Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
мшшзяярд Meszezéssel a vértetvek ellen. Néhány évvel ezelőtt az egyik gyümölcsfámat meglepték a vértetvek. A szakirodalom Arborolos télvégi lemosó permetezést javasol alkalmazni ellenük. Igen ám, csakhogy én ezt a lehetőséget elmulasztottam. Egy kertésztárs tanácsolta, hogy a Metation 0,2 százalékos oldatával ecseteljem be őket. Kétszer is megismételtem ezt a sok türelmet igénylő, szaporátlan munkát, de alig volt látszata. És akkor eszembe jutott, hogy évekkel korábban valamelyik szaklapban azt olvastam, meszezéssel - jó eredményt lehet elérni. Ősszel a fa törzse körül, úgy 30—40 cm mélyen elhúztam a földet, a gödörbe őrölt mészkövet szórtam, majd visszahúztam a földet. Az első kezelés után eltűntek a vértetvek, és azóta sem találkoztam velük a gyümölcsfákon. Ladislav Pražák Az almafák nem szerelik a kombinált permedét. Évek óta tapasztalom, hogy az almafákra kedvezőtlenül hat a két vagy több vegyi készítményből összeállított, kombinált permetlével történő kezelés. Ismerem a gyári utasításokat, mindig a keverhetőségi táblázat értelmében járok el, az almafáim mégis mindig megsínylik, ha kevés az időm, vagy a körülmények megkövetelik, hogy egyszeri permetezéssel többféle hatóanyagot juttassak ki. Elsőkként mindig a pálhalevelek (melléklevelek) sárgulnak meg és hullanak le, a lomblevelék megszürkülnek, mintha elszivárogna belőlük a zöld festékanyag, és az éves hajtások fejlődése is megakad. Három vagy négy hét is elmúlik, mire ismét „visszatér az élet“ a levelekbe és a hajtásokba. Ennek ellenére mindig szépen virágoznak a fák. Azt is megfigyeltem, hogy ha ugyanazokkal a készítményekkel, melyekből kombinált permedét szoktam csinálni, külön-külön kezelem a fákat, a káros hatás nem jelentkezik. Mindebből arra következtetek, hogy két vagy több vegyi készítmény keverése esetén a gyári előírások betartásakor is olyan mértékben növeljük a kombinált permetlé toxikus hatását, hogy az már károsan hat az almafákra. Feltételezem, hogy a fáknak többet használna, ha mindig csak egyféle vegyszerből készült permetlével kezelnénk őket. Ugyanakkor határozottan állíthatom, hogy ha sajnáljuk a fáradságot vagy valóban kevés az időnk, akkor a kombinált permetlé készítésekor a felhasznált vegyszerek javasolt legkisebb töménységét kellene hasznosítanunk, nehogy többet ártsunk a fáknak, mint amennyit betegségek és állati kártevők elleni kezelés használ. ....................................tZf J Ä Szlovákiai Kisállattenyész** tők Szövetségének megyercsi (Calovec) alapszervezete egyike a legjobbaknak a komáromi (Komárno) járásban. Ez, persze, nem a véletlen műve, hanem a vezetőség és a tagság szorgalmas munkájának eredménye. Közös erővel azon fáradoznak, hogy egyre növeljék a szervezett tenyésztők számát, újabb és újabb érdeklődőket nyerjenek meg a fajtatiszta állatok tartását és a szerződéses állattenyésztést szorgalmazó mozgalom számára. A mozgalom fejlődéséhez, az állattartók eredményeinek javulásához nagy mértékben hozzájárult az is, hogy az alapszervezet öt évvel ezelőtt meg-Két keltetőgépet üzemeltet vásárolt egy, háromezer darab tojás befogadására alkalmas keltetőgépet. Ez a berendezés ma Zsemlye Károlyéknál, a baromfiszakosztály vezetőjénél üzemel. Ő maga a járási székhelyen dolgozik, így a keltetőt a felesége kezeli. S nem csupán a szervezetét, hanem azt is, amit maguk vásároltak. : Sok munkát ad a két gép Zsemlye Károlyné a keltetőben melegített tojásokat ellenőrzi. (A szerző, felvétele) kezelése — mondta Zsemlyéné —, de megéri a fáradozást, hiszen rengeteg az érdeklődő. Úgyszólván nem győzünk anynyit keltetni, amennyi napos csibét igényelnek a falubeliek, meg a környező településeken élő tenyésztők. Fehér, sárga, meg sávozott plimutat, és rodejlendi csibéket keltetünk. Errefelé ezeket keresik, no meg ilyen tojást tudunk beszerezni ' az А-tenyészettel rendelkező tyúktartóktól. Szoboszlai Imrétől, Cöpek Ernőtől, Kemény Erzsébettől, Balog Erzsébettől, Lovász Antaltól, Molnár Tibortól, Balog Vilmostól és Zuber Miklóstól. S persze nekünk is van elismert tenyészetünk. És, hogy teljes legyen a kép, néhány gútai (Kolárovo) tyúktenyésztő is itt értékesíti a keltetési tojást, azzal a felvétellel, hogy az ottani alapszervezet tagjai kapják a napos csibéket. A tenyésztőknek — minőség szerint — 1,60—2,30 koronát fizetünk a tojásért, s azokat a tojásokat, amelyek hétnapi melegítés után nem válnak be, "visszaadjuk a tenyésztőknek, hogy feletethessék. Andriskin József SOKAN KÉRDEZIK: Hogyan, mivé! irtsuk a tarackbúzát? A taraekhúza az egyik legelterjedtebb és legtöbb bosszúságot okozó gyomnövényünk. Hosszú tarackos, 20—150 cm magas, évelő fű. Mindenféle talajon nagyon gyakori, de legjobban az üde agyagos talajokat kedveli. Szántókon, kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben, parlagokon, legelőkön és a töltéseken egyaránt megtalálható. A szántóföldön és a kertekben is nagy a kártétele, mert tarackjaival behálózza a talajt s kihasználja annak vizes tápanyagkészletét. A kutatók bebizonyították, hogy közepes elgyomusodás esetén a tarackbúza hektáronként 49 kg nitrogént, 32 kg foszfort és 69 kg káliumot von el a kultúrnövényektől. Ahol megtelepedik, ott nagyon gyorsan elszaporodik. Tarackja egy év alatt — termékeny talajon — akár 1,5 métert is növekedhet-. Larin szerint egyetlen növény akár ötszáz méteres tarackot is fejleszthet. Magról is könnyen szaporodik: a csíranövény az ötödik-hatodik héten már tarackot fejleszt. Irtása évekig tartó lelkiismeretes munkát kíván. Főleg a korábban elhanyagolt, nagyüzemi termelésre alkalmatlan területeken létesített kérttelepek kertészkedői panaszkodnak, hogy hiába irtják, újra meg újra elgyoinosítja a talajt. Sajnos, a tarackbúza már csak ilyen marad: mennél gyakrabban kapálják a földet, mennél jobban feldarabolják a tarackjait, annál inkább szaporodik, mert a darabok minden szárcsomóből képesek gyökeret és hajtást fejleszteni. Aki véglegesen meg akar szabadulni ettől a gyomnövénytől, annak rendszeres munkát kell végeznie. Először is elejét kell venni a gyomnövény magva! behurcolásának (rossz istállótrágya, rosszul tisztított vetőmag.). A kert közelében viruló tarackbúzát tanácsos időben lekaszálni, mert magvait a szél is terjeszti. Olykor a komposztáláskor vétünk hibát, máskor meg a tápkockás palántákkal hurcoljuk be a gyomnövényeket. Az elgyomosodott területet rendszeresen és jó mélyen fel kell ásni, és a tarackokat öszsze kell gyűjteni, mert akár 25 cm mélyről is képesek előtörni a friss hajtások. Az ásóvillával végzett talajforgatás még az ásásnál is jobb eredményt nyújt, mert jobban megtisztíthatjuk a földet á tarackoktól. Sajnos, ez kicsit nehezebb munka, nem is nagyon szorgalmazzák a kertbarátok. Az ismételt talajlazítással, gyomlálással rendszeresen visszavetjük a fejlődésben a gyomokat, közben segítjük a kultúrnövények fejlődését; a növényforgót úgy állítsuk be, hogy a sűrűbb és ritkább kötésben termelt növények rendszeresen váltsák egymást, és a föld ne heverjen sokáig parlagon. A korai burgonya például jó gyomtalanító növénynek bizonyult. A talajtakarással is elérhetünk bizonyos eredményt. A talajműveléskor összegyűjtött tarackokat legjobb azonnal elégetni. A tapasztalt kertészkedők komposztálják, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a tarackok fűvel együtt „forró“ komposztba kerülnek, és valóban elrothadnak. Egyébként, természetesen, gyomosítanak. A vegyszeres gyomirtás lehetőségét a végére hagytuk, mert a kertben nem tanácsos sok vegyszert használni, meg a választék sem valami gazdag. Ha más megoldás nincsen, az utakat Simazin 50-nel gyomtalanítjuk. Ez a szer a kitartó gyoipokat is irtja, nem úgy, mint a Gramoxone, amely csupán az egyéves gyomokra hat. (kr) Emberek, vélemények Miként a konyhakertek és a nagyüzemi termelésre alkalmatlan mezőgazdasági földterületek ésszerű kihasználását szorgalmazó kertbarát mozgalom, ugyanúgy a szerződéses háztáji állattartás is az önellátottságunk növelését és megszilárdítását hivatott szolgálni. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége tagjainak kezdeményezése és érdemdús tevékenysége következtében a háztáji " zöldség- és gyümölcstermelés sokat fejlődött az utóbbi néhány évben. A kertészkedők ma már hatékonyan kiveszik részüket a társadalmi igények kielégítéséből. E kedvező tapasztalat, valamint a tudat, hogy valaha a háztáji állattartás is jelentősen hozzájárult háztartási gondjaink enyhítéséhez, arra ösztönöz bennünket, hogy a lakosság kezdeményező készségét elmélyítő, és a meglevő tartalékok kiaknázására törekvést segítő feltételek megteremtésével ismét fellendítsük a háztáji állattartás iránti érdeklődést. A szerződéses háztáji állattartás illetve hizlalás feltételeivel már foglalkoztunk lapunk hasábjain, s egyszer-kétszer már arról is írtunk, milyen visszhangra talált falvainkon ez a határozat. Most folytatjuk a sort. XXX Tóth Vince, a Felsőpatonyi (Horná Potóű) Hnb elnöke: — Valaha mifelénk is sok állatot tartottak az emberek. Szinte minden család hizlalt magának sertést, néha kettőt is, többen tehenet, juhokat tartottak, mások meg malacneveléssel foglalkoztak. Kecske? Nem, az itt soha nem volt divat, most is csak kettő van a faluban. Ellenben soha nem tapasztalt ütemben fejlődik a szerződéses nyűlhizlalás. Kisállattenyésztőink tavaly 5844 pecsenyenyulat értékesítettek, s győztesen kerültek ki a szerződéses nyúlhizlalással foglalkozó alapszervezelek vetélkedőjéből. Dicséretet érdemelnek, hiszen a csatornák és az árokpartok fűtermésének zömét ők hasznosították. ♦ Említette, hogy tíz évvel ezelőtt körülbelül negyven tehén volt a faluban. Most menynyi van? — A nyilvántartás szerint lakosaink negyven szarvasmarhát tartanak, ebből a tehenek száma tizenöt. Sertésből kis híján ötszáz volt a faluban az év elején, azóta persze volt néhány disznótor ... ♦ Aztán népszerűsítették-e a szerződéses állattartást? — Azért van a helyi rádió, hogy tájékoztassuk az embereket. Az eredményt? Úgy tudom, eddig hatan kötöttek sertéshizlalási szerződést. Malacneveléssel is foglalkoznak néhányan, de erről csak a körzeti állatnemesítő tudna pontos áttekintést nyújtani. XXX Baráth Béla, a bratislavai Kerületi Fajállatnemesítő Vállalat járási központjának körzeti ál* latnemesítője: •— A szerződéses állattartási lehetőség meghirdetése óta mintegy negyven százalékkal nőtt a háztáji malacnevelés iránti érdeklődés. A felsőpatonyi Vörös Csillag Efsz körzetében az idén harmincötén kötöttek malacnevelési szerződést. Ez körülbelül 450—500 választott malacot jelent, amivel a közép- és a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit fogjuk kisegíteni. + Jövedelmező a szerződéses malacnevelés? :— A malacnevelés soha nem volt ráfizetéses, legfeljebb az értékesítés okozott gondot a tenyésztőnek. A szerződés ezt a gondot megoldja. S ami ugyancsak előnyként említhető: a koncentrált malactápok használatával csökkenteni lehet a takarmányfogyasztást, s legalább két héttel lerövidíthető a nevelés időtartama. XXX Lehotský Mikuláš mérnök, a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztője: <— A szerződéses állattartás iránti érdeklődés járásunkban egyelőre nem érte el a kívánt színvonalat. A kedvező adottságok inkább a kertészkedés fejlődését serkentik. Viszont nagyon tevékenyen dolgoznak a kisállattenyésztőink. A szerződéses nyúlhizlalásban évek óta az élvonalba tartozik járásunk, s immár a baromfitenyésztők is megmozdultak. Örömmel nyugtázzák, hogy társadalmunk megint igényt tart a háztájiban kitermelt tojásra. A Jednota boltjai május végéig több mint félmillió darab tojást vettek át a háztáji tenyésztőktől. A jó együttműködésnek köszönhetjük, hogy járásunk azon kevesek egyike, ahol a kerületben sikeresen teljesítik tojásfelvásárlási tervüket. XXX Miskovics Lajos, az ógyallai (Hurbanovo) Februári Győzelem Efsz fejőgulyása: :— Több mint másfél évtizede dolgozom a szövetkezetben. Szeretem az állatokat, s bizony a szabad időm jelentős hányadát is nekik szentelem. Két évvel ezelőtt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének ímelyi (Imeí) helyi szervezetébe is beléptem. Francia ezüst nyulakat, juhokat, meg postagalambokat tartok. Némi eleséget kapok az alapállományra, a többit meg magam teremtem elő. Kaszálgatok a töltéseken, meg körülbelül egy kilométeres szakaszon az országút melletti árokban is nekem terem a fű. ф Tizenhat éve dolgozik a tehenészetben. Arra még nem gondolt, hogy otthon is tarthatna egy tehenet? i— Gondolni gondoltam rá, de amikor kedvem lett volna hozzá, akkor nem engedték, most meg nekem nem kell. Viszont a juhokról szívesen lemondanék, ha tudnék szerezni két bikaborjat. XXX Nagy László, a felbári (Horný Bar) Csallóköz Efsz bevásárlója: .— Engem a háztáji állattartás segített a boldogulásban. Huszonöt éven át foglalkoztam marhahizlalással, egy ideig tehenet is tartottam, annak a tején nőttek fel a gyerekek. A- mennyi füvet én lekaszáltam az árokpartokon ... ф Mint bevásárlónak, gondolom, nem sok ideje marad a ház körüli tennivalókra. Tartanak-e most is állatokat? i— Igen, tartunk. Persze nem tehenet, meg bikát, mert a fiam autószerelő, műhellyé alakítottuk az istállót. Ami gabonát kapok a közösből, azon meghizlalunk tíz-tizenkét kacsát, egy-két malackát, meg tartunk néhány szem tyúkot is. ф A szerződéses hizlalási lehetőségről mi a véleménye? t— Nem látok benne nagy fantáziát. Egy hízóval nem érdemes elkezdeni, ha meg többet akar az ember, akkor nagy a befektetés, sok a munka, és kevés a haszon. Viszont a malacnevelés érdekelne. Már szóltam Sós Tibornak, hogy intézze el a szerződéskötés körüli formaságokat. Megpróbálom, s ha sikerül, jövőre is leszerződök. Lejegyezte: Kádek Gábor — hogy a legismertebb réztartalmú gombaölő szerünk a még ma is elterjedten használt bordóilé? A rézgálicból és m észtejből készülő permetanyag nem a legmegfelelőbb (kedvezően hat a peronoszpóra ellen, de fékezi a szőlő fejlődését), de ha már mellette döntünk, legalább szakszerűen használjuk. A kertészkedők közül sokan öreg vasedényekben* bádoghordókban keverik a permetlevet, holott a fémből készült edények erre egyáltalán nem alkalmasak. Mások kevés meszet tesznek az oldatba, vagy megfeledkeznek róla, hogy a kész permetlét azonnal fel kell használni, mert fokozatosan veszít a hatékonyságából. Olykor, persze, előfordul, hogy hirtelen elered az eső, vagy egyéb fontos, halaszthatatlan tennivalónk akad, és nem áll módunkban elhasználni a kész anyagot.Ilyenkor a permetlében keverjünk el egy kevés cukrot (100 literben 100 grammot), ezzel néhány napra tartósíthatjuk a bcrdóilét. — hogy nem minden növény tűri a réztartalmú gombaöld szerekkel való kezelést? Az almafajták közül főleg a Baumann renet, a Blenheimi renet, a Berlepch renet, a Boskoopi szép, a Cox narancs renet, a Golden delicious, a Danzigi bordás, a Gravensteini, a James Grieve, a Téli fehér kálvil, a Kanadai renet, a Laxton’s Superb, a Landsbergi renet, az Oldenburgi, a Sárga áttetsző stb. a legérzékenyebb a rézkészítményekre. A körtefajták közül a Clapp vajkörte, a Júliusi esperes, a Diel és a Hardy vajkörte, a Charneni, a Konferencia, a Lucas vajkörte, a Párizsi és a Vilmos körte, a Társulási esperes, illetve a Téli esperes sínyli meg legjobban a rézkészítményekkel végzett permetezést. Az őszibarack esetében nincsen szükség felsorolásra, hiszen csaknem minden fajta érzékeny a réztartalmú szerekre. Az őszibarackfákat (levélfodrosodás, levéllikasztó betegség, monília) a nyugalmi idősszakban lehet bordóilével vagy Kuprikollal kezelni. A réztartalmú szerek használatakor ügyeljünk arra, hogy a fák alatt vagy azok közelében levő köszmétére ne jusson permetlé, mert az egres némely fajtái ugyancsak érzékenyek a rézre. Fordította: .—bor Miskovics Lajos bácsi: Aki nem rest marokra fogni a kaszát, meg a villát, az sok jó szénát ' gyűjthet a töltéseken és az