Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Í979. augusztus 1. á nyár lat p fiának W> fist в* ült már lóháton? *—: Gyermekkoromban. . S érezte, hogy annak az erőnek, ami maga alatt mozgott, ura tudott lenni? >—* Régen volt... Lehet, hogy ak­­kor elszaladt velem a csikó. — A kombájnban, amivel dolgozik, hány lőerő van? t-i Legalább nyolcvan. Akkor most egy egész ménes dübörög maga alatt. De ahogy elné­zem ez a roppant erő könnyen enge­delmeskedik akaratának. Az SZK—5-ös kombájnosa — Jacsó Sándor :—, akivel ezt a párbeszédet folytattam, a Lénártfalai (Lenártnvce) Efsz egyik búzatábláján társaira ne­vet. Lehet, hogy naivnak néz, mivel hatodik éve (11 már ezen a gépmon­strumon, s egészen biztos, hogy régen rájött arra, mekkorra erő birtokosa. Dehát valahogy el kell kezdeni a be­szélgetést, ha az ember hirtelen a gabonaföldeken dolgozó, portól, ve­rejtéktől csatakos emberek közé pottyan. Ä szövetkezet ezerötvenöt hektáros gabonaföldién kombájnok, szalmabá­­lázók, terményt szállító teherautók, pótkocsis vontatók, állandóan a he­lyüket változtató műhelykocsik kép­viselik a technikát. Aratnak, s a ga­bonatáblákra összpontosul a gazdaság teljes ereje. Most az a fő feladat, hogy a termény minél előbb fedél alá kerüljön, s minél kevesebb szem menjen veszendőbe.- Mit tettek azért >— fordulok Ma­darász Sándorhoz, a szövetkezet el­nökéhez, és Végh István mérnök ag­­ronómushoz —, hogy a kombájnveze­tők ne csak a teljesítményben, hanem a szemveszteség csökkentésében is érdekeltek legyenek? i—i Nemcsak a learatott gabona mennyisége számít, hanem a munka minősége Is. Pontosan tudják ezt a kombájnosok — válaszolják. >— Mennyi lehet ezen a most ara­tott táblán a szemveszteség? — Minimális... A megengedettnél sokkal kevesebb. 3. A tarlőn fiatal lányok hajladoznak. Szlovák és magyar népdalfoszlányok szövegét sodorja felénk a szél. A nép­dal motorzúgással keveredik; a Sajó völgyében dalol a nyár. A három kislány Slpovská Božena, Englerová Ľubica és Madarász Erika madzagból készült keretet mutat, melynek négy sarkán szögek bizto­sítják a négyzetméternyi területet. — Ezzel mérjük a szemveszteséget r—г magyarázzák a keret célját. A kombájnok után precízen megvizsgál­juk, hogy egy négyzetméteren hány szemet találunk. Aztán ugyanezt tesz­­szük a szalmarend alatt. Ezer búza­szem súlya körülbelül negyven gramm. A mérés alapján tehát kiszá­mítható a szemveszteség százaléka. A módszer Ismertetéséhez még hoz­záteszik, hogy jegyzetfüzetükben min­den kombájnost nyilvántartanak, s minden mérési adatot feljegyeznek. — Előfordult már, hogy valamelyik gép után a megengedettnél több sze­met találtak? — Még nem! Három a kislány. Lenge szoknyájuk lebben a szélben, mint a szirmot bontő pipacs. A motorzúgásra, a telt kalászok suttogásának ütemére hajla­doznak. Hajladozik a három karcsú derék, mint a virágzó csipkebokor. 4. Az E—512-es kombájnokon ■ kivétel nélkül huszonéves fiatalok aratnak. Dubai István, Szekeres Tibor és Vin­cze Pál év közben a szövetkezet gép­műhelyében dolgozik, csak betakarí­tás idején látni őket a földeken. :— Mióta vesznek részt az aratás­ban? — Negyedik, ötödik éve aratunk. Nyaranként örömmel jövünk ki a műhelyből, örömmel ülünk fel a gé­pekre. Nagy értéket képviselnek ezek a masinák, s nem mindegy, hogy kt ül a nyergükbe. — Kézzel tudnak-e kaszálni? — Az iskolában erre nem tanítot­tak. — Milyen érzés az „életet" mente­ni? >— Nem értik a kérdést. >— Ügy értem, a búzát aratni? — ja, így már más. Szeretünk arat­ni. Szeretjük, ha rendben működik a gép. A* ' _ Щ Ш? щШЩ Д Ш W Ellenőrző szemle a tarlón. Az eredményes gazdálkodás segítői >— Gondolnak-e rá, amikor aratnak, hogy a búzából finom kenyér készül? ■— Ez nemcsak rajtunk múlik, ha­nem a pékeken Is *-> válaszolják ta­lálóan. 5. Az országhatárhoz közel esó dom­bok előterében magyarországi vendég­­kombájnosok vágják a kasza alá érett búzát. A kiskörei Vörös Hajnal Tsz John Deere típusú jtombájnjal szaporán veszik a fordulókat, motor­juk csak az emelkedőknél morajlik fel. — Ügyesek ezek a gépek, úgy fo­rognak a búzában, mint darázs a sző­lőszemek közölt. A szemömlesztéskor sem kell az embernek elhagynia a ka­bint, mivel ez a művelet is automati­kusan történik >— mondja Oláh józsef kombájnos. Egyetlen hátrányuk van: az emelkedőket nem kedvelik. i— És türelmetlen emiatt? — Nemi Nem lehet kapkodni, bár jó lenne még többet teljesíteni — vá­laszol. I.énártfalára a segítség délről érke­zett. A korszerű gépek, s az emberek teljesítményére nem lehet panasz. A szövetkezet dülőútjaín gyakran talál­koztunk gabonát szállító, szintén Ma­gyarországról érkezett IFA-típusú te­herautókkal. I. >— Az embereken nagyon sok mú­lik. Mindenki úgy készült, hogy amíg az aratás tart, nincs szabad szombat, nincs vasárnap. Az aratás nem vélet­lenül versenyfutás az idővel, de olyan' versenyfutás, amelynek a sebességét a munka közbeni szemveszteség is meghatározza t—( summázta Végh Ist­ván mérnök. Miközben a folyamatos munka el­­engedhetetlenségéről beszélünk, kö­zelünkben megáll egy kombájn a táb­la szélén. A szervizkocsi szerelői: Mázik Lajos, Pásztor István és Mada­rász András laposszíjat cseréltek. Perceken belül újra felberregett a megjavított kombájn, mintha azt akarta volna bizonyítani, hogy a jó­kedvű, szívesen végzett munka a ter­melés lelke. Mindez azonban azoknak az embereknek a révén érvényesül, akik a gyakorlatban mozgásba hozzák a gépet, végzik a mindenkori terme­­lómunkát: a nyár hat pillanatának fő­szereplőin. CSIBA LÄSZLO >— Az eső, ami jót tett a kukoricá­nak, a zöldségnek és a többi ter­ménynek, nem kedvezett ez aratók« nak. Ezen azonban semmi értelme ke­seregni. Mint annyiszor, az idén is alkalmazkodnunk kellett a természet által diktált körülményekhez. — Ezt a gyakorlatban is sikerült megvalósitaniuk? — Igen! A magasabb fokú szerve­zettség, a még pnntusahb munka, az ösztönzési formák változtatása meg­hozta a várt eredményt. Igyekezni, da nem kapkodni! Ez volt a jelszavunk. Tehál a gyorsaság nem mehetett a minőség rovására. — Bizottságuk mílyeh ellenőrző te­vékenységet fejlett ki a gabnnabeta­­karítás időszakában? — Az aratás előkészítésének idején és gyakorlati megvalósításában szoro­san és eredményesen együttműköd­tünk a szövetkezet vezetőségével, az üzemi pártszervezettel és az egyes munkahelyi kollektívákkal. A betaka­rítást megelőző megbeszéléseken bi­zottságunk tagjai mindenütt résztvet­­tek a szervezésben, s az aratás ideje alatt az aratási bizottság tagjaiként kapcsolódtak be a munkába. A munka ütemét és minőségét na­ponta több csoportban ellenőriztük, s az észlelt hiányosságokat már a helyszínen kiküszöböltük. A nemzeti bizottságokkal és a tár­sadalmi szervezetekkel együttműködve biztosítottnk a tűzmegelőzést, s úgy határoztuk meg az üzletek, a szolgál­tatási vállalatok, az üzemi konyha, és az óvodák üzemeltetési idejét, hogy az a legmegfelelőbb legyen az aratás idején. XXX Mezőgazdaságunkban már többször beigazolódott, hogy mindig a gépet irányitó embertől függ a siker. A ve­téstől a betakarításig, tehát minden munkafeltételt ehhez kell alakítani, A biztos siker érdekében viszont so­kat tehetnek az ellenőrző bizottságok, esi—­Küzdelmes aratás volt A nemesócsai (Zemianska Olöa] Csehszlovák Néphadsereg Egységes Földművesszövetkezetben ezerszáz­­húsz hektárról takarították be a ga­bonát. Ebből hatszázhatvan hektáron búzát, háromszázhatvan hektáron ár­pát, száz hektáron borsót termeltek. A borsó begyűjtését időben elvégez­ték, de az őszi árpa és a búza aratá­sa a mostoha Időjárás miatt elhúzó­dott. Ottjártunkkor Miklós Gyula se­­gédagronómus örömmel újságolta, hogy a hetven hektárról learatott ár­pa szép termést adott. Július első hetében az időjárás ked­vezett a kombájnosoknak. A búza aratása gyors ütemben haladt. Csak­hogy mire kétszázhúsz hektárnyi te­rületet learattak, az idő rosszabbra fordult, a gyakori esőzések miatt na­ponta csak néhány órán át dolgoz­hattak a kombájnok s az aratás elhú­zódott. A gabona küzdelmes betakarítására á gépek csoportos bevetésével indul­tak. Tíz saját és tíz kisegítő, nagy teljesítményű kombájn vágta a gabo­nát. A szalma gyors begyűjtésére szalmabetakarító csoportot alakítot­tak . A jó szervezésnek köszönhető, hogy a szalma időben lekerült a tar­lóról s kezdetét vehette a tarlószán­tás. Annak ellenére, hogy a munka aránylag jól haladt, Laky Tibor főgé­­pesftó nyugtalan volt. Nem a gépek miatt — azok körül nem volt problé­ma, hiszen a meghibásodott gépeket a mozgóműhelyek dolgozói a helyszí­nen megjavították , hanem a sze­szélyes, kiszámíthatatlan időjárás miatt bánkódott, akárcsak a kombáj­nosok. Felkészültek a gyors betakarí­tásra, de nem jött ki a számításuk. Az aratók elégedetten beszéltek az ellátásról. Ez nem is csoda, hiszen a szövetkezet vezetősége gondoskodott az aratók kiváló ellátásáról. A határ­ba vitték utánuk a meleg ételt, és a friss italokat. Pécsi Ferenc főagronómus elége­dett az elért eredménnyel. Fő céljuk az volt, hogy minél előbb raktárba kerüljön a termés. Ezt nagy küzde­lemmel el is érték. Az aratást köve­tően már kétszáztíz hektáron elvé­gezték a tarlószántést, valamint negy­venkét hektárra kiszórták az istálló­trágyát és azonnal beszántották. A terv szerint százhetven hektáron köz­tes növényeket vetettek. A fenti példa bizonyítja, hogy eb­ben a gazdaságban jól megszervezték a gabona betakarításával járó mun­kák komplex végzését. A mezőgazda­sági dolgozók igyekezete, szorgalma révén fedél alá került az idei termés, földbe a másodvetés. Ezáltal is gaz­dagítják a takarmányalapot, illetve a takarmánykészletet. Andriskin József A takarmány- és gabonahetakarítás időszakában különösen fontos feladat hárul az ellenőrző bizottságokra. A rima szűcsi (Rimavská Seč) V] VILÁG Efsz-ben tizenegy tagú testü­let tevékenykedik. Juhász István mérnök, az efsz elnöke szerint a bi­zottság hatásköre általános jellegű. Tagjai évi munkaterv szerint dolgoz­nak, s jogosultak bármikor, bármit megvizsgálni és ellenőrizni. Részükre a vezetőség köteles mindenkor felvi­lágosítást adni. Tehát ebben a szövet­kezetben is nagy bizalmat élveznek az ellenőrző bizottsági tagok. — Az évközi ellenőrzések, a visszás­ságok elleni következetes, határozott fellépés adta ineg igazi tekintélyü­ket. A zöldaratás és a gabonabetaka­rítás időszakában pedig még foko­zottabb felelősség hárult ránk — je­gyezte meg Pénzes István, az el­lenőrző bizottság elnöke, majd így folytatta; — A tiiinegtakarmányok begyűjtésé­nek fontosságát, a gabnnabetakarítás­­sal egyenrangú folyamatként kezel­tük. A hosszantartó májusi szárazság nem kedvezett a növényzetnek, ennek ellenére az évelő takarmányok és a szántóföldi fűfélék első kaszálatának hozama egyaránt igazolta elképzelé­seinket. Nem véletlen, hogy ellenőrző tevékenységünk már az első kaszálás megkezdése előtt a meghatározott ütemterv szigorú betartására, a minő­ségi és veszteségmentes betakarításra, a gépek hatékony kihasználására, a gazdaságos üzemeltetésre és a bizton­ságos munkavégzésre irányult. Szervező és ellenőrző tevékenysé­günk meghozta az eredményt. Az el­ső és a második kaszálás sikeres be­fejezése után jelenleg minden lehető­ségünk adott ahhoz, hogy a harma­dik kaszálatból is gazdag termést ta­karítsunk be. — A gabonabetakarítás még nap­jainkban is a mezőgazdaság ünnepé­nek számít, de ugyanakkor mindany­­nyiunk közös ügye is. Bizottságuk mit tett a gyors, de veszteségmentes be­takarítás érdekében? Értékelték munkájukat mm w t- -. л * * Pl Az E—512-es munka közben. (Andriskin J. felvétele) A SZISZ Komáromi (Komárna) járási Bizottsága a kö­zelmúltban aktívaértekezletet tartott. A jelenlevők kö­zött volt Oldrich Janáček, a SZISZ KB mezőgazdasági titkára, Ján Janik mérnök, a SZISZ Nyugat-szlovékiai Kerületi Bizottságának titkára, Póka Viliam, az SZLKP JB titkára és mások. Lovász György, a SZISZ JB titkára beszámolójában a 'szocialista mezőgazdaság harmincéves fejlődését méltatta. Nagyra értékelte a fiatalok munká­ját, azt a tevékenységet, amit az eltelt időszak alatt kifejtettek. Hiszen a feladatok sikeres teljesítésében nagy részt vállalt a járás ifjúsága mind a mezőgazda­ságban, mind az élelmiszeriparban. A járásban hatvan falusi ifjúsági alapszervezet mű­ködik, ebből huszonhét a földművesszövetkezetekben. Az alapszervezetekben négyszáz mezőgazdasági technikus és több mint ötven mérnök tevékenykedik. A fiatalok aktívan résztvesznek, különböző rendezvényeken. En­nek egyik fényes bizonyítéka, hogy az ifjúsági szerve­zetek tagjai minden évben bekapcsolódnak az aratási versenybe. A múlt évben például százhuszonöt kombáj­nos versenyzett. Kiváló teljesítményt ért el Erős Vendel, az aranyosi (Zlatná na Ostrove), Varga Vilmos és Erős Ferenc a marcelházi (Marcelová), Kürthy Márton a gú­­tat (Kolárovo) földművesszövetkezetből, valamint Hor­váth Sándor a Komáromi Állami Gazdaságból. Az érte­kezleten kiértékelték az alapszervezetek versenyét Is. t Közülük kiemelték a vrbovál, a bécsi (Búč) és a mar­celházi alapszervezetet. Az egyes munkák sikeres és gyors elvégzésében fontos szerepet töltenek be az Ifjú­sági Fényszóró tagjai Is. Munkájuk elsősorban a gazda­ságosságra, a minimális betakarítási veszteségre, a ta­karmányok hatékony kihasználására, az energia- és tü­zelőanyag-takarékosságra irányul. A tervfeladatok sikeres teljesítésében fontos helyet foglalnak el az újítók, az Ifjúsági munkakollektívák és a szocialista brigádok. Megállapították, hogy nehezen bontakozik ki a SZISZ Központi Bizottsága által meg­hirdetett szocialista versenymozgalom. A jelen időszak­ban a járás mezőgazdasági üzemeiben tizenhét ifjúsági szocialista és két komplex ésszerűsítő brigád tevékeny­kedik. Ezzel a számmal korántsem elégedettek, ezért igyekeznek feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek se­gítségével a szocialista brigádmozgalom az eddiginél szélesebb körben kiterjedpe. Különösen fontos ez az állattenyésztésben, mert ezen a szakaszon kevés ifjúsági szocialista brigád alakult. Jő példát mutatnak a bátor­­keszi (Vojnice) földművesszövetkezet hizlaldájában, va­lamint a Komáromi Állami Gazdaság baromfitelepén te­vékenykedő ifjúsági szocialista brigád tagjai. Korszerű mezőgazdaságunkra az Iparosítás, a tudo­mány és a technika új ismereteinek érvényesülése jel­lemző. Ez megköveteli, hogy az egyes szakaszokon meg­felelő képzettségű szakemberek dolgozzanak. Ennek ér­dekében iskolázásokat, tanfolyamokat, versenyeket stb­­szerveznek. Minden évben megrendezik a mezőgazdasági gépjavítók ügyességi versenyét. Erre a rendezvényre ta­valy Úgyallán (Hurbanovo) került sor. Győztese Vrábel Jaroslav, az ímelyl (íme!) szövetkezet gépjavítója lett. Végül az értekezlet résztvevői olyan konkrét intézke­déseket foganatosítottak, melyeknek érvénybe iktatásá­val az alapszervezetek tagjait jobb munkára ösztönzik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom