Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus lit 16 i IkŤľmlHF — Fiatalok példaképe Az Idő tájt Petőfi mondta: Az em­ber annyit ér, amennyit a szíve. Nos, ezt az értéket nagyon nehéz lemér­ni, szinte lehetetlen. Csakis érzékel­hetjük, észrevehetjük. Főleg azon egyéneken, akik a társadalom, a nép javára munkálkodnak, a kulturális élet aktív harcosai. Ilyen ember a többi között Kara Márton bácsi, a kommunista. Paraszti egyszerűséggel, ízesen fejezi ki mon­danivalóját. Kőhídgyarmati (Kamenný Most) lakos, a szövetkezet alapítótag­ja. A mezőgazdasági problémák ér­tője — szakember. Tanácsot ad szíve­sen a hozzá fordulóknak. Képviselő. Minden megnyilatkozásából, cseleke­detéből emberség, mások becsülése árad. Mintha csak az élet könyvéből olvasna. A humor, a jókedv serif hagyja el. A népi kultúrának nemcsak ápolója, hanem továbbfejlesztője. Azokat a da­lokat adja át a mai ifjú nemzedék­nek, amelyeket dajkája, szülőfaluja ültetett a szívébe. Legutóbb Párkánynánán (Štúrovo- Nána) az ifjúsági házban lépett ,fel egy jubileumi kulturális műsor kere­tében, nagy sikerrel. Kívánjuk, hogy egészsége jól szol­gáljon, derűs életkedve sose hagyja el. A paraszti élet sok-sok tapaszta­latát, a szebbnél szebb népdalokat továbbra is adja át a fiataloknak. S jóízű humorával nevettessen fiatalt, idősebbet. Hiszen a humor az élet sava-borsa, a bú száműzőie. Hajtman Kornélia, Párkánynána MÄR CSAK MÜZEÄLIS ÉRTEK A komáromi (Komárno) hivatásos tűzoltók nemcsak a tűzmegelőzésben, a tűzoltásban állnak becsületesen helyt. Az alakulat tagjai .— társadal­mi munkával — üzemképes állapotba helyeztek egy már kiselejtezett kézi­­fecskendőt, s azt betonalapzatra he­lyezték a laktanya előterében. Az eredeti ötlet kezdeményezője és szorgalmazója Mázán Michal, a já­rási tüzfelügyelűség vezetője volt. Kép és szöveg: Andriski'n )., Komárom (Komárno) Ne szólj szám... MARGIT NÉNI hetvenkét éves, He­az alábbi történetet. — I)e még ilyet! Micsoda férfiak vannak. -.. Én Ugyan senkt üg\ nem avatkozom. Äini az egyik füle be, az a másikon ki. Ne szólj szám, nem fáj fejem! — tartja a közmon­dás. Node, az már mégis csak sok, amit egyes férfiak megengednek ma-, guknak... I Egy nyugdíjast említek: szegény felesége még dolgozik, mert nála jóval fiatalabb; 6 meg otthon lopja a napot. Unatkozik kérem, meg­botránkoztatja a ház lakóit. — Nem szoktam én figyelni senkit, nem tartozik rám, ki, mit csinál. De vak sem vagyok, látom, mikor, kt megy be hozzá. Atellenben lakik, én meg örökké háttal nem állhatok a kijáratnak, így hát azt is látom, az illető mikor megy el.., —- Ahogy a felesége elmegy dol­gozni, ö menten kiborotválkozik, puccba vágja magát, s lopakodik el hazulról. Aztán visszasettenkedik, s nyitva hagyja az ajtót. A fiatal nö meg egyszeriben besurran, mint a tol­vaj. .. Olykor még a postás is hiába csönget, mindaddig, amíg a nö nem távozik. — Micsoda nők. s.? Honnét szedi őket...? Node, tegnap megjárta a nyakasa, vén szégyentelenje. Az egész ház rajta röhögött. Ugyanis a lány el­kezdett kiabálni, a nyitott ablakban: „A tisztességes lányt felcsalja a laká­sára és egypár nejlonharisnyával akarja kiszúrni a szemét...“ Mi történt ezután? Érdeklődtek a fodrász kuncsaftjai, szinte égve a kí­váncsiságtól. — Hát mi történhetett volna"! Az öreg megfogta a nőt, hogy ne csinál­jon botrányt, [akkor már a ház népe is kitódult a lármára). A nő meg le­kent két istenes pofont az öregnek és... faképnél hagyta. A férfi elő se bújt egész nap. Nem tudom, mit szól­na a felesége, ha megtudná... Dehát, ugyebár, az ilyesmit ki mondja meg neki?... Én nem! Szent-uccse. Ne szólj szám .. A rossz nyelvek, a falu hírharang­­fai azonban mégis az asszonya fülébe súgták ... Azóta még mindig tart a kettejük közötti háborúskodás. Med­dig? Ezt én nem tudhatom. Karácsony Viola, Hodos (Vydrany) • FEJŐK VERSENYE. A Nyugat szlovákiai Kerületi Mezőgazdaság Igazgatóság a SZISZ kerületi bízott ságával karöltve, nemrégiben meg rendezte a fejők vetélkedőjét a Nagy surányl (Šurany) Mezőgazdaság Szakközépiskola tangazdaságában. Az Ifjúsági versenyben Bednárová E., a hazai iskola tanulója győzött. A hiva­tásos fejők versenyében Zsolnay Ró­bert, a palárikovói AGROKOMPLEX dolgozója bizonyult a legjobbnak. Ez utóbbi fejő vesz részt majd a fejők országos versenyén, s egyben képvi­seli a nyugat-szlovákiai kerület fe­jőit. (plavec) • SZÄNTÖVERSENY. Az érsekúj­­vári (Nové Zámky) járás maüai VIR­RADAT Szövetkezetében tartották meg az idei XII. járási szántóverzenyt, 24 versenyzővel. A legjobb teljesítményt nyújtotta, és Így abszolút győzelmet aratott a hazai Bálán M., aki el­■sm- Щ ■ nyerte a jmi Igazgatójának vándor­­serlegét. Második lett a köbölkúti (Gbelce) Szoboszlay E., akit a hűli Lacko Štefan követett. A II. kategóriában az udvardi (Dvory nad Žitavou) Baka S. győzött a szfmői (Zemné) Pásztor Gy. és az érsekújvári (Nové Zámky) Cznczor L. előtt. (pjp) • ÚJABB MINI-BÖLCSÖDÉ. Ma már az üzemek, vállalatok vezetői is tuda­tosítják, mekkora segítséget nyújta­nak a dolgozó anyáknak bölcsődék létesítésével. Galántán legutóbb a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet egy családi házat vásárolt, s azt alakí­totta át bölcsődévé. Egyelőre 16 gyer­mek számára biztosítottak benne fé­rőhelyet. A közeljövőben játszóteret, homokozót is létesítenek, hogy ele­gendő Tegyen a gyermekek mozgási és játszási lehetősége. (Z. J.) # ÚJ VETÉS. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola diáksága ÚJ VETÉS címmel kéthavonta folyóiratot jelen­tet meg gazdag tartalommal. Főszer­kesztője Molnár Ilona tanárnő, szerkesztői, munkatársai a diákság soraiból verbuválódnak. Mivel a fia­talok legtermészetesebb vágya az al­kotás, az iskola tantestülete és a SZISZ-szervezet ilymódon tanévenként lehetőséget nyújt az önállóság, a kezdeményező-készség kibontakoztatá­sára. Az Üj VETÉS szeptembertől kezdve még színesebben, s gazdagabb tartalommal jelenik majd meg, bogy figyelemmel kísérhesse iskolánk éle­tét. (Karácsony Viola) : & > f / * | л tjĹ f , -Щ jťfc i 11 Г. П С 7 T 11 5 kelte nyugta keite nyugta 6. p. ó. p. ó. p. ó. p. Augusztus 13 Hétfő IPOLY ĽUBOMÍR 4 36 19 01 22,06 1103 Augusztus 14 Kedd MARCELL MOJMÍR 4 38 18 59 22 40 12 13 Augusztus 15 Szerda MÄRIA MARCELA 4 39 18 57 23 18 13 19 Augusztus 16 Csütörtök ÄBRAHÄM MAGDALÉNA 4 40 18 56 — 14 20 Augusztus 17 Péntek JÄCINT MILICA 4 42 18 54 0 00 15 16 Augusztus 18 Szombat ILONA ELENA, HELENA 4 43 18 52 0 45 16 06 Augusztus 19 Vasárnap HUBA LÝDIA 4 44 18 50 1 35 16 51 mrhhJ ■Hl <32 — Drága, Gyermekeiml Mi nem az ezUstlakodalmat ünnepel­jük, hanem a 30 éves háborút... (Elek Tibor karikatúrája) BODZSÄR GYULA: Vállalati ünnepség Nemrégiben ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Szappanbuborék Gyár. E jeles jubileum -alkalmából nagy­szabású ünnepséget rendezett a vezetőség. Az ünnepségen a meghívott vendégeken és a gyár alkalmazottain kívül nem jelent meg senki. A megnyitó után Habos Hubert Igazgató mondott ünnepi beszédet. Hpsszúra nyúlt és keveset mondó referátumából ki­emelésre kívánkozik az a költői stílusban fogalmazott meg­állapítás, miszerint az élet úgy illan el, mint a szappanbubo­rék. Az igazgató lelkes beszédét erőltetett taps kísérte. Az ünnepi beszédet különféle beszámolók és értékelések követ­ték; majd mindezekután az Igazgató klsebb-nagyobb kitünte­téseket adott át a gyár legjobb dolgozóinak. Csupán az érde­kesség kedvéért említem, hogy a beszámolók alatt az alkal­mazottak és a vendégek közül is többen álomba szenderültek, hogy kellő erőt gyűjtsenek az ünnepséget követő dáridóra. A vitarészben az előre kijelölt felszólalókon kívül senki sem óhajtott vitázni, mert némelyek szerint úgy is mindenben a ,,fejeseknek“ van igazuk, kár a szót pazarolni. Az ünnepség hivatalos részének befejezése után ünnepi ebéd és Italozás következett. A dolgozók többsége megelégedéssel nyugtázta a felszolgált ételek és Italok mennyiségét és minő­ségét. A társas italozás a késő esti órákig elhúzódott és másnap is folytatódott, természetesen munkaidő alatt. A bürokrata A szomszédommal nézeteltérésem támadt, mivel gyúlékony anyagot he­lyezett el házam közvetlen közelé­ben. Sehogy sem tudtunk dűlőre jut­ni. Mit tehettem?! Megkértem a helyt tűzoltóparancsnokot, hogy mint a leg­illetékesebb, tegyen ő igazságot. Az azonban nem akart kötélnek állni, úgy tett mintha nem is hallaná kéré­semet. Hogy miért? Talán azért, mert fél a szomszédom fiaitól. A dolog azonban nem hagyott nyug­ton. A vitás ügyet jelentettem a helyi nemzeti bizottság egyik vezető dolgo­zójának és persze, a segítségét is kértem. Ki is jöttek a helyi nemzeti bizottságtól a portámra. Nekem adtak igazat és a szomszédomat kötelezték a gyúlékony anyag eltávolítására. A szomszéd csak legyintett s min­dent úgy hagyott, mint volt. — Ej, a mindenségit neki, hát nem lehet itt igazságot tenni!? — bosszan­kodtam — és közben új lehetőségen gondolkoztam. A júrási tűzoltóparancsnok, akinek a segítségét kértem, megértést tanú­sított panaszom iránt. El is jött há­romszor a portámra, mert a szomszé­dom annyira nyakaskodott, hogy sem az első, sem a második látogatás nem vezetett megoldáshoz. Talán a tűzoltó­parancsnok harmadik látogatása sem segített volna, ha az nem párosul száz korona pénzbírsággal, amely a házam tűzveszélyes állapotba hozása miatt e szomszédomat sújtotta. A panaszom orvoslása azonban elég sokéig váratott magára. Közben talál­koztam a helyi nemzeti bizottság ve­zető dolgozójával is. Azzal, akitől — mint már említettem — a panaszom orvoslását kértem. Ez alkalommal is­mét szóba került az ügy. s én bizony eléggé borsos hangulatban voltam. A képviselő pedig mindent elkövetett, hogy megnyugtasson. Végül már olyat is mondott, ami aztán valóban szöget ütött a fejembe. Azt mondta: „Ne ve­szekedjen bátyám a szomszéddal, ha a báza megég, a biztosító megfizeti.“ Gondolkoztam, vajon megszívleljem a tanácsot?) Úgy döntöttem, hogy nem. Mert, ha valóban leégne a há­zam, többen károsodnánk. Először is nagy károm lenne nekem, mert a házam nincs nagy összegre biztosítva, s amire van, még azt sem kapnám meg, mert a biztosító a tűzoltással megmentett anyag értékét, vagyis a biztosítási járadékomnak legalább a felét levonná. Rajtam kívül ötven szá­zalékban károsodna persze a biztosító is. S amit pedig a tűz megemésztene, azt az egész társadalom vesztesége­ként könyvelhetnénk el. — Hej, — gondoltam magamban —, de sok gonddal, bajjal kellene meg­küzdeni a kormánynak, ha ilyen fele­lőtlen magatartású „elöljáróból“ sok lennel KISALFÖLDI JÁNOS v SZABAD FÖLDMÚVES Indez: 49S30 _ Kiadja a> SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban. Főszerkesztő Fal bú Károly. Szer­kesztőségi titkár Kidek Gábor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 891 27 Bratislava,, Krfžkove 9. — Telefon: főszerkesztő ős titkárság 475 08 — telefonközpont 472 41 — Belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10, propagande osztály 55. — Nyomja a Západoslovenská tlaCiarne, o. v, Svornosf üzeme, Bratislava, Odborárske nám. 3. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. *» Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedícia tlače 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. — Előfizetést díj egy évre 52, — KCs, fél évre 26,— KCs. »- A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza. A lap nyilvántartási száma: SÚT1 11/8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom