Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-14 / 24. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. június 14. HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Hasznos halfajunk a csuka Vizeink legismertebb, legfa* fánkabb ragadozója. Gazdasági szempontból igen jelentős hal.íaj-A csukafélék családjának tagja, Így halaink közül rendszertanig a lépi póccal tart közeli rokonságot. Jellegzetes testalkata az első pillanatban megkülönbözteti vizeink többi ».lakójától“. Kacsacsőrben végződő feje a testhez képest igen nagy. Hatalmas a száj is, melyben erős ragadozó fogazatot találunk. Úszói viszonylag kicsinyek. A hátúszó a rövid faroknyél előtt, az alsóúszó fölött helyezkedik el. Pikkelyei aprók. Háta sötétszürke színű, az tzüstös alapszínű testoldal sötét mustársárga, vízterületenként erősen változó. Az úszók :— a mellúszók kivételével . fokozottak. Egy szinváltozata ismeretes, hz úgynevezett ezüstcsuka. E változatot először Észak-Amerikában találták meg, de napjainkra szórványosan az elterjedési terület más részeiről is jelezték előfordulását. Az ezüstcsuka testoldaláról hiányzik a Jellegzetes mustárzat, az egész hal egyöntetűen fémes kék vagy zöld, esetleg élénk ezüst színű. két éves korban ivarérettek. A nagyobb példányok párosán ívnak, a kisebbek két- három tejes és egy ikrás példányból álló csoportban. A nász nappal i—rendszerint reggel — játszódik le, és öt napig húzódik el. A lerakott ikrák száma a halak méretétől és a vízterülettöl függően változik (háromezertől, kétszázezer darabig). Az ikraszemeket a szülők viszonylag nagy területre szórják szét. A 2,5 milliméteres átmérőjű ragadós ikraszemek a vízinövényzeten megtapadnak, az alacsony vízhömérséklet következtében viszonylag hosszú idő szükséges kikelésükhöz. A zsenge csukaivadék a növényzet gyűrűjében talál menedéket. Kezdeti táplálékát kerekesférgek képezik, gyors fejlődése következtében azonban napról-napra nagyobb lápplangton szervezeteket igényel. A csuka növekedése Év testhossz súly (cm) (gr) 1, 23 143 2. 34 440 3. 42 850 4. 47 1200 5, 59 2260 6. 68 3490 A húszmilliméteres csukaivadék már ragadozó életmódot folytat. Mesterséges körűiményék között, nagy állománysűrűség esetén nagy méretet ölthet a kannibalizmus. Természetes körülményekben ez kisebb károkkal jár, mivel épp a kritikus időszakra esik a pontyfélék zsenge ivadékának a megjelenése. Ha valamely okból e teríték elmarad, abban az évben a csuka szaporodása is gyenge. A csuka nem tartozik a válogatós ragadozók közé. Minden olyan halfajt elfogyaszt, amelyhez hozzájut. Megállapítható, hogy növekedésével párhuzamosan, mind nagyobb termetű prédát részesít előnyben. A magas testalkatú halfajokat is könnyen lenyeli, így a keszegfélékből és a kárászból sokat fogyaszt. Természetes, hogy a pontyivadékban is jelentős kárt tehet. A csuka nappali ragadozó. Az áldozatul kiszemelt halpéldányról oldalvonal-szervével szerez tudomást. Gyönge a szeme, csak a támadás utolsó fázisában segíti a zsákmány megszerzésében. Lesből támad, áldozatát azonban nem üldözi. Úgyszólván az egész évben táplálkozik, falánksága csupán ívása idején s a nyári hónapokban mérséklődik. A rendelkezésére álló táplálék mennyisége és az éghajlati viszony határozza meg fejlődését és növekedését. Elmondható, hogy egyike horgászvizeink legjobb növekedési eréllyel rendelkező halfajainak, amely optimális körülményekben gyorsan megnő. A szakirodalom adatai szerint jól hasznosítja a táplálékot, egy kilogramm súlygyarapodáshoz 5—6 kg fehérhal fogyasztása elegendő számára. A horgászok csukazsákmánya emelkedő tendenciát mutat. Horgászatának »legelterjedtebb módja a villantós, vagy a kishalas pergetés. A természetes vízi halzsákmányban szereplő mennyiségi mutatók nem érzékeltetik igazán azt a szerepet, amelyet a csuka a vizek halgazdálkodásában betölt. Egyes vizek elszaporodott fehérhalállományát csak a csukák segítségével lehet fékentartani. A magas testű ezüstkárászok és keszegek állománya más ragadozóval nehezen csökkenthető. Ugyanakkor a csukaállományt is kézben kell tartani. Kevés olyan halfaj akad, amelynek oly kevés a természetes ellensége, mint a csukának. A csukaállomány szabályozása érdekében tehát feltétlenül szükséges az ember beavatkozása. »— PIK—< * ' f / У ж' V. Egy kevésbé sikeres versenyről A horgászversenyek megrendezésére az alapszervezeíekben évente jól felkészülnek. Ürülnek, ha a versenyzők sikereket érnek el, A galántai (Galanta) városi szervezet ebben az évben a Veľký Grob-i, közel 50-hektáros halastavon szervezte meg a versenyt. Összesen 610 versenyző állt rajthoz április 27-én, s ez rekordnak számít. A versenyen 500 néző figyelte a rajthoz álltak sikereit. Sajnos, a horgászok csak kilenc pontyot fogtak. A tóból a múlt évben — ugyanebben az időszakban >— 410 horgász több mint д fiatal Scherhaufer a zsákmánnyal« hatszáz pontyot fogott ki a verseny alkalmával. Ebben az évben a Scherhaufer Marian Seredről'« víz eléggé hideg volt, ezért a fogta ki a legnagyobb pontyot, halak, főleg a pontyok, nem amely 5 deka híján csaknem nagyon mozogtak, s a verseny négykilós volt. Ezel a hallal kimenetele is gyenge volt. elnyerte a verseny első díját, A legfiatalabb versenyző, Krajcsovics Ferdinánd Szövetségek nemzetközi tanácskozása A közelmúltban a környező országok horgászszövetségének a képviselői Prágában nemzetközi értekezletet tartottak. Megvitatták a'sporthorgászok Nemzetközi Konfederációja (CIPS) munkáját és állástfoglaltak a nemzetközi szervezet ez évi . kongresszusának programja mellett. A bolgár, a magyar, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák szövetség képviselői kölcsönösen ismertették a horgászsport és a turisztika terén szerzett tapasztalataikat és beszéltek a sporthergászattal foglalkozó szaklapok szorosabb együttműködésének lehetőségeiről is. •— zn-ч VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT Ez is közérdek! X tél hidege, a hótakarő, gondot okozott a szabadban élő vadak ellátásában. A kedvezőtlen helyzeten csak az ember segíthetett. Az éhínség ellen legtöbbet a vadásztársaságok tagjai tehettek. Rendszeresen gondoskodtak az etetők eleséggel való feltöltéséről. Helyenként még előfordul, hogy a vadásztársaságok éppen a legválságosabb napokban feledkeztek meg a vadak rendszeres etetéséről. Ennek kárát az apróvadak látták. Mit tehetnénk a vadvédelem érdekében? Molnár Géza elvtárs, az SZVSZ megyercsi (Calovec) helyi szervezetének vadgazdája mondotta: t—, Szocialista társadalmunkban a vadvédelem közérdek. A nagyüzemi gazdálkodás kedvezőtlenül befolyásolja a mezei apróvadak természetes szaporodását. Vadásztársaságunk tagjai ezért védelmükre sietnek. Alapszervezetíjnknek 18 tagja van. Elnöke Farkas András. Jelenleg kétezerötven hektáros területen gazdálkodunk. Pár évvel ezelőtt ezernégyszázötven hektárt elvettek tőlünk, s ezt a területet a „túzok“ államilag védett területéhez csatolták, azonban mi mégis arra törekedtünk, hogy az SZVSZ járási vezetősége által meghatározott feladatokat becsülettel teljesítsük. Az első fácánbefogást például 102, az élőnyúlbefogást pedig 122 százalékra teljesítettük. A körvadászat alkalmával a határ északi részében idényben 192 nyúl került terítékre. Járási tanácsadónk egymaga harminchárom nyulat lőtt. Az élőnyulat a járási vezetőség utasítására a Vágón túli vadásztársaságoknak adtuk el. Kaptak belőle a hetényi (Chotín), az alsópéterí (Dolný Peter) és a marcelházi (Marcelová) vadásztársaságok. Fogolyállományunkkal nem dicsekedhetünk. Köztudomású, hogy a fogoly bogarat, hernyói eszik, s ezek károsítói a mezőgazdasági kultúráknak. Az agronómusok vegyszeres kezeléssel védekeznek ellenük. Ez rendben is lenne, ha a szerkészítményeket megfelelő összetételben és keverési arányban hasznosítanák. Sajnos, a gyakorlatban nem így van. Azok, akik végzői ezen műveletnek, sokszor figyelmen kívül hagyják a gyár utasításait, s legtöbb esetben egyénieskednek. A felelőtlen cselekedettel nagy kárt tesznek az apróvad-állományban. Körzetünkben egyedül az őzállomány nem sínyli meg ezt, bár létszáma évről évre csökken. Ennek az okát persze másban kell keresni. Az állományból tíz őz kilövését engedélyezték. Az is szóba került, hogy a megyercsi vadászok nemcsak lövik a vadat, hanem egyben szaporításáról, védelméről is gondoskodnak. A területen huszonhat etetőt helyeztek el. E- zeket télen rendszeresen megtöltötték táplálékkal. Egy-egy vadászra egynél több etető jut. Rendszeresen karbantartották, járták a határt, ellenőrizték az etetők környékét, irtották a kártékony rókát, a kóbor kutyát, a macskát és a többi kártevőt. Ennek köszönhető, hogy a terület vadállománya a környékbeliekhez viszonyítva gazdag. Ez annak is köszönhető, hogy Molnár Géza vadgazda nem egyezett bele a határban levő védősűrűk, nádasok, széltörősövények kiirtásához. Ebből persze kellemetlenségei is származtak, az idő azonban őt igazolta. A vadgazda arra is figyelmeztet, hogy a mezőgazdaságban ésszerűbben kellene hasznosítani a vegyszereket. Kellő időben és megfelelő mennyiségben kellene kijuttatni a kultúrnövényekre. A vadgazdálkodás Jelentős hátránya, hogy a talajművelésben használatos gépsorok, a begyűjtésben alkalmazott gépegységek vezetői nem törődnek a vágószerkezet elé került apróvaddal, őket sajnos csak a kereset érdekli. Így jelentős kár keletkezik a vadállományban. Miért nem lehetne érdekeltté tenni a gépkezelőket a vadállomány védelmében. A múltban erre volt lehetőség. A vadgazda szerint a mezőgazdasági földterületek rekultiválásakor védősűrűk, széltörősövények létesítéséről Is gondoskodni kellene. Így jobb lehetőség kínálkozna az apróvad természetes szaporodására és óvására. A természetvédelem és a vadvédelem egységet alkot. Ezt, mindenkinek szem előtt kell tartania. A megyercsi vadásztársaság vezetősége s az SZVSZ járási választmánya között szívélyes kapcsolat alakult, kölcsönösen segítik egymást. Kiemelt feladatnak tekintik mindennemű terv teljesítését. Jó kapcsolatot építettek ki a Bálványi (Balvany) Állami Gazdaság küllői telepének vezetőségével is. Ennek tulajdonítható, hogy az alapszervezetnek nem okoz gondot az apróvad téli ellátása. A vadásztársaság vezetősége a társadalmi munkából is kiveszi részét. A Nemzeti Front választási programjának megvalósítása során, továbbá a jelentős évfordulók tiszteletére végzett munkák dicsérik a vadászokat. A múlt évben ezerhétszáz órát dolgoztak társadalmi akciőkban. Teljesítményük pénzértéke hétezerötszáz korona. Andriskin József Imi spiMit Építettek A> SZVSZ galántai szervezetének tagjai azt állítják, hogy Kajaion elkészült Szlovákia egyik legkorszerűbb vadászati sportlnvöldéje. Ezt a sportlövőidét közel négy évig egymilliókétszázezer koronás költséggel építették, és kicsiben pontosan olyan, mint az olimpiák lövöldéje. Hivatalosan még nem adták át, azonban az idei járási koronglövészetet már ott szervezték meg. A járás vadászai közül hatvanan vettek részt a lövészeten. Az eredményeket az olimpiai szabályok szerint értékelték. A versenyzők mindegyike ötven aszfaltkorongra lőhetett, két szomszédos pályán. Érdemes elmondani, hogy a korongok kiröpítése automatikára működik. Minden vadász előtt mikrofon van, céloz s amikor a mikrofonba belekiált, abban a pillanatban kiröpül az aszfaltkorong. A célzó azonban nem sejti, hogy a korong melyik irányba röpül. A korongok célbavétele az erős szél miatt nehéz volt. Az első helyet Első verseny az új lövöldében. O. Kesely, a vágsellyei (Safa) is. A győztesek május végén vadásztársaság tagja szerezte részt vehettek a Trnaván renmeg. Jó helyezést értek el a dezett területi lövészeti verhidaskürti (Mostová) vadászok senyen. K. F. Kísérleteit a siketfajd tojás mesterséges keltetésére A Červená Skala közelében elterülő SalaSná völgyben siketfajd tojáskeltetőt építenek, kétmillió korona költséggel, a Zvolení Erdészeti és Vadászati Kutatóintézet kezdeményezésére. Ilyen keltető eddig egyedül Svédországban volt. A kutatóintézet szakemberei a tanulmányt ismeretek birtokában nagy lelkesedéssel valósítják meg mindazt, amit Svédországban tapasztaltak. Az építkezés sajnos, lassú ütemben folyik. Kétszer is ellátogattam erre a különös építkezésre, és mindannyiszor csalódottan tértem vissza Zvolenba. Ha ugyanis az építkezés üteme továbbra is lassan halad, akkor a célkitűzés megvalósítása elhúzódhat. A fájd a magas hegységek zárt és kiterjedt erdeinek lakója. Kedveli a lucfenyőt. Nagyon érzékenyen reagál az erdőben előforduló minj dennemű beavatkozásra, különösen, ha az a dörgő vagy tartózkodási helyének közelében történik. * Mindenesetre tovább is nagy érdeklődéssel figyelem a nem mindennapi kísérlet, illetve építkezés kimenetelét, mert húsz esztendeig voltam ezen a területen vadász. Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy sohasem emeltem fegyvert erre az ősmadárra, vagyis a siketfajd-t ra. Elnöki és vadászmesteri minőségben évente két kakast is lőhettem volna... j. M. H. Tipikus állóvízi halfaj, a gyors sodrású vizeket kerüli. Különösen kedveli a kisebb, növényzettel benőtt tavakat. A nagyobb tavakban a parti zónában található. Folyóvizeinkben a sekély szélvizek lakója. Igen jelentős csukaállomány alakul ki a frissen elárasztott víztárolókban. Néhány év után i— a kitermelés módjától függetlenül t— már csökkenő tendenciát mutat a víztárolók csukaállománya. Az igényeknek megfelelő vízterületeken található. Általában egész évben kitart megszokott élőhelyén. Egyedül tavasszal figyelhető meg vándorlása, melynek során felkeresi megszokott ívóhelyeit. Az ívási időszak február második felére és márciusra esik. A kisebb csukák egészen sekély — gyakran arasznyi — vízben ívnak, a nagyobb példányok azonban egy-két méteres mélységben. Az ívási aljzat minden esetben növényzet vízi növényzet, elárasztott rét, nádtorzsa. Mivel az ívás általában sekély vízben történik, a vízszintingadozás r— mindenek előtt a víztárolók esetében az egész szaporulatot tönkreteheti. Az ikrások három-, a tejesek