Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-28 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Július 28. 12 A KOR KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODVA Nagy térfogatú silóvermek Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül előtérbe a takarmánynövények termesztésének, betakarításának, tartósításának és felhasználásának kérdése. A CSKP KB 13. plenáris ülésén is behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéscsoporttal. A CSKP KB említett plenáris ülésének határozata többek között a következőket tartalmazza: „Az élelmiszer-termelés növelése végett mindenekelőtt a növénytermelés feladatainak teljesítéséért kell küzdeni. A következő két évben a növénytermelés terjedelmét kétszer olyan gyorsan kell növelni, mint az állattenyésztését. Ez a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoktól, a kerületi és a járási irányító szervektől, valamint a szolgáltató szervezetek és a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól megköveteli, hogy lényegesen növeljék a’ tömegtakarmányok termelését és javítsák minőségét. Csökkenteni kell a betakarítási, a tartósítási és a raktározási veszteségeket. A takarmánynövények szerkezetét és fajtaösszetételét a legújabb tudományos ismeretek alapján keli meghatározni.. Kétségkívül igényes feladatokról van sző. Közülük legnagyobb jelentőséggel bír a takarmányok minőségének szüntelen javítása és a veszteségek csökkentése. Végső soron arról van szó, hogy minden mezőgazdasági üzem önellátóvá váljon tömegtakarmányokból, beleszámítva a legszükségesebb tartalékokat ts. A silózásra szánt takarmánynövények, melléktermékek betakarítása, tartósítása, raktározása és felhasználása terén az utóbbi időben szintén komoly fogyatékosságok észlelhetők, amelyek nagyban megnehezítették a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang kialakítását. Itt elsősorban a tartósított takarmányok minőségére kell gondolni. Ebből kifolyólag a takarmányok belüzemi, ágazatok közötti elszámolása is problémákba ütközött... A gyakorlatban azonban már találkozhatunk olyan példákkal is, amelyek az előbb említettek ellenkezőjé.гД), tanúskodnak. .Az Agrokomplex,. ;a Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága vezérigazgatóságának nagymegyeri (Calovo) vállalatában tavaly lényegében egy év leforgása alatt megoldották a takarmányok sllózásának és tartósításának komplex kérdését. Hogy miről is van szó? A vállalat űjmajori (Nový Dvor] gazdaságában a múlt évben öt egymás mellett elhelyezett, átjárős, beton idomdarabokból készült, föld feletti silóvermet létesítettek. Egy verem hossza 83, szélessége 18, magassága pedig 2,7 méter. Térfogata háromezer köbméter, azaz körülbelül 2500—2600 tonna silótakarmány tartósítására és tárolására alkalmas. Nagy Sándor elvtérs, az újmajorí gazdaság vezetője, az SZLKP KB tagja elmondotta, hogy az új létesítmény átadásával több jelentős feladatot valósítottak meg. Elsősorban könnyen gépesíthető a silóvermek feltöltése, valamint a tartósított takarmány felrakása és az istállókba történlő elszállítása. Másodsorban nagyban javult a tartósított takarmányok minősége, harmadsorban pedig az új eljárással eleget tettek a talajvíz-védelmi követelményeknek. A gazdaság és a vállalat vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy az újszerű silózási technológia alkalmazásával a korábbi eljáráshoz viszonyítva 50 százalékos munkaidő- és bérmegtakarítást értek el, ugyanakkor a tárolási, raktározási veszteségek átlagosan 30 százalékkal csökkentek! Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a tartósítás során keletkező lé elvesztése is megoldott. A silóvermek a végek felé — hosszában — lejtősek. A felesleges lé egy gyűjtőcsatornán keresztül a silókomplexum négy sarkán található, egyenként ötven köbméter térfogatú gyűjtőmedencébe kerül, ahonnan szippantó-kocsikkal távolítható el. Ez a megoldás nagy előrehaladást jelent, mert sok helyütt nemcsak a lé elvezetése okoz problémát, hanem a talajvíz magas állása is. A silóvermeket — előregyártott elemekből — a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat dolgozói építették. Az öt silóverem létesítése közel 2 millió korona beruházást igényelt. Lényegében gyorsan megtérülő beruházásról leg az ezres tehénfarm kivitelezésén dolgoznak. Tavaly négy veremben 8500 tonna takarmányt tartósítottak, tároltak, s a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (OKSÜP) kimutatásai alapján az öszszes silótakarmányt az I. minőségi osztályba sorolták be. Az űjmajori gazdaságban épülőben van egy ezres tehénfarm, s a silókomplexum lényegében ennek szerves részét képezi majd. Nagy jelentősége van annak is, hogy a gazdaság, a vállalat vezetői a silőkomplexumot jóval az ezres tehénfarm átadása előtt felépíttették, kipróbálták, s mire a tehénfarm felépül, gazdag tapasztalatokra tehetnek szert. Jelenleg ebben a gazdaságban ötszázötven (a vállalat viszonylatában 2200) tehenet tartanak. A tehenek átlagos napi tejelékenysége az év elejétől számítva több mint 13 liter. Az újmajori gazdaságban az idén 9000 tonna silótakarmány tartósításával, tárolásával számolnak. Mint a A fordított „T“-alakú előregyártott elemekből épített silóvermekben egyenként 2500—2600 tonna takarmány tartósítható. van szó, mert az említett gazdaság esetében csak a 30 százalékos veszteség-csökkenés közel félmillió korona megtakarítást jelent évente!... Rostás László, az Agrostav vállalat építésvezetője és Szeghy Jenő építkezési ellenőr elmondották, hogy a silóvermeket jóval az előre megszabott határidő előtt adták át rendeltetésüknek. A silővermek oldalfalai eiőre-A múlt évben az összes silótakarmány az I. minőségi osztályba került. Felvételünkön Szeghy ]enő építkezési ellenőr látható. gyártott, fordított „T“-alakú elemekből készültek. A vermek alja kavicságy, felületüket pedig betonréteg fedi. A vermeket az egész felületen — a tartósítás során keletkező savak kártétele végett — Estedién készítménnyel szigetelték. Az Agrostav vállalat építő csoportjának tagjai jelenд tartósítás során keletkező lé a silókomplexum négy sarkán található gyűjtőcsatornába folyik. (A szerző felvételei) korábbi években, az idén Is ennek mintegy 70 százalékát a cukorrépa és a kukorica melléktermékei (répafej, répaszelet, kukortcaszár stb.), 30 százalékát pedig a silókukorica képezi. Az idén a cukorrépát százötven, a szemes kukoricát négyszáz, a silókukoricát pedig száz hektáron termesztik. Ez utóbbiból egy bizonyos részt zölden is etetnek. Seres Ferenc mérnök, a dunaszerdahelyi Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az újmajori gazdaságban épülő ezres tehénfarmot a bratislavai Mezőgazdasági Tervező Intézet tervezte. Az építkezés megkezdése után a gazdaság vezetőinek egy kérelme volt — olyan silóvermek létesítése, amelyek megfelelnek a mai kor követelményeinek. Először monolit-megoldással (az egész verem betonból készült volna) számoltak, amitől később a nagymegyeri PREFA n. v. vezetőinek közreműködésével eltértek. Ugyanis az Agrostav vállalat szapi (Palkovíőovo) üzemrészlegén bevezették a fordított „T“-alakú elemek gyártását. Egy panel 125 cm széles és 300 cm magas. A gyártás meggyorsítása érdekében nagy jelentősége volt Sebők Gáspár újításának (lényegesen leegyszerűsítette a formák szétszerelését), mert a szapi üzemrészlegen többségben nők dolgoznak. A pezinoki Agrostav vállalat dolgozóinak közreműködésével a formák számát egyről fokozatosan tízre növelték, ami lehetővé tette az évi ezer elem legyártását. Az említett vállalat dolgozói a múlt évben a nyárasdi (Topolníky) szövetkezetben is átadtak egy ugyancsak öt egységből álló silókomplexumot. Ezekben a silóvermekben szintén tartósítottak már takarmányokat. Az idén a várkonyi (Vrakúft) szövetkezetben adnak át egy négy egységből álló silókomplexumot. A közeljövőben további öt mezőgazdasági üzemben építenek hasonló silóvermeket. Az igazgató elvtárs arról is tájékoztatott, hogy nagy az érdeklődés az effajta silóvermek építése iránt. Egyelőre szeretnének a járáson belül építkezni, csupán a pezinoki partnervállalatnak adtak át kétszáz panelt. Végezetül még csak annyit, hogy az említett üzemek, vállalatok vezetőinek és dolgozóinak közreműködése, kezdeményezőkészsége révén egy nagyszerű dolog született, ami minden tekintetben megfelel a nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeinek, a mai kor igényes követelményeinek. Bízunk abban, hogy a dunaszerdahelyi Agrostav vállalat dolgozói a jövőben mindent elkövetnek a panelok gyártása és a silókomplexumok építése érdekében, s a nagymegyeriek, a nyárasdiak és a várkonyiak példáját továbbiak követik majd! BARA LASZLÖ mérnök Néhány éve került a padányi (Padáft) szövetkezet élére Matej Komenicky, aki jó szervező készségéről volt ismert. Jó tulajdonságait itt tovább fejlesztette. Munkaszeretete mások részére is példássá vált. Minden igyekezetét a helyes irányítás megalapozására, a tudományos műszaki haladás nyújtotta lehetőségek kihasználására fordította és fordítja ma is. Mindez kedvezően mutatkozik meg a szövetkezet eredményeiben. Az idei tervfeladatok is reálisan tükrözik, hogy a szövetkezet a fellendülés útjára lépett. Komenicky elvtárs elmondta, hogy a fejlődésben levő szövetkezet legfőbb feladata behozni a korábbi évek lemaradását. A gazdasági és a pártvezetőség részletesen tárgyalta ezt a kérdést, s valamennyi munkaszakaszon napirendre tűzte a termelés fellendülését. Fegyveres Zoltán ökonómustól megtudtuk, hogy gabonából a tavalyi 363- mal szemben az idén 384,2 vagonnal, cukorrépából a 230 helyett 336 vagonnal kell termelniök. Jelentősen növelik a kukorica termelését is. A szemesekből a tavalyi 54,7 mázsás hektárhozamonkénti átlaggal szemben az idén 57,3 mázsát terveztek. A felmérések szerint ezeket a feladatokat is teljesíteni tudják, mivel a júniusban lehullott rendkívül kiadós csapadék igen jót tett a kapásoknak és kalászosoknak. Jelentősen növekedett a gabonaszemek teltsége, így a tervezett hektárhozamot elérhetik. Mit tettek az egyre igényesebb tervek teljesítéséért? Az elnök kihangsúlyozta, hogy ügyeltek a jó vetőmagvak kiválasztásra, de fontosnak tartják a föld tápanyagpőtlását, a vetésforgó szakszerű betartását ig. A tenyészidőben szakaszos fejtrágyázást végeztek. A gyengébben áttelelt búzákat és a többi növényeket nyolc alkalommal fejtrágyázták. Ugyanakkor ügyeltek a vegyszerezésre és az öntözőberendezések hasznosítására is. A májusi aszály idején maximálisan kihasználták ezeket. Gondot fordítanak a lucerna hektárhözamának növelésére és minőségi begyűjtésére. A növénytermesztésben dolgozó 35 tagú szocialista brigád az SZNF 35. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy kukoricából a hatvanasak közé segíti a szövetkezetét, és lucernából három mázsával többet takarítanak be a tervezettnél. Ezt teljesítik is. A növénytermesztés tervét 9,46 millió koronára teljesítik. Igényes feladatok várnak az év hátralevő Időszakában az állattenyésztés dolgozóira is. Ezen a szakaszon elsősorban a tejtermelésben van tennivaló, noha itt egyik évről a másikra nem lehet ugrásszerűen jó eredményt elérni. A szarvasmarha-tenyésztésben csak fokozatosan térnek át a nagy tejelékenységű tehenek nevelésére. A hasznossági mérce így is felfelé ível: 1975-ben 3078 liter tejet fejtek egy tehéntől, 1978-ban pedig 3402 litert. Hasonló emelkedés várható az idén is. Kidolgozták az idevonatkozó távlati programot. Ebben az évben 3600 literes fejési átlagot kell elérniük, s a 6. ötéves terv végéig a tehenek tejhasznosságát további kétszáz literrel növelik. A hetedik ötéves terv kezdetével holstein-fríz fajtákra cserélik a tehénállományt, s így felsorakozhatnak a járás legjobb tejtermelő mezőgazdasági üzeme közé. Egyenletes javulás tapasztalható a sertéstenyészetben is. Felépült a korszerű előhizlalda, s ennek segítségével gyorsult az állatok növekedése. Ezerkilencszázhetvenháromban tizennyolc vagon sertéshúst adtak el, 1978- ban 34,9 vagont, s az idén további emelkedéssel számolnak. A számok azt bizonyítják, hogy az efsz vezetősége és pártszervezete mindent megtesz az eredmények javulása érdekében. Komenicky elvtárs hangsúlyozta az igényesség fontosságát: A vezetésben és a mindennapi munkában egyre nagyobb feladatokat kell megoldanak. Gondot fordítanak a hasznosság növelésére. A sertések 55 dkg napi felhízása mellett 36,18 vagon húseladással számolnak. Ezt nem csak teljesítik, de előreláthatólag túl is szárnyalják. Az állattenyésztésben dolgozó szocialista brigád a KGST megalakulásának 30. és a CSKP V. kongreszszusának 50 .évfordulója tiszteletére vállalta, hogy ezt a mennyiséget legalább 150 mázsával túlteljesíti. Egy anyasertéstől 19,5 malacot választanak el, ami 1,5 darabbal több a tavalyinál. Hasonló növekedés várható a marhahús termelésben és a borjúelválasztásban Is. A termelékenység mellett szem előtt tartják a takarékossági előírások betartását, ésszerűen bánnak az abraktakarmányokkal. Ennek megfelelően hasznosítják a Milex tejüzem melléktermékeit. A szövetkezet elnöke végezetül elmondta, hogy a jövőbeni feladataik közé tartozik a szakmunkás-képzés javítása. De tartalékaik vannak még a jobb minőségű talajelőkészítésben, s a zootechnika! ismeretek tökéletesebb alkalmazásában. Törekszenek a gépek és berendezések jobb kihasználására. Ebben az évben is mindent megtesznek a kitűzött feladatok sikeres teljesítése érdekében. Hozzá kívánnak járulni aa CSKP KB 13. ülése és az efsz-ek IX. kongresszusa határozatainak sikeres teljesítéséhez. Krascsenics Géza Az istállótrágya gazdasági haszna Az istállótrágyázást a növény „Irányított“ termesztésének egyik fő tényezőjeként tartjuk számon, s megállapíthatjuk, hogy döntő módon befolyásolja a terméshozamot. Csakhogy manapság azt tapasztaljuk, hogy a növény tápanyaggal való ellátásában egyre több műtrágyát használunk fel. Ezzel szemben megfeledkezünk az istállótrágya hasznosításáról, arról a tápanyagforrásról, amelyhez a mai nagy állatsűrűség mellett aránylag olcsón hozzájuthatunk. Tény, hogy a növények szerves anyagának bizonyos hányada gyökerek, tarlómaradványok és más hulladékanyagok formájában a talajban marad, mégis megkülönböztetett figyelmet érdemelne az istáll ótrágya és más szervesanyagoknak a talajban való hasznosítása, amelyek felbomlásával a növényzet részére ismét felvehető tápanyagok származnak és segítik annak fejlődését. Ezáltal javul a talaj szervesanyag készlete, s a teievény készlet kedvezően hat talajaink fizikai tulajdonságaira, vízkészletére, a morzsalékos szerkezet kialakulására. A jól kezelt istállótrágyában az N:P:K aránya mintegy 1:0,5:1,2. Száz mázsa istállótrágyában átlagosan 50 kg nitrogén, 25 kg foszfor és 60 kg kálium van. Egy szarvasmarhától évi átlagban 60 kg N, 30 kg tiszta P és 72 kg kálium tápanyagot érhetünk el. Ez összesen 162 kg hatóanyag. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi műtrágyaárak mellett — 1 kg nitrogén hatóanyaga 3,74, 1 kg foszforé 5,20 és 1 kg káliumé 1,20 koronába kerül.Egy szarvasmarha évi istállótrágya termelése hatóanyagban számítva 460 —500 korona értékű tápanyaggal egyenlő. Ezt esetenként több mint hat mázsa műtrágya nyújthatja, a szállítási költségekről és az ezzel összefüggő bonyodalmakról nem is beszélve. Nem vitás, hogy az istállótrágya, a helyesen kezelt és tárolt szervesanyag gazdasági baszna felbecsülhetetlen értékű. Mégsem bánunk vele úgy, ahogy kellene. Fogyatékosságok tapasztalhatók a kezelésben is. Ha a kezelésből eredő fogyatékosságok fenn is állnak, enyhíthetnénk azokat egy-egy számos állat által termelt 30 —60 hl trágyalé felhasználásával, amelynek hektoliterenként! tápanyagkészlete — a kezeléstől függően változik — igen magas értékű. A trágyáié nitrogén és kálium tartalma a növényzet fejlődésére azonnal hat. Az évelő takarmányok kaszálását követő hasznosítás kiváló eredménnyel kecsegtet. A trágyalé gazdasági előnye mellett szól az is, hogy az említetteken túl a tápanyagok túlnyomó többsége szerves kötésben van. Ez által a tápanyagok a talajból nem mosódnak ki. Ebből eredően a folyamatos bedolgozás után a növény tápanyagellátása a tenvészidő folyamán biztosított. Ezért szükséges gondoskodni az istállótrágya nagyobb mértékű hasznosításáról. A szunnyadó tartalékok feltárásával mezőgazda:; .igunk termelése még színvonalasabb lehet. Miklós Gyula
