Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

1980. február 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Kifizetődő a gabonaszalmából készült pellet etetése A mezőgazdaságban megtermett — melyeknél a présgép Is megtalál­melléktermékek közül — mennyisé­gét és minőségét, valamint felhasz­nálhatóságát tekintve — legnagyobb Jelentősége a gabonaszalmának van. Magyarországon például a mintegy 1,7 millió hektár gabona vetésterüle­ten megtermelt és betakarításra váró szalma évi mennyisége körülbelül 4,1 «—4,5 millió tonna. A mezőgazdasági üzemek a szalmát Blmozásra, takarmányozásra, szalma­trágya készítésére, közvetlen szerves­­anyag-utánpótlásra, valamint hőszige­telésre használják. Ipari felhasználá­sát tekintve a szalmának a cellulóz­­gyártásban van jelentősége. A ma el­­terjedten használatos szalmabetakarí­tási technológiák — szálas és hagyo­mányos kisbátás betakarítási módok ►— csak részlegesen gépesíthetők és a nagy mennyiségű szalma betakarí­tásához szükséges kézi munkaerő már nem biztosítható. A szakembereket régóta foglalkoz­tatja az a gondolat, miként lehetne a nagy tömegben rendelkezésre álló takarmányszalmát az állatokkal gaz­daságosan feletetni. Napjainkban egyre több technológiai eljárás terjed el a gyakorlatban, azonban nem mindegyik felel meg az állattenyész­tés igényeinek. Az alábbiakban egy olyan takarmányozási eljárást kívá­nunk bemutatni, amely már évek óta bevált és amelyből kitűnik, hogy a melléktermékek (szalma vagy kuko­ricaszár) natúr, illetve feldolgozott — pellet — formában jól és gazdaságo­san beilleszthető a kérődzők komplett takarmányozási technológiájába. Magyarországon az egyházaskozári „Haladás“ Termelőszövetkezetben fel­épült MGF forrőlevegős gyorsszárító­­tizemhez csatlakoztatott feldolgozó vonal hat százalékos nátronlúg bevi­telével alkalmas növénytermesztési melléktermékek pelletált formában történő feldolgozására. Emellett lehe­tőség nyílik gyorsszárított zöldtakar­mányok — dúsított formában — köz­vetlen takarmányozási célra történő feldolgozására is. Komplettált takar­­mány-pelletek előállításakor hatvan százalék abraktakarmány részarányig a TG—110 jelű „takarmánypréssel“ tizenkét milliméter lyukazatú matri­cán megfelelő szilárdságú préselt ta­karmány készíhető. Ezekből a forró­levegős gyorsszárító berendezésekből ható — több száz üzemel a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mezőgaz­daságában. Üzemi megfigyelések szerint a mel­léktermékek feldolgozásával a forró­levegős szárítóüzem éves termékkibo­csátása közel megkétszerezhető, amely az önköltség négy-hét százalékos csökkentését teszi lehetővé, egyben az árutakarmánybázis növelése és az állatállomány állandó, egyenletes szá­razanyag és rostellátása válik lehe­tővé. A gabonaszalma szárítás nélküli feldolgozása — amely 84 százalék feletti szárazanyagtartalmat feltételez s— mintegy 45 százalékkal alacso­nyabb költségráfordítással jár a szá­rítást is szükségessé tevő egyéb meg­oldással szemben. Az igényelt prése­lés alatti nedvességtartalom (18°/o) biztosítása a feldolgozás szempontjá­ból döntő fontosságú. A „Haladás“ Termelőszövetkezetben a szalma és a kukoricaszár takar­mányként való hasznosítását az egész állományra kiterjedően 1976-ban kezdték el. Az akkor kialakított alap­­takarmány receptúrákat állandó jel­leggel finomították, újraértékelték és ennek hatására alakult ki egy állan­dó, jelenleg alkalmazott takarmá­nyozási receptúra. Dr. Vass János szövetkezeti elnök tájékoztatása szerint az etetésre fel­használt takarmánypellet összetétele a következő: szalma 50 %, kukorica 26 %, lucernaliszt 15 °/o, répaszelet 5%, karbamid 2% és premix (ásvá­nyi és vitamin) 2 százalék. Téli időszakban a tehenészet napi takarmányösszetétele: 22—24 kg ku­­koricaszilázs, 4—6 kg takarmánypel­let és 1—1,5 kg kisbálás szalma. A kisbálás szalmát az utóbbi időben nátronlúggal feltárt szalmával helyet­tesítik, jobb hatásfokkal. Az előkészí­tőben, az elletőben és az „lnvolu­­ciós“ istállóban lévő állatokkal — ki­egészítésként — még 2—3 kg fű­vagy lucernaszénát is etetnek. Nyári időszakban a tehenészet napi takarmányösszetétele: 10—12 kukori­­caszilázs, 4 kg takarmánypellet, 2—3 kg feltárt szalma és 15—20 kg zöld­­takarmány. A tehenészetben ezzel a takarmányreceptúrával elérték, hogy a napi tejtermelési ingadozás a mini­málisra csökkent. Megfigyelték to­vábbá azt. is, hogy „natúr“, azaz ere­deti szalmából 1 kg-nál többet — hiába van szárazanyag-hiány — nem fogyaszt el az állat, míg a zöld­­•takarmány vagy a kukoricaszilázs közé kevert felszecskázott és feltárt szalmából 3—4 kilogrammot is meg­eszik. Érdekes megfigyelés az is, hogy a szalma, illetve a kukoricaszár pellet takarmányozása során — amennyiben a szalma alapanyagú pellet után a kukoricaszár alapanyagú pelletet ete­tik az állatokkal — tejzsír 0,1 száza­lékkal csökkent. A szakemberek véle­ménye szerint ennek oka a szalma­­pellet kedvezőbb rosthatásában kere­sendő. A fenti receptúra szerinti takar­mányozás eredményeképpen a tejter­melés 1977-ben 30Í4 liter volt, míg 1978-ban az egy tehénre jutó tejter­melés már 3465 liter. A múlt évben ez tovább növekedett. A tej szűkített önköltsége 5,11 forintról 4,81 forintra, ugyancsak az egy liter tej takarmá­nyozási költsége 3,18 forintról 2,05 forintra csökkent. A szövetkezet vezetőinek tapaszta­lata szerint a melléktermékek — szalma vagy kukoricaszárpellet — felhasználásának, hasznosításának az előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: iparszerü, monodiétikus takar­mányozást tesz lehetővé; a száraz­anyagot és a rosthiányt pótolja; fő­vetésű takarmánytermő területet ta­karít meg; végezetül kiegyenlítettebb tejtermelést tesz lehetővé. Az eltelt közel három év alatt sem állategészségügyi, sem pedig szaporo­dásbiológiai probléma nem merült fel. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a gabonaszalma felhasználásá­nál, illetve megítélésénél nem a táp­lálóértéknek, hanem az emésztésfizio­lógiai hatásnak (szárazanyag, rost) van döntő szerepe. A melléktermék csak akkor építhető be az intenzív tejtermelő tehenészetek takarmányo­zási technológiájába, ha magas ener­giatartalmú silókukoricát tudnak mel­lette biztosítani. A növendékmarhák téli takarmá­nyozását nagyrészt melléktermékek­kel biztosítják: 7—12 kg kukoricaszár szilázs, 4—7 kg kukoricaszilázs, 2—4 kg takarmánypellet és 2 kg feltárt szalma. Ezen takarmányreceptúra mellett havonta elérik a 17 kg-os súlygyarapodást, míg a vemhességi index 1,5 volt. Ősszel a növendékmar­hákat a kukoricatarlón legeltették, karbamidos nyalósó kiegészítésével. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok. A termelőszövetkezetben alkalma­zott melléktermék-feltárási technoló­gia során kialakult takarmányozási receptúra egyre több állattartó tele­pen kerül bevezetésre. Dr. László László tudományos kutató Úszónkban a burgonya ter­­mesztésének fellendítése három okból is indokolt. Szüksé­gessé teszi ezt a fogyasztói piac bőséges és rugalmas ellátása, to­vábbá a feldolgozó ipar és az ál­lattenyésztési termelés igényeinek a kielégítése. A korai burgonyafajták ter­mesztése azonban kimondottan közellátási célokat szolgál. Ezért arra kell törekednünk, hogy a fogyasztói piac igényeit főleg ha­zai termelésből elégítsük ki. A tár­sadalom és egyben a termelők ér-> deme, hogy a korai burgonya ter-­­mesztésében is érvényesüljön a nagyüzemi, vagyis az ipari jellegű technológia, az ésszerűség s a gazdaságosság. Tény, hogy a ko­rai burgonya termesztésének ma még sok a buktatója. A korán ér­tékesített termésért kapott átlag­ár azonban meggyőzően bizonyítja, hogy termesztése előnyös s a fel­merülő fogyatékosságok felszámo­lásával az eddiginél jóval jöve­delmezőbb lehet. A napokban Štefan Kuzmiak mérnökkel, a MÉM dolgozójával arról beszélgettünk, hogy korai burgonya ültetőgumóból milyen ellátással számolhatnak a terme­lők. — A félreértés elkerülése vé­gett hangsúlyoznom kell — je­gyezte meg Kuzmiak elvtárs —, hogy a kérdésben elhangzott „el­látás" pontatlan. A gazdaságoknak ugyanis nem a tavasz kezdetén, hanem ősszel kell gondoskodniuk az ültetőgumó készletéről. Ügy értem ezt, hogy az árutermelés­hez szükséges ültetőgumót min­denkinek meg kell termelnie. A gazdaságoknak ehhez a szaporító­anyagot még 1978-ban kellett be­szerezniük. ■ Értsük ezt úgy, hogy Szlová­kiában a termelők jó minőségű Ultetőgumóval rendelkeznek? — Minden termelőnek tudnia kell, hogy a kedvező termésátlag eléréséhez egyebeken kívül kitűnő ültetőanyagra van szüksége. En­nek előteremtése tehát az ő fel­adata. A múlt évi szeptemberi fel­mérések során a mezőgazdasági igazgatóságok és más intézmények megállapították, hogy tavaszi kiül­tetésre 19 ezer 285 tonna korai burgonyát vermeltek el. Ebből is látható, hogy a készlet jelentős, és megközelítően hasonló, mint a múlt évben. Amennyiben a tárolási veszteség a normán belül marad, akkor a készlet elegendő a kiülte­téshez. И bevételi forrás ■ A nagyüzemi termelésben idén melyik fajták jönnek számí­tásba? — Hazai nemesítésű korai ülte­tőgumónk sajnos még nincs, ezért az ASTILLA burgonyát behoztuk az NDK-ból és azt szaporítjuk. Nemesítőink azonban nem nyugod­nak bele a helyzetbe. Arra töre­kednek, hogy belátható időn belül hazai fajtákkal bővítsék a válasz­tékot. Á nagyon korai és a korai fajták közül a nagyüzemi terme­lés szempontjából idén az ASTIL­LA, a RESY, az OSTERA, s a SAS­KIA, a középkoraiak közül pedig a CIRA és az ADRETTA jöhet szá­mításba. Ezek mind engedélyezett korai fajták. Az utóbbi felmérés mutatta, hogy ebben az évben fő­leg az ASTILLA, a RESY és a SAS­KIA fajtákat ültetik túlnyomó többségben. ■ Hány tonna korai burgonya felvásárlásával számol a népgaz­dasági terv és milyen az ültető­gumó egészségi állapota? Szlovákiában ebben az évben 43 ezer 900 tonna — Nyugat-Szlo­vákiában 20 ezer 900, Közép-Szlo­vákiában tízezer, Kelet-Szlovákiá­­ban tizenháromezer tonna — ko­rai burgonya felvásárlásával szá­molunk. A vizsgálatok során az ŰKSŰP és más intézmények szak­emberei megállapították, hogy a be­­prizmázott iiltetögumó sajnos sok helyen beázott és rothadásnak in­dult. Ezért jelentős veszteséggel kell számolni. A lévai (Levice) já­rásban az első ellenőrzés alkalmá­val tizenkét, az érsekújváriban (Nové Zámky) harminchét, a tren­­őíniben hatvanegy, a trnavai já­rásban pedig huszonegy százalék körüli tárolási veszteséget állapí­tottak meg s azóta még kedvezőt­lenebb lett a helyzet. Ez arra fi­gyelmezteti a mezőgazdasági üze­mek szakembereit, hogy amint az idő engedi, az ültetőgumót válo­gassák át) ■ Ültetés előtt mit tanácsol a termelőknek? f— A lelkiismeretes válogatás mellett a gazdaságok szakemberei gondoskodjanak a nagyon korai (ASTILLA, RESY stb.) fajták gyor­sított előcsíráztatásáról. ilyen gu­mó a kiültetés után hamar kikel, a növény gyorsan fejlődik, és ko­rán sor kerülhet a termés begyűj­tésére. Az ültetést úgy ütemezzék, hogy folyamatos lehessen a be­gyűjtés és a piac ellátása. A* első „fordulóban“ a nagyon korai, a másodikban a korai, a harmadik­ban pedig a középkorai fajtákat ültessék. Így a termés betakarítá­sa és értékesítése folyamatos és gazdaságos. Ha a mezőgazdasági üzemek a termelésben az ésszerűség elvét követik, betartják a feltételeket, akkor az első fordulóban talajba került burgonya hektárja megadja a nyolc tonnát s a termést jó át­lagáron értékesíthetik. A későbbi fordulókban kiültetett korai bur­gonya pedig a nagyobb begyűjtési átlaggal válhat jó bevételi for­rássá. Hoksza István «VWWVW4A/WWWWWWWVWWVW\/WWVWWWWW«/V«/VWWVW Kommunisták a termelés fellendítéseken Az 1979-es esztendő minden előző­nél eredményesebben zárult a perényi (Perín) „Győzelmes Üt“ Efsz-ben. Nem kevesebb, mint 40 millió 28S ezer korona termelési érték halmo­zódott fel a múlt évben, ami 101,9 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Az árutermelés tervét 102,9 szá­zalékra teljesítették. A tervezett 3 millió 792 ezer korona nyereséget 1 millió 349 ezer koronával túltelje­sítették. Az eredményekkel elégedettek. Ezek eléréséhez jelentős mértékben hozzá­járult az ötvenöt taglétszámú párt­­alapszervezet szervező és irányító munkája. A kalászosok és a kapások „hozták“ a tervet. A búza hektáron­ként 5,18, a kukorica pedig 5,95 ton­nát termett. A cukorrépa hozamával is elégedettek. Hektáronként 34 tonna répát ét 40 tonna leveles répafejet takarítottak be. JAVULT A TERMELÉS SZÍNVONALA A pártalapszervezet múlt évi záró taggyűlésén arról is határoztak, hogy az állattenyésztés szakaszán jelentő­sen előre kell lépni. A vezetőség év­közi beszámolója és néhány káder­csere után az állattenyésztés terme­lése is a kerületi átlag fölé került. A szövetkezet mezőgazdasági földterüle­te mindössze 2630 hektár, mégis nagy létszámú állatállománnyal rendelkez­nek. Érdemes elmondani, hogy a múlt évben 2 millió 540 ezer liter tejet és 840 tonna húst adtak népgazdasá­gunknak. A múlt évi határozatok alapján je­lentős összegeket költött a szövetke­zet a tagság élet- és munkakörülmé­nyeinek a javítására. Erő- és munka­gépeket vásároltak. Tervszerűbb lett a műtrágyák felhasználása stb. SZILÁRDABB VEZETÉS A termelés szervezésével együtt szilárdították az ágazatok szakmai vezetését. A gazdasági mutatók figye­lemmel kísérése céljából szakavatott közgazdász került mind a növényter­mesztési, mind az állattenyésztési részlegre. Főiskolát végzett szakem­­bér került az állattenyésztés élére is. A szövetkezet kommunistái a múlt évi számvetéssel már előre néznek. Az értékelő taggyűlésen a tartalékok feltárására, a rendelkezésre álló ter­melőberendezések és a munkaerő jobb hasznosítására buzdítottak. Egy liter tej termelésére 30 deka erőta­karmányt használtak, vagyis egy de­kával kevesebbet az előirányzott nor­mánál. Idén pedig az erőtakarmány­­felhasználást újabb egy dekával akar­ják csökkenteni. A tej zsírtartalma tavaly 4,01—4,10 százalék között in­gadozott, ezt a szintet az idén is tar­tani akarják. A közeljövő feladatai közt tartják számon a határ szerke­zetének a rendezését. Mivel még min­dig jócskán akadnak kis táblák, ezért táblásítanak. A nagyteljesítményű gé­pek jobb kihasználása céljából ha­laszthatatlan az optimális parcella­nagyság kialakítása. Tovább kell növelniük a kukorica termőterületét. Ezzel javítaniuk kell a jó fajták kiválasztását is, hogy nagyobb hozamot érhessenek el. A föld racionális kihasználásában még nagyok a tartalékok. Meliorációs munkákkal javítani kellene a rét- és legelőgazdálkodást. Ez főleg a tejter­melés fellendítése miatt szükséges. A célkitűzések között szerepel a 3600 literes fejésátlag elérése is. Ezt segfti a tehenek selejtezése, s az előhasú üszők beállítása. A tehenészetben dolgozó kommunis­ták arra ösztönöznek, hogy fordítsa­nak nagyobb gondot az állatok ete­tésére, mert ezzel a jószág jobban hasznosíthatja a takarmányokat. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a kassai (Košice) járás eme szövetke­zetében minden szakaszon látható, mérhető — kézzel fogható — a párt XV. kongresszusa és a járási párt­értekezlet határozatainak a megvaló­sítása. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a szövetkezet gazdasági és szakmai vezetői, a pártszervezet vezetőségi tagjai, a párt tagjai minden tőlük tel­hetőt megtesznek. Illés Bertalan Sikerek a tejtermelésben Á múlt év december 22-én a Ko­­šice-vidéke járás vezetői büszkén je­lentették, hogy a gazdaságok tíz nap­pal az év befejezése előtt teljesítették a tejeladás tervét, s az év végéig még egymillió literrel adnak többet társadalmunknak. A tehenenkénti évi tejtermelés já­rási átlagban 3015 liter lett, s ezzel a bűvös háromezer liter fölé kerül­tünk. A bori ollói (Budulov) szövetkezet már november közepén teljesítette tejeladási tervét, s annak 67 száza­léka I. minőségi osztályú volt. Köte­les Ágoston mérnök, a szövetkezet elnöke szakszerűen, szigorúan, de igazságosan irányítja a teendőket és értékeli a munkát. Az állattenyésztés „kedvenc“ területe, jó segítőtársa van Gazsovský Arpád személyében, aki az üzemi pártszer­vezet elnöke, s a szövetkezetben ka­matoztatja gazdag ismereteit. A szövetkezet 1349 tehenének a gondozása nagy szakértelmet köve­tel. Jóminőségű- ta­karmányokat ké- Gazsovszký Arpád szítenek be részük­re, nyáron pedig a szakaszos legeltetést alkalmazzák. A legelőket rendszeresen trágyázzák és öntözik. A legeltetési Időszakban az egyedenkénti tejhasznosság nem ke­rülhet a napi tíz liter alá. Sokat tet­tek az elegendő és jó minőségű ta­karmányok, főleg a silótakarmányok termesztésében. Ebben legnagyobb je­lentősége a silókukoricának van. A teheneket haszonhozam szerint etetik, s évente huszonkét százalékos selejtezést végeznek. Természetes, hogy az erőtakarmányt a hasznosság szerint adagolják. Egy liter tej ter­meléséhez harminc dekát adnak. Míg 1978-ban a tej literjét 2,11, addig a múlt évben 1,95 koronáért termelték. A határfalvai (Hraničná pri Hor­náde) szövetkezet november végéig 3,6 millió liter tejet adott népgazda­ságunknak, s az év végéig három­­százezer literrel teljesítették túl ter­vüket. Amint Tóth Imre a szövetkezet tapasztalt elnöke elmondotta, ez nem volt egyszerű. Múlt év januárjában egyesültek az abaujszinai (Seűa) szö­vetkezettel. így problémából akadt Tóth Imre bőven. Mit tehet­tek? Megkezdték a tehenek szakszerű etetését, gondozá­sát és körültekin­tően selejteztek. Lerakták a tehené­szet alapjait, s a gondozók és fejők anyagi érdekeltsé­gében is követke­zetesebbek lettek. Szigorúan megkö­vetelik a fegyel­met. Az intézkedések gyümölcsözőek. A migléci gazdaságban Hricko István a legidősebb gondozó. Jóska fiával het­vennégy tehenet gondoz. Patakyné és Csiripné fejőnőkkei napi és darabon­kénti átlagban 10,9 liter tejet termel­tek. A abaujszinai részlegen Motyka István 13,6 liter tejet ért el tehenen­ként. A szövetkezet ebben az évben tehenenként már 3400 liter tejet ter­vezett. December elejéig az újbódvai (No­vá Bodva) szövetkezet csaknem há­rom millió liter tejet adott el. Az év végéig kétszázezer liter lett az érté­kesített többlet. A szövetkezet ered­ményei minden éven jók, mert csak­nem mindenki érzi munkája felelős­ségét. Itt nagyobb az igyekezet, s en­nek velejárója a jóminőségű munka és a hatékonyság növekedése. Sokat tesznek a tehenek takarmányalapjá­nak megteremtésébetn a rétek és a legelők trágyázásában, öntözésében és hasznosításában. Peilet takarmányt és lucernalisztet készítenek, s így gaz­dagítják a tehenek napi adagját. Kulcsár Gyula zootechnikus veze­tése alatt a tornaváraljai tehenészek 3400 liter tejet termeltek a múlt év­ben. A jó eredmények mellett vannak még tartalékok is, főleg a tej minő­ségének a növelésében. Ebben az év­ben e téren lényeges javulásra töre­kednek. Egy év alatt Csécsen (Cečejovce) nagy lépést tettek előre. Míg 1978- ban tehenenként 2784, a múlt évben már 3085 liter tejet fejtek. A 301 literes emelkedés egy év alatt igen jó. Ez azzal is magyarázható, hogy a nagy tejhozamú fekete-tarka tehenek részaránya tizenötről harmincöt szá­zalékra nőtt, és ma már ötvenöt szá­zalékot képvisel a tehenészetben. A takarmányok is jó minőségűek, így a hasznosság tovább javulhat. Iván Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom