Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
(Folytatás az 1. oldalról) az ésszerűség határozza теф> Tavaly végre a balták is élőké- Tültek. Nem pusztán azért, hogy a kevés és rossz gyümölcsöt termő, megvénült fák kiirtásával helyet csináljanak a fóliasátornak, hanem azért is, hogy korszerű művelésű gyümölcsösöket telepítsenek. Az itteni kertészkedök tavaly több mint 6,5 ezer koronát költöttek gyümölcsfacsemeték vásárlására! XXX Megtekintettem Gyula bácsiék kertjét, megcsodáltam a szabadban és az üvegházban egyaránt szépen fejlődő salátát, a decemberben is pompázó szegfűt, majd megkérdeztem: mit termelnek legszívesebben az ekeli kertészkedök? — Nehéz lenne megmondani, hiszen elsősorban azt kell termelnünk, amire a társadalomnak szüksége van, illetve amire adásvételi szerződést tudunk kötni. Tavaly rengeteg salátát, karalábét, retket, zöldhagymát, karottát, uborkát, zöldbabot, csemegepaprikát és őszi karfiolt adtunk el. A korai karfiol gyengébb volt, mert vagy nem hatott a vegyszer, amivel fertőtlenítettük a talajt, vagy mi vétettünk hibát. Sokan elmulasztották a káposztalepke elleni permetezést s a hernyók bizony tetemes kárt okoztak. — Ugyebár terem errefelé gyümölcs is? — kérdeztem. — Tudom, hogy sok fát kivágtak, de azért.., — A kajszi és a szilva a múlt évben alig termett valamit, ellenben rengeteg diót, őszibarackot, almát, körtét, meg szőlőt értékesítettünk. SőtI Ribiszkét és egrest is termelnek a szervezet tagjai. A szamóca iránti Hagyományteremtők érdeklődést viszont egyelőre nem sikerült felkeltenünk. XXX Amikor megkérdeztem, név szerint kik termelték a legtöbb és legszebb zöldséget, gyümölcsöt, Gyula bácsi megcsóválta a fejét. — A mennyiséget nem vehetjük mércének, hiszen a kertek sem egyformák, Jóska három áron, Béla meg talán kétszer akkora területen kertészkedik. Ha viszont a minőséget nézzük, akkor sem könnyű megválaszolni a kérdést, hiszen a felkínált áru zöme kiváló minőségű volt. Mégis meg kell említeni néhány nevet, azokét, akik mindig a legjobbat kínálták. Hát kérem: Balog Ernő, Szabó Károly, Méhes János, Nagyváthy István, Simonies Gyula, Horváth József, Paluska András, Tóth Béla. Elég? Jaj, majdnem kihagytam a sorból Cselt Károlyt, pedig neki is ott a helye a legjobbak között. — fis Gyula bácsi? — Hogy én? — kérdezett vissza vendéglátóm. — Ezt talán másoktól kérdezze meg. Adok, amit tudok. — Te csak ne szerénykedj — mondta Irénke néni, majd felém fordult: — Ha kezdetét veszi a munka, sokszor hajnali négykor csak hűlt helyét találom az ágyban. Még a kakas sem kukorékolt, de ö már az üvegházban, a palántákkal szöszmötöl. Gyula bácsi elmosolyodott: — Az asszonyok már csak ilyenek. Zsörtölődnek. Előkotort a dobozból egy újabb cigarettát, gondosan megnyomkodta az ujjai között, aztán homlokát ráncolva a feleségére nézett: — Lehet, hogy igazatok van. XXX Igaz volt tehát a hír: ai ekeli kertészkedök, meg akik a környező községekből szintén itt kérték a tagfelvételüket, de* rékas munkát végeztek az el* múlt két évben. Meghonosítót* ták és terebélyesebbé tették a háztáji kertészkedés mozgalmát, megmutatták, hogy az egyén és a társadalom érdekeivel összhangban jobban is ki lehet használni a kertet, mint azt ed* dig tették. S amiért külön di* cséretet érdemelnek: tévéké* nyen bekapcsolódtak a község fejlesztését és csinosítását szór* galmazó társadalmi munkába is, - Példájuk követésre méltói Mert jó néhány községet felsorolhatnék itt, amelyekben még ma sem törődnek kellőképpen a konyhakertek kihasználásával, amelyekben még mindig nem alakult meg a kertészke* dók szervezete, vagy ha van is, egyelőre — talán lelkesedés, talán rátermett vezetők hiányában — csak halódik. Amint a példa bizonyítja, csak hozzáállás kérdése, hogy meddig lesz ez így. Kádek Gábor A konyhakertek ésszerűbb kihasználását szorgalmazó mozgalom terebélyesedése már sok községben felkeltette a kertészkedöknek a korszerű termelési módszerek iránti érdeklődését. Például Ekelen tavaly már hárum hektáron termeltek hajtatott zöldséget. (A szerző felv.) »»»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»■»»»»»♦»»»f»»»» BORKEZELÉSI TUDNIVALÓK A borkezelés legfontosabb feltétele a tisztaság. Ezért a pincében legyen minden tiszta, így a hordók, a falak, a padozat, még a helyiség is. A pincében nem tanácsos más anyagokat, így például burgonyát, káposztát, permetezőszereket stb. tárolni. Időnként égessünk el cserépben háromnégy kénszeletet. Az ájborban az első végbemenő változást a seprő leülepedése jelzi, a bor nagyjából megtisztul. A borban levő almasavbontó baktériumok hatására a bor lágyabb lesz. Ez a folyamat a savas boroknál ked. vező. A lágy boroknál azonban nem jó, mert az élvezeti érték és a kezelhetőség szempontjából a fehér boroknál hat-hét gramm/liter, a vörös boroknál pedig négy-öt gramm/ liter savra van szükség. A savbomlást elősegíthetjük, ha ilyenkor a bort nem kénezzük, hanem ellenkezőleg, a kénezéssel megakadályozzuk, mert ezek a baktériumok már 30 mg/liter savtartalom mellett beszüntetik működésüket. A bor általában a hordón keresztül párolog, a kóstolgatás következtében is mindig kevesebb lesz. A hiányt töltögctéssel pótolhatjuk. Az újboroknál hetenként, később kéthetenként, végül pedig havonként töltögessünk. Erre a célra mindig jőminőségű bort használjunk, így az újborhoz újbort, az óborhoz pedig óbort. Ha már nincs mivel töltögetni, akkor tegyünk a borba üvegvagy porcelángolyót, esetleg jól megmosott kavicsot. Töltögetéskor villanylámpával is megvilágíthatjuk a bor felületét. Ha az virágos, gombaszagú vagy már ecetszagú és felületén hártya van, akkor már ne töltögessük fel, hanem vegyük kezelésbe, ha még lehetséges. Ha a hordó nincs tele, a bor felülete érintkezik a levegővel, színe és íze megváltozik, elveszti üdeségét és végül ecetes lesz. Az ecetesedést kezdetben kénezéssel (15 gramm/liektoliter) és tiszta hordóba való átfejtéssel állíthatjuk meg. A már megecetesedett bor nem javítható meg. A kistermelők a bort leginkább üvegballonokban tárolják, itt nincs nagy párolgás. A dugón keresztül esetleges párolgást viaszolással akadályozhatjuk meg. Ha az üvegballon már nincs tele, akkor a bort legcélszerűbb széndioxidozással megvédeni. Ez úgy történik, hogy a szódaszifonba vizet nem öntünk, de a patront becsavarjuk a készülékbe, amelynek kivezető csövére vékony gumicsövet erősítünk. Egy patronban körülbelül három-négy liter széndioxid van. Ezzel, mint gázpárnával két-három üvegballonba is befedhetjük a bor felszínét. Ebben a gázban a baktériumok elpusztulnak. Mivel a széndioxid nehezebb a levegőnél, mintegy ül a bor felszínén. Rákénczéssel is megvédhetjük a bort a hordóban, ha az nincs tele, persze csak rövidebb ideig. Ismételgetni ezt a műveletet azonban nem ajánlatos, mert a bor kénes lesz. \ Célszerűbb inkább a bort feltölteni vagy kisebb hordóba lefejteni. Az első fejtés célja, hogy a bort elválasszuk a seprőtől. Idejét a bor tisztasága, íze, savtartalma és nyugalmi állapota jelzi. Fejtés előtt — szobahőmérsékleten — végezzünk törési próbát. Nyíltan fejtsünk akkor, ha a bor törésre nem hajlamos, kéndioxid-gáz védelme alatt pedig akkor fejtsünk, ha a bor törésre hajlamos. Fejtés előtt ellenőrizzük a hordó tisztaságát és azt fél kénszelettel kénezzük ki. Az újborhoz is tanácsos ként adni. Ezt alapkénezésnek nevezik. A nem édes borokhoz 1 dkg, az édeskés borokhoz pedig 2 dkg borként célszerű adni, amit előbb két-három liter borban teljesen oldjuk fel és csak ezt követően adagoljuk a hordába. Így a bor tovább érik és fejlődik, fokozatosan kialakul a fajtára jellemző kellemes íz és zamat. (Varsányi) 1 Őszinte leszek: több mint egy év telt el azóta, hogy elhatároztam, ellátogatok Ekeire — vagy ahogy a környéken mondják, Eklibe — és megbizonyosodom felőle, tényleg olyan ügyesek-e az ottani kertészkedök, mint sokan állítják, vagy csupán a hírük nagy. Tudniillik, valahányszor szóba került a komáromi járásban a háztáji kertek kihasználásának, illetve a kertészkedök mozgalma fejlődésének kérdése, az ekelieket mindig a legjobbak között említették. Készültem a látogatásra, de valami mindig közbejött. Most, az óév utolsó napjainak egyikén végre sikerült, amit terveztem. S még szerencsém is vplt: vendéglátóim í— Gyula bácsi és Irénke néni nem bosszankodtak az ünnepek előtti alkalmatlankodáson, nem mondták, hogy jöjjek máskor, inkább kedves szóval üdvözöltek. Röpke másfél óra alatt tökéletesen megismertettek a falu kertészkedőinek tevékenységével, örömeivel és gondjaival. XXX Ekelen JOkoličná na Ostrove) hetvennyolc februárjában alakult meg a Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének alapszervezete. S ami a népesebb községek közül is csak igen kevésben fordult elő, a gyűlésen egyszerre százhat kéz lendült a magasba, hogy bizalmat szavazzon a szervezett tevékenység gondolatát felvetők maroknyi csapatának. Elnöknek Gyula bácsit választották meg. XXX Házi Gyula két évtizeden át a Csehszlovák Vasutaknál, később pedig mint építőipari munkás dolgozott. Öt évig a nb titkára volt. Irénke néni ekeli származású, tehát nem véletlen, hogy végül is itt rakott fészket a család. Négy gyermeket neveltek fel, s mindegyiknek lehetővé tették, hogy megszerezze a középfokú képesítést. A négy gyerek közül három a gépipari középiskolában 1 érettségizett, egy pedig gimnáziumot végzett. Gyula bácsi öt évvel ezelőtt rokkantsági nyugállományba vonult, azóta kertészkedéssel hasznosítja az idejét. Akik a szervezet élére javasolták és elnökké választották bizonyára arra gondoltak, hogy aki a nemzeti bizottság titkáraként jó szervezőképességről tett tanúbizony* ságot, az a kertészkedök ügyesbajos dolgainak intézésében is helyt áll. No, meg persze azt is figyelembe vették az emberek, hogy Gyula bácsi már a kertészkedésben sem számított kezdőnek. XXX Ragymáiiirterantíík hiszen helyben értékesítheti. Sőt! A környező községekből is sokan ide hordják a kitermelt árut és tagként is nálunk szerepelnek, annak ellenére, hogy azóta más községekben is megalakult a szövetség alapszervezete. Még a nemesócsaiak is itt értékesítik a termékeiket, pedig az ő falujukban van a Zelenina kirendeltsége, amelylyel nekünk adásvételi szerződésünk van. — Itt talán nem olyan szigorú a minőségi elbírálás — kockáztattam meg a megjegyzést. — Ilyen kockázatot más sem vállalna a helyünkben. A minőséget szigorúan ellenőrizzük, hiszen a Zelenina szakemberei tőlünk sem veszik át az árut, ha nem felel meg a minőségi követelményeknek. Előny viszont, hogy a mi központi telepünkön, amit társadalmi munkával egy régi magtárból alakítottunk ki, kora reggeltől késő éjszakáig folyik a felvásárlás. Vasárnap és szerdán vásárolunk fel, hétfőn és csütörtökön pedig jönnek az autók és elszállítják az árut. Az emberek nagyra értékelik, hogy az esti órákban átadhatják termékeiket és másnap nyugodtan mehetnek munkába, nem kell rettegniük, hogy mi lesz az árujukkal. Felvásárló telepünkön csúcsidényben gyakran még éjfélkor is nagy a forgalom. Simonies Gyula soha nem mondja, hogy emberek, későre jár. A Stúrovái telepünkön Sova Ilona a felvásárló, ő tartja magát a megszabott munkaidőhöz, nem is mutat ki csak félmillió koronás forgalmat. Pedig a szervezet 352 tagja hetvenkilencben 3,2 millió korona értékű gyümölcsöt és zöldséget értékesített! S ebben azoknak is részük van, akik két-három kiló terménnyel sem resteltek elballagni a telepre. XXX A kertészkedök ekeli szerve* zetének tagjai összesen tizen* egy hektár termőterület ésszerű kihasználásáról gondoskodnak, Lassan tért hódítanak az úf módszerek is. Tavaly körülbelül három hektáron termeltek haj* talott zöldséget, s a fóliasátrak mellett itt-ott már az üveghű* zak is megjelentek. Aki ésszerűen akar termelni, annak a szakszerűségre is gon* dolnia kell. A kezdőkre általá* ban sok buktató vár. Más a helyzet akkor, ha kéznél van a szakirodalom. Az ekeli alap* szervezet vezetősége nem csu* pán a kertészeti kellékek, a ve* tőmag, az ültetőanyag, a mű* trágya stb. beszerzéséről gon* doskodik, hanem szakkönyve* két, szaklapokat is rendel a tagok számára. A szervezetnek saját könyvtára van, a téli idő* szakban pedig filmvetítéssel egybekötött, színvonalas szakelőadásokon, vitaesteken gyara* píthatják tudásukat a kertész* kedők. így aztán nem csoda, hogy az emberek többre és jobbra törekednek, s munkájukat mindig a szakszerűség és (Folytatás a 4. oldalon) Későn indult a szervezet, február végén, márciusban már nem volt könnyű felvenni a kapcsolatot a felvásárló vállalatokkal, Szinte csodával határos, de sikerült megkötniük az adásvételi szerződéseket, s az első évben 1,2 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak piacra. A siker láttán megbolydult a falu, az évzáró taggyűlésen zsúfolásig megtelt a terem; kétszáznegyvenhat tagfelvételi kérelmet kellett jóváhagyniuk. XXX Gyula bácsi mosolyogva mesélte: — Többen szívvel-lélekkel szorgalmaztuk a kertészkedök szervezetének létrehozását. Sokan értetlenül néztek ránk, hiszen a községben szinte nincsen hagyománya a háztáji kertészkedésnek. Más községekben már rég megerősödtek, sőt tízhúsz éve eredményesen működtek az alapszervezetek, virultak a k^rttelepek, nálunk meg felverte a gyom a földet, kerülgettük a sok kivénhedt gyümölcsfát. Voltak egyéni kezdeményezések, de az értékesífési gondok előbb vagy utóbb mindenkinek kedvét szegték. Végül mégis összehoztuk a szervezetet. Talán éppen azért sikerült, mert a felvásárlás kérdésének megoldását tekintettük legfontosabbnak. Ma már senkinek sem kell Nemesöcsára vagy komáromba hordania a zöldséget, Házi Gyula űvegházában szépen fejlődik a saláta és decemberben is virít a szegfű.
