Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-28 / 26. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Június 28, Egy tébolyult anya „ördögöt“ éget New Yorkban történt az alábbi, nem mindennapi tragédia. Lucia Abraham szerényen, csendben éldegélt a metro­polis Harlem negyedében, s teljes anyai odaadásával nevelte Leon Justin nevű, két és jél éves kisfiát. A gye­reken meg is látszott az anyai gon­doskodás, szépen fejlődött. Körülbe­lül egy hónappal ezelőttig. Amikoris a szomszédoknak feltűnt, hogy kezd fogyni a gyermek, és sokat sir éjsza­kánként. Hamar napirendre is tértek fölötte, kisgyermekeknél előfordul az ilyesmi. Csakhogy pár nap múltán Lucia Abraham lakásából nyögések, éles si­koltozások kezdtek kihallatszani. A lakók megborzadtak, mintha halálra sebzett állat ordítása verte volna fel a ház csendjét. Éjfélkor Lucia Abra­ham sarkig kinyitotta lakása ajtaját, kiállt a lépcsőházba és eszelősen ki­abálva hívta szomszédait, jöjjenek nézzék meg, hogy ég az ördög az ö lakásában. Lucia Abraham teljesen meztelenül, zilált hajjal, dühöngő őrültként hívta szomszédait. Akik megdöbbenten torpantak meg a bor­zalmas látvány előtt: a gázkályha sü­tőjében — melynek ajtaja nyitva volt -— összekötözve, vergődve sült a két és fél éves kisfiú. Néhány férfi gyorsan magához tért a döbbenetből, be akart hatolni a lakásba, az őrjöngő nő a­­zonban becsapta előttük az ajtót és belülről elreteszelte. A szomszédság kérésére sürgősen kiszállt a rendőr­ség és a tűzoltóság, s az ablakon át behatoltak a lakásba. A szerencsétlen gyermeket azonnal kórházba szállítot­ták — testfelületének 95 százalékát égési sebek borították. Melyekbe, szörnyű kínok között; bele is halt. Az anya később bevallotta, hogy mielőtt a sütőbe tette, megforrázta a gyermeket, mert, isten tanácsára, így akarta kiűzni belőle az ördögöt. Ami­kor közölték vele, hogy tettéért felel­nie, és, minden bizonnyal, életével fizetnie kell, Lucia Abraham előbb kacagásban tört ki, majd nyugodtan kijelentette: fölötte csak isten ítél­kezhet, ember nem, mert ő isten pa­rancsára cselekedett. Mint kiderült, a „Jehova tanúi" el­nevezésű vallásos szekta tagja volt. Egy a sok százezer megszállott közül, akiket megmérgezett és számtalan esetben ilyen súlyos tragédiákba so­dort a középkorra emlékeztető sötét misszticizmus. J—j Лк nyári szabadság természetesen ” a pihenés és kikapcsolódás ideje: Ha sikerül, a gondtalan élet és üdülés időszaka is. Nem akarjuk most terveiket megzavarni, de a sza­badság az egészség szempontjából veszélyes időszak is lehet. Akik a vizet és napot szeretik, fi­gyelmükbe ajánljuk, hogy a víz nem­csak felfrissülést, hanem veszélyt is rejt magában. Sose lépjünk a vízbe felhevülve és izzadtan. Ez minden korban veszélyes. Először a testet fokozatosan le kell hűteni, a lábtól felfelé zuhanyozni. Sose becsüljük túl úszőtehetségünket, a vízben gyakran egyedül van az ember. Ne gondoljuk, hogy azok közé tar­tozunk, akiket nem fenyeget napszú­rás. Főleg erős és tartós napozás közben minden esetben tegyünk a fe­jünkre valami védő sapkát, akár zsebkendőből készítve is. A gyors na­pozás leggyakoribb következménye a bőrfelület erős lesülése, elsőfokú égé­se. Napozni csak fokozatosan szabad, Lesz-e új hajtás a Nyírfácskán? Melyik gyermek ne álmodozna tit­kon arról, hogy elmehessen egy igazi bábszínházba, ahol a kedves kis bá­buk életre kelve egy csodálatos vi­lágba ragadják magukkal a közönsé­get. A gyermekkor gondtalan időszaka óta bizony eltelt néhány év, de még mindig kellemes érzés fog el, ha eszembe jut kisiskolás korom, mikor vágyaim beteljesülése után olyan nagy lelkesedéssel, el nem múló iz­galommal léptem mindig a paraván mögé, hogy sok-sok kíváncsi gyer­mekszem kielégítésére megszólaltas­sam, életre keltsem tanítóim segítsé­gével készített kedves bábuimat. Talán ebből a nosztalgiából fakadt, hogy felkerestem régi jó tanító néni­met, Vígh Katalint, az Eperjesi (la­hodná) Általános Iskola Nyírfácska bábcsoportjának vezetőjét. Kedvesség, millió ötlet, odaadás, szeretet: ezek a jellemzői az örök fiatal tanítónő­nek, aki tíz éven át szívvel-lélekkel szentelte minden szabad percét a cso­portnak. ‘ Egy iskolai kollektíva kialakul, jó­­ban-rosszban együtt van, aztán eljön a búcsúzás, és megint újak jönnek. Így volt ez a Nyírfácskával is. Ha az egyik korosztály „kinőtte“ a para­vánt, újakról kellett gondoskodni. Erről azonban többet tud beszélni az avatott, Vígh Katalin: — Tíz évvel ezelőtt egy műsoros délutánra készülődtünk, ahol néhány bábjelenetet is előadtunk. Ennek az első próbálkozásnak sikere volt. A tanulók nagyon lelkesedtek a báb­színházért, ezért elhatároztuk, hogy alakítunk egy bácsoportot. Ami ehhez akkor kellett, az adva volt: Lelkes tanulók, kézügyesség, jó hangú gye­rekek. — Miért éppen a Nyírfácska nevet választották? — Első próbálkozásaink közé tar­tozott egy orosz tánc is, amelyben a daloló lányok egy nyírfáról énekel­tek. Igv született meg az ötlet. — Mikor kezdett először hallatni magáról a Nyírfácska? — Tíz évvel ezelőtt bizony még nem volt ilyen népszerű a szakköri tevékenység eme fajtája. Alig néhány csoport tevékenykedett a dunasezrda­­heiyl (Duajská Streda) járásban. A legrégebbiek közül a felsőpatonyi (Horná Potôň) és a dunaszerdahelyi Százszorszép bábcsoportot kell emlí­tenem. Az első járási versenyeken már nagyon jól szerepeltünk: eláru­lom, hogy mi nyerte meg a legjobban a zsűri tetszését. A paraván ugyanis elnyeli a hangot, ezért bizony eléggé rosszul lehetett hallani egy-egy tanuló gyenge hangját. Ezért elhatároztuk, hogy olyan jeleneteket tanulunk be, amelyekben több a dal, mint az egyé­ni szöveg. Ezért inkább meséket, el­beszéléseket dolgoztunk fel, vagy eleve valamilyen népdalfeldolgozást vUtünk színre. Itt szeretném megje­gyezni, hogy sokszor kénytelenek voltunk a dalok szövegét átkölteni, aminek később érdekes hatása volt. Később gyakran hallottuk a mi da­lainkat más csoportok előadásában. — A későbbiekben már egyre töb­bet hallatott magáról a csoport, ha jól tudom, több ízben is eljutottak a Jókai-napnkra. . — Igen, kétszer szerepeltünk a Jó­­kai-napokon, s míg nem rendezték meg a Dunamenti Tavaszt, addig Trenöínben képviseltük iskolánkat az országos versenyeken. — Közben hogyan biztosították az utánpótlást? — Mindig idejében gondoskodtunk arról, hogy a fiatalok igyekezzenek az idősebbektől tanulni. Persze itt sem adódtak komolyabb gondok. A „kicsinyek“ olyan lelkesen játszottak, hogy két csoportot is alakíthattunk. Ebben azonban már nagy szerepe volt Tóth Erzsébetnek is, aki kifogy­hatatlan az ötletekből, és remélem, hogy az utódomnak is tekinthetem. — Mit szólt minderre az iskola igazgatósága? Nem volt-e probléma a tanulók előmenetelével? — Megjegyzem, elég sok szabad időt raboltak el a próbák, de eleve olyan jó előmenetelő diákokat válo­gattunk ki, akiknél nem okozott kü­lönösebb problémát a tanulás. Az is­kola igazgatójában jó támogatóra ta­láltunk, hiszen ő is őrült annak, hogy a helyi iskola tanulói egyre többet hallatnak magukról. — Volt-e kapcsolatuk más csopor­tokkal? — Igen. Először a Győri Tanárkép­ző Főiskola növendékeivel tartottuk a kapcsolatot és Mészei Gézánéval, egy óvodai bábcsoport vezetőjével. Nagyon sokat tanultunk tőlük. Később a Sárbogárdi Napsugárka csoporttal vettük fel a kapcsolatot, nyaranként a gyerekek együtt nyaraltak Magyar­­országon, később pedig nálunk. Nagy hálával tartozunk a dunatő­­kési (Dunajský Klátov) Állami Gaz­daság és a helyi efsz vezetőségének, akik erkölcsileg és anyagilag is tá­mogattak bennünket. — Hogyan készültek a bábuk? El­készítésüknél segítettck-e a tanulók? — Természetesen! Néha olyan jó ötletekkel jöttek, hogy nekünk az eszünkbe sem jutott volna. Persze éberen jártunk-keltünk, s még a leg­lehetetlenebb dolgokat is felhasznál­tuk. Egyszer cimbalomhúrra volt szükségünk, de volt olyan esetünk is, amikor a temetkezési vállalat illeté­keseinek a segítségét kellett kérnünk, akik széles piros szalaggal segítettek ki bennünket. — Ha megkérdezünk néhány gye­reket, mi jut eszébe, ha azt hallja, Nyírfácska, bizonyára azt a választ kapnánk: Igen, persze, az a bábcso­port, amely a gólyás-békás jelenetet játszotta. —•. Vitathatatlan, hogy a legsikere­sebb jelenetünk egyike a Langi-tóról szóló dalos összeállítás volt. Egy idő­ben olyan ajánlatot is kaptunk, hogy változtassuk meg a nevünket békák­ra. A fellépéseinkre ugyanis mindig készítettünk néhány kis békát, ame­lyeket ajándékba adtunk. Ilyenkor az­tán nem győztek utánunk járni, hogy még van-e békánk. — Az utóbbi időben valahogy ke­vesebbet hallat magáról a csoport. Ha jól tudom, a Dunamenti Tavasz rendezvényein sem vettek részt. — Sajnos, ez a valsóág. Az idén sok időt vett igénybe a spartakiádra való felkészülés, amelyet Tóth Erzsé­bet irányított. De azért nem adtuk fel teljesen a reményt, a régi jelenetek­kel néha fellépünk a környező fal­vakban. Én már csak szakmailag sze­retném irányítani a csoportot, de na­gyon bízok két lelkes utódomban: Tóth Erzsébetben és Vörös Évában, akik a jövőben is szeretnének foglal­kozni a csoporttal." Hogy mi lesz a csoport további sorsa? Ez a fiatalokon múlik. Hiszen mindig akad néhány tehetséges, lel­kes fiatal, aki szívügyének tartja a Nyírfácska létezését. Mi bízunk benne, hogy az új haj­tások megújhodást hoznak a Nyír­fácskának. Ribánszky Zsuzsa Nyáron is legyünk óvatosak nem egész napon át. Különösen óva­tosnak kell lenniük a világos bőrűek­­nek, akik könnyen rákvörösre sülhet­nek. A szívbetegeknek is vigyázniok kell a napozásnál, továbbá a pajzsmi­rigyben és magas vérnyomásban szen­vedőknek. A különböző napozó és a bőrfelületet védő krémeket, olajokat természetesnek kell venniük és meg­felelő formában használni. Nem szabad túlzásba vinni a fizikai megerőltetést: nem kell minden csú­csot meghódítani; fizikai képessé­günknek megfelelő túrákat válasz­­szunk. A turistakirándulásoknál in­kább folyamatos, sőt lassúbb ütemet válasszunk és ne váltogassuk a gyor­saságot. A hegyi túrák megfelelő öltö­zéket igényelnek, különös tekintettel a lábbelire. A cipőnek megfelelő ma­gasnak és szorosnak kell lennie. Ezek megvédik a lábat a sérüléstől (a gya­kori feltöréstől) és a meghűléstől. Hegyi túrák alkalmával, kígyókkal is találkozhatunk. Az egyedül veszé­lyes nálunk is gyakran előforduló csúszómászó a közismert vipera. Bár lényegében szelíd, de kellemetlen csúszómászó. Csak akkor marja meg az embert, ha közvetlen rálép. Főleg a lábak vannak kitéve a marás veszé­lyének. Ez ellen megfelelő lábbelivel védekezhetünk. A kígyómarás okozta sebet a kezdeti kezelés után legké­sőbb két órán belül orvosnak kell megmutatni szakszerű segítség céljá­ból. Mind a kezdő, mind a tapasztalt gombázók számára néhány ismert fi­gyelmeztetés: ne becsüljék túl isme­reteiket és csak biztosan ismert gom­bafajtákat gyűjtsenek. A mérges gom­bákból eredeő mérgezés sok esetben a legtökéletesebb orvosi beavatkozás ellenére is halálos kimenetelű, amit számos tragédia bizonyít évente. A forró nyáron hiányos tisztálko­dás következtében igen gyakoriak a különböző bélmérgezések. Igen gyak­ran fordul elő ez az eset nagyobb kolelktívákban, nyári táborokban, campingekben. Az alapvető megelő­zés nagyon egyszerű, de sokszor ha­nyagságból ered: csak tiszta ivóvizet használjunk, és ügyeljünk a testi hi­giéniára, mindenekelőtt a gyakori kézmosásra. Ugyanis gyakran a szeny­­nyes kézről kerül fertőzés a testbe. Ezért, bár a frissen leszakított gyü­mölcs ízlik a legjobban, minden gyü­mölcsöt jól mossunk meg, lehetőleg folyóvízben. A tavaszi és nyári hónapokban gyakran találkozunk kullanccsal. A kullancs növekedésnek kezdeti sza­kaszában gyakran váltogatja hordo­zóit (különböző erdei vadak) és ezek véréből táplálkozik. A kifejlett kul­lancs azután a levelek alján tartóz­kodik és innen száll rá az emberre. A kullancs gyakran veszélyes vírus­­hordozóvá válik, így például az agy­hártya gyulladást okozó vírusé. Ezért a természetből visszatérve egész tes­tünket meg kell vizsgálni, mert az ember gyakran nem is érzi, hogy kul­lancs húzódik meg a bőrén. Ugyanis az ember testére szállva mintegy ér­zésteleníti a bőrt, illetve a seb kör­nyékét. A testre tapadt kullancsot ha­tározottan el kell távolítani, bár ez rendszerint nem megy könnyen, mert a kullancs feje befúródik a bőr alá. Ilyenkor a legalkalmasabb a kullancs által okozott rést olajjal bekenni és a féreg megfulladva, lehull a testről. Amennyiben azonban ez a kísérlet nem jár sikerrel, orvoshoz kell for­dulni, aki a kullancsot könnyen és szakszerűen eltávolítja. Egy másik veszélyes vírusos agy­megbetegedés a veszettség. A már megfertőzött, a természetben szaba­don mozgó állatok terjesztik: a ró­kák, kutyák, macskák és más állatok. A fertőzésre rendszerint egy ilyen állat általi harapás következtében ke­rül sor. A veszettséggyanús állatok rendszerint ragaszkodőak — kerüljük el őket. A szabadságunkat , lehetőségeink és feltételeink, de rendszerint természe­tünk szerint töltjük. Élvezzük hát, de ne legyünk mohók. A szabadság ide­jén igyekezzünk erőt és kedvet gyűj­teni a további munkához, ezért a gondokat hagyjuk el. Sok mozgással járuljunk hozzá a szervezet újjáéle­déséhez, ezért a szabadságot lehető­leg a lakhelytől távol töltsük. Hasz­náljuk ki a napot, de ne rövidítsük le az alvási időt azzal, hogy gyakran „kirúgunk a hámból“. A szabadság fő célja a pihenés. Ha saját autónkkal utazunk, tekintsük az utat pihenés­nek. £s végül még egyet: a szabadság idején az év többi időszakához ké­pest jobban betekinthetünk lelkiis­meretünkbe. Ha dohányzunk, próbál­juk abbahagyni — sokan éppen ilyenkor hagynak fel e káros szenve­déllyel. Próbáljunk más korábbi fo­gadást is megvalósítani, pl. a rend­szeres reggeli tornát: Talán sikerül... Nem is kell túlzott szűkkeblűnek lenni ahhoz, hogy a szabadságról frissen, egészségesen térjünk haza. A szükséges gyógyszerdoboz azonban ne hiányozzék poggyászunkból, hogy útrakeléskor mindig megfelelő óva­tosságra serkentsen. ’ ERÉSZTREJTVERY rniti АЦ-4'a^HTMTüC OLIMPIAI JÁTÉKOK SZÍNHELYEI VÍZSZINTES: 1. Ebben a városban tartották meg 1920- ban a nyári olim­piai játékokat. 7. 1912-ben itt tartot­ták meg az olim­piai játékokat. 9. Én és ő. 10. Olasz névelő. 11. Hamis. 12. Küzdelem. 13. Filmcsillag. 15. Hí­res, magyar zene­szerző. (Bánk bán). 17. Dísz. 18. Há­rom több szláv nyelvben. 19. Régi súlyméi'ték. 20. „N“ kiejtve. 22. Az idén itt tartják meg a nyári olimpiai já­tékokat. 23. Kor­hol. 24. Szarvasfaj­ta. 26. Párizs része., 27. Végnélküli film. 28. Sertéslak. 30. Lendület. 31. Angol világos sör. 33. Hi­deg felvágott n-m. 35. Juttat. 36. Idő­meghatározás. 38. Japán pénzegység. 40. Tyúklakás. 42. Keresztapa. 44. Véredény. 47. Föléje. 48. Becézett Ilo­na. 50. Helyeslés. 52. A múlt idő jele. 54. Sír. 56. Pusztít. 58. Köteléket bont. 59. Szlovákiai magyar heti képeslap. 60. Idegen tagadás. 62. Spanyol név­­eiő. 64. Ok. 65. Latin „és“. 66. Lóca. 67. Magához tér. 69. А X. Olimpiai játékok színhelye. FÜGGŐLEGES: 1. Ebben a városban tartották meg a nyári olimpiai játé­kokat 1928-ban. 2. Szegecs. 3. Mi né­metül. 4. Tova. 5. 1910-ben itt tartot­ták meg az olimpiai játékokat. 6. Lengyel város. 7. Fél satú. 8. Három Rómában. 12. A hal betűi felcserélve. 14. Névelő. 15. Pénztárca. 16. Prin­cípiuma. 18. Tied franciául (TÓI). 21. Asszonynév végződés. 23. Alarm. 25. Az első bárkás. 27. ... Diavolo. Auber operája. 29. Vágány. 32. Házikó. 34. А VI. nyári olimpiai játékok színhe­lye. 37. Török férfinév. 39. Becézett Aranka. 41. 1908-ban itt tartották meg az olimpiai játékokat. 43. Arany fran­ciául. 45. Én latinul. 46. Az első olim­piai játékok színhelye volt. 49. Ar­gon vegyjele. 51. ... Sándor szlovák író. 53. Fogadási összeg. 55. Tanonc. 57. Színültig. 61. Arra a helyre. 63. Talál. 66. Olasz síkság. 67. Lángol. 68. Azonban. Beküldendő a vízszintes 1., 7., 22., 69., a függőleges 1., 5., 34., 41. és 46. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 23. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Fogyasszunk több zöldséget és gyü­mölcsöt. Sorsolással könyvet nyertek: Bodó Imre, Bős (Gabčikovo), Csömör Csilla, Lekér (Hronovce), Pándi Tibor, Bács­ka (Васка).

Next

/
Oldalképek
Tartalom