Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-03 / 18. szám

Világtörténelmet formáló tanítás RENDEZVÉNYEKEN EMLÉKEZTEK VILÁGSZERTE A LENINI ÉVFORDULÓRA 2___________________________________________________________________________________ SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. május 3. л cseh nemzeti történelem, akár­­csak más európai népek tör­ténelme bővelkedik dicső és gyászos eseményekben. A gyászos 1939. már­cius lB-át, melytől kezdve a cseh nemzet náci megszállás alá került és kihalásra ítéltetett a harmadik biro­dalom nagyratörő vezéreinek elkép­zelései szerint, alig hat év múltán 1945. május 5-e követi, amikor a cseh nemzet Prága lakosságával együtt' fegyvert ragadott a visszavonuló náci csapatok ellen, melyek éppen Prága magaslatain akartak védekezésre be­rendezkedni az előnyomuló szovjet hadosztályok ellen. 1945 tavaszán már a béke illata áradt a levegőben. Hitler, aki ne­vével „fémjelezte“ azt a sok szörnyű­séget, amelyen az emberiségnek a második világháborúban keresztül kellett mennie, önkezével vetett vé­get életének, a náci fejesek hanyat­­homlok menekültek vagy próbálták, menteni a menthetőt. Krebs tábor­nok vezérkari főnök kapitulált. Csak a cseh országrészekben tartatták még magukat a hátráló német hadak, ter­rorizálva a lakosságot. A hitlerista gyarmatnak szánt Cseh-Morva Protek­torátus végnapjait élte. A felszabadító szovjet csapatok kö­zeledtével Cseh- és Morvaország egyes vidékein is megélénkült a par­tizántevékenység, aktivizálódtak az ellenállók. Április 30-án már Ostrava is felszabadult. Május elsején Pŕerov­­ban tört ki felkelés s más városok­ban is megmozdultak a tömegek, tün­tettek a náci uralom ellen, jóllehet még érvényben volt a statárium. Má­jus 5-re virradóan a felkelő kladnói munkások az egész járásban átvették a hatalmat. A hadszíntér mindinkább közeledett Prága felé. Az ország tekintete Prá­gára szegeződött, hogyan reagálnak majd az eseményekre a cseh haza-A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐ CSATÁI A szovjet hadsereg Prága megmentésére siet fiák, akiknek zömét elsősorban a nagyvállalatok munkásgárdája alkot­ta. Prága népe is megmozdult. Lesze­relték a menekülő hitleristákat, megszállták a rádiót, a főpostát, a pályaudvarokat, a telefonközpontokat. Ezt követően összeült az üzemi dol­gozók képviselőinek konferenciája, és felkelésre szólította fel Prága népét. A felhívást a rádió sugározta, s ezt követően tömegével jelentkezett fegy­verbe a lakosság. A felkelő hazafiak nagy érdeme, hogy a hitleristák a három fontos ponton — Petŕínen, Strahovon és a Letnán — nem épít­hettek ki védelmi vonalakat, hogy megkísérelhessék az őket üldöző szovjet csapatok feltartóztatását. A prágaiak barikádokat emeltek. A mintegy 1800 barikádot 30 ezer fel­kelő őrizte, akiknek száma a más vá­rosokból érkezőkkel állandóan gya­rapodott. A RUDÉ PRAVO május 6-i első legális számában a kommunis­tákhoz fordult felhívással. Am a 40 ezer, állig felfegyverzett náci katona ellentámadásba lendült. Minden téren fölényben voltak, csak erkölcsileg nem. Nehézfegyverekkel rendelkeztek. Több helyen áttörték a barikádokat és a város közepébe nyomultak. A felkelők azonban hő­siesen védekeztek, noha hátrálni kény­szerültek. S ez a harcos szellem, a­melyet az illegalitásból előlépő kom­munista párt mindenképpen élesztett a népben, végül is győzött. A harcos rádiófelhívások hatására egyezett be­le a náci hadvezetés, elsősorban a Schörner páncélos hadosztály pa­rancsnoksága, hogy a náci csapatokat részben lefegyverezzék azzal a felté­tellel, hogy szabad elvonulást kapnak nyugatra. Megjegyzendő, hogy a kommunistáknak már ekkor harcot kellett vívniuk a felkelés szerveiben is a kapituláns burzsoá elemek ellen, akik behódoltak volna. A fasiszták ugyanis nem tartották be ígéretüket, SS-legények gyilkolni kezdték a la­kosságot. Prágát a szovjet páncélosok megjelenése mentette meg a pusztu­lástól, jelenlétük új erőt öntött a fel­kelőkbe, hogy kitartsanak. 1945. má­jus 9-ének hajnala volt... A prágai felkelés története is ékes­szólóan bizonyítja, hogy a kommunis­ták voltak népük, nemzetük leghűbb fiai, nem rettentek vissza semmilyen áldozattól. Határozottságuknak, szer­vező erejüknek, meg nem alkuvásuk­­nak köszönhető, hogy a nép melléjük állt és hátat fordított a müncheni kapitulánsoknak. A prágai felkelés hazánk legújabb kori történetének di­cső fejezeteként örökítődött meg, fel­­szabadulásunk szerves része volt s egyengette a szocialista jelenünk­höz vezető utat. —in—> A tarsedaiomiifziosítási törvény módosításáról FONTOS VÁLTOZÁSOK AZ ÖZVEGYI JÁRADÉKOSOK ESETÉBEN Világszerte ünnepi nagygyűléseken, tudományos üléseken és kiállításo­kon emlékeztek még Lenin születé­sének 110. évfordulójáról: ■ Prága: A prágai Smetana Szín­házban a CSKP Központi Bizottsága, a CSKP Prágai Fővárosi Bizottsága, a CSSZSZK és a CSSZK kormánya, a Csehszlovák Nemzeti Front, a CSSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizott­sága és a Nemzeti Front Prágai Vá­rosi Bizottsága ünnepi gyűlést ren­dezett. Az ünnepi gyűlésen részt vett Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz­­társasági elnök, valamint a CSKP KB Elnökségének tagjai. A vendégek közt volt Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, megjelentek a szocialista országok nagykövetei és a közélet számos személyisége. A csehszlovák és a szovjet himnusz után Vasil Bil'ak elvtárs mondott be­szédet, amelyben méltatta Lenin élet­művét. Az ünnepi gyűlés az Interna­­cionálé hangjaival ért véget, majd neves előadóművészek közreműködé­sével ünnnepi műsor következett. ■ Bratislava: A szlovákiai központi párt- és állami, valamint a bratisla­­vai városi szervek rendezésében szin­tén ünnepi gyűlésre került sor a Szlovák Nemzeti Színházban, Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 110. év­fordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB el­ső titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák minisz­terelnök, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT el­nöke, valamint más vezető személyi­ségek. A csehszlovák himnusz el­hangzása után Ľudovít Pezlár elvtárs ünnepi beszédében méltatta Lenin életét és munkásságát. -■ Moszkva: A Kreml Kongresszusi Palotájában ünnepi ülésen emlékeztek meg Lenin születésének 110. évfordu­lójáról. Az ünnepi beszédet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB titkára tartotta. . Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió lenini külpolitikáját állít­ja az imperializmus Stratégiájával szemben. Ezt újból meghirdette Leo­­nyiü Brezsnyev ez év február 22-i nagy jelentőségű beszédében. Ez ma­gában foglalja a békéért és a népek biztonságáért a jelenlegi helyzetben vívott harc világos programját és konstruktív javaslatokat tartalmaz az enyhülési folyamat megőrzésére és megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére. Rámutatott arra, hogy Lenin köve­tői új világcivilizációt építenek, amely megfelel valamennyi nép érdekeinek. Lelkesen és őszintén kívánunk békét és boldogságot az egész világ dolgo­zóinak, és sokat teszünk a többi nép­ért. A leninizmusra szüksége van minden népnek, az egész emberiség­nek. Meggyőződésünk, hogy az egész világon egyre jobban elterjed az a felismerés, hogy a leninizmus elvá­laszthatatlanul összefügg az emberi társadalom létérdekeivel. ■ Varsó: A lengyel fővárosban ün­nepi nagygyűlést tartottak, amelyen a Lenin-évfordulóval kapcsolatban megemlékeztek a lengyel—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásá­nak 35. évfordulójáról is. A nagygyű­lésen a legfelsőbb lengyel párt- és állami vezetők, a varsói üzemek dol­gozóinak képviselői, a munkásmozga­lom harcosai és az ifjúsági szervezet tagjai vettek részt. ■ Bukarest: A Román—Szovjet Ba­rátság Házában a Lenin-évforduló előestéjén ünnepi ülést tartottak. Le­­onte Rautu, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja beszédér ben egyebek között hangsúlyozta, hogy a leninizmus rendkívüli hatás­sal volt a világra, és máig is megha­tározza fejlődését. Lenin tanítása az emberiség szellemi gazdaságának fon­tos része — mondotta. ■ Szófia: „Lenin elméleti hagyaté­ka és a szocializmus építése Bulgá­riában“ — ez volt a témája a bolgár tudóspk szófiai konfrontációjának, a­­melyet Lenin születésének 110. évfor­dulója alkalmából a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia és más tudományos szervezetek rendeztek. ■ Tokió: A japán munkásmozgalom harcosai, parlamenti képviselők, szak­­szervezeti aktivisták, a demokratikus pártok és egyéb szervezetek képvise­lőinek részvételével Tokióban jubileu­mi ülést tartottak. Ivat Akira, a nem­zetközi munkásmozgalommal foglal­kozó japán kutatóközpont igazgatója beszédében kiemelte Leninnek a vi­lágtörténelemben betöltött szerepét és a lenini eszmék jelntőségét a mun­kásmozgalom harca szempontjából. II. Mint közöltük, a napilapok a """ múlt év végén röviden beszá­moltak róla, hogy a Szövetségi Gyű­lés törvényt fogadott el, amellyel mó­dosította az 1975/121. számú társada­lombiztosítási törvény egyes rendel­kezéseit, többek között az 1975/128. számú .végrehajtási rendelet több rendelkezését, továbbá az 1977/135. számú kormányrendeletet az 1978/71. számú kormányrendelet szerinti mó­dosításával. Ez a törvénymódosítás a napokban jelent meg 1979/150. tör­vénytár! szám alatt, viszont az 1975/ 135. számú kormányrendelet módosí­tását a most közzétett 1979/163. szá­mú kormányrendelet közli. Az idézett rendelkezések az özve­gyi járadékot (beleértve az egyesített özvegyi és öregségi járadékot is) élvezőkre vonatkozóan több kedvező módosítást valósítottak meg 1980. ja­nuár 1-i hatállyal. Az idézett 1979/163. számú kor­mányrendelet 1980. január 1-i hatály­­lyal kiterjesztette az 1975/135. számú kormányrendelet 1. paragrafusának hatályát azokra az özvegyi járadéko­sokra is, akik egyesített özvegyi és öregségi járadékot élveznek, ha már betöltötték 57. életévüket. É rendel­kezés alapján az ilyen egyesített öz­vegyi és öregségi járadékot élvező, 57 évnél idősebb nő végzett munká­jának jellegére való tekintet nélkül havi 800 korona bruttó összeget ke­reshet, függetlenül kifizetett járadéka összegétől, ha tartós (meghatározat­lan időre kötött) munkaviszonyba lépne. Az idézett rendelet továbbá kiter­jesztette az 1975/135. számú kormány­­rendelet 2. paragrafusának hatályát az olyan özvegyi járadékot vagy egyesített özvegyi és öregségi jára­dékot élvező nőkre is, akik már be­töltötték 57. életévüket. E rendelkezés szerint, ha az ilyen özvegy 1980. január 1. után tartós munkaviszonyba lép, tekintet nélkül elért fizetésének összegére, igényt tarthat a teljes járadékra, ha: — az iparban, építőiparban, mező- és erdőgazdaságban végez terme­lőmunkát (beleértve a megrende­lésre végzett munkát, javítást és karbantartó munkát is), — a közlekedésben, távközlési válla­latoknál, geológiai tevékenység so­rán, a kereskedelemben, az anya­gi-műszaki ellátásban végez nem adminisztratív munkát, — a szolgáltatásokban munkásként dolgozik, — közétkeztetési üzemekben munkás­ként, karbantartóként vagy fel­szolgálóként dolgozik, — az egészégiigyi intézményekben munkásként, bölcsődében és mik­­robölcsődében egészségügyi dolgo­zóként, továbbá három műszakban dolgozó egészségügyi intézmények­ben, szociális intézményekben ki­segítő vagy alacsonyabb beosztású egészségügyi dolgozóként műkö­dik; ide tartozik továbbá az ifjú­sági intézetekben végzett nevelő munka is, — a fűtők, karbantartók, takarítók és az üzemőrök, valamint a portá­sok és őrök munkája is ilyen ked­vezménnyel jár. Az özvegyi járadékot és az egyesí­tett özvegyi és öregségi járadékot él­vező nőnek tartós munkaviszonyba lépése esetén járadékát, az özvegyi járadékot havi 1100 korona összegre csökkentve folyósítják (ugyanez a korlátozás vonatkozik az öregségi járadékra is), ha: — az egészségügyben, szociális intéz­ményekben, szolgáltató üzemekben a felsoroltaktól eltérő, más mun­kakörben dolgozik, — mezőgazdasági termékek felvásár­lásával kapcsolatban, a lakásgaz­dálkodásban, a szállodaiparban és a turistaforgalomban végez nem adminisztratív jellegű munkát. Mindezen esetekben kedvezmény jár. Az özvegyi járadékot (beleértve az öregségi és öregségi-özvegyi egyesí­tett járadékot élvező nőket is) élve­zők korhatártól függetlenül (tehát az 57 évnél fiatalabb özvegyekre is vo­natkozik) és tekintet nélkül a végzett munka jellegére az 1975/135. számú rendelet alapján (az 1978/71. számú rendelet szerinti módosításokkal) tel­jes nyugdíj mellett továbbra is dolj gozhatnak rövid ideig tartó munkavi­szonyban, mégpedig az elért kereset összegére való tekintet nélkül 180 munkanapot egy évben (vagy tetszés szerinti elosztásban évi 1200 munka­órát). Az 1975/121. számú társadalombiz­tosítási törvénynek az özvegyi jára­dék korlátozására vonatkozó 39. pa­ragrafusa az özvegy kereseti tevé­kenysége esetében az 57 évesnél fia­talabb özvegyekre vonatkozóan to­vábbra is érvényben marad. Kivételt jelentenek azok a nők, akik az özve^ gyi járadékot a férjük halálát kö­vető első évben élvezik, továbbá az az eset, ha az özvegy legaláb egy ellátatlan, árvajáradékra jogosult gyermekről gondoskodik s végül, ha betöltötte 70. életévét. Ha az ilyen nem kivételezett özve­gyi járadékot élvező nő tartós mun­kaviszonyba lépne, özvegyi járadékát annak az összegnek a felével kell csökkenteni, amellyel fizetésének bruttó összege az özvegyi járadék hozzászámftásával meghaladja a havi 1500 koronát. Az új rendelet indokolása számít rá, hogy az új, korszerű rendelkezé­sek nagyobb kedvet adnak majd az özvegyi vagy egyesített özvegyi és öregségi járadékot élvező nőknek, hogy necsak 180 munkanap idejére vállaljanak rövid Ideig tartó munka­­viszonyt, hanem tartós munkaviszony-1 ban helyezkedjenek el. Az ismertetett új rendelet, vala* mint az 1975/135. számú rendelet 1978/71. számú módosításaival nem­csak a munkaviszonyban dolgozókra vonatkozik, hanem a kisipari szövet­kezetekben és az egységes földtnű­­vesszövetkezetekben dolgozókra is. Dr. FÖLDES JÓZSEF Az örök barátság dokumentuma A dicső májusi napokban még egy hagy évfordulóról emlékezünk meg. A csehszlovák és a szovjet kormány tíz évvel ezelőtt május 6-án kötötte meg országaink immár harmadik szerződését, mely -államközi kapcso­latainkban barátsági, együttműködő és kölcsönös segítségnyújtási szerző dés néven szerepel. Az első szerződést a burzsoá cseh­szlovák kormány, mely az utolsók kö­tött 1934-ben ismerte el jogilag a Szovjetuniót, 1935-ben kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés néven kö­­- Jötte vele. Ennek érvényesítésére a- Csehszlovák burzsoázia müncheni árulása következtében, mint ismere­tes, nem került sor. A Szovjetunió azonban sohasem ismerte el a mün­cheni egyezmény érvényességét és to­vábbra is kiállt a csehszlovák nép hemzeti és állami érdekei mellett, s a második világháborúban támo­gatta nemzeti ellenálló harcát. Ilyen körülmények között került sor 1943. December 12-én a csehszlovák—szov­jet barátsági, kölcsönös segítségnyúj­tási és háború utáni együttműködési szerződés megkötésére, mely orszá­gaink kapcsolatai fejlődésének alap­vető dokumentuma lett. Ez a szerző­dés a továbbiakban kihatott a felsza­badult és megújhódott Csehszlovákia külpolitikai irányzatára s ennek szel­lemében tértünk a szociulizni'i'.li'jz yezető útra. E szerződés életképessé gét az is bizonyította, hogy húsz év múltán, 1963 novemberében aláírt jegyzőkönyv értelmében további tíz évre meghosszabbították érvényessé­gét. A tiz évvel ezelőtt aláírt barátsági, ' együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés már két szocia­lista ország új típusú államközi kap­csolatait rögzítette, s kidomborítandó, hogy szavatolja Csehszlovákia bizton­ságát, nemzeti létét és békés fejlődé­sét. Határozottan kiemeli és leszögezi ezt a szerződés 6. cikke, amelyben a szerződő felek kijelentik, hogy a müncheni egyezmény „a náci Német­ország bűnös békeellenes összeeskü­vésének része, valamint a nemzetközi jog alapvető szabályainak durva meg­sértése volt s ezért az egyezmény, minden abból származó következ­ménnyel együtt, kezdettől fogva ér­vénytelen“. Szervesen kapcsolódva ehhez, a szerződés 7. cikke hitet tesz a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének politikája mellett, a 8. cikk pedig leszögezi, hogy a szerződő felek „együttesen törekednek Európa hely­zetének javítására és békéjének biz­tosítására, az európai államok együtt­működésének szilárdítására és fej­lesztésére, kölcsönös jó kapcsolataik kialakítására és valamennyi európai állam kollektív erőfeszítése alapján az európai biztonság hatékony rend­szerének létrehozására.“ Egészen új tétel a tíz évvel ezelőtt kötött csehszlovák—szovjet szerződés­ben az 1955-ben létrejött Varsói Szer­ződéssel kapcsolatos állásfoglalásuk. Az i-irőnai biztonság s’lnvaiuMs-juak érJuhCi..')1 H'ndülvH, a szerződés 9. cikke értelmében „kifejezésre juttat­ják szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási Varsói Szerződés többi tagállamával egyetemben és a szer­ződéssel összhangban minden szük­séges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a militarizmus és revansizmus bármely erőinek agresz­­szióját és visszaverjék a támadót.“ A szerződés minden cikkét mély internacionalizmus, a szocializmus vívmányai védelmezésének közös ér­deke és az emberiség jövőjéért ér­zett közös, nagy felelősség hatja át. A müncheni egyezmény kezdettől való érvénytelenségét a hetvenes évek elején az NSZK kormánya is rendezte, ennek alapján kerülhetett sor államaink viszonyának- szerződé­ses rendezésére. A szerződés ugyanakkor országaink mind nagyobb arányú gazdasági együttműködésének is az alapja. En­nek az együttműködésnek számtalan példáját és területét tudnánk felem­líteni mind kétoldalú viszonylatban, mind a KGST keretében az 1947-ben aláírt első csehszlovák—szovjet áru­csereforgalmi jegyzőkönyvtől az idén márciusban aláírt termelési, szakosí­tási és kooperációs hosszú távú prog­ramig, mely olyan fontos ágakra ter­jed ki, mint az atomenergetikai gép­ipar, fűtőanyag- és nyersanyag-ipar, a tudományos-műszaki együttműkö­dés, á technológiák tökéletesítése, a prágai metró építése, tiem csekély részvételünk az Interkozmosz-prog­­ram megvalósításában. Ez 1990-ig előreláthatőon hozzájárul ipari ter­melésünk szerkezetének átalakításá­hoz, L.sősorban a gépiparban, fontos tényezővé válik a hatékonyság és mi­nőség elvének általános érvényesíté­séhez gazdaságunkban. A csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést az élet diktál ta és igazolta is erejét, dinamizmu­sát. A legjobban fejezi ki népeink legfőbb közös érdekeit. L. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom