Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-07 / 23. szám

1980. június 7.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

zab ad

Álom és valóság

Döme Imre alapftótag.

Helyszűke miatt csupán röviden mutatom be a járványoktól, az elnyomástól, a dunai árvizektől, a háborútól oly sokat szenvedett Nemesócsa (Zemianska Olőa) lakosainak zaklatott múltját, fejlődő Jelenét s bíztató jövőjét.

A község lakosainak bizonyos hányada földesúr, nemes volt, így is tituláltatták magukat. Bizonyára a Nemesócsa helységnevet is ő általuk i,érdemelte“ ki a későbbiekben községünk. Am a nadrágszíj-szélességű földecskéken nyomorgók, a könyörtelenül kizsákmányolt cselédek, szolgák, földmunkások sosem nyugodtak bele hányatott sorsukba ... Tisztelettel gondolunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság győzelméért harcoló, bátorságukkal, hősiességükkel kitűnt vöröskatonákra, például Sárközi Imrére, Földes Dánielre, Ferenczi Andrásra, Vendégh Lászlóra stb. Továbbá a kizsákmányoló és jógtipró Masaryk- és Horthy-rendszer, majd a nyilas rémuralom ellen küádő — még élő vagy már elhunyt — elvhű kommu nistákra, szervezett munkásokra, töb bek között a Földes fivérekre (Gyula Lajos, Vince), Döme Vincére és Imrére, s különösképpen Bakos Imrére valamint Patkó Gyulára, akik mar xista—leninista elhivatottságukért tántoríthatatlanságukért mártírhalál haltak németországi koncentrációs tá borban. S nem utolsó sorban a fasiz mus további 63 áldozatára.

Az 1945. március 29-e hajnalán ér kező szabadsághozókat bizakodva üd vözöltük a földpadlós, nádtetős, kicsi egészségtelen vityillók megannyi la kója. Mit láttak akkor a felszabad! tók? Az egynéhány rangosabb házon templomon, aprócska üzleteken, füs tös kocsmákon, az iskolán és a mai mon kívül r-. nagy-nagy szegénységet.

Egészen más a helyzet manapság! A mintegy háromezer lakos nyolcszáz lakásának több, mint a fele új, negyedrésze átépített, összkomfortos, ezen kívül huszonnyolc emeletes, tizenkettő pedig két- és háromszintes lakástömb hirdeti a lakáskultúra gyors ütemű fejlődését. Oj hnb-épület és posta, cukrászda és további üzletek, új bevásárló- és szolgáltatóház, korszerű sportpálya, portalanított utak, járdák, vízvezetékhálőzat —* mind lakosaink javát szolgálja, községünket ékesíti. Az új művelődésháza, a szélesvásznú mozi, a 13 ezer 652 kötetes könyvtár, a számtalan tévé, a sok sajtótermék, a társadalmi és tömegszervezetek, az iskola kulturális tevékenysége (a Hagyó István vezette vegyeskórus) mind-mind a lakosok művelődését, ismeretgvarapítását, világnézetének formálását segíti.

Az egykor csakis agrárjellegű községben teljesen megváltozott a munkaerő-foglalkoztatottság. Közel 800 tagot számlálnak az efsz-ben, több mint 600 személyt — többnyire nőket •—i foglalkoztat a helyi cipőgyár, 200 dolgozója van a felvásárló és ellátó üzemnek, s mintegy 100 főre tehető az építkezési vállalat alkalmazottjainak száma.

Községünk gondja-baja _ jelenleg egészen más keletű: nagyon kellene egy egészségügyi központ, mivel központi község a miénk, hét település tartozik hozzá. Tervrajz és kivitelező üzem híján nem tudták ennek a fontos közintézménynek az építését megkezdeni. Anyaghiány miatt szünetel az iskolai tornaterem építésének a befejezése, s megakadtak az utcai vízvezetékhálózat további bővítésének munkálatai. Emiatt „füstölög“ Bakos Imre, a hnb elnöke...

Ami a szövetkezet fejlődéséi illeti, az igazat megvallva, nehézségekkel, buktatókkal terhelt volt a kezdet. Először a gépektől való idegenkedés, a pénzhiány miatt a gépállomás segítségét csupán a- talajműveléshez és az aratáshoz vették igénybe. A tapasztalat- és szakemberhiány következtében nagyon alacsony hozamátlagokat értek el az 50-es évek elején. Ehhez hozzájárult a silány tápanyagutánpótlás, az agrotechnikai határidők be nem tartása, az állattenyésztés megannyi sikertelensége. Az eladósodott szövetkezet féléveken át fizetésképtelen volt. Ezáltal az elégedetlenség a tetőfokára hágott. Fellazult a munkafegyelem. Viharos tagsági gyűlések követték egymást,

Gyakran cserélődtek az elnökök, a vezetőségi tagok. Ezt a helyzetet még súlyosbította a fiatalok és nagycsaládosok távozása a szövetkezetből.

Azidőtéjt a nagymegyeri (Galovo) Járás leggyöngébben gazdálkodó szövetkezete volt.a miénk. Több éven át. Csak a rendíthetetlenek hittek az elkövetkező előrehaladásban. Messiási várakozás volt ezl A kommunisták, a háború borzalmait átélt, hazatért katonák és a nincstelenek kitartása szolgált példaképül. Akkor a járási szervek részéről is inkább csak amolyan mostohagyerekes kritizálás, mint tényleges segítség adatott, vallotta Döme Imre, a szövetkezet alapítótagja, ma már nyugdíjas (sokéves tisztségviselő és pártelnök).

Hosszú, göröngyös út vezetett az 1958—59-es évig. Ugyanis ekkor vásároltuk meg a gépeket a gépállomástól, természetesen hitelben. A gépekkel együtt hozzánk jöttek a „mezőgazdaság apostolai“, errefelé akkor

— A divatos szavak, ékes szólamok, kimagyarázkodások Ideje lejárt. Ma már tudományos alapokon nyugvó cselekvésre, felelősségteljes gazdálkodásra van szükség. Szüntelenül új és újabb utakat kell keresnünk és azon járnunk, még kockázatok vállalása árán is. Természetesen, a bevált jó módszereket is alkalmazzuk... — a továbbiakban az elnök megemlíti, hogy a növendék- és hízómarhatelepen négy gondozóra ezer állat nevelését bízzák. Azt is felhozta, beszélgetés közben, hogy nem szabad a „bármibe kerül is“ elv alapján fokozni a termelést, szigorúan mérlegelni kell a gazdaságosságát is. Tejtermelésben a járás legjobbjai vagyunk. Például a múlt évben 4145 liter tejet fejtünk átlagban. Ez nem csekélység, több mint ezer tehén esetében.

örvendetes hír: ez év második felében beindítják egy 1000 férőhelyes, korszerű tehénistálló üzemeltetését. Hadat üzennek az aszálynak, vagyis a szántójuk több mint felére bővítik az öntözéses gazdálkodást. Ez bizonyára sokat segít majd az Iparszerű kukoricatermesztésben, valamint a

Többségében ilyenek a mai lakóhál ak.

(Krnáő A. felvétele)

így hívták a traktorosokat, gépkezelőket, szerelőket és egyéb szakembereket.

Megfiatalodott a vezetőség, élén Halász János elnökkel. Megszilárdult a munkafegyelem. A szakemberek irányításával javult a munkaszervezés, a gazdaságirányítás. Sor került a talaj tápanyagutánpótlására, az agrotechnikai határidők következetes betartására, a több és jobb minőségű takarmány termesztésére, az állatállomány feljavítására.

Természetesen, gyarapodott a jövedelem, törleszthettük az összegyülemlett adósságot, évről évre emelkedhetett a fizetési átlag. A felemelkedés útjára térésnek ezt a nagy erejét többé sem a kedvezőtlen időjárás, sem a kétszeri száj- és körömfájás (az egész állatállományt fel kellett számolni!), sem pedig a 65-ös nagy dunai árvíz, de még az 1968—69-es válság antiszocialista erői sem tudták megtörni. Olyannyira, hogy sereghajtóból a komáromi (Komárno) járás legjobb szövetkezeteinek sorába kerültünk. Az 1974-es évben a közös vagyon értéke már meghaladta a 60 millió koronát.

Két évvel azután gyökeres változás következett be: egyesült a nemesócsai, a tanyi, a lipovéi és az okánikovói szövetkezet, s a Csehszlovák Néphadsereg nevet viseli. Az öcsai székhelyű nagy közös gazdaságnak taglétszáma közel 800, ebből 572 állandó dolgozó. Közülük 169 rendelkezik szakmunkás-, szakközépiskolai, vagy felsőfokú képesítéssel. A 3700 hektáros mezőgazdasági nagyüzem már az egyesülés utáni évben úgy gazdálkodott, hogy a mezőgazdasági nyerstermelés értéke elérte a csaknem 64 millió koronát, a tiszta jövedelem viszont meghaladta a kilencmillió koronát, s tavaly pedig (a kedvezőtlen időjárás ellenére) a nyerstermelés már 67 millió korona értéket képviselt, a tiszta jövedelem meg túlhaladta a 13 millió koronát.

Beszédes számok ezek! Bizonyítják, miképpen boldogulnak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemben, a nagyobb lehetőségeket jól kiaknázva. A múlt évben már az egy állandó dolgozóra jutó (közösből eredő) személyi jövedelem átlaga elérte a 2752 koronát.

Csémi József, a szövetkezet 40 éves agrármérnök elnöke (sorrendben a kilencedik), s Pécsi Ferenc főagronómus a továbbfejlődés hogyanjáról tájékoztat;

takarményfélék és egyéb növények termesztésében. A főagronómus szavai szerint új módszert honosítanak meg: IFA típusú teherautóra szerelt szóróval juttatják ki a földre az egyenesen a gyárból érkező műtrágyát. A vegyszerezést és fejtrágyázést pedig már évek óta repülőgéppel végeztetik. Összehasonlító kísérletet folytatnak 26 búzafajtával (szovjet, magyar, Jugoszláv, francia, angol s hazai), s a legjobban beváltakat vetik. Jövőre árpa- és kukoricafajtákra is kiterjesztik az összehasonlító fajtakísérleteket.

Összegezésképpen: ami ezelőtt három évtizeddel még álomnak is túl merész lett volna — ma élő valóság.

KÄSA MIHÄLY, Nemesócsa

Behoztik a

Még hó takarta a főidet, amikor az abarai (Oborin) szövetkezetben fejtrágyázták а Б30 hektárnyi őszi búzát, s a vegyszeres gyomirással sem késlekedtek. Csakhogy ...

— Ilyen nehéz tavaszra alig emlékszem, mint ez a mostani — duzzog André János, az efsz-elnök. — Jött a fagy, majd az esőzés, utána meg az aszály. Egy hónapja meg a szél fúj; két ízben a szélvihar tett nagy kárt a fóliasátrainkban, a kiültetett palántákat meg kicsavargatta a földből.

• De hiszen, úgy tudom, jól halad a tavaszi munka?!

— Ez igaz! De sok bosszúság ért minket. A tavasz kései érkezése, majd az esőzések miatt. De összehívtuk az embereket, s megbeszéltük, mitévők legyünk. Amikor jóra fordult az időjárás, hosszabbított műszakban végeztük a munkát. Nem kellett az embereket biztatni, tudták: a késést be kell mindenáron hozni.

0 Es sikerült...?

— Hogyne! Idejében vetettük a cukorrépát, most már kapáljuk. Azt szeretnénk, ha elérhetnénk a tavalyihoz hasonló (45,4 tonna) hozamátlagot. A magra termesztett kukoricát már szintén saraboljuk. Tavaly 4,1 tonna kukorica-vetőmagot takarítottunk be hektáronként. Az idei 5 tonnás hozamátlagot, amit terveztünk, nem tartjuk elérhetetlennek.

Az elnök az imént a fóliasátrakat

Unió в nversaivagbfl takarmány lesz

Közvetlen az országút mentén az egyik hatalmas tábla közepén önjáró szecskázógép. Vezetőjét sehol sem látom.

■ Elromlott valami a „masinában“? — fordulok a gépesítő felé.

— Nem hinném — válaszolja — Záhorský István mérnök, a hetényl (Chotín) szövetkezet főgépesítője. — A gépet az egyik kitűnő dolgozónk kezeli. Andruskó László jó szakember. Egyébként is a gépek felkészítésére különös figyelmet fordítottunk. Sokat kellett futkosni, hogy regulátorokat, dinamókat stb. tudjunk beszerezni. Szerencsénk, hogy közel vagyunk az ógyallai (Hurbanovo) gépállomáshoz. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk, kisegítenek bennünket, amivel csak tudnak. Így május tizenhetedikén rajtoltunk.

És már meg is érkezett Andruskó László gépkezelő. Amint kiderült, а traktorral ment a szárítóba.

Alig harminc éves. 1964-től dolgozik mint gépjavító és gépkezelő.

— Egyelőre semmi hiba, az még korai lenne — mondja. — Habár a kaszálási idény alatt kisebb hiba, például kaszaszakadás, becsúszhat. Megyünk megállás nélkül tizenkét órán keresztül, igyekszünk a jó időt kihasználni. Annyit vágunk naponta, amennyi a szárítóberendezés folyamatos üzemeléséhez szükséges; tehát napi nyolcvan tonna zöldanyagot szállítunk szárításra. Reggel héttől este hétig dolgozom, utána reggel hétig Eperjesi Ernő kollégám, egyszóval két műszakban dolgozunk, és váltjuk egymást. Egyelőre az a feladatunk, hogy minél jobb minőségű munkát végezzünk.

É Mit csinál munkaidő után?

— Tlzenkétórás műszak után jólesik a pihenés. Természetesen, a ház körül is akad tennivaló bőven. Este, amikor már besötétedik, a családommal foglalkozom, három kislányom van. Velük is törődni kell. S ha jó a műsor, tévét nézek, amíg el nem alszom.

■ Önöknek mit jelent ez a szó, hogy takarékosság?

— Véleményem szerint takarékoskodni sokféleképpen lehet — szól közbe Novák Vladimír. — A legtöbb üzemanyag akkor fogy el, amikor a traktor áll és egész nap pöfög. Tehát az üres járatok megszűntetésével is lehet takarékoskodni. Most már én is ügyelek arra, hogy ha megállók, a motort kikapcsoljam. És még valami; sok üzemanyag megtakarítható és a munkatermelékenység is növekszik, ha egy bizonyos munkát kevesebb munkaeszközzel végzünk s azok teljesítményét ésszerűen használjuk ki. Egyelőre a szecskázott lucerna szállítására egy traktor pótkocsival elegendő, amit Szabó Sándor barátommal felváltva vezetünk. A táblák és a szárítóberendezés között a legnagyobb távolság négy kilométer, ami nem nagy. Reméljük, hogy a tervezett üzemanyagfogyasztást nem lépjük túl.

■ Milyen módszereket alkalmaznak a takarmánytartósításban?

— A lucernaliszt készítésére va* gyünk berendezkedve — veszi át ismét a szót Záhorský mérnök. — Az elmúlt években is készítettünk szénát, de kevesebb mennyiségben, mint az idén. A szénát hideglevegős módszerrel tartósítjuk. A begyűjtési munkálatoknál sok kétkezi munkára van szükség, ezért harminc-negyven személyből álló csoportot alakítottunk. A műhely és az állattenyésztés dolgozói, de a sportolók, a vadászok, a tömegszervezetek tagjai is segítenek. Amikor a lucerna megszárad, géppel felszedjük és petrencékbe rakjuk. Ezt kora reggel végzi a csoport, amíg a lucerna levelei nem peregnek annyira, hogy megőrizzük jó minőségét. Megközelítőleg egy tábla terméséből lehet egy kazlat rakni. Ezt gép segítségével végezzük. A kazalrakásnál azok a nyugdíjasok segítenek, akik jó kazlat tudnak formálni. A ventillátorokat szalmafúvóval helyettesítjük: két szalmafúvót egymással szembe helyezünk, a ventillátorhoz hasonlóan lehet velük dolgozni.

— Igyekszünk a napenergiát igénybe venni, vagyis a lucernát félig fonnyadt állapotban szállítjuk a szárítóba, hogy minél kevesebb nedvességtartalma legyen. Itt egyelőre problémáink vannak, mivel E—301-es német gyártmányú zúzógépünk nincs., Segítséget kértünk a marcelházi szövetkezettől és a Gyulamajori (Dulov Dvor) Állami Gazdaságtól. Megígérték, hogy kisegítenek bennünket. De tudja, az úgy van, hogy az első kaszálásnál mindenki igyekszik a saját termését mielőbb begyűjteni, s csak azután támaszkodhatunk a segítségükre.

RAJTUK MÚLIK

Andruskó László beszélgetésünk ideje alatt szorgalmasan végezte munkáját. A pótkocsi csakhamar megtelt „nyersanyaggal“, és Novák Vladimír a rendeltetési helyére szállítja. Motorkerékpárral követjük őt. A pótkocsi tartalmát a huszonnégyéves Lamper Pál mázsamester leméri és nyilvántartja. Aztán a lucerna az adagolóberendezésen kersztül a szárítóba és a darálóba jut, vagyis megkezdődik a lucernaliszt gyártása. A hatalmas szárítóban három műszakban hatan dolgoznak: Fehérvári Gyula, Csintalan Elek, Petres Sándor mesterek, Szabó István, Srech István és Major András segédek. Felelősségteljes munkát végeznek, hiszen rajtuk múlik, milyen liszt készül a zöld lucernából Ezért igen fontos a berendezés pontos kezelése és a hőmérséklet ellenőrzése, túl nem lépése. A végtermék végül a raktárba kerül, ahol asszonyok rakják a zsákokba. Tkáéik Juraj raktáros tartja nyilván a mennyiséget; a raktárhelyiségben rendszeresen ellenőrzi a liszt hőmérsékletét, hogy öngyulladás ne következhessék be.

Tehát a cél, hogy minél kevesebb veszteséggel, ésszerű begyűjtési módszerek alkalmazásával teremtsék meg a bőséges és jó minőségű .takarmányalapot. NAGY TERÉZ

lemaraitast

említette. Ezért Haliér Sándor csoportvezetőhöz fordultam, megtudakolva, mi a helyzet a zöldségkertészetben.

— Nyolcvannégy hektáros a kertészetünk. Ez még kiegészül a dohánynyal és a gyümölcsössel. Paiántázzuk a dohányt. A retket, a fejes salátát és a karalábét szállítjuk már a ZELENINA-nak. Rövidesen az uborka szedésére is sor kerül. Szép a paprikánk és a káposzta is. Folyamatosan végezzük a növényápolást.

Az időjárás a zöldségkertészetnek sem kedvezett, mégis a jó munkaszervezésnek köszönhetően — no meg a dolgozók szorgalma, igyekezete is közrejátszott — a dologvégzésben behozták a lemaradást, a minőségi követelményeknek is eleget tettek. A pillangósok betakarítását május közepén kezdték, s a 220 hektárnyi lucerna első terméséből jó minőségű takarmánylisztet készítettek. A réfi fű kaszálását május végén kezdték el.

Tehát, nagyon is kifizetődik az igyekezet, a minőségi munkavégzés.

Illés János, a bolyi (Bol) szövetkezet elnökhelyettese és az üzemi pártszervezet elnöke elégedetten szólt arról elöljáróban, hogy a szükséges vetőmagot, műtrágyát, vegyszert idejében megkapták az ellátó szervektől.

— A szerelők derekas munkát végeztek a gépjavításban — újságolta. — Géphibásodás miatt alig volt időkiesés. Éjjel-nappali talajelőkészítéssel, vetéssel, vasárnapi és ünnepnapi munkával, jól szervezéssel behoztuk a kéthetes lemaradást.

0 Mit jelent ez konkrétan?

— Nyolcszáz hektárnyi területen idejében elvégeztük az ősziek fejtrágyázását, s a vegyszeres gyomirtást, a burgonya ültetését, a cukorrépa, a takarmányrépa, a lóbab, a kukorica és a silókukorica vetését. Jó ütemben halad a munka a zöldségkertészetben is.

A bolyiak szinte becézik a cukorrépát: „kedvenc“, „hálás“, „pénzes" növény. Nem véletlenül Leczo István efsz-elnök így vélekedett róla:

— Az utóbbi 10 évben a cukorrépa hozamátlaga 40 tonna felett volt. Az idei évre 4,1 tonnát terveztünk, hektáronként. Ez elérhető, ha szakszerű, s jó minőségű lesz a növényápolás, továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a betakarítás jó megszervezésére, a veszteség lehető legkisebbre csökkentésére, a répafej szakszerű silőzására.

Négyszáznégy hektáron termesztenek. lucernát; az egyes kaszálatok fonnyasztását, illetve szárítását jórészt a Nap energiájára bízzák, elegendő lucernaszénát biztosítva télire. A BS—6-os terményszárítót a későbbiekben üzemeltetik, mert az energiamegtakarításra vonatkozó elvárás is szorítja őket. Inkább a hideglevegős szárításhoz teremtenek jobb előfeltételeket, (illés)