Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-17 / 20. szám
t980. május 17, SZABAD FÖLDMŰVES .11 Míg a múltban népgazdaságunk a nehéz- és gépipar fejlesztésére fordította a fő figyelmet, az utóbbi évtizedben felgyorsult a közhasználati cikkek gyártása is, ami összhangban van a fokozódó életszínvonal követelményeivel. Ma a közhasználati cikkek gyártása tizennégy százalékban részesedik az összipari termelésben, és a nemzeti jövedelem tizenhat százalékát teszi ki. E pozitív fejlődés lehetővé tette, hogy a belső piac kielégítése mellett jelentős mértékben növeljük külkereskedelmi forgalmunkat is, a szocialista és a tőkés országokkal egyaránt. A közhasználati cikkek i széleskörű forgalmának lehetőségérőla Brnóban immár tizennegyik alkalommal megrendezett nemzetközi vásár tanúskodott. ták az érdeklődők. Egy azonban leszögezhető: a bútortervezők és kivitelezők igyekeztek inovációs programjukban helyrehozni azokat a hiányosságokat, amelyek gyakran bosszúságot okoztak a vásárlónak. Habár az elmúlt évtizedben bútoriparunk jelentősen fejlődött s menynyiségben elegendő áruval látta el a belső piacot, egyes bútortípusok választéka bizony a mai napig is gyenge. De több, főleg kiegészítő bútor hiányzik a választékból. A kiállításon bemutatott többféle konyhaberendezés, gyermek- és diákszobabútor, variálható elemekből összeállított szekrény, dolgozósarok kialakítására alkalmas bútordarabok, kihúzható ülőgarnitúrák, előszobaberendezések arról tanúskodnak, hogy egy-két éven belül a bútorválasztékban is jelentős javulással számolhatunk. Több újdonságot mutatott be gépiparunk is. Valamennyi termékre jellemző az ízléses kivitelezés, az egyszerű kezelés, a praktikus, kis helyet elfoglaló forma, a villanyberendezéseknél pedig a nagy teljesítmény mellett a takarékos energiafogyasztás. A sok érdekes újdonság közül említést érdemel a C 270 RC kompresszoros hűtőszekrény, a Fikoterm E 4,5 elnevezésű akkumulációs villanykályha, az ЕС 513 D típusú összecsukható kézi fúrógép és az ETA 400 porszívó. Szükséges megemlíteni, hogy gépiparunk jelentős nehézségekkel küzd. Az elavult gépsorok, a hiányos kapacitás, az akadozó nyersanyagellátás »аамш*«вяа*«мтям*мм*а Követésre méltó brigád A rozsnyói (Rožňava) Közlekedési Vállalatnál huszonhat szocialista brigád tevékenykedik, összesen 336 taggal. Hét brigád már a megtisztelő bronzfokozat tulajdonosa. A tehergépkocsi vezetők csoportja a közelmúltban . . . , nyerte el a bronzbriEád vefokozatot. Vezető- _„Y?rt ifiktől, Orel László- zetö]e' 0rel László. tói, megtudtuk, hogy a csoport tagjai összetartok, s jól megértik egymást. Ennek köszönhetők az elért kiváló eredmények is. Az elmúlt évben vállalt kötelezettségeket 101,8 százalékra teljesítették. Magas erkölcsi eüsmeresbei részeseitek A közelmúltban országszerte megtartott ünnepi gyűléseken a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága a 6. ötéves terv vörös vándorzászlaját az 1979-es évben legjobb eredményeket elért üzemeknek és földművesszövetkezeteknek — a Lúč na Ostrove-i (dunaszerdahelyi járás), a sklabiňai SZNF (martúli járás) és a Kapušany pri Prešove-i Augusztus 29. szövetkezetnek, valamint az Agrokomplex országos mezőgazdasági állandó kiállítás nagymegyeri (Calovo) nemzeti vállalatának és a bratislavai PALMA nemzeti vállalatnak —■ adományozta. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottsága, valamint az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága reszort vörös vándorzászlaját ugyancsak a kiváló eredményeket elért üzemeknek és földművesszövetkezeteknek adományozta. Ez az elismerés a Petrova Ves-i Arany Kalász (senicai járás), a horovcei (Považská Bystrica-i járás), a mlynicai Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezetnek (poprádi járás), valamint a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságnak (galántai járás), a Velká Lomnica-i Magtermesztő Állami Gazdaságnak (poprádi járás), a bratislavai Kerületi Fajtanemesítő Vállalatnak, a Keletszlovákiai Baromfiüzemek košicei nemzeti vállalatának és a Szlovákiai Keményítőipar trnavai vállalatának jutott. A legjobb vállalatokat, üzemeket, földmüvesszövetkezeteket és munkacsoportokat eredményes tevékenységükért, a tervfeladatok sikeres teljesítéséért, valamint a szocialista versenymozgalom kibontakozásáért a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és az SZFSZ Központi Bizottsága díszoklevéllel jutalmazta. Oklevéllel tüntette ki a Safai Barátság (galántai járás), a nesvedyi (komárnoi járás), a podlužanyi Podhoran (topofčanyl járás), a voderadyl Szovjet Hadsereg (trnavai járás), a Chorvátsky Grob-i Haladás (Bratislava-vidéke járás), a smrečanyi Barátság (Liptovský Mikuláš-i járás), a Stará Kremnička-i Nagy Október (Žiar nad Hronom-i járás), а Nedožery-Brezanyi Horná Nitra (prievidzai járás), a Dobrá Niva-i OJ Élet (zvolení járás), a períni Győzelemes Ot (Košicevldéke járás), a soli (vranovi járás), a podolineci Javorina (Stará Ľubovňa-i járás) és а Spišský Štvrtok-i CSSZB Efsz-t (Spišská Nová Ves-i járás), valamint a sládkovičovói Magtermesztő Állami Gazdaságot (galántai járás), a Nitrianske Pravno-i (prievidzai járás) és a komárnói Állami Gazdaságot, továbbá az Agrokomplex országos mezőgazdasági állandó kiállítás palárikovói nemzeti vállalatát, a Považská Bystrica-i Gép- és Traktorállomást, a Banská Bystrica-i és a dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatot, a prešovi Frucona nemzeti vállalatot, a Nyugat-szlovákiai Baromfiüzemek cíferi nemzeti vállalatát, a Szlovákiai Malátagyárak trnavai nemzeti vállalatát, a seredi Tésztagyártó nemzeti vállalatot és a Trenčianska Teplá-i Cukorgyárat. Háromszázkilencven kollektívának, ebből kétszázhúsz szövetkezeti, százhúsz a mezőgazdaság állami szektorában dolgozó és ötven élelmiszeripari kollektívának pedig ugyancsak elismerő oklevelet nyújtottak át. A szocialista munkaversenyben példát mutató 1380 dolgozót, ebből hétszáznyolcvanat a íöldművesszövetkezetekből, háromszáznyolcvanat a mezőgazdaság állami szektorából, kétszázhúsz dolgozót pedig az élelmiszeriparból a „Szocialista verseny győztese“ emlékéremmel jutalmazta. Reméljük, hogy a magas erkölcsi elismerés a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók körében ösztönző erővé válik! Jozef Balúch mérnök, a MÉM dolgozója Javult az áruellátás A kollektíva nem véletlenül dicsekedhet kitűnő eredményekkel, hiszen vezetőjük az üzem legjobb dolgozója cim tulajdonosa és egymillió kilométer út áll mögötte, baleset nélkül. A vállalatnál tizenyoló éve dolgozik. A tizenöt tagú brigád többsége is több mint tíz éve dolgozik a vállalatnál. Közülük Lipták András is elérte az egymillió balesetmentes kilométert. A csoport hosszabbított műszakban dolgozik. A dolgozók kivették részüket a társadalmi munkából is. A helyi földművesszövetkezetben 150 óra társadalmi munkát végeztek. Ha valaki kiesik a munkából, a többiek bedolgoznak helyette. így érthető, ha folyamatosan megy a munka, nincs kiesés; szép, dicséretre méltó eredményeket érnek el. GÄL EDIT Az utóbbi időben a komáromi (Komárno) járás élelmiszer- és csemege üzleteiben azt tapasztalhatjuk, hogy jelentősen javult az áruellátás, s még a csúcsforgalom Idején sem volt fennakadás. A vevő rendszerint olyan árut vihet haza, amilyent szándékában volt vásárolni. A napokban felkerestem Palotai Károlyt, a „ZDROJ“ járási kereskedelmi vállalatának Igazgatóját, akitől bővebb felvilágosítást kértem a komáromi járás lakóinak élelmiszeripari cikkekkel való ellátásáról, valamint arról, hogyan akarják tovább tökéletesíteni a lakosság zavartalan ellátását. Az igazgató elöljáróban elmondotta, hogy tavaly a ZDROJ kereskedelmi vállalata a komáromi járásban sikeresen, az igényeknek megfelelően teljesítette a rábízott feladatokat. Szem előtt tartották a vásárlók igényeit, az áru mennyiségének és minőségének tekintetében egyaránt. A kiskereskedelmi forgalom tervét jóval túlteljesítették. A nagykereskedelmi áruforgalom tervét nem sikerült teljesíteniük, pedig tíz évre visszamenőleg, nem találkoztunk olyan esettel, hogy a ZDROJ komáromi kereskedelmi vállalata ne teljesítette volna ezt a mutatót. Mi volt ennek az oka? —- Annak ellenére, hogy nagykereskedelmi tervünket nem teljesítettük, pozitívan értékelhetjük azt a tényt, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva tizenhét millió korona értékben kevesebb szeszes italt forgalmaztunk — mondotta az Igazgató. — A nagykereskedelmi áruforgalmi terv teljesítését kedvezőtlenül befolyásolta a cukor iránti kereslet csökkenése, főleg a szőlőtermelők részéről, mert a szőlőnek magas cukorfoka volt. ■— Természetesen, nemcsak az említett objektív okokból nem teljesítettük forgalmazási tervünket. El kell mondanunk, hogy az áru ellátása gyakran akadozott. Előfordult, hogy vásárlóink olyan választ is kaptak az elárusítóktól, hogy „sajnos nincsen“. Az év folyamán élelmiszerüzleteink polcairól gyakran hiányoztak a tartós sütemények, a csokoládés cukorkák. A nyári hónapokban pedig sok bosszúságot okozott a vásárlónak a gyümölcsszörpök hiánya. Halkonzervből is kevés volt. A téli hónapokban hiányzott polcainkról az amerikai mogyoró, időnként a kakaó és a kompótok választéka sem volt kielégítő. Igaz, az utóbbi élelmiszercikkek áruforgalmunknak csak nagyon kis százalékát teszik ki, de ezeket a hiányosságokat is orvosolnunk kell. Az igazgató azt is elmondta, hogy a ZDROJ kereskedelmi hálózatában fokozott figyelmet fordítanak az alkoholnál nem kevésbé káros szenvedély, a dohányzás elleni harcra. Tavaly mintegy fél millió koronával kevesebb cigarettát adtak el, mint 1978- ban. Az elkövetkezendő időszakot illetően, az igazgató elmondta, hogy az üzemi párt- és szakszervezet irányításával valamennyi munkaszakaszon megvitatták az idei feladatokat, melyek reálisak és teljesíthetők. A vállalat vezetői, dolgozói kellőképpen felkészültek ezek teljesítésre. Elsőrendű feladatnak tekintik a jó kapcsolatok megteremtését a felsőbb szervekkel és a szállító vállalatokkal, hogy a jövőben ne legyen fennakadás az áruellátásban. Az elárusítók pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vásárló mindig elégedetten távozhasson az üzletből. Mindnyájan bízunk abban, hogy a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében élelmiszerüzleteinkben tovább javul az elárusítás, tovább bővül a választék, és egyre kevesebb alkalom fordul elő, hogy csalódottan távozunk az üzletből. Kolozsi Ernő A több ezer hazai és külföldi közhasználati cikk láttán számtalan kérdés vetődik fel: mit is jelentett számunkra a kiállítás? Mennyiben tűk- ] rözte könnyűiparunk fejlődési szintjét? Mit várhat a fogyasztó a belső i piacellátás, az árúválaszték bővítése i tekintetében? Vagyis, röviden szólva, 1 milyen következtetések vonhatók le : a látottak nyomán a közhasználati ] cikkek gyártása, valamint a piac- i ellátás továbbfejlesztése szempontja- i ból? i A kérdésekre választ keresve, utal- ; nunk kell elsősorban arra, hogy a I vásár kiváló lehetőségeket nyújtott a : külkereskedelmi kapcsolatok bővítő- 1 sére. Hiszen a közszükségleti cikkek jelentősége és kereslete a világpiacon évről évre fokozódik, és hazánk külkereskedelmi forgalmában is egyre nagyobb teret hódít. Az elmúlt években a közszükségleti cikkek tizenkét százalékban részesedtek a külkereskedelmi áruforgalomban: ebből a kivitel tizenhét, a behozatal pedig hét százalékban részesedett. A közhasználati cikkek iránti fokozott érdeklődésről legjobban tanúskodott az a tény, hogy tőkés országokból az idén húsz százalékkal több cég képviseltette magát, mint tavaly, közülük kilenc fejlődő ország képviselői is részt vettek a kiállításon. Említést érdemel, hogy a kiállítóknak több mint a fele a szocialista országokból érkezett. A szocialista országok igen gazdag képviselete és bő árukínálata egy másik fontos tényezőre — azaz a KGST országok közötti együttműködés jelentőségére — hívta fel a figyelmet. Ugyanis saját erőnkből nehezen tudnánk kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényét a közhasználati cikkek iránt. Ez a kérdés csakis a KGST országokkal való messzemenő j nemzetközi együttműködéssel, észszerű munkamegosztással oldható meg. Ma az eredményes együttműködésnek számtalan példájával találkoz- i hatunk. Több közhasználati cikket 1 csak kis mennyiségben vagy vég- < képp nem gyártunk, s ezeket — a : munkamegosztásból eredően — a i KGST országokból importáljuk. A közhasználati cikkek importjának hetven ' százaléka a KGST országokból származik. A másik oldalon viszont a : hazai gyártmányú közhasználati cikkek két harmadát a tagországokba exportáljuk. A számok valóban élénk árucsereforgalomról tesznek tanúbizonyságot. Habár a külkereskedelmi és együttműködési kapcsolataink a tagországokkal jelentősek, a közeljövőben tovább kell ezeket bővíteni és tökéletesíteni, főleg a közszükségleti cikkek gyártásában, ahol bizonyos lemaradás mutatkozik, s ennek következtében nem tudjuk kellőképpen kielégíteni a belső piacot sem menylség, sem áruválaszték szempontjából. A kiállítók elmondották, hogy a helyzet orvoslása érdekében több hosszútávú együttműködési program kidolgozására került sor s megvalósításuk folyamatban van. De nézzük meg közelebbről, mit kínált könnyűiparunk külföldi partnereinknek és a hazai fogyasztónak! Milyen irányban halad majd e fontos népgazdasági ágazat továbbfejlesztése? Nos valamennyi hazai kiállító a legújabb termékeket hozta a kiállításra, melyeknek sorozatgyártása részben már folyamatban van vagy a közeljövőben erre sor kerül. Tehát valamennyi cég fokozott figyelmet fordított az inovációs program megvalósítására, amelynek keretében a fő hangsúly a termelés hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, a hazai nyersanyagok felhasználására és a licensben gyártott termékek bővítésére irányul. Az idei nemzetközi vásáron a legnagyobb teret a bőriparnak szánták a kiállítók. Nem véletlenül, hiszen bőriparunk hosszúéves múltra tekint vissza s a jó hagyományokra építve az elmúlt három évtized alatt jelentős sikereket ért el. Ma világvisznylatban cipőiparunk az első helyre került. Kiváló minőségű termékeinket a Szovjetunióba, az USA-ba, Kanadába, Angliába és az NSZK-ba szállítjuk. Évente 125 millió pár cipőt gyártunk s ennek több mint a felét exportáljuk. A kiállításon bemutatott termékek arról tanúskodnak, hogy bőriparunk az elért sikerek ellenére nem „pihen babérjain“, hanem inovációs programjába messzemenő fejlesztést tűzött ki célul, hogy mind a minőség, mind a kivitelezés szempontjából lépést tartson a változó igényekkel, bogy továbbra is megtartsa elsőbbségét a világpiaci versenyben. A cipők formája hűen követi a divat irányzatát. A hagyományos nyersanyagok mellett a cipő felső részét űjszerű műbőr vagy műszálas anyagokból (például a Barex, Galpor, Ddevel stb.) készítik. Ezek mind hazai gyármányú nyersanyagok s térhódításukkal lehetővé válik a ter-A kiállításon nagy érdeklődést keltettek a világszerte jó hírnévnek örvendő sportcipők is. mészetes bőr legalább részbeni helyettesítése, mert a világpiacon ebből egyre kevesebb kerül forgalomba. A szlovákiai cipőipar — az OGAKO termelési és gazdasági egység — képviselői elmondták, hogy az idei inovációs programjukat az új, divatos fazonú és luxus kivitelezésű cipők gyártására irányították. Továbbá bővítik a cipők felső részének színváltozatát. Ezen túlmenően el akarják érni azt, hogy a puha nyersanyagokból gyártott cipők részarányát legalább .ötvenöt százalékra növeljék. Tehát a fogyasztók minden tekintetben az áruválaszték jelentős bővítésével számolhatnak. Számtalan újdonságot mutatott be bőriparunk többi ágazata is. Divatos fazonok, többféle színváltozatok, újszerű nyersanyagok vagy új gyártási technológiák jellemezték a bemutatott kesztyűket, táskákat, bőröndöket, bőr- és szőrmekabátokat. Nehéz lenne fesorolni mindazon újdonságokat, melyeket bútoriparunk kiállítórészlegén megtekinthettünk. Hiszen a bemutatott termékeknek úgyszólván a felét első ízben láthatlassítja a termékek felújításának ütemét, valamint a kellő mennyiségű és választékú áru biztosítását. A helyzet javítására a legkézenfekvőbb lehetőség a KGST országokkal' való együttműködésben rejlik. Habár a felsoroltak csak Igen szűk képet nyújtanak a bemutatott közhasználati cikkek széles skálájából, mégis fényt derítenek arra, hogy könnyűiparunk valamennyi ágazata sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. A kiállító cégek fokozott figyelmet fordítottak az inovációra, hogy termékeik a hazai és külföldi piacon egyaránt megállják a helyüket. A nemzetközi vásár kiváló alkalom volt az árucsereforgalom kibővítésére, az együttműködés elmélyítésére, a hasznos tapasztalatcserére, valamennyi résztvevő számára. A vásár időtartama alatt számtalan egyezmény, adás-vételi kapcsolat jött létre, ami minden bizonnyal hozzájárul majd a belső piac még Jobb ellátásához, devizamérlegünk növeléséhez, de nem utolsó sorban könnyűiparunk jó hírnevének további öregbítéséhez. Klamarcsik Mária mérnök
