Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
lalkozó, vagy ha igen, a fuvar elvinné a hasznot. Sokan nem tudják; szerződést is lehet kötni Beszélgetés a háztáji állattartásról A villanytelep, a cipőgyár, meg a Slovnaft fióküzeme ugyancsak megváltoztatta Bés (Éeša) község arculatát. A település másfél évtizeddel ezelőtt még mezőgazdasági jellegű volt, lakói a földből és a földnek éltek. A mai felnőttek többsége gyári dolgozó; a földet azonban ma is szeretik, és sokan jószágot is tartanak a ház körül. A nemzeti bizottságon Renyhére Gyula titkártól kérdeztük, mi a helyzet a faluban a háztáji állattartást illetően. — A háztáji állattartás fellendítését szorgalmazó kormányhatározat megjelenése óta némileg javult az állattartás iránti érdeklődés t— mondta vendéglátónk. — Az utóbbi években nálunk is csökkent a háztájiban tartott tehenek száma, most viszont növekedést tapasztalunk. A nyilvántartás szerint községünkben hetvenkét szarvasmarhát tartanak az emberek, s ebből a tehenek száma ötvenhét. Baromfi talán minden udvarban van, sokan tartanak sertést, és juhtenyésztéssel is foglalkoznak néhányan. A titkártól tudom azt is, hogy a falu lakossáa tavaly 30 ezer liter tejet, több mint 46 tonna húst és közel 30 ezer tojást értékesített. Gondoltam, hogy a falu lakossága tavaly 30 jól megszervezett, szerződéses állattartásnak köszönhető. Renyhére Gyula lecsillapította ta lelkesedésemet. — Lakosaink közül, tudtommal, a mai napig még senki nem kötött állattartási szerződést. XXX Csutorás Vilmost jő gazdának tartják a községben. A szövetkezetben dolgozik, hát ott kerestük. — Hogy mi a véleményem a szerződéses állattartásról? Nem nagyon törtem rajta eddig a fejemet. Amíg bírtam a munkát, sok állatot tartottam: volt kocám, hízóm, meg egy sereg baromfi. Most már csak tehenet tartok, tavaly ezerkétszáz liter tejet adtam el a tejüzemnek. Segíteni a helyzeten? Ha lenne a faluban egy tenyészkan, kocákat is tartanának, malacot is nevelnének az emberek, s akkor nem okozna nehézséget a hízónak való beszerzése. Ha nincsen malac, minek a szerződés?! XXX Varga Benőt otthonában látogattuk meg. Azt mondták felőle, példás juhtenyésztő. 0 Van-e sok birkája? — kérdeztük. —i Attól függ, kinek mennyi a sok — vágta rá a házigazda. — Nekem húsz darab van, ebből hat anya. Most ellenek, mindig akad valami tennivaló. 0 Mióta foglalkozik juhtenyésztéssel? — Három évvel ezelőtt egyetlen báránnyal kezdtem, tavaly pedig négyezer korona jövedelmet számoltam el. Szerintem érdemes juhokkal foglalkozni. Annyi kihasználatlan terület van a határban, hogy akár kétszáz juhot is tarthatnék. A kis merínó-falka szépen fejlődik a ház végén megépített akolban. Az állatok előtt halomban az illatos széna, meglátszik a bundájukon, hogy jól tartják őket. XXX Az ötvenhatéves Tamaska József a lovát itatta, amikor megzörgettük a kiskaput. — Ma szabadnapos vagyok — mondja —, ilyenkor a ház körül teszek-veszek. 0 Ogy mondják, a faluban Jóska bátyám a legtekintélyesebb állattartó gazda. tgy van-e? — Nem az én dolgom, hogy eldöntsem. Nézzenek körül, ha kedvük tartja. A nagy udvar valóságos majorság. A hosszú lakóháztól a tyúkólig mindennek helye vau rajta, persze, a lehető legészszerűbb elrendezésben. 0 Sok gond lehet ennyi állattal — állapítottam meg. »—i Ha a feleségem nem segítene a munkában, egyedül aligha győzném. így viszont jól megvagyunk. Tamaskáéknak van egy jól tejelő tehenük, sertést hizlalnak, ezerkétszáz liter tej eladására tettek ígéretet, a bikaborjat már hizlalják, az udvaron ötven fajtatiszta tyúk kapirgál. És van egy lovuk is, amire Jóska bátyám nagyon büszke. í— Ameddig az egészségem engedi, mindig fogok állatokat tartani, mert nélkülük sivár lenne az életem — mondta Tamaska bácsi. — Most adtam el húsz juhot, egy előhasú üszőt, két hízóbikát, meg három hízott sertést. 0 Gondolom, szerződés alapján. — Nem, nem kötöttem én szerződést senkivel. Azt sem tudom, lehet-e. 0 És a takarmány, hol szerzi be? — A töltésen meg az árokparton annyi füvet kaszálok, hogy még eladásra is jut belőle. Abrakot meg helyben is lehet venni a Jednota boltjában vagy a szomszéd faluban, ha itt nincsen. 0 És a ló, az mire kell? — Ennyi jószág mellé igavonó is kell. A szénát, abrakot, trágyát hozni-vinni kell. Ilyesmire manapság nem akad válXXX Fekete Géza traktoros a szövetkezetben; a felesége háztartásbeli, jobbára ő bajlódik az állatokkal. Tehenet tartanak, bikát hizlalnak, van két disznójuk, az udvart negyven fajtatiszta tyúk, meg száznál is több kacsa népesíti be. Naponta hét liter tejet visznek a csarnokba. í—. Össze kell fognia a családnak, hogy eredményes legyen a háztáji állattartás —. mondja a családfő. A Feri gyerek kertészmérnök, de az állatokat legalább annyira szereti, mint a palántáit. Sanyi a villanytelep műszaki dolgozója, ő is sokat segít a ház körüli tennivalókban. 0 Hogyan lehetne a faluban fellendíteni a szerződéses állattartást? — kérdeztem a ház asszonyától. hogy a határozat a mindennapi gyakorlatban valósággá váljon. A szövetkezet ingyen ad legelőt, szénát magunk gyűjtünk, hiszen van hol. Abrak viszont hol van, hol meg nincs a boltban. Szerintem elsősorban a baromfitartást lehetne fellendíteni. Érdeklődés van, hiszen tavaly is 'több mint nyolcszáz ludat vásároltak fel a faluban. XXX A jószág, ha van is vele gond meg baj, mégiscsak öröm, az egyénnek hasznot hoz, a társadalomnak javát szolgálja. Nem véletlenül ragaszkodnak hozzá Bésben annyian. Azon kéne fáradozni, hogy több legyen az állattartásból származó öröm és kevesebb a vele járó gond. Vagyis: nem elég a határozat, a lehetőség, a feltéleket is meg kell teremteni, hogy mielőbb gyümölcsözzön a jó gondolat. Mert egyelőre sok helyütt még azt sem tudják az emberek, hogy újabban szerződést lehet kötni a háztáji állattartásra. ILLÉS BERTALAN Tamaska József: Ameddig az egészségem engedi, továbbra is szeretnék állatokat tartani. (д szerző felvételei.) fcr-. Szerintem szervezés dolga, Fekete Gézáné: Szervezés dolga, hogy fellendüljön a háztáji Allatartás. {»»> «J« •** ♦♦♦ »*• «J« »*< »*• ♦*« ♦♦♦ »*» ♦♦♦ •*« »j» «j* »j» «j» *3» »j, «3« «j, *з* .j» »3« <3« »3» «3* «3« .3« »3« «3« »3* «3* #3* »3» »** ♦j* »3* »** *** *y «5* <5» «J* ♦> *3* *!• ■ A baromfi Is szered A zöldtakarmány ásványi sókban és vitaminokban gazdag, sajátos anyagokat is tartalmazó eledel. Redvezően hat a vér összetételére, a vérsejtképzésre, az emésztésre, serkenti a tojástermelést és élénk színt kölcsönös a tojássárgájának. A zöldtakarmányok értéke elsősorban az állatok egészségi állapotának és életképességének megszilárdításában rejlik. Az egészségi állapot és az életképesség pedig a helyes fejlődés és a jó haszontulajdonság alapja. A nagyüzemi baromfitenyészetekben a természetes zöldet ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó készítményekkel vagyunk kénytelenek pótolni, ezenkívül a keveréktakarmnáyokba lucerna- és herelisztet adagolunk. A háztáji tenyészetekben azonban továbbra is fontos összetevőként kell kezelni a zöldtakarmányokat. A zöldet mindig az egyes állatfélék és korcsoportok igényének, valamint a tenyésztői célkitűzéseknek megfelelően adagoljuk. Tudományosan bizonyított tény, hogy a kis adagokban (2 g) juttatott zsázsa, metélőhagyma és fokhagymaszár is jelentősen növeli a baromfi takarmányfelvételét. Az összehasonlító kísérletekben megfigyelték, hogy az említett módon táplált csibék gyakran tizenkét százalékkal jobb súlygyarapodást értek el, mint az ellenőrző csoport hagyományosan táplált csibéi. Sőt! A többi között az is beigazolódott, hogy a már említett zöldtakarmányok a baromfi fehér hasmenése esetén gyógyító hatásúak. A zöld eleség az igen fontos ásványi anyagokon és vitaminokon kívül még fehérjét, zsirt és szénhidrátot is tartalmaz. Ezek közül legértékesebbek a fehérjék. A növények fehérjetartalma összefüggésben van a növények fajával, életkorával és a termőterület minőségével. A legtöbb emészthető fehérje a virágzás előtt kaszált lucernában van, de közel ennyi fehérjét tartalmaz a csalán és a fiatal gyermekláncfű is. Az elöregedés során a növények fehérjetartalma csökken, viszont nő a fás rostok aránya. A zöldtakarmányokat tehát a lehető legfrissebb, legfiatalabb korban, lédús és zsenge állapotban kell etetni. Az elöregedett, fásszárú zöld a baromfi takarmányozására alkalmatlan. A baromfi zöld eleséggel való etetésére legmegfelelőbbek a herék, a lucerna, az édes füvek, a bükkönyös keverékek, a gyomnövények közül pedig elsősorban a csalán, a gyermekláncfű, a cickafarkfű, az útifű, valamint a kerti és a konyhai zöldséghulladék. A kemény füvek és a savanyú növények nem valók a baromfinak. Mennyit adjunk a zölből a baromfinak? A szabadon tartott baromfi annyi zöldet foa zöldet gyaszthat, amennyi éppen jólesik neki. Ez a legmegfelelőbb módszer, mert az állatoknak módjukban áll olyan növények után kutatni, amelyek teljes mértékben megfelelnek az igényeiknek. A zárt kifutóban tartott állatok kénytelenek azzal beérni, amit és amennyit eléjük teszünk. A napi adag: tyúkoknak 25—30 gramm, csibéknek 3—5 gramm, jércéknek 10—15 gramm. A hízókacsáknak 30— 50 gramm, a tenyészludaknak pedig 250—300 gramm zöldet adhatunk. A hizlalásra fogott ludaknak kezdetben 300, később már csak 100 gramm zöldet tanácsos adni. Ennél több zöldet nem ésszerű etetni a baromfival. Főleg a kacsatenyésztők gondoljanak erre, mert a zöld eleség túladagolása kedvezőtlenül befolyásolja a hízást, a zsírképződést. A tenyésztők gyakran hangoztatják, hogy a szabad kifutóban tartott baromfinak nem kell zöldet adni, hiszen talál magának eleget. Igen ám, csakhngy gyakran behatárolt kifutókról van szó, melyekben igen kevés a fű, s ahol a baromfi csak kevés zöldet, silány legelőt talál. Általában csupán a tenyészludak képeznek kivételt, mert ezeket többnyire egész nap a legelőn találjuk. A zöldet — az állatok korának megfelelően r— finom apróra vagy vastagabb szálúra vágva, nedves keverék formájában etetjük, illetve kötegelve vagy drótkosárban fölfüggesztve kínáljak föl az állatoknak. A drótkosárban fölkínált takarmány előnye, hogy nem piszkftják be az állatok, s egész nap kedvükre fogyaszthatnak belőle. A tyúkok, pulykák és kacsák esetében a zöldtakarmányokat a napi adag fontos összetevőjének tekintjük. A Indáknál a legelőn felvett takarmány alapadagként szerepel. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy legeltetés nélkül elképzelhetetlen az eredményes lúdtartás. A lúd évszázadokkal ezelőtt lett háziasítva, de a természetes legelő iránti igényét mindmáig megőrizte. Megfigyeltem, hogy a legelésző ludak a fiatal fűféléket és a gazdag levélzettel rendelkező gyomnövényeket részesítik előnyben. Legeltetésre egyre kevesebb lehetőség nyílik, ezért a szükséges zöldet magunknak kell biztosítani az állatok számára. A gondos tenyésztő télire is készít némi zöld eleséget. Azok járnak el leghelyesebben, akik csalánt és lucernát szárítanak, majd a szénából eltávolítják a kemény, fás növényi szárakat, a murvát pedig papírzsákokban tárolják, tgy igen értékes, soksok vitamint tartalmazó takarmányt nyernek a zimankós téli hónapokra. A friss zöldet télen csíráztatott szemesekkel, sárgarépával vagy takarmányrépával helyettesíthetjük. Megéri a fáradozást, hiszen a baromfi meghálálja a körültekintő gondoskodást. (ко) létezzünk, mert csak a hasznos rovarokat és élősködőket pusztítjuk el, a takácsatkákat nem. A tenyészidőben a következő készítmények között válogathatunk: Plictran 25 W 0,1 %, Pol- TAKACSATKÁK. Gyümölcsű- Akaritox 0,15—0,2 °/o, Miiből ЕС seinkben legyakrabban a piros 0,2 W, Mitac 20 ЕС 0,15 %, és a barna gyümölcsfa-takács- Animert V-101 0,2 %, Phosdrin atkák károsítanak. Tavasszal 24 ЕС 0,15 %. A permetezés a barna gyümölcsfa-takácsatka legmegfelelőbb időpontját házilárvái kelnek ki korábban, de lag készített megfigyelőlapok lassabban fejlődnek, mint a pi- segítségével állapítjuk meg. ros atka lárvái, így a fejlett Egy 6X10 cm-es lemezre vízegyedek csak az alma elvirág- ben nem oldódó ragasztóval tazása után kezdik meg a tojás- kácsatka-tojásokkal erősen ferrakást, és a vegyszerekkel tőzött vesszőt (6—8 cm) raszemben is érzékenyebbek (pél- gasztunk, a vessző környékét dául a Wofatox Sp. 30 készít- bekenjük vazelinnal, és a kész ménnyel sikerrel irthatók). E- megfigyelőlapot felakasztjuk vagyébként a takácsatkák kárté- lamelyik fára. Kézi nagyító setelének nehéz elejét venni. En- gítségével naponta ellenőrzést nek egyik oka az, hogy fejlett- végzünk, s ha kezdetét veszi a ségüknek megfelelően, mindig lárvák kelése, pontosan feljemás-más készítményre érzéke- gyezzük, hány lárva kelt már nyék. A vegyszeres kezelés ak- ki. Legalább két-három megfikor jár legnagyobb sikerrel, ha gyelőlapot kell készíteni, s ha mozgó lárvákat, illetve nimfá- a lárvák ötven százaléka már kát ér a hatónyag, a két vedlés kikelt, azonnal permetezni kell. közötti nyugalmi időszakban ALMAMOLY. Hazánkban minviszont szinte felesleges perme- denütt megtalálható, ahol altezni. A másik komoly problé- mát termelnek. A fejlett herma, hogy kevés olyan készít- nyó a fatörzs kéregrepedéseiményünk van, amely 10 C-fok ben, ritkábban a talajban telel alatti hőmérsékleten is megbíz- át, és általában áprilisban báható eredményt nyújt. Ha a bozódik. Az első lepkék hazánk lárvák kelése idején az emlí- sík fekvésű területein általában tettnél hidegebb van, akkor a május elején jelennek meg, s a speciális atkaölö szerek közül rajzást követően 3—4 napon lényegében csak a Rospin 25 belül kezdetét veszi a tojásra- EC 0,1—0,15 %-os, illetve az kás, hacsak nincsen 15 C-fok- Ultracid 40 WP 0,1 %-os tö- nál hidegebb. Ezért permetezni ménységű oldata hasznostíható. csak akkor kell, ha rajzás után Ilyenkor más szerrel ne kísér- az alkonvati órákban ennél melegebb van. A hernyók 1—2 használhatjuk még a Bi 58 ЕС hét alatt kelnek ki (attól függ, 0,1 %-os, a Dimecron 20 0,25 milyen az uralkodó hőmérsék- %-os, az Anthio 25 0,15 %-os, let), és körülbelül 24 órán át valamint a Soldep 0,2 %-os a levelek, illetve a gyümölcsök és a Phosdrin 0,1—0,2 %-os tőfelületén vándorolnak, befura- ménységű oldatát, kodásra alkalmas helyet keres- SZILVAMOLY. Szintén a kéve. Ha ilyenkor hűvös, csapa- regrepedésekben telel át, bábodékos az időjárás, nagyon sok zódása tavasszal 3—5 hétig kártevő elpusztul. A befurako- tart. A lepkék kizárólag a gyüdott hernyó néhány napig (az mölcsökre rakják tojásaikat első vedlésig) közvetlenül a melyből 1—2 hét múlva kikelgyümölcs héja alatti aknában nek a hernyók. Az almamoly tartózkodik, később elsősorban hernyóitól eltérően csupán egya magház körüli részt károsít- két óráig tartózkodnak a gyű* ja. Teljes kifejlődéséig több mölcsön, utána befúrják magú* gyümölcsöt is károsít, mert a kát a szilvába. A megtámadott férges gyümölcs megáll a fejlő- gyümölcsön rozsdabarna folt és désben, lehullik, a hernyó pe- mézgafolyás látható, a férges dig más gyümölcsöt keres. Az szilva rövidesen lehull a fárőL almamoly hernyói kizárólag a Persze, az is lehet, hogy a fák törzsén, a kéregrepedések- gyümölcs, melyet már a herben bábozódnak, s 10—15 nap nyó is elhagyott, továbbra is a múlva várható a második nem- fán marad. A szilvamoly herzedék lepkéinek megjelenése, nyója fejlődése folyamán csu- Ezek túlsúlyban a gyümölcsre pán egy gyümölcsöt károsít rakják tojásaikat, melyekből nem úgy, mint az almamoly. Az 5—7 nap múlva kelnek ki a első nemzedék hernyói többlárvák. nyire a talaj felső 4—5 cm-es A kártétel megelőzésében rétegében, ritkábban a fatörfontos szerepet játszik a gon- zsön bábozódnak, egy-két hét dós fatisztogatás, a telelő kár- múlva ismét kirepülnek az imátevők irtása. Nyáron a hullott gók. Szaporodásukna < a száraz, gyümölcs rendszeres összegyűj- meleg időjárás kedvez. Csak a tésével és megsemmisítésével teljesen fejlett he-nyók hagygyéríthetjük a hernyók számát, ják el a gyümölcsöt, ezért a A tojásból kikelt, esetleg a hullott szilva rendszeres öszgyümölcsökbe furakodott, de szegyűjtése és megsemmisítése még a héj közelében tartózko- nagyon fontos. Legalább annyidó hernyókat a Metation vagy ra, mint a fatörzsre erősített a Wofatox 18 WP 0,2 százaié- hernyófogó övék használata. A kos, illetve az Ultracid 0,1 szá- vegyszeres védekezés az almazalékos oldatával pusztíthatjuk, molynál említettel azonos. Az almamolyok irtására fel- Fulajtár Péter mérnök ниш
