Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-12 / 15. szám

6 á* SZABAD ТШПМГГГЧ*) . 1980. április 12. Mint nyári szellőben a búzakalász... A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskolában szokatlan hangfoszlányok­ra figyeltünk fel: a szünetek szok­ványos zsivaja, a tanítási óra kezde­tét jelző csengő berregése helyett megkapó melódia állítja meg egy pillanatra az arra járót. A tornászők — fiatalos lendülettel követik a zene ritmusáradatát. Egy órát töltöttünk közöttük s mun­kájukról, aktivitásukról dicsérően kell szólnunk. Ok. azok, akik a pi­henés óráiban is jókedvvel, vidám­sággal töltik meg az iskola torna­termét. Száz lány és harminc fiú itt tartja a spartakiád gyakorlatainak próbáit. Mosolygó lányok, fürge legények. Az öröm, szépség, fiatalság megtes­tesítői. A spartakládra, testnevelési mozgalmunk nagy fesztiváljára ké­szül az ifjúság. A tornagyakorlato­kat már elsajátították, számukra mégis minden perc drága. A gyakor­latok művészi csiszolására fordítják minden erejüket. Amikor felcsendül a zene, megelevenedik a kép. A nyári szellőben hullámzó gabonatengert, a tavaszi viharban hajladozó zsenge jegenyefát idézi képzeletünkben a látvány. Karcsúság, szépség, üdeség a lányok jellemzője; erő, rugalmas­ság, önbizalom a fiúké. Lesz közü­lük olyan, aki eljut Prágába? Bizo­nyára! A felkészülés jelenlegi szaka­szát a járási seregszemlén való helytállás határozza meg. A járási spartakiádon való helytállással vált­hatók meg a Moldva-parti metropo­lisba vezető út vonatjegyei. A gyakorlatok és a spartakiád kö­vetelményeinek alapos ismerője Gál Mária és Horváth Kálmán tornata­nár. Gál Mária pályafutása alatt már több spartakiádon vett részt. Diák­ként többször volt aktív részese a sport feisztiváljának, s jelenleg mint tornatanár akar bizonyítani. Öröm­mel vállalta ezt a feladatot Horváth Kálmánnal együtt. Természetesen elő­ször nekik kellett tökéletesen elsajá­títaniuk a gyakorlatokat, hogy a ze­ne és a csiszolt mozgás harmóniáját átadhassák a tanulóknak is. — A gyakorlatokat kétnapos kerü­leti összpontosításon sajátítottuk el — mondotta Gál Mária. — Ez az összpontosítás eléggé megterhelő volt, de megérte a fáradozást. Ügy érzem, a lányok és fiúk tökéletesen elsajátították a spartakiád gyakorlat­anyagát. Kezdetben nehezen ment, az alapmotívumok elsajátítására sok időt fordítottunk. Most már túl va­gyunk a nehezén, bízunk a sikerben. Első sikerélményünk az volt, amikor a kerületi tanfelügyeiőség egyik dol­gozója megtekintette a gyakorlatot és megdicsért bennünket. Az elisme­rés jólesett nekünk, de a gyakorla­­tozóknak is. Természetesen nemcsak mi, gyakorlatvezetők, hanem a tan­testület minden tagja saját ügyének tekinti a spartakiádra való felkészü­lést. Időben biztosították a sparta­­kiádhoz szükséges ruhákat, kelléke­ket. Az igazgatóság az órarendet úgy állította össze, hogy a tornagyakor­latok ne menjenek a tanulás rová­sára. A nem kötelező tantárgy, a sportjátékok keretében gyakorolunk, így a menet közben jelentkező ne­hézségeket zökkenőmentesen legyőz­zük. A gyakorolatokat a tervezett harmonogram szerint folytattuk, je­lenleg a csiszolásra, az esztétikai ki­vitelezésre helyezzük a fő hangsúlyt, A járási bemutatóra május kilence­dikén és tizedikén kerül sor. S itt jól szeretnénk szerepelni, mivel já­rásunk régi spartakiád-hagyományok­­kal rendelkezik. — Hányán vesznek részt a jár-ási bemutatón? — Hetvenkét lány és tizennyolc fiú. A diákok a serdülők gyakorlatá­val lépnek fel. A gyakorlat a ritmi­kus torna valamennyi fontos elemét összesíti. Nagyon szép a lányok gya­korlata: a zene a koreográfia a mo­dern dzsesszgimnasztika elemeit sű­ríti. No és az öltözék: A lányok lila, a fiúk pedig sárga tornamezben lép­nek fel. A Moldva-parti város várja a fia­talokat. Az országos seregszemlén csak azok szerepelhetnek, akik a járási bemutatókon bizonyítottak. A strahovi „randevún“ bizonyára sok ismerős arccal találkozunk. (nt) Spányik Anna a D-kategória győztese az adóállomás bemérése közben. A HSZ kupájáért A 2000 főt számláló Keszegfalván (Kameničná) minden hatodik lakos tagja a Honvédelmi Szövetség alap­szervezetének. A tagság átlagéletkora 19 év, ennek ellenére a komáromi járás legaktívabb szervezetei közé tartozik. Tevékenységük sokrétű, amit az elmúlt napokban immár VI. alkalommal megrendezett lövészver­seny színvonala is bizonyít. A ver­senyen 9 alapszervezet 36 sportlövő­je mérte össze tudását, a HSZ — Februári Győzelem tiszteletére — ki­írt vándorserlegéért. A mindvégig szoros küzdelemből végezetül is a bogyai (Bodza) HSZ versenyzői kerültek ki győztesen 588 körös teljesítménnyel, második he­lyen a ZTS Komárno csapata vég­zett 499 körrel, őket pedig a hazai versenyzők követték 467 körös telje­sítménnyel. Egyéniben a sportlövőnők csoport­jában hazai versenyző vitte el a pál­mát ZUBER Ildikó személyében, 130 körrel. Második helyen BACHOROVA Jana a ZTS Komárno versenyzője végzett, a harmadik helyet pedig SPÁNYIK Anna keszegfalvai sport­lövőnő szerezte meg 98 körös telje­sítménnyel. A férfiak csoportjában 30 sport­lövő versenj'zett. Első helyen 158 körrel NAGY Zoltán bogyai verseny­ző. második helven Dedia PATAKY Dezider keszegfalvai versenyző vég­zett 153 körrel. NEVERI Antal bo­gyai versenyző 147 körös teljesít­ménnyel a harmadik helyet szerezte meg. A verseny záróaktusaként a győz­tesek és helyezettek megérdemelten vették át az okleveleket és tárgyi jutalmakat, valamint a bogyai HSZ vándorserlegét. Még a lövészversenyen elért ered­ményeket vitatták a versenyzők, ami­kor a vezetőség már újabb verseny előkészítésén fáradozott. E honvé­delmi sportág eddig ismeretlen volt a tagság soraiban. Közel két hónapi felkészülés után került megrende­zésre a rádiós iránymérés régebbi nevén „Rókavadászat“ helyi forduló­jára. Annak ellenére, hogy az időjárás nem fogadta kegyeibe a versenyző­ket, népes mezőny gyűlt össze a rajt­nál. Nagy küzdelem folyt a helye­zésekért. Űrömet jelentett egy-egy „róka“ megtalálása, de a legnagyobb öröm az utolsó adónál volt, mivel a cél is itt volt elhelyezve. Az ellenőrző la­puk összeszedése és ellenőrzése után az egyes kategóriák győztesei a kö­vetkező versenyzők lettek: Cl — MUMAR MÓNIKA Cz — SZÉPE ATTILA D — SPÄNYIK ANNA A győztesek jogot szereztek a já­rási versenyen való részvételre. ТОМА TIBOR Л CSEMADOK losonci (Lučenec) ** Járási Bizottsága „Hatékony népművelő munkával a fejlett tár­­[ sadalomórt!“ jelszó szellemében tar­­' tolta meg járási konferenciáját. A CSEMADOK járási bizottsága és annak helyi szervezetei a szocialista hazafiságra való nevelés, és az álta­lános műveltség állandó fejlesztése érdekében, sokrétű és hatékony nép­művelési munkát végeztek. Az el­múlt három év alatt összesen 178 különböző témájú — politikai, tudo- I mányos és ismeretterjesztő-előadást tartottak, melyeken 13 527-en vettek részt. A NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére „Mit tudsz a Szovjetunióról“ j címmel 7 szervezetben vetélkedőt rendeztek, s fényképkiállításokon Is­mertették a Szovjetunió politikai és gazdasági eredményeit. Az általános műveltség fejlesztését segítette a „Ki tud többet“ szellemi vetélkedő, mely­be négy szervezet tagsága kapcsoló­dott be. Az irodalmi nevelés szakaszán 33 író-olvasó találkozót valósítottak meg, 10 csehszlovákiai magyar író közreműködésével. Ezekeíi 2500 iro­dalmat kedvelő személy vett részt, s több mint ezer kötet könyvet ad­tak el. Irodalmi emlékestet 32 alka­lommal rendeztek, melyeken Ady Endre, Fábry Zoltán, Kármán József, Katona József, Madách Imre, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságát ismertették. A CSEMADOK járási bizottságának elnöksége a járási népművelési közi­­ponttal közösen minden évben meg­rendezte az irodalmi színpadok, a vers és prózamondók járási sereg­szemléjét. Az irodalmi színpadok se­regszemléjén általában 7—11 irodal­mi színpad vett részt, a vers- és prózamondók versenyében pedig 70 versenyző mérte össze tudását, ör­vendetes, hogy az elmúlt években bővült a szép szó kövétőinek tábora. Eredmények a számok tükrében A járási bizottság rendszeressé tette a központi jellegű vetélkedő­ket. A „Móra—Móricz“ centenárium jegyében 25 háromtagú csoport mér­te össze tudását, s a járás legjobb­jai eljutottak az országos döntőbe. Szép eredményeket értek el a hon­ismeret és a néprajz területén is. Több emlékünnepélyt, kiállítást és szemináriumot rendeztek. A néprajzi bizottság 1979-ben „Néprajzi értesí­tő“ címen fényképekkel illusztrált néprajzi gyűjteményt jelentetett meg. A népművészet terén az egyes kultúrcsoportok több mint 100 fel­lépést valósítottak meg. Ezen a té­ren külön ki kell emelnünk a fülek­­püspöki (Fifakovské Biskupice) PA­LÓC népiegyüttest, a bénái (Belina) ROZMARING és a rappi-mucsínyi (Rapovce—Mučín) PIPACS citera­­együtteseket. Az énekkari mozgalom fejlesztése terén a CSEMADOK füieki (Fiľako­vo) TIMRAVA emlékéremmel kitün­tetett „ezüst koszorús“ énekkaráról kell szólnunk. A népdal és a folklór népszerűsítése terén pedig a csá­kányházi (Cakanovce), a galsai (Ho­­liša), a fülekkovácsi (Fifakovské Ko­­váčovce), a mucsinyi, a püspöki (Biskupice), a nagydaróci (Veiké Dravce), a sőregi (Surice), a ra­­gyolci (Radzovce) és a sídi éneklő csoportok végeztek érdemdús mun­kát. Javult a szervezeti élet, terv­szerűbb lett a kultúrmunka. Huszon­hét szervezetnél több mint 600 ve­zetőségi és 92 tagsági gyűlést tartot­tak. A tagok száma 796 személlyel gyarapodott. A járási konferencia tartalmas vi­tában csúcsosodott ki, amelyben 13- an fejtették ki véleményüket a szö­vetség munkájával kapcsolatban. Tan­kina István elvtárs, a járási párí* bizottság és nemzeti bizottság elnök* sége nevébSi köszöntötte a konfe­­rencia küldötteit, s pozitívan érté* kelte a CSEMADOK tevékenységét. Ugyancsak elismerően nyilatkozott az eredményes munkáról és a CSE* MADOK Központi Bizottságának kö­­szöntését tolmácsolta dr. Balázs Béla is, ugyanakkor felhívta a küldöttek és a járási bizottság figyelmét arra, hogy a megnövekedett feladatok sí* keres teljesítése érdekében még igé* nyesebb népművelő munkát fejtse* nek ki. A CSEMADOK járási bizottsága, a konferencián oklevéllel tüntette ki a legjobb 7 helyi szervezetet, a PA­LÓC népi együttest, a füieki ének* kart, 8 éneklőcsoporlot és 2 citera­­zenekart. A járási konferencia határozatában a népművelési munka hatékonyságá­nak fokozását, valamint az állami szervekkel és intézményekkel való további gyümölcsöző együttműködést tűzte ki feladatul. Megválasztotta az új 31 tagú Já* rási bizottságot és a 7 tagú ellenőr­ző bizottságot. A bizottságok meg* tarttoták első ülésüket, melyen meg­választották a tisztségviselőket. A já­rási bizottság elnökévé Sáfi Bélát, titkárává Princ Sándort, az ellenőr­ző bizottság elnökévé pedig Tarl Gyulát választották. A határozatok megvalósítása az újonnan választott járási bizottság, a helyi szervezetek vezetőségén és tagságán múlik. Reméljük, hogy lel­kesedésben, akaraterőben a jövőben sem lesz hiány. Kép és szöveg: Csák István Léva (Levice) főtere néhány évvel ezelőtt impozáns épülettel gazdago­dott. Az emberek eleinte tartózkod­va fogadták az üvegpalotát, az idő­sebbek „hullámhosszán“ nem egy­szer elhangzott a bírálat: „A főteret körülölelő, a régi korok stílusait magukon viselő épületek között mit keres egy cipősdoboz?!“ Az építész ceruzájának némileg követnie kel­lett volna a háttérben húzódó dom­bok vonalait. A tetőt sem ártott vol­na kissé megbillenteni... Persze aztán a szem megszokta a „jól fé­sült“ jövevényt, az új művelődési központot, mely szolgálataival meg­szerettette magát az emberekkel. CSAKIS EGYÜTTES ERŰVEL A Lévai Járási Művelődési Központ igazgatója, Július Rubinsky nem az az embertípus, aki az íróasztal mel­lett végzi a rábízott feladatokat. Ottjártamkor sem találtam az irodá­jában, titkárnője tájékoztatása sze­rint a járás valamelyik falujában intézett szervezési ügyeket. Miután megérkezett, rövid szóváltás után tervekről, sikerekről, gondokról be­szélt: — Aki ismeri a járási művelődési központok tevékenységét, jól tudja, hogy tulajdonképpen egymaga az intézmény keveset produkál, fő ere­je a mozgósításban, a más testüle­tekkel való együttműködés szervezé­sében és a kulturális élet irányítá­sában van. Éppen ezért eredménynek tartom azt, hogy ma már járásunk­ban tizenkilenc függetlenített nép­művelő dolgozik, s ez tükröződik a kulturális élet felvirágzásában is. # Említette a más intézmények­kel való együttműködés jelentőségét. Miben látja ennek erejét7 — Abban, hogy a közösen szerve­zett népművelési, kulturális rendez­vények hatékonyabbak és színvona­lasabbak, mint a kisebbek. Színvo­nalasnak- és szervezettnek tartom a CSEMADOK" központi és járási bi­zottságával való együttműködést. A kulturális rendezvények egész regi­mentjét tudnám felsorolni, melyeket közös erővel sikeresen szerveztünk. Persze az olykor olykor fellépő ne­gatívumok főleg korlátolt lehetősé­geinkből erednek. Nem mindig tud­juk megteremteni a rendezvények anyagi hátterét, ami bizony a gon­dok sorát szüli. A járási és városi pártbizottság erkölcsi támogatása az együttműködés minden terén segíti munkánkat. Jó kapcsolataink alakul­tak ki a Vladimir Itjics Lenin Tex­tilgyár üzemi pártszervezetével és szakszervezetével. Ügy érzem, ezt a kapcsolatot a jövőben méginkább bővíteni kell, mert az évről évre gyarapodó nagyüzem dolgozóinak kultúrszomja is növekszik. A lehető­ségek adottak, amit jó szervező munkával, okos pénzügyi gazdálko­dással közösen kell kihasználnunk. Kapcsolatainkat a jövőben még in­kább bővíteni szeretnénk, először azonban belső szervezési gondjainkat kell megoldanunk. О Melyek ezek a gondok? — Habár nemrég új épületet kap­tunk, mégis kevés az adminisztrá­ciós helyiségünk. Persze ez a gon­dunk hamarosan megszűnik, mivél 750 ezer korona befektetéssel kor­szerűsítjük régi épületünket. Az át­alakítás után dolgozóink jő feltéte­lek mellett tudják majd teljesíteni igényes feladatainkat. A LELKESEDÉST IS TANÍTANI KELL Trník Anna osztályvezető huszon­egy éve dolgozik a népművelés te­rületén. Jól ismeri a járás kulturális életét, hiszen két évtizedes szervező munkája folyamán ott volt minde­nütt, ahol a tudás és a népművelés „angyala“ ihletet lehelt az emberek­be. Beszélgetésünk folyamán nem jegyzőkönyvi beszámolót idézett, ha­nem a legfrissebb eredményekről szólt. Szívügyét, a színházat, a szín­játszó csoportokat ez alkalommal is nagy lelkesedéssel, örömmel emlí­tette: — Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ugyan­úgy, mint másutt, járásunkban is számos műkedvelő színjátszó csoport oszlott fel. Üjraszervezéssel, ébreszt­­getéssel kísérleteztünk, mindhiába. Kevés eredményt értünk el. Amikor viszont falvainkban meg­szűnt a felszabadulás utáni migrá­ció, amikor a falvak mezőgazdasági üzemei megerősödtek, járásunkban is változott a helyzet. A jelenlegi állapot véleményem szerint jó, fejlő­dést ígér. Az osztályvezető a továbbiakban örömmel újságolta, hogy az utóbbi években — a meglévők mellett — tizenöt új műkedvelő színjátszó cso­port alakult, melyek a kezdeti ne­hézségek ellenére eredményesen te­vékenykednek. Hog^ mi hozta ezt a változást? Ugyanis, ha valaki a járás színjátszásáról szól, Laci bácsi nevét nem hagyhatja említés nél­kül. Nagy Lászlót, Thália hű szövet­ségesét korábban felkérte a népmű­velési intézet, hogy instruktorként segítsen a színjátszó csoportok szer­vezésében. Nagy László — hét X-el a vállán — sorbajárta a falvakat, hosszas agitáció, építő jellegű viták és a szervezési gondok leküzdése után sorra alakultak a műkedvelő színjátszó csoportok. Korábban a járási népművelési központ színházművészettel foglalko­zó előadói iskolázásokat tartottak, sajnos kevés eredménnyel. Laci bácsi véleménye szerint az iskolázások csak akkor leaetnek eredményesek, ha a népművelők tudatosítják: A lel­kesedést is tanítani kell. A jól szereplő déméndi (Deman­­dice) színjátszók mellett Léva mond­hatja magáénak a járás két legjobb színjátszó csoportját. A járási müve-» lődési központ mellett működő szín­játszók művészeti vezetője Nagy László, a CSEMADOK védnöksége alatt működő csoportot viszont a te­­hetséges Czuth László irányítja. Hasonlóképpen, mint másutt, ebben a járásban is népszerűvé vált a kis­­színpadi forma, amely főleg az isko- Iákban honosodott meg. A járásban több jó irodalmi színpad működik, közülük leginkább az évek óta ered­ményesen szereplő — Vas Ottó ta­nár által vezetett — Ipolysági (Saliy) József Attila Irodalmi Színpad emel­hető ki. Trník Anna osztályvezető szerint' énekkart és éneklő csoportot nem könnyű szervezni. A népművészet kü­lönböző ágazatai közül talán ezen a szakaszon a legkönnyebb ítélkezni. A hiányosságok itt jobban kiütköz­nek, mint a táncnál és a színjátszás­nál. Ennek ellenére a járás területén több kiváló éneklő csoport és me­nyecskekórus tevékenykedik. Példa­képp említhető a kétyi (Kvetná), a tesmagi (Tešniak), a kálnai (Kalná nad Hronom), a larnadi (Farná) me­nyecskekórus, valamint az Ipolysági énekkar. A színvonal adott, több cso­portnál azonban hiányzik az eredeti­ség. A néptánc ismét reneszánszát éli, melynek hatása a járás tánccsoport­jait is érinti. Ahogy ezt koreográfiái nyelven mondják — a tánc megma­radt, a forma azonban változott — anélkül, hogy csorba esett volna a hagyományok becsületén. Űj elemek­kel gazdagodott a koreográfia, mely­nek nevelő hagyományőrző hatása van. Tóth Géza nagytúri (Veiké Tu­­rovce) népművelő pédául a kosár­fonás hagyományát dolgozta fel ko­reográfiájában. Ezt a foglalkozást a fiatalok már csak a színpadról, vagy az elbeszélés által ismerik. Az ipoly­­szakálasiak (Ipeľský Soknlec) pél­dája is követésre méltó, ahol a nép­művészet szeretetére — dalra, tánc­ra, muzsikára — nevelik a fiatalo­kat. Amint azt az osztályvezető hang­súlyozta, hasonló a helyzet a nép­zene területén is. Ismét gyakorlati példával érvelt: Az Ipolysági Bodonyi András Kincskeresők megnevezésű együttesében gitártól kezdve a csel­lóig több, nem éppen népi hangszer megtalálható. Ennek ellenére olyan színpadi hatást képesek elérni, fur­csa, különleges, de nagyon hatásos hangszerelésükkel, ami dicséretes teljesítmény. Habár a járási népművelési inté­zetnek a hagyományok ápolásán a kultúrműsorok szervezésén kívül egyéb feladatai is vannak, teljes erő­vel azon munkálkodik, hogy a ha­gyományok és a szokások az új ge­nerációkon keresztül tovább éljenek, tovább táplálják a jelen korszerű művészeti irányzatait. KALITA GABOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom