Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. január 12. k. Spartakiád ’80 SZÜKSÉGES A JOBB SZERVEZŐMUNKA Hazánkban évek éta nagy jelentőségű tömegsportesemény az időnként megrendezett országos spartakiád. A munkásosztály élcsapata, a kommunista párt már a burzsoá köztársaságban felismerte a tömegsport megrendezésének nagy jelentőségét és a munkásfiatalok ezreit szervezte meg és vonultatta fel a testnevelési gyakorlatokra, hogy ezáltal bizonyítsák erejüket, ügyességüket, a sport, a testnevelés szépségét. Valójában a spartakiád megrendezése pártunk egyik jelentős ütőkártyája volt. A dolgozók az előkészítések során gyakran találkoztak, megbeszélték problémáikat és amikor sor került a színpompás bemutatóra mindenkivel éreztették a munkásosztály erejét, egységét. A nemes munkásmozgalmi hagyomány fennmaradt a szocialista társadalom építésének időszakában is, mivel ez a dolgozók szocialista formálását, a lakosság egységét, munkaképességét, és szabad idejük hasznos eltöltését szolgálja. A nemes sportesemény kicsúcsosodására mindig hazánk fővárosában, Prágában kerül sor. A strahovi óriási stadionban a spartakiád résztvevőinek tízezrei vonulnak fel, hogy bemutassák szívet-lelket gyönyörködtető tornamutatványaikat. A legutóbbi spartakiád megrendezésére 1975-ben került sor. A színpompás bemutatóról a csodála) és az elismerés hangján szóltak a sok országból érkezett vendégek. Számos ország részére példamutatás a hazánkban megrendezett spartakiád. A legutóbbi tömegsport-rendezvény nemcsak a sport, a testnevelés és turisztika szempontjából nyújtotta a legjobbat, hanem egyben megerősítette hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét. Az idei spartakiád megrendezésének gondolata érthetően a CSKP határozatából ered, hiszen a pártfórum adta a feladatot a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség Központi Bizottságának, a szakszervezetnek, az ifjúsági szövetségnek, az oktatásügyi minisztériumnak, a Nőszövetségnek és érthetően a nemzeti bizottságoknak, valamint más szervezeteknek a sok munkát igénylő tömegsportesemény előkészítésére. Ép testben ép lélek, vagyis a rendszeres testedzés, sportturisztikai rendezvények erősítik a dolgozók fizikai felkészültségét és rátermettségét. A spartakiád rendezvényei lényegében már a múlt nyáron megkezdődtek és sok sport, valamint turisztikai rendezvényre került sor, amelyen különböző korúak ezrei vettek részt. A kimagasló esemény a téli sportokkal folytatódik. Mivel a nagy tömegsport-akciót hazánk felszabadításának harmincötödik évfordulója jegyében rendezik meg, ezért nagyon fontos az igényes felkészülés. Több sajtóértekezleten vettem részt, s mindenütt a minőségi felkészülésre helyezték a hangsúlyt. Ahhoz, hogy Prágában a június végén fellépő sokezer dolgozó, diák gyakorlata hibátlan, lenyűgözően szép legyen, nagyon sok még a tennivalójuk a szervezőknek, rendezőknek, s természetesen az egyes gyakorlatokat betanító oktatóknak is. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a diákok, ipari tanulók, ifjak és a vegyesszámok (szülők és gyermekek, kisiskolások, serdülő diákok) betanítása aránylag jó ütemben halad. A Honvédelmi Szövetség is eredményes munkát végzett a felkészülés terén. A férfiak, valamint a lányok és aszszonyok műsorszámainak fő szervezője a Csehszlovák Testnevelési Szövetség. A nők közül közel tizennégyezreu szerepelnek a szlovákiai spartakiád-beinutatókon. A szép nemmel nincs is különösebb gond az előkészületeknél. Nem mondható ugyanez a férfiakra, akik feleannyian sem lesznek, mint a nők — mégis több helyütt még nincs elég gyakorlatozó — s ezért gyors szervezési intézkedésekre van szükség, hogy a gyakorlatok betanulásánál behozhassák a lemaradást. Télidőben az is nehezíti a helyzetet, hogy a felkészüléshez nincs mindenhol megfelelő tornaterem. Egyes járásokban gondos volt a szervezés, és a gyakorlatok betanulása jó ütemben halad. De több helyütt az illetékesek nem tettek meg mindent a kellő létszámú gyakorlatozó biztosításáért, s ezért a felkészülést sem tudják kellő ütemben megvalósítani. Végeredményben nemcsak a spartakiád-törzsek feladata a gondos előkészítés, hanem a kisegítő üzemeké és szervezeteké is, akik szintén többet tehetnének, hogy mielőbb legyen elegendő gyakorlatozó, és kezdetét vegye a rendszeres felkészülés. Hiába vannak jó oktatók, edzők, ha nincs meg a teljes létszámú gárda (sőt tartalék is), akikkel foglalkozzanak. Néhány röpke hónap múlva sor kerül a helyi és körzeti, majd a járási bemutatókra, s azokban a járásokban, ahol későn kezdték meg a felkészülést, a kapkodás ellenére sem lehetnek tökéletesek a gyakorlatok. Ezért komoly összefogásra van szükség és a legsürgősebben meg kéll tenni minden tehetőt olyan sportolók megnyeréséért, akik teljes odaadással hozzálássanak a gyakorlatok betanulásához. —tt— Jk komáromi (Komárno) és az ** ógyallai (Hurbanovo) városi művelődési központ a közelmúltban rendezte meg az oktató-nevelő műsorok I. járási seregszemléjét, amelyen a bátorkeszi (Vojnice), az alsópéteri (Dolný Peter), a marceíházi (marcelová), a csicsói (Ciüov), a perbeteí (Príbeta) és az ógyallai művelődési központ mutatta be műsorát. A' mindvégig színvonalas rendezvény vendéget, a társadalmi'szervezetek képviselőit, a népművelési dolgozókat a nézőközönséget és a szereplőket Alena Jelenčiaková konferanszié üdvözölte', majd Ján Bachleda, a komáromi járási művelődési központ igazgatója ünnepi beszédet mondott és megnyitotta az oktató-nevelő műsorok I. járási seregszemléjét. Elsőként a bátorkeszi művelődési, központ a fogyasztási szövetkezetek megalakulásának 30. évfordulója alkalmából összeállított műsorát mutatta be interjúval és dokumentumfilmmel. Török Ervinnel, a Jednota igazgatóhelyettesével Balogh Ágota beszélgetett. A tartalmas műsor azt a fejlődést mutatta be, amit a fogyasztási szövetkezet harminc év alatt elért. A kissé hosszú és sok konkrét adatot felsoroló műsor túlzottan igénybe vette a nézők figyelmét, az olvasott szövegben előforduló nyelvi hibák pedig torzították a mondanivalót. Júlia Palušíková, az alsópéteri művelődési központ igazgatója a nemzetközi gyermekév alkalmából helyi forrásokból merítve állította össze eszmei és érzelmi szempontból egyaránt kitűnő, színes műsorát, amely egyértelműen, célzatos és változatos volt. Élőújság formájában mutatta be a szocialista társadalomban élő gyermekek boldog életét, azokat a lehetőségeket és feltételeket, amelyeket egészséges fejlődésük érdekében számukra a szocialista társadalom biztosít, illetve kialakít. Ez az újszerű színpadi zsanér nagyon alkalmas a többnyelvű Oktató-nevelő műsorok értékelése műsorszámok előadására. Júlia Paluiíková nagyon jól aknázta ki ezt a lehetőséget. A kiváló összeállításban a gyermekek életét bemutató átvilágított és állóképek vetítésére, az alsópéteri ifjúsági tánccsoport szerepléséről készített amatőrfilm bemutatására, a Vidovenec András vezette alsópéteri gyermekénekkar fellépésére és Štefan Krárny, a Nemzeti Front helyi szervezete elnökének Mária Hrklová pedagógussal folytatott beszélgetésére került sor. A csicsói művelődési központ a Szlovák és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi emlékestet 133 nap címmel. A műsort Balogh Béla írta és rendezte, változatos volt, sajnos mellőzte a korszerű technikai eszközök alkalmazását. Ján Šipos a perbetei művelődési központ igazgatója nagyon időszerű programot állított össze, „Életkörnyezet és a Nemzeti Front választási programja“ címmel. A tematikus rendezvény bemutatta a község lakosságának részvételét az életkörnyezet kialakításában, a választási program teljesítésében és egyben rámutatott azokra a negatív jelenségekre is, amelyek még eltávolításra várnak. A három részből álló összeállítás keretében Papp Benő elvtárs, a hnb és a Nemzeti Front helyi szervezetének elnöke ismertette a NF választási programja teljesítésének eredményeit és feladatait, majd RNDr. Szabó Erzsébet a természetvédelemről tartott nagyon igényes előadást. A magnószalagra vett élőszót diafilm-sorozat és filmve-1 títés kísérte, amely azonban nem minden esetben volt összhangban a mondottakkal. A műsor „Bíráló kamera“ című része is nagyon igényes és gondosan kidolgozott volt, a túlszép felvételek azonban csökkentették a kritika élét. Nagy közönségsikert aratott Gaál László, a marceíházi művelődési központ szakelőadójának „Humoros Magazin“ című élőújság formájában irt szatirikus műsora, amelyet az ifjúsá» gi klub tagjai adtak elő. Az ötletek-* ben gazdag összeállítás korszerű eszközökkel mutatta be a falun élő em» berek kispolgári megnyilatkozásait* Kár, hogy az ábrázolt figurák megformálása nem volt eléggé kidolgozott. Utolsóként a vendéglátó ógyallai város művelődési központ az Amatőr Asztronómia Szlovákiai Központjával közösen összeállított műsorával lépett színpadra. Az Interkozmosz „79“ című műsort Ladislav Druga és Kecskés Miklós rendezte. A műsor keretében Alena Jelenöiaková érdekes beszélgetést vezetett Pintér István kandidátussal, az ógyallai Csillagvizsgáló igazgatójával és RNDr. Bohuslav LukáC elvtárssal. Az összeállítás, amelyet állóképvetítés kísért, jő példát mutatott arra, hogy tudományos témáról is lehet közérthetően és vonzóan beszélni. Az oktató-nevető műsorok I. járási seregszemléjének nagy szépséghibája az volt, hogy megrendezésére csak a kerületi seregszemle után került sor, ami szervezés szempontjából nehezen érthető. í— bar=* lékait álmodta szoborrá A komáromi Jókai-szobor előtt állva az ember nem is gondol arra, hogy Berecz Gyula hasznosítani tudta mindazt, amit a kortárs-plasztika eddig elért és megvalósított. Berecz a mesélő Jókait álmodta szoborrá. Nem is márványba vésve, hanem bronzba öntve, a maga puritán terészetességében, művészi egyszerűségében. Térszobra így nem Jókai Mór heroizált nagyságát hangsúlyozza. S amikor alkotója születésének 85. évfordulóján most szemben állunk e másfél embernagyságú emlékszoborral a Dunamenti Múzeum parkosított udvarán, úgy érezzük, hogy a mű alkotóját is dicséri. Jókai mellett Berecz Gyula is egyéniséggé emelkedett. Berecz Gyula Komáromban született. Apja városi kistisztviselő, anyja beteges háztartásbeli. Öt leányukat és egyetlen fiukat szegényes körülmények között nevelték. Gyula az elemi iskola elvégzése után Komáromból a győri ipariskolába, majd Budapestre kerül az Iparművészeti Főiskolára, Orbán Antal és Simay Imre tanárok osztályába. Kitűnő eredményeket ért el, de mindenáron rajztanár és szobrász akart lenni egy személyben. Ezért átiratkozott az ötvösszakról a szobrászati osztályba, ahol Riegele Alajos és Pátzai Pál voltak az első mesterei. A huszas évek elején Lenhardt György festőművész indítványozására Nagy Mártonnal közösen műtermet rendezett be a kultúrpalota padlásszobáiban. Ez a manzárd-műterem 1924-től a JESZO égisze alatt 'tovább tevékenykedett, de most már Harmos Károly irányításával, mivel Nagy Márton és Berecz Gyula is, saját műtermükbe költözhettek. S mivel ők is a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának voltak az alapítótagjai, ösztöndíjat kaphattak Bécsbe és Olaszországba, ahol hasznosan bővíthették szaktudásukat és érettebbé tehették művészi elképzeléseiket. Hazatérésük után ki-ki a maga vonalán tevékenykedett. Nagy Márton szociális témájú kompozíciókat és tájképeket festett, rajzolt és tanított. Berecz Gyula, hogy megélhetését biztosítsa sírköveket, sokszorosítható szobrocskákat, mellszobrokat és emlékplaketteket készített a város szépasszonyairól és ismertebb személyiségeiről. Több művészbarátját is megmintázta. Sohasem faragott. Mindent agyagba mintázott, s ezekről patinázot gipsz-másolatokat öntött. Portréi, mellszobrai így is teljesértékű munkák lettek. Síremlékeinek szerkezeti megoldása, ha nélkülözi is olykor a határozottabb gondolati egységet, mondanivalójuk általában tiszta és nemes. Témáit szobrászati eszközökkel, anyagismerettel váltotta valóra. A pillanatnyi érvényű ábrázolás helyett mindig a nyugodt tárgyilagosságra törekedett. Édesanya ja síremléke kiváló alkotás. Amikor 1936-ban kiadták a jelszót: állítsunk szobrot-Jókainak szülővárosában, egész Szlovákia lakossága megmozdult, hogy a Jókai Egyesület felhívását támogassa. Pályázatot ír-» tak ki, s így önthette bronzba 1937» ben Berecz Jókai hatalmas ülő alak» ját. A test szerkezete, a felépítés biz» tonsága valóban egy ülő ember természetességével hat. Szobra a pontos» Ság mesterségbeli tudásáról is tanús» kodik. Berecz megérezte, miként fe» jezheti ki bronzzal a szárnyalás nagy» szerűségét, ifjúkori vágyódásának szemmel látható vágyait. A szobrot a Városi Nemzeti Bízott» ság a közelmúltban restauráltatta. Suchý M. Emil A labdarúgásban is gyengélkednek A kéméndi (Kamenín) sportegyesület elnökével, Erdős Rudolf mérnökkel beszélgettem, aki egyúttal aktív játékos is. Az edzői teendőket pedig Ondrő Ernő alelnök végzi, aki szintén játszik a csapatban. Hetenként kétszer edzenek. Sajnos jő, ha egy-egy edzésen 6—7 játékos jelen van. A játékosok idegenben dolgoznak, több műszakban, így nincs is mód, hogy a csapat tagjai együtt legyenek. A felnőtt csapatuknak 16 játékosa van. Az ifiknél az a probléma, hogy az idősebb labdarúgóikkal kellett feltölteni a csapatot, és így nagyon Szerény a keret. Legjobb a helyzet a tanulócsapatnál. Az iskolások csapatát Németh Pál edzi. Itt több mint 24 játékos áll a tanító rendelkezésére. Az egyesület munkájában oroszlánrészt vállal az elnök, a titkár Bartus Győző és az alelnök. A szövetkezet segít a csapatnak, mert megoldja az idegenbe való szállítást, s azonkívül évi 7000 koronát juttat neki. De mivel a járási bajnokság III. osztályában játszanak, a mérkőzéseken nagyon kevés a bevétel, s nehezen tudják fedezni a kiadásokat, holott a járási testnevelési szervezettől is kapnak bizonyos anyagi támogatást. A sportegyesület vezetősége tudatában van annak, hogy az 1800 lakosú községben magasabb osztályban is rúghatnák a bőrt. De ehhez mind a HNB-től, mind a szövetkezettől még több nyagi támogatásra lenne szükség. Ondró Ernő alelnök véleménye szerint több lelkes tag kellene a vezetőségbe, olyanok akik szívvel, lélekkel képviselnék a sportegyesület érdekeit. Elvárnák, hogy a pedagógusok közül Németh Pálon kívül mások is bekapcsolódjanak a sportegyesület irányításába. Továbbá azt is szeretnék, ha helyette még hozzáértőbb sporttárs végezné az А-csapat edzését. Jelenleg a csapat a járási bajnokság harmadik osztályában is a sereghajtók közé tartozik. A vezetők bíznak benne, hogy a tavaszi idényben jobban megy a játék, mivel két fiatal tehetséges labdarúgó is visszatér a tényleges katonai szolgálatról. Fersze üdvös lenne, ha a labdarúgás mellett más sportágban is tevékenykednének Kéménden. Hofer Lajos
