechnikus és agronómus. Ugyanolyan lelkesedéssel és megfontoltan beszél, mint ahogyan mindig tette. Borral kínál s azt mondja: — Nagy utat tettjlnk meg már eddig Is. És én szerencsés ember vagyok. Bántalom sohasem ért, mindig szót tudtam érteni az emberekkel, és beigazolódott, hogy a szövetkezeti élet és munka felemelte a parasztságot, gazdagítja az országot. — Mit tart az eredményes gazdálkodás legfőbb forrásának? —A rendet és fegyelmet. Ennek alapkövetelménye az, hogy a vezetők és a szakemberek legyenek fegyelmezettek. Magatartásukkal munkájukkal, pontosságukkal mutassanak példát. — Hogyan ítéli» meg a Barátság Efsz és a többi szövetkezet jövőjét? — Én mindig bíztam önmagámban — például negyvenéves korban ültem iskolapadba, s érettségiztem — s bízok a fiatalokban is. Meggyőződésem, hogy sikeresen folytatják azt, amit mi elkezdtünk és elértünk. Arra azonban vigyázzanak, hogy tovább erősödjön tagságunkban a közösségi szellem, ragaszkodás a közöshöz, és a szövetkezeti demokrácia. — És a személyes jövője? Ha erőm és egészségem engedi, akkor tovább folytatom a munkát. Nehéz megválni attól a munkától, mely gazdagabb, könnyebb élethez vezetett. esi. Fotó: BišČO
