Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-15 / 11. szám
IMA. március IS, SZABAD FÖLDMŰVES 35 szabad esztendő Harcos elődök nyomdokain Valamivel több, mint 2500 lakosú község: MUZSLA. A dinamikusan fejlődő, iparosodó Párkány (Štúrovo) határváros vonzáskörébe tartozik. Ezt az „elszívó“ hatást igyekszik némiképpen ellensúlyozni, jó lakáskörülményekkel, községfejlesztéssel, s természetesen munka- és megélhetési lehetőségekkel — a községvezetés, az élen PATHO GYULA hnb-elnökkel. Hozzájárul ehhez természetesen a szövetkezet is, mint közös mezőgazdasági nagyüzem. RÖPKE PILLANTÁS A MÜLTRA Persze, nem volt az úgy hajdanában, mint most: küzdeni kellett, méghozzá keményen a mindennapi betevő falatért, a megélhetésért, az emberibb életért. Barusz Ernő mérnök, eísz-elnök. Milyen emberek lakták ezt a községet a burzsoá-demokratikus társadalmi rendszerben? Vagyis az első Csehszlovák Köztársaságban? Olyanok, akik nem ijedtek meg a saját árnyékuktól. lzig-vérlg kommunisták, mint például: Nagy János, Pathő József, Szórfid András, Faragó Imre, Vajda István, Czabán Dániel (aki nyugállományú alezredes a Magyar Népköztársaságban), továbbá Zsitváné Vajda Rozália (mártírhalált halt a németországi koncentrációs táborban), és a többi, kommunista meggyőződésű pártonklvüll. Egyetlen mozaikkép felvillantása kívánkozik ide a harcos múltból: kényszeraratásra került sor. Nagy elvtárs, lemeztelenített mellét mutatva, kiáltotta oda a kivezényelt csendőröknek: „Ide lőjjeteklll“ A tömeg osztályöntudatos, bátor kiállása jobb belátásra bírta a jelenlevő járásblrót, a hatalom szuronyos pribékjeit. Az Intézőnek megparancsolták: munkát adjanak ezeknek az embereknekl Ez a megmozdulásuk -—, mint megannyi más — eredménnyel végződött. Miért? Mert a kommunista párt mutatta a harchoz vezető utat. Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy Muzslát abban az időben „Kis-Moszkvának“ hívták. A pártnak szava, befolyása volt a tömegekre. Még a környékbeli falvak elnyomott földmunkásai, béresei, napszámosai is a muzslai példákból merítettek erőt, bátorságot nehéz osztályharcukhoz, küzdelmeikhez. J6- néhányan, pártsejteket alkotva, épp a muzslai pártszervezethez tartoztak. Több éven keresztül — különösen a 30-as években — kommunista bíró állt a község élén ... Aztán jött a Horthy-fasizmus korszaka. A kakastollas csendőrök megtoroltak minden kommunista szervezkedést, tömeg-megmozdulást. A muzslai kommunistáknak nem maradt más hátra: illegalitásba szorulva tevékenykedtek, ahogy a helyzet megengedte. De nem adták fel a küzdelmet... A felszabadulást követően a kommunisták vették kezükbe a hatalmat. Hozzáfogtak a helyi polgári őrség (milícia) megszervezéséhez, majd a békés építő, termelő munkához. ALAPÍTOK hagyatéka Az 50-es évek elején a fejlődés középpontjában a mezőgazdaság szocialista átszervezése állt. Az alapítók — tizenkét napszámos, földmunkás —: Faragó Imre, Szóród András, Kucsera Imre, Ipolyi Imre, Sulczi István, Matúz János, Pathó József, Nagy János, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Nagy József és Vajda József. Ogy kezdtek a munkához, hogy nem is figyelték, ki, mennyit dolgozik. „Kiki ereje és becsülete szerint a legtöbbet!“ — ez volt akkor a ki nem mondott jelszó. Maguk által összeadott rozoga eszközökkel és jószággal kezdték a közös gazdálkodást, meglehetősen vegyes minőségű és sokfelé szétszórt földeken, a szükséges mezőgazdasági épületek nélkül. Úgy adták össze a vetőmagot is, s aggódtak, hogy vissza jön-e valami a közösbe vitt értékből. Később fokozatosan gyarapodott a szövetkezet vagyona, s a javuló eredmények növelték a közös vonzerejét és tekintélyét. Ezerkílencszázötvenkettöben az efsz mezőgazdasági termelésének értéke meghaladta a hárommillió koronát, s a hatvanas évek elején már szövetkezeti faluvá vált Muzsla. 1966-ban a helyi efsz egyesült az ebedi (Obid) szövetkezettel s kialakult a 3500 hektáron gazdálkodó korszerű nagyüzem. Az eredmények javulásával párhuzamosan emelkedett a szövetkezeti dolgozók társadalmi rangja is. Nincs szó anyanyelvűnkben, melynek jelentéstartalma olyan drámai változást mutatott, mint az, hogy: paraszt. Volt Idő, amikor társadalmi méretekben ebben a községben is megalázást jelentett, de aztán következett egy olyan Időszak, amikor százak büszkén jelölték vele létüket, hovatartozásukat. A község lakossága a város vonzásában él. Kevés ház van a faluban, ahonnan ne került volna el — az utóbbi harmincöt évben — egy-két ember az iparba. A faluhoz való kötöttség a testvéri hús-vér kapcsolat azonban megmaradt. A fiakon, testvéreken keresztül megértik, és élik a munkás-paraszt szövetség gyakorlati hasznát és értelmét. — Egy fedél alatt, egy kenyéren élünk — mondotta Barusz Ernő mérnök, az efsz elnöke. A tagok elégedettek — de vajon, milyen efsz a muzslai „Béke“? Gabonából a hektárhozamuk jó, szakértelemmel és eredményesen termesztik a cukorrépát, a kukoricát, és a tömegtakarmányokat. Háromezer liter felett van a tehenenként! éves fejési átlaguk, a zöldség- és gyümölcsprogramban aktívan részt vesznek. A muzslai dombokon tüzes bor terem; nagy tartalékokat látnak az állattenyésztésben is. A szövetkezet elnöke számokkal, adatokkal, bizonyította a fentieket. Nem szólt külön a traktorosokról, és a tehenészekről. A közösség eredményeiről beszélt. Az alapító tagok közül még ma is többen járják a határt. Jóleső érzéssel szemlélik hagyatékukat. Ha flatalabbakkal találkoznak gyakran mondogatják: — Ez az, látjátok: így képzeltük el ml Is ... AMI VALÓRA VÄLT... A szövetkezet főgépesítőjeként Ismertük azelőtt Pathó Gyula elvtársat, aki jelenleg a hnb elnöki tisztségét tölti be, közmegelégedésre. Ottj áriunkkor épp az óvodából jött, s többek között arról is szót ejtett, hogy ez a gyermekintézmény túlzsúfolt: ötven helyett hetvenöt emberpalánta szorong benne. — Huszonegy gyerek elhelyezési problémája mindmáig megoldatlan. Dehát ml egyebet tehetünk? ígéret ugyan van a járási illetékes szervek részéről egy 60 férőhelyes új óvoda építésére, de azt magunk sem tudjuk, melyik évben kezdődhet az építése. A telket már kijelöltük az új óvoda részére... >— újságolta a hnb-elnök. A faluképet csinosítja a szövetkezet emeletes, új székháza. Friss malterszagot áraszt a közvetlen közelében levő, még körülállványozott, új póstaépület, mely befejezés előtt áll. A szép, tágas, impozáns művelődésháza — a szövetkezet, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a lakosság széleskörű hozzájárulásával — már elkészült. Járdák kígyóznak a házsorok előtt: 1977-ben például a tervezett 1300 folyóméter helyett 1500 folyóméternyi járdát épített a lakosság. — A lakosság kezdeményezésére fogtunk hozzá az iskola főjavításához. Természetesen, a pedagógusok is sürgették ... Már ezen a munkálaton is túl vagyunk — állapította meg örömmel Pathó 'elvtárs, a legilletéjkesebb Zalaba András, üzemgazdász. községvezető. — Az Ivóvíz-probléma is megoldódott. A villanyhálózatot sikerült négy transzformátor segítségével olyannyira felerősíteni, hogy most már csúcsidőben is nézheti a lakosság a tévéműsort. Végre van már gyermekorvosunk és fogorvosunk is. Az utóbbinak sikerült helyben megoldani a lakásproblémáját. A „Z“ akció keretében, a Jednota segítségével új üzlethez jutottunk. Saját erőből kavicsoztuk néhány községi közútunkat. Kijelöltek két szemétlerakó telepet, s ócskavas-telepet létesítettek, megbízva a gyűjtéssel egy alkalmas személyt. AMI NAGYON KELLENE...! A lakosság már több alkalommal kérelmezte a községi utak portalanítását. Az Érsekújvárt (Nové Zámky) Járási Nemzeti Bizottság egyik felelős tisztségviselője személyesen is meggyőződhetett arról, hogy még tizenegy utca vár kemény burkolatra, aszfaltra. Ezek közül egy kap a közeljövőben — az Ígéretnek megfelelően A BÉKE Efsz székháza. A falu éke, dísze: a művelődésháza — új, kemény burkolatot. Nem sok! De... I Ami ugyancsak hiányzik: a közszolgáltatási épület. Eddig például egy néni a saját házában gyűjti össze a mosásra váró szennyest, hogy aztán a tisztítóüzembe szállíthassák. Egy két és félezer lakosú községre nagyon ráférne, ha megoldódna helyben a tévé, a rádió-, s egyéb háztartási gépek, eszközök javítása, hogy ne kellene a várasba szállítani... Égetően sürgős az új óvoda építése, hiszen 100 szülő jelentette be újabban igényét gyermeke óvodai elhelyezésére. A jelenlegi túlzsúfoltság is csak ily módon szüntethető meg. Ami ugyancsak szülők több éves, jogos óhaja: az iskolai napközi otthon létesítése. Felmerült egy korszerű, cukrászdával is ellátott vendéglátó üzem létesítésének kérdése, mégpedig a 7. ötéves tervidőszakra ütemezve. A Jednota közreműködésével. Tudomásunkra jutott az is, hogy a lakásépítés egy időre megtorpant, leállt. Most azonban újfent megindult az építkezés, mivel sok az érdeklődő. — Azon munkálkodunk — hangsúlyozta a hnb-elnök —, hogy a muzslaiak ne vágyakozzanak a városba, vagy más falvakba, jianem gyökerezzenek le helyben, főleg a fiatalok. Ehhez azonban az állattenyésztés korszerűsítésére is nagy szükség van. HONFOGLALOK 1978-ban a községben új művelődési házat avattak. A megnyitó fényesen sikerült, s a muzslaiak elővehették ünneplő ruháikat, hogy megtiszteljék az új létesítményt. Szövetkezeti klub: így nevezik a kultúra korszerű hajlékát. Szerintünk a „klub“ ennél többre hivatott. Vezetője Szlamka Zita fokozatosan építi a tartalmi munka állványzatát. Jelenleg legnagyobb varázsa a korszerű mozi- és színházteremnek van, de a könyvekbe zárt kincs tárháza a könyvtár is egyre jobbban vonzza a lakosságot. Színházi és művészeti együttesek adják egymásnak a kilincset, s fokozatosan beindul a szakköri tevékenység is. A kultúra fejlesztése terén legtöbbet a CSEMADOK, a Nőszövetség és a SZISZ helyi szervezete vállal magára. A kora tavaszi napfény ezüstösen villan a cíterák húrjain. Gál Kálmán vezetésével felcsendül az ősi hangszerbe zárt népdal. A menyecskekőrus tagjai próbára indulnak. A folklórcsoport nemrégen alakult s a „Tavaszi szél vizet áraszt“ megnevezésű népdalverseny járási döntőjén máris kiválóan szerepelt. Eredeti, tiszta forrásból merített népdalok hozzák izzásba a terem levegőjét. Régi fonójelenetet elevenít fel a csoport műsora: Szabó Erzsébet, Bucsi Teréz, Krosch Istvánné, a nyolcvan éves Linter Klára és a többiek jóvoltából felelevenednek a régi téli esték, amikor még a fonóban szólt a nóta. Nem vitás, hogy a kultúra korszerű házában rövidesen otthonias légkör teremtődik. Legnagyobb feladatnak a kultúrmunka összehangolását, egy új művelődési szerkezet kialakítását . tartják. A szövetkezeti klub vezetője találóan fejezte ki magát, amikor arra utalt, hogy erről a helyről messzebbre nézhet és láthat a népművelés embere. „RÖVIDESEN SÍNEN LESZÜNK" A sportszervezet elnöke 1968 óta Zalaba András. Tősgyökeres muzslai, s ennek megfelelően szívén viseli a község tömegsportját. A szervezet taglétszáma háromszázöt, s három szakosztály — labdarúgó, asztalitenisz, turisztika — fejt ki tevékenységet. f— Mire a legbüszkébbek? — tettük fel a kérdést a népszerű Andrásnak. A sportlétesítményre, melynek gyepszőnyegét az I. ligában szereplő klubcsapataink is irigyelik. Idén például a Dukla Banská Bystrica labdarúgói alapoztak nálunk. Elégedettek vagyunk a sportnapokkal is, melyek alkalmanként 1000—1500 nézőt is kicsalnak a sportpályára. — Mi az, ami bosszantja? — A foci. Labdarúgóink mér az I. В osztályban is szerepeltek, sajnos, jelenleg a járási bajnokság harmadik osztályával is meg kell elégednünk, — Talán kevés a tehetséges labdarúgó? — Tehetségben nem szűkölködünk. A probléma ott kezdődik, hogy a tehetségesebb játékosaink Párkányba (Štúrovo) igazolnak. A jelenlegi együttesben van fantázia, s ha minden jól megy, az idén felsőbb osztályba kerülünk. Az edző Drapák Károly és az együttes gerincét alkotó játékosok — Hornyák László, Zalaba Lajos, Franyo Tibor, Kurdi János, Pathó Róbert és a többiek — mindent megtesznek a siker érdekében. Tisztában vannak azzal, hogy feljebbjutásukkal a népes szurkológárda dédelgetett álmát váltanák valóra. — Mindent egybevetve? • — Vasutas szóval élve a község sportja „sínen“ van. Korszerű sportlétesítményünk és az egyéb lehetőségek zöld fényt biztosítanak a tömegsportnak. A KÖZJŰ — MINDANNYIUNK ÜGYE Ügy van az Muzslán, hogy a nemzeti bizottság a 29 helyi képviselővel szorosan együttműködve, megosztja a társadalmi- és tömegszervezetek tagjai, valamint a lakosok között a községfejlesztési és csinosítási, tömegpolitikai feladatokat. így azután az efsz-tagság is tevékenyen részt vállal a megvalósításból. S ami nagyon helyénvaló: a nemzeti bizottság él a nyilvános dicséret éš az építő jellegű bírálat lehetőségeivel, felhasználva erre a hangosbeszélőt. Ennek azután van is foganatja, mert senki sem akar lemaradni, a társadalmi munkából részt nem vállalni. Ez annál is inkább fontos, mert a‘ járáson belül már hagyományos a versengés a hasonló lélekszámú városok, illetve falvak között. Mint arról Könözsi Richárd, a hnb titkára tájékoztatott, a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket túlteljesítve, győztek a Maňa község lakosaival folytatott versenyben. Ez a verseny több feltételhez kötött: nem csupán a községfejlesztési- és környezetszépítési feladatok teljesítésére korlátozódik, hanem a tömegpolitikai-, valamint kulturális nevelőmunkára is irányul. Ezen kívül sportpálya, gyermekjátszótér létesítéséé, utcák, terek tisztántartására, zöldövezetek, parkok, fák gondozására stb. Nagyon szemléltetően fejezi ki a muzslaiak viszonyát községükhöz, a szocialista társadalmunkhoz a felszabadulás 35. évfordulójára vállalt 942 egyéni és 15 kollektív kötelezettség, illetve munkafelajánlás. Például 48 798 óra társadalmi munka végzésére kötelezték magukat. Ez igen jelentős hozzájárulás a közös javak létrehozásához, mely mindannyiunk érdekeit szolgálja. Kétségtelen: ha az idén is oly szívvel-lélekkel, s áldozatkészséggel végzik dolgukat, mint azt a múlt években tették,1 Muzsla, ez a forradalmi múltú, vén Duna menti község még szebb, még csinosabb lesz, s még otthonosabb, vonzóbb a bennelakók számára. N. Kovács István és Csiba László Fotók: (kov)