Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-05 / 14. szám

JčísáMlenyésztésl ТС5ВЮПШШШ Áprilisban általában szeszé­lyes az időjárás. A hideg, csa­padékos idő nagyon megviseli a teljes erővel termelő tyúko­kat. Ezért jó, ha a baromfiud­varban biztosítunk olyan he­lyet, ahol a tyúkok rossz idő­ben meghúzódhatnak. Az üveg­tetejű létesítmény különösen jó erre a célra, mert átengedi a nap melegét. A napi takar­mányadagot úgy kell összeállí­tani, hogy továbbra is biztosít­suk az intenzív tojástermelés­hez szükséges tápanyagokat, a fehérjét és az ásványi sókat, elsősorban a meszet és a fosz­fort. A házilag összeállított ke­verékbe feltétlenül tegyünk ta­­karmánymeszet. Ilyenkor már némi zöldet is szedhetünk, te­hát ne sajnáljuk a fáradságot: a baromfi is igényli a zöld ele­­séget. A korai keiésű csibék már tollasodnak. Az eléjük tett ele­­séget egyre jobban nedvesítsük, hogy a keverék poros részét is hasznosítsák. A csibéknek is adjunk zöldet. Számukra leg­megfelelőbb a fonnyasztott, ap­róra vágott csalán. A nagyobb csibéket kedvező időben foko­zatoson hozzászoktatjuk a kifu­tóban tartózkodáshoz, az ólban pedig felerősítjük az ülőruda­­kat. Gondolni kell a továbbte­­nyésztésré kiszemelt egyedek lábgyűrűzésére: a gyűrűt he­tente felpróbáljuk, de véglege­sen csak akkor hagyjuk a csi­be lábán, ha már nem tudjuk lehúzni, nehogy elvesszen a gyűrű. A növendékek szálláshe­lyét hetente kitakarítjuk, fertőt­lenítjük és rovartalanítjuk. Ro­­vartalanításra a Soldep, a Fe­­noform forte és az Arpalit ké­szítmény használható. Már a legfiatalabb ludak is kiköltötték a kislibákat, kez­dődhet a nevelés. Két hét múl­va legelőre szoktatjuk a kis­libákat, a kiskacsákat pedig kifutóba engedjük. Az időjárás szeszélyeivel azonban számolni kell: ha hidegebbre fordul az idő, vagy elkezd esni, a fiatal állatokat azonnal védett, száraz helyre kell terelni. A ludak gyakran elkóborolnak, ezért néhányan karóhoz kötik őket a legelőn vagy a vízparton. Nem bevált módszer ez sem, mert a kislibák a lúd nélkül is szét­szélednek, és talán még na­gyobb veszélyben vannak, hi­szen teljesen védtelenek. A né­hány hetes kiskacsák napi adagjának alapját a darával kevert, apróra vágott és nedve­sítve adagolt zöld alkotja. A kislibák sok füvet esznek a ré­ten, a vízparton, de naponta háromszor valamilyen darát is kell nekik adni. Ügyeljünk rá, hogy a növendékek szállása száraz és huzatmentes legyen. A galambfiókákat egyhetes korban kell gyűrűzni. A kire­pült, önállósult fiatalokat elkü­lönítjük a költő pároktól, hogy ne zavarják a költést. A költő­fészkeket naponta ellenőrizzük, a terméketlen tojásokat és az élettelen fiókákat eltávolítjuk. A galambok aránylag hanyag fészeképítők, gyakran a te­nyésztő beavatkozására is szük­ség van. Nem kell túl nagy és mély fészek, inkább lapos, se­kély, de a közepe legyen jól kibélelve. A változatos napi adag hüvelyeseket is tartalmaz­zon. A madárházban tartott ga­lambok számára az ásványi só­kat és homokot is biztosítani kell. A nyúltenyésztésben lassan áttérhetünk a zöld takarmá­nyok adagolására. A zsenge nö- kéket óvatosan, elővigyázatosan vények gyakran hasmenést okoznak, ezért kezdetben szé­nával keverve adagoljuk, és fokozatosan növeljük az ada­golt zöld mennyiségét. A csalán nyulakkal is etethető, fony­­nyasztva, más szálasokkal ke­verve. A szoptatós anyák külö­nösen igénylik a kiadós takar­mányozást. A burgonyát meg­főzve, apróra törve, darával megszórva adagoljuk, de min­dig csak annyit készítünk belő­le, amennyit egyszeri etetéskor elfogyasztanak az állatok. A szoptatós anyáknak árpát kell adni. A korai születésű fiókákat már elválaszthatjuk. A hat­nyolc hetes fiókákat fokozato­san választjuk el: naponta két fiókát veszünk el az anyától, ék lehetőség szerint azonnal ne­mek szerint csoportosítjuk őket. Kiválasztjuk számukra a leg­jobb minőségű takarmányt, a nőstényt pedig azonnal bakhoz tesszük. Használjuk ki a kedvező idő­járást, engedjük ki a juhokat és a kecskéket, hadd mozogja­nak kedvükre a friss levegőn, a szállásukat pedig alaposan kitakarítjuk, kiszellőztetjük. El­végezzük a körömápolást (fara­gás, fertőtlenítés), s a kecské­ket erős kefével átkeféljük. A növendékeknek külön etetőben biztosítunk jó minőségű szénát és abrakot, hogy gyorsabban növekedjenek. "Az előhasi kecs-A ludak és a kacsák fejlődése akkor a legkedvezőbb, ha az állatok vízparti legelőn tartózkodhatnak, ked­vükre legelészhetnek és fürödhetnek. Fotó:-bor fejjük; a szabályos fejes elöse­­gíti a kecske tőgyének helyes alakulását és a jó tejelékeny-i séget. A madártartók legfontosabb feladata, hogy mielőbb elkészít' sék a madárházakat, röpdéket. A voliér talaját mielőbb be kell vetni gabonával, ki kell javíta-i ni a dróthálót, és az ülórúd­­ként szolgáló gallyakat is aján­­latos kicserélni. Ezt követően a volierben elhelyezzük az alapo­san kitakarítdtt és fertőtlenített költőfészkeket, hogy a betelepít tett madarak már mindent a he­­lyén találjanak. Ha nem festjük át az építményt, akkor legalább a meszelésre gondoljunk, hiszen ez egyúttal fertőtlenítés is. Ha az időjárás kedvez, április vé­­gén már csaknem minden egzo­­tikus madarat kihelyezhetünk a röpdébe. Előbb persze felkér sziljük őket a költésre: a telel' telő helyiséget gyakran szellőz' tétjük, hogy a madarak mi­­előbb megszokják a friss leve-i gőt, kiadósán etetjük őket, rendszeresen adunk nekik esi' ráztatott magvakat és friss zöl­­det is. A kanárik már előbbre van­­nak: a fiókáikat nevelik. Ha életképes utódokat akarunk, akkor csak végszükség esetén válasszuk el őket 25 napos kor előtt. A különválasztott fiatal madarakat tágas kalickában kell elhelyezni, hogy lehetősé­gük nyíljék a röpködésre. Napi adagjuk: különféle magvak, to­vábbá főtt tojásból, sárgarépái ból és piskótából készült, mór­­zsalékos halmazállapotú keve­rék. A kanáritenyésztőnek tudnia kell, hogy a tojó két héttel az első fiókák megjelenése után azonnal készülődni kezd a kö­vetkező költéshez. Ez bizonyos mértékig csökkenti a fiókákról való gondoskodást, s gyakran a tenyésztőnek kell közbelépni, ha nem akarja, hogy az első fiókák elpusztuljanak. Ha a tói, ót és a hímet külön tartjuk, kisérjük figyelemmel a tojó vi­selkedését. Amint hívni kezdi a ' hímet, azonnal zárjuk össze őket, de egyszeri párosodás után a hímet tegyük vissza a v kalickájába. Balázs Ferene iUHUBZBIilMK Zajos Ferenc dunamocsi (Mo- Ea) olvasónk leveléből idézzük: Mióta a Gamadyn és4a Lidykol készítményeket kivonták a for­galomból, azóta sok gondot okoz számomra a káposztafé­lék, elsősorban a karalábé leg­veszedelmesebb kártevői elleni védekezés. Lehet, hogy csupán azért, mert az új készítménye­ket nem ismerem. Mit tanácsol­nak, mivel kezeljem a növény­zetet? A káposztafélék föld feletti részének károsítói közül a rep­­ceszárbarkó, más néven repce szárormányos (Ceuthorrhyn­­chus quadridens) a legjelentő­sebb. A lárvák járatai miatt a növények szára és levélnyele szivacsos állományú. A fertő­zött növények eltorzulnak: a karalábé felreped, a karfiol nem fejleszt rózsát, a káposzta és a kel nem borul be. A ha­sonló kártevők közül meg kell még említeni a nagy repceor­­mányosi (C. napi), a kék ká­posztabarkói (Baris chlorizans), a nagy káposztaormányost (B. carbonaria) és a káposztatőor­­mányost (B. laticollis), bár az általuk okozott kár általában jelentéktelen. Az ormányosok elleni védekezést a káposzta­­féléket károsító légyfajok elleni kezeléssel egyidőben végezzük. A legnagyobb kárt okozó tava­szi kápusztaiégy (Phorbia bras­­sicae) báb alakban telel át a talajban, rajzása rendszerint március végén kezdődik és má­jus elejéig tart. A rajzás álta­lában a szilva és a cseresznye virágzása idején éri el tetőfo­kát. A védekezés eredményessége elsősorban a kezelés legmegfe­lelőbb időpontjának megválasz­tásától függ. A legyek rajzás­dinamikájának megfigyelésére i— egyszerűsége miatt — a „sár­gatálas“ eljárás javasolható. A tál 40>$30X8 centiméteres, már március derekán ajánlatos el­helyezni a káposztafélék köze­lében, 40 cm-re a föld felszíné­től. A tálba vizet öntünk és egy-két kanál mosóport szó­runk bele. Amikor a vízben fel­fedezzük az első legyeket, or­mányosokat, tíz nappal később­re ütemezzük az első permete­zést (Soldep és Actellic 50 ЕС 0,2 %, Gesfid 0,15 %, Dimecron 20 0,25%, Ambush 25 0,05 %). Ha erős a fertőzés, akkor in­kább a tövenkénti beöntözést válasszuk (Birlane ЕС 24, vagy Nexion WP 25 0,2%, illetve Diazinon 60 ЕС 0,1%). Az ol­datból tövenként egy decit ajánlatos kijuttatni. Ha teljesen biztosak akarunk lenni a dolgunkban, megelőző kezelés gyanánt már a meleg­ágyban permetezzük le a kiül­tetésre váró palántákat, de a rajzás megfigyelése alapján időzített permetezést ilyenkor se mulasszuk ell CSIBA SÄNDOR mérnök Janyík János nagykéri (Mila­­novee) olvasónknak üzenjük: Levélben feltett kérdésére > la­punk következő számának szak­rovatában megtalálja a választ. ká— A bátovcei Šurina Mihály a példás kisállattenyésztők közé tartozik. Szabad idejét — egyebek között — juhtenyésztéssel hasznosítja. Nyulászok öröme es gondia Királyréven (Králov Brod) a Mezőgazdasági Vállalattal jó hatvanas évek derekán nehéz körülmények között alakult meg a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetségének helyi szervezete. Kezdetben csak tíz taggal működött, ám a kezde­ményezők nem adták fel a re­ményt. S igazuk lett: Az utóbbi négy évben egyre többen kap­tak kedvet a szervezeti tevé­kenységre, a fajtatiszta apró­állatok tenyésztésére. A szerve­zet elnöke, Berci Nándor nem­rég büszkén újságolta, hogy tagjaik száma immár elérte a százat. A taglétszám jelentős növe­kedése elsősorban a szerződé­ses nyúltartás iránti érdeklődés fokozódásának köszönhető. Két évvel ezelőtt még csupán 255 darab tenyésznyulat tartottak a szervezet tagjai, a múlt év­ben pedig megduplázták az állo­mányt. A nitrai Branko Közös kapcsolatot építettek ki, így nem okozott gondot a vágó­érett állatok értékesítése. A fel­vásárlók tavaly 3231 darab pe­­csenyenyulat vettek át a falu nyúltenyésztőitől. Az emberek elégedettek voltak, hiszen száz­ezer koronával nagyobb bevé­telre tettek szert, mint egy év­nek előtte. A legeredményesebb tenyésztők között Győrödi Já­nost, Faragó Mártont és Göndör Sándort említhetjük. Lehet, hogy a sorrend másként ala­kult volna, ha minden tenyész­tő kellő figyelmet szentel a nyulak myxomatőzis elleni vé­dőoltásának. Reméljük, a múlt évi tapasztalatokból mindenki levonja a tanulságot! Az alapszervezet tagjai ta­valy összesen 1653 tenyészálla­tot neveltek fel (nyúl, galamb, kacsa, tyúk, juh), s ezzel nem csupán a már meglevő alapál­lomány minőségét javították, hanem a kezdők számára is le­hetővé tették, hogy elismert ál­lománnyal kezdjék a munkát. Az alapszabályzat értelmében minden továbbtenyésztésre ki­­válaszott állatot gyűrűznek és tetoválnak. Az alapszervezet évzáró tag­gyűlésén a kisállattenyésztők kéréssel fordultak a vezetőség­hez, hogy a jövőben gondoljon az ismeretgyarapítást szolgáló szakmai előadások megszerve­zésére. Többen javasolták, hogy a szervezet szerezzen be né­hány fontos szakkönyvet, s azo­kat kölcsönzés formájában bo­csássa a szervezett kisállatte­nyésztők rendelkezésére. Győri Irén, Nádszeg (Trstice) Mire iö a Sulikol? Az 56/1967 Tt. számú коп mányrendelet értelmében a Su­likol К nem tartozik a mérgek közé, sem pedig az egészségre káros anyagok csoportjába. A méhek számára relatívan ár­talmatlan. A Sulikol К korlátozza né­mely gombabetegségek, főleg a lisztharmat előfordulását és terjedését, némely állati kárte­vők (atkák, takácsatkák) állo­mányát gyéríti. Felhasználásá­val 18—20 C-fok hőmérsékleten érünk el legjobb eredményt. Hűvösebb időben csökken, na­gyobb melegekben viszont nő a hatásfoka, de az utóbbi esetben a fitotoxikus hatás is fokozó­dik. Ha a permetlét nem mossa le az eső, a Sulikolnak reziduá­­lis hatása is van. Jó segítőtárs, de ne feledjük, hogy egyes gyü­mölcsök és virágok érzékenyek a kéntartalmú készítményekre. HOGYAN HASZNOSÍTSUK? A sárgarépát és a petrezselymet károsító lisztharmat ellen 0,5 százalékos töménységű oldat formájában használjuk. Az ubor­kát, a szőlőt, a rózsát, a begó­niát, a cineráriát és a krizan­témot ugyanezzel a permetlével óvhatjuk meg a lisztharmattól. Az almafa-lisztharmat kártéte­lének megelőzése céljából vi­rágzás előtt 1 %-os oldattal ke­zeljük a fákat, később 7—14 napos időközökben megismétel­jük a kezelést, de már csak 0,5 százalékos töménységű oldattal. A szőlőt fakadás előtt 1,5 %-os töménységű permetlé segítségé­vel óvhatjuk az erinózis és az akarinózis káros hatásától. A Sulikol К a szamóca nö­vényvédelmében is segítségünk­re lehet, mégpedig 0,5 százalé­kos töménységű oldat formájá­ban. Ha teljes virágzás előtt vagy a termés begyűjtése után permetezünk, elejét vehetjük a szamócaharmat kártételének. A kertészkedőnek tudnia kell, hogy a bepermetezett sárgaré,­­pát, petrezselymet, uborkát és szelőt csak az előírt háromna­pos élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő letelte után szabad fogyasztani! (VI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom