Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-21 / 29. szám

1979. fű lins 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A népgazdaság érdekeivel összhangban Szocialista mezőgazdaságunkban ta­lán a zöldségtermesztés az, amely nem tartott kellő lépést a fejlődéssel. Ha az említett termelési ágazat las­súbb fejlődésének okait elemezzük, könnyen megállapíthatjuk a hibákat; az évről évre megismétlődő fogyaté­kosságok jelzik, mit tettünk rosszul, melyek azok a problémák, amelyek megoldatlanok. A soronlevő feladatok egyike a mennyiség mellett a haté­konyság növelése, a minőség szünte­len javítása. Ennek teljesítése érdeké­ben azok az intézkedések kerülnek előtérbe, amelyek a termelés növelé­sével párhuzamosan a gazdaságosság­hoz vezetnek. Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kívánt színvonalat minden tekintetben elér­hetjük. Ez azért is fontos feladat, mi­vel tudjuk, hogy az ország zöldség­­ellátása nem kielégítő, nem vagyunk önellátók, pedig jobb eredményekkel sok valutát megtakaríthatnánk. De a fogyatékosságok ellenére néhány jő példa is akad. Vannak olyan nagy­üzemi zöldségtermesztő gazdaságok, ahol a zöldségtermesztés gazdaságos, ahol szembeszállnak az időjárás sze­szélyeivel és szép eredményeket ér­nek el. XXX A dercsikai (Jurová) Barátság Efsz­­ben évekkel ezelőtt áttértek az inten­zív zöldségtermelésre. A fóliás zöld­ségtermesztésnek már hagyománya van. Miután a körzet öt szövetkezeté­nek társulásából létrejött a nagygaz. daság, a fólia-területét is növelték. A kertészetet paradicsom és hagyma termesztésére szakosították, jelenleg három hektáron folytatnak fóliás zöldségtermesztést. Ebből egy hektár­nyi területen duplafalú, azaz „vízfüg­­gönyös“, két hektár területen szimp­lafalú a fóliasátor. Ha a két fólia­sátor adta termését összehasonlítjuk, eltérő eredményeket kapunk. Felmerül a kérdés: hogyan lehet a kívánt mennyiséget kitermelni úgy, hogy a fogyasztó elégedett, a szövet­kezetnek pedig jövedelmező legyen. Mi a gazdaságosabb -megoldás? A felvetett kérdésre Csömör László fő­­kertész adott kielégítő választ. — A válasz talán ez lehetne: ész­szerű megoldásokkal. Esetünkben a duplafalú fóliasátor, alatti termesztés a leggazdaságosabb még akkor is ha a befektetés nagyobb, mint a másik esetben. De előnyös és gazdaságos azért, mert primőr árut szállíthatunk ♦> Л •> A «*» Л А Л Л A A A A A a fogyasztóknak. A duplafalú fólia­sátor alatt tizenhét fokos hidegben is tartani tudjuk a megfelelő hőmér­sékletet, azaz a plusz három-négy fokot, ami elegendő ahhoz, hogy a zsenge növényeket megvédjük a fagy­tól. Kifizetődő azért is, mert amikor a szimplafalú fóliasátor alól még csak kezdjük szedni a termést, a duplafalú alatt termelt árut már ér­tékesítettük. Gazdaságossága és tár­sadalmi haszna itt mutatkozik meg — mondotta a főkertész. — Hogy konk­rét is legyek, az idén például az egy hektár duplafalú fóliasátor alól 160 ezer fej salátát adtunk el a dióspato­­nyi (Orechová Potôň) zöldségfelvá­sárlónak. Darabját 2,50 korona — át­lagárban számítva — értékesítettük. Ezzel szemben a másik fólia termé­sét, tehát a saláta darabját 1,45 ko­ronájával tudtuk eladni. Hasonló jó eredményeket értünk el paprikából is. A tervezett kilenc vagonnál két vagonnal termett több, ami megköze­lítőleg négyszáz mázsa hektáronkénti átlagtermésnek felel meg. Harminc mázsa paprika kilóját például hu­szonnyolc koronáért adtuk el. Salá­tából egymillió, paprikából pedig 200 ezer korona bevételünk volt. A pár adat jól érzékelteti a fóliás zöldség­­termesztés gazdaságosságát. Sokkal kockázatosabb a szabad­földi zöldségtermesztés és az áru ér­tékesítése. A gépi eszköz hiánya ked­vezőtlenül befolyásolja a termelés ha­tékonyságát. Gazdaságosabb úgy le­hetne, ha az ipar jobban kielégítené a termelők igényeit, ha rugalmasabb lenne az áru értékesítése, de főleg a felvásárlása! Ezen jelentős tényezők meghatározzák a termelés gazdasá­gosságát. Ezzel kapcsolatban is el­mondom a tapasztalataimat. — Szövetkezetünkben huszonöt hektáron termesztünk paradicsomot és tizenöt hektáron hagymát. Olyan termesztési módszerrel, hogy a kézi munkát a minimumra csökkentsük. A termesztéshez szükséges fajtákat Ma­gyarországról kapjuk. Évek óta együtttnűVődüúK a Tomatop;pal, a­­melytől a vetőmagot, a vegyszert és a vetőgépet kaptuk. A Toma-1 spe­ciális gép, a paradicsom és a hagyma ágyásos vetésére alkalmas, jól be­vált, mivel több műveletet végez. A területet műtrágyázza, gyomtalanítja a vetéssel egyidőben. A sorközi mű­velést szintén gépesítettük, mivel a gyomirtó szerek nem eléggé hatáso­sak, ezért egyszeri kézi kapálásra is szükség van. A csúcsidőszakban úgy szervezzük meg a munkát, hogy a szőlészeti csoport dolgozóit ide, erre a munkára irányítjuk. Ősszel, szüret idején a kertészet dolgozói viszonoz­zák a segítséget. A paradicsom szál­lítására konténereket használunk. Ez­zel négy-öt vagon paradicsomot Is el­tudunk szállítani naponta, s közben ládákat takarítunk meg és a paradi­csom minőségét megőrizzük. — Jelentős mennyiségű árut, nyers­anyagot szállítanak a különböző fel­vásárló központokba. Vannak-e prob­lémáik és milyenek az idei kilátá­sok? — Az idei termés alakulásáról még korai lenne beszélni. Tavaly jó ered­ményt könyvelhettünk el: 400—450 mázsa átlagtermésünk volt. Mit jelent ez koronában? Voltak olyan parcel­láink, amelyekről 108 ezer korona bevételünk volt. Átlagban azonban 80—85 ezer koronát értünk el hektá­ronként. A tervezett 6 millió koronát 800 ezerrel túlteljesítettük. Az idén száz vagon paradicsomot kell termelnünk. Ebből harminc va­gont fogyasztásra és hetvenet ipari feldolgozásra. A konzumparadicsomot a dióspatonyi felvásárló központon keresztül értékesítjük, az Ipari célo­kat szolgálót pedig a Slovlík n. v. veszi át, illetve vásárolja fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a tervezett be­vételt csak abban az esetben érhet­jük el, amennyiben a termést az ille­tékesek időben felvásárolják, tehát nem megy tönkre a földeken, mint ahogyan az már előfordult. Ha a ke­reslet nagyobb lesz a kínálatnál ak­kor az értékesítéssel nem lesz prob­­léma.Ez lényegesen meghatározza a jövedelmet: javítja vagy rontja azt! A konzumparadicsom osztályozására eléggé szigorú a norma. Azt tapasz­taltuk, hogyha az általunk eladott paradicsomot sokáig tárolják az a nyári melegben sokat veszít minősé­géből. Azt tartanám helyesnek, ha az áru szállítása, illetve értékesítése ru­galmasabb lenne. Ez nemcsak a ter­melő hanem a fogyasztó részére is előnyös. Tavaly komoly gondot okozott a hagyma értékesítése. Szövetkezetünk­nek nagy kára származott abból, hogy a felvásárló nem teljesítette szerző­déses kötelezettségét. Ennek követ­keztében kellemetlen helyzetbe kerül­tünk, s végül a hagymatermesztés rá­fizetéses volt. Ennek az idén nem szabad bekövetkeznie. Reméljük, hogy a felvásárlók megértőek lesznek s a termést Időben átveszik. Csakis így teljesíthetjük Idei feladatainkat, sőt túl is szárnyalhatjuk azokat. XXX A felvásárló elsőrendű feladata, hogy a termést felvásárolja, értéke­sítse. Ez azért is fontos követelmény, mert tudjuk, hogy a zöldség egész évben keresett áru üzleteinkben. E- zért nem elég hangsúlyozni a felvá­sárlás folyamatosságát, rugalmasságát, különösen most, amikor itt van az ideje. NAGY TERÉZ A fejlődés útján Az NPR—003 jelű berendezés tulajdonképpen a fák nagyüzemi metszé­séhez használható emelőszerkezet, amély négy méter magasásgig lehetővé teszi a „kosárban“ helyet foglaló két dolgozónak a metszési munkák el­végzését. Előnyére szolgál, hogy 90 fokos szögben forgatható, s így le­hetőség nyílik a tökéletes munkavégzésre. A trebiSovl járás bolyi (ВоГ) szö­vetkezete a mind jobban korszerűsö­dő mezőgazdasági nagyüzemek egyi­ke. Nyaranta a növényvédelmi heli­kopter körül sürgölődnek a nem is olyan régen kézi munkaeszközökhöz szokott szövetkezeti tagok. Hamar be­lenyugodtak abba, hogy a tennivalók nehezét átvegyék a gépek, és a gyo­mok ellen a kapán kívül vegyszere­ket használjanak. A 3390 hektáros szövetkezet hatá­rában szép a növényzet. Dús termést ígér a búza, a burgonya s a kukorica is. A szövetkezet dolgozóit nem kell külön bemutatnom, hiszen ők a já­rásban, sőt, az országban a legnép­szerűbb cukorrépatermesztők. Az el­múlt öt év átlagában ötszáz mázsán felüli hektárhozammal dicsekedhet­nek. Az idén százhúsz hektáron ter­melnek cukorrépát. Illés János alel­­nök örömmel újságolta, hogy ha ele­mi csapás nem jön közbe, akkor az idén cukorrépából rekord termésre számíthatnak. Arról magam is meg­győződtem, hogy cukorrépatábláik szépek, tiszták, s a második kapálás is befejezéshez közeledett. A növénytermesztésben a bolyi szö­vetkezet tagjai jó eredményeket mu­tatnak fel. Az „egy millió tonna sze­mes terményt a köztársaságnak“ ke­rületi felhívásra vállalt kötelezettsé­güket az elmúlt három év alatt 123,3 százalékra teljesítették, s ez valóban kiváló eredménynek számit. Az állattenyésztésben azonban úgy érzik, hogy a telepek régi, elavult istállói már nem elégítik ki az igé­nyeket. Bizonyos mértékben akadá­lyozzák a termelés olyan méretű fel­futását. amit az ötéves terven fog­lalt mutatók megkívánnak. A számos elavult istálló korszerűsítése nyilván tekintélyes beruházási költséget e­­mésztene fel. Ezért a szövetkezet ve­zetősége úgy döntött, hogy teljesen új, korszerű állattenyésztő központot épít. Terveik megvalósítását a felsőbb szervek támogatják. Így hozzáláttak egy korszerű nyolcszázötven férőhe­lyes tehénistálló, valamint egy BS— 6-os takarmányszárító építéséhez. Az utóbbiban takarmánypréselő is lesz. Az építkezés jó ütemben halad. Ezért az állattenyésztői központ és a takar­mányszárító jövőre már üzemelhet. A hetedik ötéves tervidőszakban újabb építkezések és korszerűsítések megvalósítását tervezik. Amíg az el­képzelések kikristályosodnak, addig a beruházások szükséges eszközöket is előteremtik. A hetvennégy éves Rigó Lajos nyugdíjas alapító taggal is beszélget­tünk. Elmondta, hogy az ötvenes években a lókapák, a fogatos vetőgé­pek, a kaszálógépek és „marokverő“ arató- és kévekötő gépek jelentették a legmagasabb szintet. A termény­szállításhoz pedig csak lófogatok áll­tak rendelkezésre. Jelenleg is van a szövetkezetnek néhány lovas fogata. Ezeket jól kihasználják, ugyanakkor korszerű gépekkel is rendelkeznek, amelyek megkímélik az ember erejét. Az utóbbi években az állattenyész­tésben is gyökeresen megváltozott a termelési adottság. A szövetkezetnek ezernyolcszáz szarvasmarhája van. Ebből ötszázharminc a tehén, s a ser­tések száma négyezerre „duzzadt“. A termeléssel azonban nem elégedettek. Érvényes ez a tehenek egyedi hasz­nosságára is. Jelenleg a napi fejési átlag 10,02 liter. A féléves tejeladási tervet hatezer literrel túlteljesítették, Hasznos A Mezőgép Kísérleti Intézet már évek őta nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés gépesítése céljából. Munkájuk folyamán bizonyos gépek szerkesztése során együttmű­ködnek a mezőgazdasági üzemek gép­újítások javítóival és újítóival. Képeinken Is együttes erőkifejtéssel létrehozott gé­peket mutatunk be, melyek bizonyos idő elteltével remélhetőleg megjelen­nek a hazai géppiacon. Konferencia a mezőgazdaság elektrifikálásáról A Szlovák Elektrotechnikai Társaság Központi Bizott­sága tudományos testületének a munkálatok kivitelezé­sével, a hálózat és a gépek karbantartásával s ellenőr­zésével foglalkozó részlegén szakbizottság foglalkozik a mezőgazdaság elektrifikálásával. Ebben a tekintetben közreműködik a Technika Házának bratislavai tudomá­nyos testületével. A szőbanforgő Intézmény augusztus 28-án a nyltrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola helyi­ségeiben — az Agrokomplex 79 Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás idején — szlovákiai jellegű konferenciát szervez a szocialista mezőgazdaság elektrifikálásának napirendi kérdéseiről. A konferencia szervezésével az a cél vezérli a társa­ságot, hogy az illetékes mezőgazdasági-műszaki értel­miség részére színvonalas előadásokat tartson, megis­mertesse velük a mezőgazdasági jellegű elektrotechnika jelenlegi helyzetét és távlatait. A szőbanforgő konferencia mindenekelőtt azok ré­szére nyújthat Jó támpontot, akik az elaktriflkálás ter­vezésében, esetleg az ellenőrzésben vagy más energe­tikai munkákban fejtenek ki érdemdús tevékenységet, és szeretnék magukat ebben tökéletesíteni. A konferencián összesen hét szakelőadás hangzik el, a villamos energia mezőgazdaságban történő racionális felhasználásáról; az elektrotechnikai szakemberek to­vábbképzésének a jogszabályairól; a mezőgazdaságban villanyárammal működő berendezések karbantartásának a módozatairól; a meddő áramfogyasztás elkerüléséről: a környezet és az elektromos munkagépek kölcsönös hatásáról; a műveletek automatizálásáról és az elektro­mos berendezések működésének racionalizálásáról. A konferencia fő védnöke Milan Plachý mérnök, a Gép- és Traktorállomások Vezérigazgatóságának a dol­gozója. Az érdeklődők a jelentkezéseket az alábbi cím­re küldjék: Dom technika ČSVTS, ing. T a r fi i, Skul­­tétyho ul. 1, 881 30 Bratislava. A rendezőség. A képen látható talajlazítónak kettős küldetése van. Amellett, hogy 50 cm mélyen fellazítja a talajt, egyben műtrágyát is adagol a földbe. Az egymenetben 120 centiméteres szélességű sávot megmunkáló „eke“ 300 —800 kiló műtrágyát juttat hektáronként a talajba. ahhoz azonban, hogy a kötelezettség­­vállaást teljesíthessék, tovább kell fo­kozni a tehenek tejhasznosságát. A tehenészetben, valamint a marha- és a .sertéshizlalásban sok a rejtett tar­talék. Ennek a kiaknázása időszerű. A szövetkezet tagjai jól tudják, hogy ha több tejet és húst adnak a fo­gyasztói piacra, akkor a jövedelem is több lesz. S ha ugyanakkor keve­sebb munkaerőt használnak fel, ak­kor kisebb a fizikai megterhelés. I. B. A „faágzúzó“ szerkezet szintén a nagyüzemi gyümölcsösök hasznos munkaeszköze. Metszés után a fák alatt levő ágakat összezúzza. Teljesít­ménye 0,3 hektár óránként. A későbbiek folyamán a zúzalékot leszánthat­ják a talajba. — к állt a— (A szerző felvételei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom