Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-21 / 25. szám

'4 Beszélgetés FERDINAND BILČlKKEL, a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetsége Bratislavai Városi Bizottságának elnökével ’+ Kevttelepek a fővárosban + A Vereknye—Kürtvéiyesi (Vra­­kuiía—Hrušov) kertbarátok munkájáról ♦ Ahelyett, hogy dicshimnuszo­kat „énekelnénk“ a kert jelen­tőségéről, szerepéről a szelle­mileg mindig megterheltebb ember viszonylatában, mondjuk ki egyszerűen: a közvélemény nagy megelégedéssel fogadta azt a párt- és kormányszervek, valamint a Nemzeti Front által hozott határozatot, miszerint fel kell fedni s az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani azokat a nagygítzdaságilag nem művelhető területeket, melyek mint kiskertek — főleg a váro­sok, nagyközségek viszonylatá­ban — jó ügyet szolgálnak. A folyamat elindult, sorra szület­tek a kertelepek: azonban a helyzet a jó eredmények elle­­. nére sem olyan „rózsás“, mint azt a fenti sorok sejtették. Problémák is vannak, s nem is kis számban. ADJUNK „TIPPET“ A NEMZETI BIZOTTSÁGOKNAK Aki „kertügyben“ némileg jártas, az bizonyára már talál­kozott Biléík elvtárs nevével, aki mind szlovákiai viszonylat­ban, mind Bratislavában nagy támogatója a kiskerttelepek lé­tesítésének, s egyben mint szer­vező és tanácsadó jó szolgála­tokat tesz az érdeklődőknek. — Én azt hiszem — kezdte a beszélgetést Ferdinand Bilčík — elsősorban is okvetlen szük­séges megemlíteni azt, hogy pártunk helyes politikája révén Szlovákiában nagyon sok eszté­tikailag és hasznosságtlag Is kiváló kiskerttelep létesült, me­lyek számtalan embernek je­lentik a mozgást, a jó levegőt, a termelői sikerélményt. Persze rengeteg gond, probléma is je­lentkezik ilyen telepek létesíté­sénél. Az első találós kérdés az, bová is telepítsük a kis­kerttelepet? Mivel a földalap tulajdonjoga közvetlenül a nemzeti bizottságok hatásköré­be tartozik, a felsőbb szervek­kel való konzultáció után és a fejlesztési tervek figyelembe vételével a nemzeti bizottságok határozzák meg a telepítés he­lyét stb. Sok helyen azonban ezek a szervek — lehet?, félve a felmerülő problémáktól — rosszul állnak hozzá az ügy­höz. Elsősorban nem minden­hol kutatják fel a kiskerteknek alkalmas területeket, az olykor labilis fejlesztési tervek: is gá­tolják ezeket az orgánumokat döntésükben. Kerek-perec- ki­mondva: sok helyen vannak’ lehetőségek, de félnék a fele­lősségvállalástól. Persze bírálni könnyű. Ter­mészetesen, van az éremnek másik oldala is: a nemzeti bi­zottságok aránylag kis appará­tusának éppen elég baja-gondja van mással is, s ha meg hozzá­járul a kerti házakhoz szüksé­ges építkezési engedélyek ki­adásának, a telekrendezésnek a problémája is, sok ember szombat-vasárnapja munkanap­pá változik. A közbenjárók, a szövetség helyi szervezetének vezetői mint tiszteletbeli funk­ciósok végzik kötelezettségei­ket, s olykor ők‘ is tehernek érzik a szervezési gondokat. Ennek ellenére is állítom, hogy meg lehet találni a telepek lé­tesítésének módját. Ebben a nyitott szemmel járó állampol­gárok, szervezeti tagok is se­gíthetnek, a városok, a közsé­gek és a kiskertészek szerve­zeti vezetői szívesen fogadják a jó tanácsot. Adjunk „tippet“ hol is lehetne kerttelepet léte­síteni, ugyanis az Indulás sok­szor csak ezen ínülik. Annak érdekében, hogy a he-' lyi szervezetek vezetői kellő is­merettel rendelkezzenek, a szö­vetség bratíslavaí városi bizott­sága a Kiskertészek Népi Aka­démiájának szervezésében min­den évben egyhetes tanfolya­mot rendez, melyen a résztve­vők elsajátíthatják a legújabb ismereteket. Mivel a főváros fejlesztése évról évre fokozottabb ütemben folyik, a kerttelepek létesítése sokszor komoly gondokba ütkö­zik. A lakásépítés az elsőrendű tervfeladatok közé tartozik, ezért több kerttelep szanálá­sára is sor került. Petržalkán a lakótelep bővítése miatt öt­száz kertet felszámoltak. Ennek ellenére állandóan keresik t lehetőséget új telepek létesíté­sére. Nem véletlenül, hiszen az NAGYOBB AZ IGÉNY — MINT A LEHETŐSÉG A Szlovákiai Kertészkedók Szövetségének bratíslavaí váro­si szervezete 10 500 tagot tömö­rít, akik összesen 450 hektárnyi kertet müveinek. A lakóházak melletti kertek tulajdonosain kívül a kerttelepek háromezer­ötszáz tagja százötven hektár­nyi területtel rendelkezik. A város ötvennégy alapszervezete közül a legjobban működők csoportjába tartozik a krasüa­­nyi kerttelep, amely 1600 tagot tömörít. Jamrich Stefan, az alapszervezet elnöke óriási szervező munkát vállalt magá­ra annak érdekében, hogy esz­tétikailag helytálló, nemes ül­tetvényekkel rendelkező kisker­tek létesüljenek a nagyüzemi­­lég használhatatlan területe­ken. A szövetség városi bizott­sága kiváló szervezőmunkájá­nak köszönhető az is, hogy ta­pasztalatgyűjtés céljából felvet­ték a kapcsolatot más orszá­gok városainak kertbarát-szer­vezeteivel. Varsóban többször jártak már a tagok, ahol sok jó tapasztalatot szereztek. Gyór városával, a pécsi kertbará­tok szervezetével gyümölcsöző együttműködést folytatnak. igény nagy: tízezer kertbéŕlési kérvény vár elintézésre. A KERTTELEP TERVEZÉS NÉLKÜL — NEM KERTTELEP A szövetség bratislavai bizott­ságához tartozó Vereknye— Kürtvéiyesi alapszervezet 1965- ben alakult, s jelenleg 280 tag­gal rendelkezik. Amint erről magunk is meggyőződhettünk, a tagok mind esztétikailag, mind hasznosság szempontjából jól kiépített, vagyis tervszerűen betelepített kertekkel rendel­keznek. Mivel számos kerttelep nem rendelkezik ezekkel a po­zitívumokkal, Bilčík elvtárs, a városi bizottság, és egyben az alapszervezet elnöke „titkuk­ról“ árulkodott. Annak idején, amikor a területet négyáras kertekre szétparcelláztuk, a tagokat pon­tosan tájékoztattuk arról, ho­gyan is lehet egy kiskertet jól kihasználni, milyen területet foglaljon el a füves rész, a pi­henő, és a kerti házakra típus­terveket osztottunk szét. A mai napig jó lépésnek tartom azt, hogy a facsemetéket magunk szereztük be és osztottuk szét a kertbarátok között. így nem A Vereknye—Kürtvéiyesi kerltelep „mini-kertjei“ előre megha­tározott tervek alapján létesültek. {A szerző felvétele) kerülhetett sor arra, fiogy a nagyapáink által „kikísérlete­zett“ fák, cserjék kerüljenek a kertekbe. Az évente két al­kalommal megrendezett szak­előadásokkal, a kölcsönös tá-s mogatással elértük azt, hogy ma már a tagok jól használják a vegyszereket, egyszóval ér­tenek a kertészkedéshez. Jakubcová Anna, az alapszer­vezet gazdásza így szólt mun­kájáról: :— Mivel tagjaink többnyire „mini-kertekkel“ rendelkeznek, a szaküzletekben aránylag könnyen hozzájutnak az alap­vető szükségleti cikkekhéz, e­­zért a saját készleteinket rend­szerint olyan vegyszerekkel töltjük fel, melyekhez nehéz hozzájutni. Az én munkámban is minőségi változásra kerül sor; ugyanis a nemzeti bizott­ságtól kaptunk egy telket, ahol társadalmi munkában, saját eszközeinkkel felépítünk egy raktárt és egy tároló helyisé­get. Itt fogjuk lebonyolítani a barack felvásárlását is. Ez az egyedüli termékünk, amit szer­vezetten adunk el. KERTBARÁTOK NYILATKOZTAK A szomszédok véleménye sze­rint nincs olyan nap, hogy Bárján Mikuláš ne jelenne meg a vereknyel kertjében. Ha jó az idő, a szépen rendbentartott, termékeny telkén szorgoskodik, ha viszont nem lehet az átázott földre lépni, akkor a garázsban barkácsol. О így szólt kertjé­ről: — Annak idején, amikor még nem rendelkeztem ezzel a „zsebkendőnyi“ boldogsággal, az egész napi munka, az autó­buszvezetés után nem tudtam rendesen pihenni. Ha délutá­nonként, és a hét végén ide kijövök, a volán mögött is ja­vul a teljesítőképességem, jobb a közérzetem. Egy ilyen kerttel a tulajdonomban nyugodtan vá­rom a nyugdíjazásomat. Akkor sem fogok unatkozni. Dr. Žižka Ondrej ügyvéd bossszú ideig a vármúzeum ve­­zfetője volt. Most, nyugdíjas ko­rában különféle zöldségek —i baklazsán, csillagánizs — ter­mesztésével foglalkozik. Szerin­te a kiskert nélkülözhetetlen „nyugalom^zigete“ főleg a szel­lemi tevékenységet végzőknek. Krampl Lajos a parkosítás, az oltás-szemezés nagy meste­re. Amíg nem volt kertje, vajmi keveset értett a kertészkedés­hez. Ma már könyvet tudna ír­ni a kezdő kertbarátoknak. >-©-< Amint ezt a szaporodó kert­telepek is bizonyítják, a fennálló nehézségek ellenére Is elkezdő­dött egy folyamat, amit érde­mes továbbvinni. Lehet, akad­nak olyan vélemények, melyek nem nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a máskülönben „holt­telkeken“ létesített telepeknek. Azonban a felsőbb szervek és a kertbarátok is jól tudják, hogy a négyáras kert — jó ki­használás esetén — képes biz­tosítani egy négytagú család zöldség- és gyümolcsszükségle­­tét. Ez viszont népgazdaságilag korántsem elhanyagolható té­nyező. KALITA GABOR Tapasztalataim a csemegeuborkával Vidékünk sajátos éghajlata nem a legkedvezőbb az uborka számára, mégis immár évek óta nagyon szép eredményt érek el a csemegeuborka (kon­zervuborka) termesztésében. Salátauborkát nem termelek, mert kicsi a kert, takarékos­kodnom kell a hellyel, meg az­tán a kicsit nagyobbra nőtt csemegeuborka salátának elké­szítve finomabb is. Eltevési cél­ra kétnaponként szedem az uborkát, és többnyire apró pa­tisszonnal vegyesen tartósítom, különféleképpen ízesített lében. Megfigyelésem szerint az uborka mély rétegű, humuszos, de meglehetősen levegős, jó vízgazdálkodású és könnyen felmelegedő, középkűtött vagy homoktalajon díszük a legszeb­ben. A túl kötött, hideg talajon is megél, de későbben és ke­veset terem. Legjobb elővete­­ményei a kapások, a hüvelye­sek és a hagymafélék. Több ízben tapasztaltam, hogy a be­gónia és a krizantém közelé­ben termesztett uborkát inten­zívebben támadja a liszthar­­mat. Az uborka fényigényes nö­vény, nagyon szereti a vizet és a párás környezetet. Összeha­sonlító kísérlettel győződtem meg róla, hogy még csapadé­kos nyarakon is locsolni kell, különben kevesebbet terem. A gyakori, kis vízadagokkai való locsolás sokkal megfele­lőbb, mint például az árasztás. A csemegeuborka csak ki­adósán trágyázott területen ad kielégítő hozamot. A tápanya­gok közül a káliumból igényel legtöbbet, de mészböl, foszfor­ból és nitrogénből is sokat fel­használ. Az uborka alá ősszel 4—8 kg istállótrágyát szoktam adni négyzetméterenként, amit tavasszal 40 gramm hatóanyag­gal kiegészítek. A műtrágyák közül a Cererit és a nyomele­meket is tartalmazó Cucumin a legmegfelelőbb az uborka számára. A szükséges adag fe­lét vetés előtt, negyedét virág­zás kezdetén, az ntolsó tíz grammot pedig akkor juttatom ki, amiker kezdenek szétágazni a növényszárak. Az uborka nem tűri a klórt, ezért kálisót és más, kiárt tartalmazó műtrá­gyát nem használok tápanyag­pótlásra. A csemegeuborka-hibridek közül gyakorlatomban a Kora­­vo váltotta be legjobban a hoz­zá fűzött reményeket. A magol vetés előtt hőkezelésnek vetem alá; az első napon 12 órán át áztatom a magot kb. 20 C-fok hőmérsékleten, majd éjszakára beteszem a hűtőszekrénybe (0-tól —2 °C). Másnap kive­szem és 12 órán át ismét 20 C-fok hőmérsékleten tartom a magot, s éjszakára ismét a hű­tőszekrény következik. Ezt a kezelést hét napig folytatom, majd megnedvesítem, Involsan készítménnyel csávázom és el­vetem. A kezelt magból fejlődő növények jobban tűrik a hide­get, gyorsabban fejlődnek és nagyobb hozamot nyújtanak. A vetésre május elején kerí­tek sort, de a földet már há­rom héttel korábban előkészí­tem. Az ágyás közepe táján sekélyen a földbe süllyesztek egy lyuggatott műanyag csövet, melynek az egyik végét bedu­gaszolom, a másikat pedig kb. 20 cm-re kivezetem a föld fölé. Az ágyást letakarom fekete fó­liával, amit a széleken földdel rögzítek. A fólián egy, a pere­métől megfosztott és kiélesített oldalú konzervdoboz segítségé­vel — egymástól 25 cm távol­ságra — lyukakat vágok. A te­­nyészidőben a műanyag csövön át juttatok vizet és tápanyagot a növényeknek, a fekete fólia viszont arra jó, hogy melegen tartsa a földet, biztosítsa a kel­lő páratartalmat és elejét ve­gyem az elgyomosodásnak. Ha kevesebb a gyom, akkor több tápanyag jut az uborkának, és nem támadják annyira a nö­vényzetet a kártevők, meg a betegségek. Vetéskor a fólián készített lyukakon át egy átalakított, öntözőkannára való rózsa hüve­lyével két-három (5 cm mély) lyukat készítek, s mindegyikbe teszek egy magot, majd beszó­rom komposzttal és megöntö­zöm. A fészkeket letakarom egyliteres kompótos poharak­kal, majd az egész ágyást be­takarom fólia alagóttal. Kelés után a poharakat kissé alátá­masztom, így szellőztetek. A- mikor a növénykék már nem férnek el a pohár alatt, sort kerítek a ritkításra; fészken­ként egy-egy növényt hagyok meg, s ezeket később más-más irányba vezetem. Mivel a fólia alatt gyakran előfordulnak a csigák, a fekete fóliára kis üveglapot helyezek, szórok rá egy kevés metaldeliidet és le­borítom kissé alátámasztott üvegpohárral. Később, amikor a növényzet már szépen fejlő­dik, az alagútról eltávolítóm a fóliát, amit csak tartós lehűlés vagy több napig tartó esőzés idején húzok fel ismét. A fóliát már csak azért is el kell távo­lítani, mert megporzás hiányá­ban nem várhatunk bő hoza­mot. A hibrid csemegeuborkát nem szoktam visszacsípni, csupán azokat a hajtásokat szoktam bekurtítani, amelyek átkúsznak a szomszédos ágyasokra. Ugyan­csak fontos, hogy a gyümölcsö­ket ne hagyjuk feleslegesen nagyra nőni, inkább szedjük le és komposztáljuk a termés egy részét, hogy a nökvényzetet újabb virágzásra késztessük. Már a kert betelepítésének tervezésekor gondolok arra, hogy az uborka közelébe vala­milyen magasabbra növő kul­túra kerüljön. No nem azért, hogy beárnyékolja az uborkát, hanem azért, hogy megvédje a széltől és a hidegtől, s bizto­sítsa az uborka által kedvelt nagyobb páratartalmat. (Hrdliča K., Zahrádkár, 1980/5) * z idén az SZSZK Mező­­** gazdasási és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának 1714/, 1979-OZ számú utasítása értel­mében kötnek lúdhizlalási szer­ződést a kisállattenyésztőkkel és a háztáji állattartókkal a Ba­romfiipar termelési-gazdasági egység vállalatai, a elféri Nyu­gat-szlovákiai Baronifiüzemek, a zvolení Közép-szlovákiai Ba­romfiüzemek és a košicei Ke­­let-szlováikai Baromfiüzemek. A baromfiipari vállalat vagy annak illetékes üzemegysége a szerződésben kötelezi magát, hogy a hizlalásra vállalkozók­nak bérmentve, tehát a saját költségére időben leszállítja az állatokat, mégpedig élősúly ki­lónként 26 koronáért, továbbá biztosítja a szükséges takar­mányt, és a megállapodás sze­rinti időben és helyen felvásá­rolja a hízott állatokat. A Csehszlovák Norma kívá­nalmainak megfelelő minőség­ben értékesített hízott állatok kilója ellenében 3 kg takar­mányt kap a tenyésztő; ennek ötven százalékát előlegként már a szerződés megkötése után vagy a hizlalásra igényelt álla­tok szállításával egyidőben megkapja a tenyésztő, mégpe­dig a VC 17/5/1977 számú jegyzékben megbatározott fel­tételek mellett, és a Mezőgaz­dasági Terményfelvásárló és Értékesítő Vállalat vezérigazga­tóságán érvényes áron. Lűdhizlalás -szerződéses alapon Felvásárláskor az állatokat a 46 6415 számú Csehszlovák Nor­ma minőségi követelményei sze­rint fogják elbírálni. Ennek értelmében a legalább 4 kg-os állatok az I., a legalább 3,70 kg-os ludak pedig a II. osztály­ban értékesíthetők. S amire ta­lán mindenki a legkíváncsiabb: mit fizetnek a fáradozásért? Nos, május 1-től július 30-ig az I. minőségi osztályban 21, a II. osztályban pedig 17 koronát egy kiló élő tömegért. Augnsz­­tus 1-től április 30-ig kilónként és a minősítés szerint 23, illet­ve 19 korona illeti meg az ál­latok hizlalásával bajlódót. Dél-Szlovákíában, főleg a Duna, Ipoly és Garam menti közsé­gekben aránylag gazdáig hagyománya van a lúdtenyésztésnek. Lehet, hogy a szerződéses hizlalás is meghonosodik? Fotó: r-dek Ugyanakkor a tenyésztőnek köteleznie kell magát a szer­ződésben, hogy átveszi és idő­ben kifizeti az állatokat, s a­­zoknak legkevesebb 50 százaié" kát hízott állapotban, és a Csehszlovák Norma kívánalmai­nak megfelelő minőségben át­adja a baromfiüzemnek. Akit érdekel a szerződéses lűdhizlalás, és szeretne bővebb felvilágosítást szerezni, az ke­resse fel a Baromfiipar illeté­kes üzemegységének a szerző­déses lűdhizlalás szervezésével megbízott dolgozóját. Az infor­máció teljessége kedvéért rövi­den felsoroljuk, melyik járás melyik baromfiipari üzemegy­ség hatáskörébe tartozik. Te­hát: Bratislava és Senica a bratislavai üzemhez, Dunaszer­­dahely és Komárom a Duna­­szardahélyihez, Galáután hely­ben van az üzem, Trnava és Trenčín Cíferhez tartozik, To­poľčany és Nitra a Topofčany-i üzemegységhez, Léva és Érsek­újvár a lévaihoz, Zvolen és Banská Bystrica a zvolenihoz, Losonc, Nagykürtös és Rima­szombat a tomašovcei üzemhez, Kassa és Tőketerebes Kassához, Prešov, Svidník és Vranov a prešovi üzemhez, Rozsnyó, Sta­rá Ľubovňa, Spišská Nová Ves és Poprad Kežmarokhoz, Hu­­menné és Michalovce a humen­­néi baromfiüzemhez tartozik, ott kell az érdeklődőknek fel­világosítást kértii. (bor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom