Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-07 / 27. szám

' GYÜMÖLCSTERMESZTÉS I Július — normális körülmé­nyek között — az év legmele­gebb hónapja. Meleg van nap­pal és éjszaka is, így a növé­nyek több vizet párologtatnak el, mint máskor. Víz nélkül nincs élet, nincs termés... Ha nincs kiadós eső, a kertben mindent .öntözni kell. Ennek hatására ugyanis a gyümölcs szépen fejlődik, sőt a termő­rügyek is jobban kialakulnak. Jgy a jövő évi termést is ked­vezően befolyásolhatjuk. Ez a megállapítás különösen idén fokozott mértékben érvényes, mert az utóbbi hónapok kimon­dottan aszályos időjárása a talaj vízkészletét a minimumra csökkentette. Öntözésre legjobb az esővíz, a folyók, a tavak és a kavicsgödrök vize. Erre a célra a kútvíz is megfelelő, de csak akkor, ha nem tartalmaz sok ásványi anyagot, sókat. A városi vízvezetékek klórozott vize nem a legjobb, mert a nö­vények levelein sárgulást idéz .elő. Egy kiadós eső 20—30 mm csapadékot jelent, vagyis 20— 30 liter vizet négyzetméteren­ként. Júliusban legalább három Ilyen kiadós esőre van szük­­•ség. Ami ebből elmarad, azt öntözéssel feltétlenül pótolni kell. A fiatal fákat a kiszára­dás veszélye miatt, a termő fá­kat pedig a termés kifejlődése céljából kell öntözni. Különö­sen a bogyósgyümölcsüek és a sekélyen gyökerező törpeala­­nyú alma- és körtefák vízigé— nyesek. A gyümölcsfákat, cél­szerűbb alulról árasztással ön­tözni. A permetezés előtti na­pon azonban a levelekről ön­tözéssel is lemoshatjuk a port. A Jonathán almafajtát a liszt­­harmat-fertőzés miatt célsze­rűbb felülről öntözni. Az öntö­zés egy különleges szakma, n.inden évben termésfokozó Je­lentősége van. Sajnos, idén ez már termésmentő jelentőséggé fokozódott.. s Júliusban érik a kajsziba­rack, a meggy, a málna, a ko­rai őszibarack és a ribiszke. A szedés időpontja a felhaszná­lás módjától függ. Ha például a kajszibarackot eladásra szán­juk, akkor azt a teljes érés előtt 4—5 nappal kell leszedni. Egy műanyag ládába 15 kilo­gramm osztályozott gyümölcsöt tegyünk. A kajszibarack befő­zésre is korábban szedhető. Friss fogyasztásra vagy gyü­mölcsíz készítésre Jobb teljes érésben szüretelni. A meggyet kocsányostul szedjük, lehetőleg teljes érés előtt, amikor még kemény a húsa, de a fajtára jellemző színt már elérte. A málnát szedés közben válogas­suk. A jó minőségű, az úgyne­vezett „gurulós málnát“ Jő áron lehet értékesíteni. A túl­érett, megnyomódott szemeket rakjuk külön. Ebből gyümölcs­ízt vagy málnaszörpöt készíthe­tünk. Meggyből kompót és bor készíthető. A ribiszke gyü­mölcsíz és bor készítésére al­kalmas, nyersen fogyasztva ki­tűnő étrendi hatású. A gyü­mölcsfélék közül a fekete ri­biszkének van a legnagyobb C­­Vitamin-tartalma. A korai őszi­­barackfajták fokozatosan ér­tennivalók nek. Akkor szüreteljünk, ami­kor a gyümölcs már teljesen kifejlődött, elérte a fajtára jel­lemző színt, de még nem puha. A termést — az érésnek meg­felelően — két-három alkalom­mal szedjük, osztályozzuk és lapos ládákban hűvös, sötét helyen tároljuk. Gyorsan meg­puhul, ezért a felesleget azon­nal értékesítsük. Kitűnő kom­pót készíthető belőle. A rágó- és szivókártevők el­len a Metation 0,2 vagy a Bi 58 ЕС 1 %-os oldatával permetez­hetünk. A varasodás és más gombabetegségek ellen az előbb említett permedébe a Dithane M 45 0,2, lisztharmat ellen pedig a Thiovit 0,3 %-os töménységű oldatát is hozzá­keverhetjük. A védekezés során azonban más készítményeket is használhatunk. A munkabizton­sági előírásokat és az élelme­zés-egészségügyi várakozási időt szigorúan tartsuk bel További munkák: a szamóca gyomlálása, öntözése és perme­tezése, valamint az indák levá­gása (ha nem akarunk tőről szaporítani). Málnánál a leter­­mett vesszőket és a felesleges sarjakat a „Lloyd George“ fajta kivételével — távolítsuk el. Most van az Ideje az alma- és körtefák hajtásai lekötözé­­sének. A vízszintesre lekötött ágak ugyanis jobban teremnek, mint a felfelé álló hajtások. A kötözéshez erős, de puha kö­telet használjunk. A vadribiszkére köszmétét vagy piros ribiszkét július kö­zepétől augusztus végéig oltha­tunk. Az alanyon megfelelő magasságban „T“-vágást készí­tünk (valamivel hosszabbat, mint a szémzésnél). A nemes rövid hajtásról levágjuk a le­veleket, az alsó részét laposan elvágjuk, majd a „T“-vágásba, az alany héja alá toljuk és jól bekötözzük PVC-szalaggal. A nemes hajtás helyét vékony csavarhúzóval és kalapáccsal is elkészíthetjük. A jövő év ta­vaszán a nemes hajtást a ne­gyedik-ötödik levél felett csíp­jük vissza, hogy jól bokrosod­­jon. A vadhajtásokat szedjük le. Gyümölcsszüret után az őszi- és a kajszibarackfákról a feles­leges ágakat ágfűrésszel, a hajtásokat pedig éles késsel már most eltávolíthatjuk. A vá­gási felületet simítsuk ki, majd a ceruzánál vastagabb ágaknál kenjük be oltóviasszal. Jó és tanácsos két ollóval dolgozni vagy legalább annak végét minden fa alakítása után (pél­dául denaturált szesszel) fer­tőtleníteni. így a baktériumo­kat és a vírusokat nem visszük át egyik fáról a másikra. Az említett fák törzsén keletkezett sebet gondosan kell kezelni, a régebbi számokban már ismer­tetett módon. Az őszi ültetésre szánt facse­metéket az SZGYKSZ alapszer­vezetein keresztül már most rendeljük megl SZŐLŐTERMESZTÉS Folytassuk a gyomok irtását és a talaj porhanyítását. Szá­raz időjárás esetén a szőlőt is öntözni kell. Erre a célra a sá­vos árasztás a legmegfelelőbb. További munkák: hajtásigazí­tás, kötözés és csonkázás. Az új telepítésű szőlőnél a hajtá­sokat karóhoz vagy támaszhoz kell kötni. A karó a tökétől 10—12 cm távolságra északi irányban, lejtős területen pedig az ellentétes oldalon legyen. Legalább 25—30 cm mélyen verjük a talajba. A gombabetegségek ellen a Dithane M 45 0,3 és az Ortho­­phaltan 0,3, a hónap végén pe­dig a Kuprikol 50 0,6 %-os ol­datával védekezhetünk. Liszt­harmat ellen a Thiovit 0,3, jégverés esetén pedig az Ortho­­cid 0,5 %-os oldatával perme­tezhetünk. Persze más növény­védőszereket is használhatunk. Még mindig van alkalom a vadszőlő átoltására. A zöldoltás egyik módját már korábban is­mertettük. Most csak kiegészí­tésképpen jegyezzük meg a kö­vetkezőket: AZ alany és az ol­tóvessző hibátlan felületű le­gyen. Az oltáskor a szőlőnek erős növekedésben kell lennie. A szőlő hajtása akkor alkalmas az oltásra, ha már kemény, de hajlításra nem törik. Egy tőkén négy hajtásnál többet ne olt­sunk be. A vadalany hajtásait most 80—100 cm magasságban kell beoltani. A kész oltásokat célszerű karóhoz vagy támasz­hoz kötni. Sőt, ajánlatos az ol­tást egy szőlőlevéllel lazán be­borítani, mert árnyékolva biz­tosabb az eredés. Ha sikerült az oltás, az azonnal hajtani kezd. Ha elszáradt, akkor az alatta való részt újból beolt­hatjuk. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A korai zöldségfélék betaka­rítása után felszabaduló terü­letet apróra sekélyen ássuk fel, deszkával vagy kis hengerrel tömörítsük, s újból ültessük be, hasznosítsuk. Ültethetünk még fejes salátát, korai kelt, ká­posztát, karalábét és burgo­nyát. A kiskertészek egymás között sokféle palántát cserél­hetnek. Vethetünk még spenó­tot, sárgarépát, őszi és téli ret­ket, eltevési uborkát, babot, borsót, csemegekukoricát stb. Minden talpalattnyi földet jól kihasználhatunk, ha az aszály okozta károkat mérsékelni A kiskertészek csalogató folyadékot tartalmazó rovarfogókkal Is próbálkoznak. Fotó: —blm akarjuk... Nagy gonddal kell betakarí­tani a hagymát. Szikkasztás után legjobb a padláson vagy árnyékos helyen vékony réteg­ben szárítani. A felesleget ad­juk el vagy cseréljük ki, e sa­ját szükségletre szánt mennyi­séget pedig legcélszerűbb kam­rában szellős helyen felakaszt­va, kisebb csomókban tárolni. A zöldségféléket is védeni kell a kártevők és a gombabe­tegségek ellen. Ez utóbbiak el­len a Dithane M 45 0,2 vagy a Recin Super 0 4 %-os oldatá­val védekezhetünk. Lisztharmat ellen a Thiovit 0,3 vagy a Top­­sin 0,08, a burgonyabogár el­len pedig a Soldep 0,5 vagy a Sevin 85 WP 0,2 %-os tömény­ségű oldatával permetezhe­tünk. A paprikát már folyamatosan szedhetjük. A levéltetvek és az atkák ellen ezért a szedést kö­vetően permetezzünk. Csak rö­vid várakozási idejű készítmé­nyeket használjunk. Ilyen pél­dául az Unifos 50 ЕС 0,1 %-os (Folytatás a 3. oldalon) О0Й@ЖЁШ0 tennivalók (Folytatás a 2. oldalról) oldata. A fóliasátorban vagy az üvegházban egyszerű védeke­zési mód a Pirimorra) történő füstölés. A paradicsom, a diny­­nye és az uborka permetezésé­re is jól használhatjuk a Recin Super 0,4 vagy a Perozin 75 В 0,4 %-os töménységű oldatát. Nagy szakértelmet igényel, de megéri, ha zöldség- vagy virágmagot termelünk szerző­déses alapon. Ezért már most kössünk szerződést az SZGY­KSZ helyi szervezetein keresz­tül a SEMEX vállalattal. VIRÁGTERMESZTÉS • A tulipán és a jácint hagy­máit a kiszedés után tisztítsuk meg, a Ceresan 0,2 %-os olda­iában csávázzuk, árnyékos he­lyen szárítsuk meg és vékony i ütegben ládákban tároljuk. Állandó munka ebben a hó­napban a szellőztetés, az ár­nyékolás és az öntözés. Sokat szenved a szokatlan melegtől, forrőságtól például a ciklá­men. Nagy melegben ne ültes­sünk át növényeket, virágokat. A nagy virágú krizantém is csak akkor hoz szép és nagy virágokat, ha növényenként egy, legfeljebb két hajtást, haj­tásonként pedig csak egy virá­got hagyunk meg. Ha a növény a kiültetés után elérte a 25 cm magasságot, a hegyét csípjük le. így a száron oldalhajtások nőnek, ezekből a három leg­erősebbet hagyjuk meg, a töb­bit törjük ki. Ha a főbimhé ki­fogástalan, akkor a többit augusztusban távolítsuk el. Az aprő virágú fajtáknál a bimbó­kat hagyjuk meg. Az elvirágzott részeket a nö­vényekről távolítsuk el, korán reggel vagy este bőven öntöz­zünk. Júliusban vetik a szarkalá­bat, a százszorszépet, a violát stb. Ebben a hónapban virág­zik a dália, ‘ szedhető az őszi­rózsa virága. A januárban ve­tett „Chabaud" szegfű első vi­rágait is most szedhetjük. Egy árnyi területen — drótháló kö­zött i— akár 10—15 ezer szál virág is termelhető. Rózsákon a vadhajtásokat távolítsuk el. A vadrózsákon megkezdhetjük a szemzést. A szemet (legyen jól fejlett) min­dig az elvirágzott hajtásról ve­gyük. A muskátlit, a tradesz­­k.anciát, a píleát, az amerikai kövirózsát és a darázslevelet dugványozással szaporíthatjuk. Vethetünk még cineráriát, pa­pucsvirágot és kankalint. A rövid tenyészidejű kétnyá­riak i árvácska, nefelejcs, százszorszép — magvait most kell elvetni fertőtlenített talaj­ba. Erre a célra a Nematin készítmény használható. A rágó-, szívó- és szúrókár­tevők ellen a Metation E 50 0,2 vagy a Bi 58 ЕС 0,1, az at­kák ellen pedig a Danlnon vagy a Dianizon 0,1 %-os olda­tával permetezhetünk. Az orgona szemzése júliusi munka, mert a nyár végén már nem adja a héját. Ez úgy tör­ténik, hogy a beszemzendő alany gyökérnyakát kibontjuk és a héját „T-alakban bevág­juk úgy, hogy a „T“ alsó szára 3 cm hosszú legyen. A felvá­gott héjat a késsel jobbra-bal­­ra feszítsük fel. A nemes haj­tásból vágjunk ki egy, a vágás hosszúságának megfelelő sze­met. Fás részt ne vágjunk hoz­zá. Ezt dugjuk a felfeszített hé] alá, majd azt zárjuk vissza, és PVC-szalaggal vagy rafiával szorosan kötözzük be. Már tíz nap múlva a szabadon hagyott szemen megállapítható az ere­dés. Ha valamelyik szem elszá­radt, pőtszemzést alkalmazha­tunk. Vannak nagyon szép fe­hér és sötétlila színű, dupla­virágú orgonák. Ezekről kér­jünk szemetl VARSÁNYI GABOR, mérnök A paradicsomot károsító betegségekről készítmény, amelynek 0,6—0,7 %-os (60—70 g/10 liter víz) oldatát használhatjuk. Az élel­mezés-egészségügyi várakozási idő 7 nap. A burgonyavész. el­len továbbá a Neroxon 0,6 (60 g/10 liter víz), a Perozin 75 0,4 (40 g/10 liter víz) és a Dithane M 45 0,2 %-os (20 g/10 liter víz) töménységű olda­tával is védekezhetünk. E ké­szítmények esetében azonban a várakozási idő 21 nap, ezért a betakarítás megkezdése után már nem használhatók. nem károsítja. A leveleken ki­csi, szabálytalan kör alakú, szürkés színű foltok keletkez­nek, amelyek szélein sötétbar­na színeződés látható. A foltok közepén jelentéktelen apró pontok figyelhetők meg. Ha a betegség korán fellép, akkor a levelek idő előtti elhalását is okozhatja. Ellenben ha akkor jelenik meg, amikor a termés már kifejlődött, nem okoz kü­lönösebb károkat. Termesztett zöldségféléink között a paradicsom jelentős helyet foglal el. A második vi­lágháború után lényegesen megnövekedett a termőterüle­té. Nem hiányzik a melegebb fekvésű, de a viszonylag ked­vezőtlen fekvésű, zordabb ég­hajlati viszonyok közepette ta­lálható kiskertekből sem. Ez utóbb említett termőhelyeken azonban fóliasátrak alatt ter­mesztik a paradicsomot. A termesztés során a terme­lőt csalódás is érheti. Néha a növények nem megfelelő fejlő­dése okoz problémát — pél­dául a fiatal leveleken világos­zöld színű foltok képződnek —, máskor a termés csficsán vize­nyős, különböző nagyságú fol­tok keletkeznek, amelyek gyor­san megbámulnák, megkemé­nyednek és beesnek. Gyakran előfordul az is, hogy a zöld és a már érésben levő vagy érett termésen különböző nagyságú barnás foltok keletkeznek. A termelők a levelek idő előtti elhalását is gyakorta tapasztal­ják. A paradicsomot károsító betegségeknél az esetek több­ségében megelőző védekezési eljárásokat alkalmazhatunk. Paradicsommozaik Ennek az általánosan elter­jedt betegségnek a dohánymo­zaik vírusa a kórokozója, a­­niely számos gazdanövényen él. A fiatal leveleken szabálytalan alakú, világoszöld színű foltok képződnek. A betegséget főleg a levéltetvek terjesztik. Köz­vetlen védekezési eljárás egy­előre nincs. Megelőzésképpen a levéltetvek ellen kell véde­kezni. Erre a célra a Pirimor DP 0,05-0,075 %-os (5—7,5 g/0 liter víz) töménységű olda­tával permetezhetünk, legutol­jára három nappal a betakarí­tás előtt. Mészhiány Ez a jelenség a termés csú­csán levő sötét színű foltok képződésében mutatkozik meg, amit az abszolút vagy a rela­tív mészhiány idéz elő. Mész­hiány akkor is fennáll, ha szá­raz időjárás esetén nagy meny­­nyiségű ipari trágyát haszná­lunk. Kiadós öntözéssel a be­tegséget mérsékelhetjük vagy teljesen felszámolhatjuk. Meg­előzésképpen a mészklorid 0,5 %-os (50 g/10 liter víz) olda­tával védekezhetünk. Burgonyavész Szabálytalan alakú és nagy­ságú szürkés- és barnászöld színű foltok képződését okoz­za. A megtámadott termésen a héj alatti szövetek is barnás színt öltenek. Foltok a betaka­rítást követően is keletkezhet­nek. A gomba (Phytophthora infestans) a leveleket is meg­támadhatja, amelyek megbar­­nulnak, megfeketednek és fo­kozatosan elhalnak. A bnrgonyavész a paradi­csom legveszélyesebb beteg­sége. Néha a termés 80 szá­zalékát is megsemmisítheti. A legnagyobb károkat csapadékos nyári időjárás esetén okozza. A paradicsomtermés veszélyben forog, ha a betegség tünetei már június végén jelentkeznek. A betegség ellen megelőző vé­dekezési eljárást alkalmazha­tunk. A permetezéseket az idő­járástól függően 10—14 napon­ként célszerű megismételni. A kiskertészek számára könnyen hozzáférhető a Kuprikol 50 Alternáriás levál­ás bogyófoltosság A leveleket, a szárat és a termést károsítja. A betegséget az Alternaria solani gomba okozza. A leveleken 0,5—1 cm nagyságú barna színű foltok képződnek, amelyek nedves időjárás esetén feketés, porsze­rű anyaggal, konídiumokkal borítottak. A termésen (a be­tegség kevésbé károsítja) szin­tén sötét, beesett foltok kelet­keznek. A betegség különösen az elmúlt években terjedt el, s nagy mértékben a fóliasátrak alatt termesztett paradicsomot károsítja. Szeptóriás levélfoltosság _ A betegséget a Septoria lyco­­persici gomba okozza. A leve­leket (főleg az idősebbeket), a kocsányokat és a virágkelyhe­­ket támadja meg. A termést Barnapenészes levélfoltosság A betegséget a Cladosporium fuivnm gomba idézi elő, amely főleg a fóliasátrak alatt és az űvegházakban termesztett pa­radicsomot károsítja. A levelek (főleg az idősebb) felső részén világoszöld, sárgás színű, 0,5—i 1 cm nagyságú' foltok képződ­nek. A foltok alsó részén fehé­res-szürkés, zöld, később pedig barna, olajbarna színű gomba­bevonat észlelhető. A betegség magas relatív páratartalom (98 százalék) esetén gyorsan ter­jed, ezért a szellőztetésnek van nagy jelentősége. Ajánlatos az idősebb leveleket eltávolítani és megsemmisíteni. Az említett gombabetegségek ellen — megelőzésképpen — a burgonyavésznél említett ké­szítményekkel védekezhetünk. Ing. Antonín Janýika, CSc. (Zahrádkáf, 6/1979) :♦ ♦> ♦> ♦> <• *> .*♦♦> ♦> ♦> ♦;« tj. .*« .♦« * •> <q» ♦;« ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> *> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦!« ♦!♦ ♦> ❖ «

Next

/
Oldalképek
Tartalom