Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-29 / 52. szám

Í979. december 29. SZABAD FÖLDMŰVES, Ülésezett a Szövetségi Gyűlés JÖVÄHAGYTÄK a JÖVG ÉVI ÄLLAMI KÖLTSÉGVETÉST Л MÓDOSÍTOTTAK A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNYT ф FONTOS NEMZETKÖZI MEG­AllapodAsokat ratifikált a parlament A költségvetési bevételek és kiadá­sok egyensúlya mellett az állami költségvetés volumene 298 és fél mil­liárd korona, vagyis az ideihez képest 2,7 százalékkal nagyobb bevételek és kiadások szerkezeti megoszlása lé­nyegesen nem változik. A lakosság általános bevételének 18 milliárd 200 millió koronával, vagyis 5,3 százalékkal kell nőnie. A lakosság feltételezett kiadásai fel­tételezhetően 4,8 százalékkal nőnek. Szociális és kulturális célokra 184 milliárd 100 millió koronát fordítunk. 70 milliárd 700 millió korona jut szo­ciális ellátásra, 21 milliárd 700 mil­lió az iskolaügyre, 19 milliárd 800 millió korona pedig az egészségügy­re jut. A szociális ellátásban a leg­nagyobb tételt — 42 milliárd 800 millió koronát a nyugdíjbiztosítás kiadásai jelentik, 23 milliárd 200 mil­lió koronát a betegbiztosítási, 12 mil­liárd koronát pedig a családi pótlé­kok tesznek ki. A költségvetés jóváhagyása után a Szövetségi Gyűlés képviselői Andrej Barőák külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján jóváhagyták a KGST-országok egymás közötti áru­­szállításra vonatkozó általános felté­telek módosításáról és kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvet, majd a szociális biztosítási törvény kiegészítésére vo­natkozó javaslatot fogadtak el. A kö­vetkező javaslatot Bohuslav Cliűou­­pek külügyminiszter terjesztette elő, s ez hazánknak az irodalmi és mű­vészi alkotások védelmét szolgáló berni megálapodásokban, valamint a szerzői jogra vonatkozó általános megállapodásban való részvételét érin­tette. Ezt a javaslatot szintén egyhan­gúlag elfogadták. Boldog új esztendőt! rx Li^uvciac^i иушсь Iliimmel каша­rája december 12-én összeült s meg­vitatta és jóváhagyta a jövő évi álla­mi költségvetés tervezetét. A tanács­kozáson jelend volt Gustáv Husák köz­­társasági elnök. A költségvetés terve­zete, melyet Leopold Lér szövetség, pénzügyminiszter terjesztett elő, ki­domborította, hogy a hatodik ötéves terv fő céljaival összhangban fejlődik népgazdaságunk, s ennek alapján emelkedik a lakosság életszínvonala. Bár a bonyolult belső és külső fel­tételek miatt a fejlődés dinamkája nem éri el a tervezett ütemet, a fejlett szocialista társadalom építése akadálytalanul folyik tovább. A szo­cialista közösséghez, a KGST-hez tar­tozásunk, szoros együttműködésünk a Szovjetunióval további gazdasági fej­lődésünk szilárd és állandó alapja, fim nem jelent teljes védettséget a világban, főként a tőkés rendszerben mutatkozó fejlődés hatásával szem­ben. Az idei eredményekkel kapcsolat­ban a pénzügyminiszteri expozé meg­állapította, hogy az idei állami kőlt­­ségvefés az előző évekhez hasonlóan kiegyenlített lesz, s ez a feltételek szempontjából kedvező eredménynek számít. A gazdaság és a lakosság nö­- vekvő szükségleteinek kielégítése tel­• jes mértékben a kialakított források­- tói függ. A gazdasági törvényszerű­• ségeknek ezt a logikáját el kell is­• merni és a fejlődés dinamikáját össz­• hangba kell hozni reális lehetősége­­, ínkkel. Az expozé a következőkben jelölte ; meg a jövő évi fő célokat: bizonyos : mértékben gyorsítani kell a társa­dalmi termelés dinamikáját. A nem­­. zeti jövedelem képződésének 3,7 szá­zalékos növekedését elsősorban a társadalmi munka termelékenységé­nek 3,3 százalékos feltételezett foko­zódásával kell elérni. Az ipari ter­melés 4 százalékos növekedése mel­lett az exportszállítások előirányzott növekedése 6,8 százalékos, a belke­reskedelmi szállításoké 4,1 százalé­kos, vagyis mindkét esetben túllépi az idén várható növekedési szintet. A beruházások 2,4 százalékra korlá­­berni megállapodásokban, valamint a az ipar beruházási szállításai 1,9 szá­zalékkal az idei szinten alul lesznek. A mezőgazdasági teljes termelés érté­két az eddig legkedvezőbb 1976 évi­hez viszonyítva 2,4 százalékkal kell növelni, ezen belül a növénytermesz- és az előirányzat szerint 4,4 száza­lékkal nő. Az SZOT 14. ülése elfogadta Szlovákia állami költségvetését hozzá akar járulni a gazdasági és szociális fejlődés programjának sike­res teljesítéséhez. A párt-, állami és gazdasági szervek, valamint a társa­dalmi szervezetek figyelmét a nega­tív jelenségek, a munkafegyelem és a szocialista törvényesség megsértése elleni határozott harcra akarja irá­nyítani. Társadalmunkban a legsúlyosabb negatív jelenség a bűnözés. A bűn­tettek száma az idén tovább csökkent, ám nem lebecsülendő társadalmi problémát jelentenek a visszaeső bű­nözők, az alkoholizmus, a cigány la­kosság bűnözése, az erőszakos bűn­­cselekmények. A beszámoló behatóan foglalkozott a fiatalkori bűnözéssel és az ellene folytatott küzdelemmel. Rátért a csa­ládok erősítésének kérdésére is, és szorgalmazta, hogy ki kell építeni a vállalatok jogi osztályait. A Szlovák Nemzeti Tanács plénu­ma gazdag és tartalmas vita után jóváhagyta az SZSZK jövő évi költ­ségvetését és az SZSZK Legfelsőbb Bírósága elnökének jelentését. Ezzel befejeződött az SZNT 14. ülése. A Szlovák Nemzeti Tanács decem­ber 19-én elnökének, Viliam Salgoviő elvtársnak irányításával megtartotta 14. ülését, melyen František Mišeje pénzügyminiszter expozéja alapján megvitatta a jövő évi költségvetési tervet. Mišeje elvtárs beszédében hangoztatta, hogy a jövő évi gazda­sági és szociális program abból in­dul ki, hogy a társadalmi termelés 4,7 százalékkal fog nőni. Ezt 5,2 szá­zalékos növekedéssel leginkább az ipari termelés segíti elő. A fejlődés továbbra is dinamikus lesz, bár a kül­kereskedelmi kapcsolatok hatására a fűtőanyag, és energetikai források csökkent lehetőségei miatt az elő­irányzatokhoz képest lassúbb lesz. A kivitelezői kapacitásokat elsősorban a megkezdett építkezések befejezésé­re, továbbá a kiemelt építkezésekre összpontosítják. Az életszínvonal kérdéseivel fog­lalkozva rámutatott, hogy az állami költségvetésből és a nemzeti bizott­ságok költségvetéséből 39 milliárd 200 millió koronát fordítunk kultu­rális és szociális kiadásokra. A leg­nagyobb összeget — 20 milliárd 900 jegyében valóságához viszonyítva tíz százalék kai növekszik a vegyszerek készlete Az élelmiszeriparban is elegendő mennyiségű behozatalból biztosított nyersanyag és tartósítószer kerül. Aránylag kedvezően alakul a gépek vásárlására fordítható keret, habár bizonyos problémák merültek fel a gépek összetételében. Főleg kevesebb erőgéppel kell számolni a jövőben. A legnagyobb gondok az üzemanyag­ellátásban várhatók, mert kőolajból tizenkilenc százalékkal kevesebb áll majd rendelkezésre az idei év való­ságához viszonyítva. Ezért valamennyi üzemben fokozott takarékoskodás! intézkedéseket szükséges érvényesí­teni s a meglévő készletet kizárólag a szántóföldi munkálatok elvégzésére tartalékolni. A beszámolóban Medved elvtárs rátért azokra az intézkedésekre is, amelyek a következő évi tervfelada­tok sikeres teljesítéséhez szüksé­ges. A figyelem homlokterébe to­vábbra is a gabonaprogram megvaló­sítása kerül. Ezzel kapcsolatban rá­mutatott arra, hogy a gyenge termés nemcsak a kedvezőtlen időjárás rová­sára írható, hanem mindazokra a fogyatékosságokéra is, amelyek a ban, a vetésforgóban, a betakarítási veszteségekben előfordultak. A fehér­jeprogram fejlesztése érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a takarmány-hüvelyesek ter­mesztésének. Minden járásban, kerü­letben és üzemben komplex intézke­­talajelőkészítésben, az agrotechniká­­dések kidolgozása és érvényesítése szükséges, mert az idei eredmények Szlovákia viszonylatában igen gyen­gék voltak. Ezen túlmenően növelni kell az évelő takarmányok vetésterü­letét, az új állományok létesítésénél érvényesíteni kell a leghatékonyabb Sokan kívánjuk egymásnak. Persze tudjuk, hogy az egyéni, családi, sőt társadalmi boldogságért alaposan meg kell küzdeni. A tőkés országokban is ezt kívánják egymásnak az emberek, noha mind többen döbbennek rá, hogy igazságtalan társadalomban nem lehet maradéktalanul boldog az egyén. Mi, a szocialista társadalomban tudjuk, hogy csak az lehet boldog, akinek a szerettet, munkatársai is boldogok, akinek a környezete, osztálya és népe is elégedett. S ha ez az állapot örök időkre biztosított. Boldog, akinek el­érhető céljai vannak, s tudja, hová vezet útja. Aki ismeri és várja a jö­vőt, irigyléssel gondol utódai jövőjére. A kommunisták már a Kommunista Kiáltvány megjelenésekor tudták, hogy a megvalósuló szocialista társadalom minden korábbinál fejlettebb rendsze­rű lesz. Akkor azonban ezt még ne­héz volt bizonyítani, még csak az eszme élt. Aztán 62 évvel azelőtt megszületett a szovjethatalom. Kísér­tetnek mondták és közeli végét jósol­ták. Ám alig negyedszázad múlva ez a szovjethatalom saját fészkében sem­misítette meg a fasizmust. Történelmi jelenőségfi győzelme teremtette meg annak feltételeit, hogy létrejöjjön a szocialista világrendszer. Történelmi lehetőség nyílott arra, hogy Közép- és Kelet-Európábán, Ázsiában több or­szágban a nép vegye át a hatalmat. Nálunk a szocialista rendszer vi­szonylag fejlett, de nagyrészt lerom­bolt ipart és kisparaszti termelésre épülő mezőgazdaságot örökölt a bur­­zsoá rendszertől. Ez fő érvünk volt mindazokkal szemben, akik viszo­nyainkat folyton a nyugati világ gaz­dasági helyzetéhez hasonlították. Har­mincöt év történelmileg nem nagy idő, de sok vonatkozásban bátran vál­lalhatjuk az egybevetést a „gazdag“ Nyugattal, amely kedvező adottságai miatt több száz évi előnnyel indult a gazdasági fejlődésben. Jelenünk, az, amit a három és fél évtized alatt elértünk, szintén a szo­cialista társadalmi rendszer előnyéből ered. Persze senki sem állítja, hogy már minden téren utólértük a legfej­lettebb tőkés országokat, ám vitatha­tatlan tény, hogy többet lehagytunk azok közül, amelyekkel a felszabadu­lás után azonos vagy közeli szinten indultunk. Minden nyugatot járt hon­fitársunk is megállapíthatja, s ma már a nyugati szociológusok is kény­telenek bevallani, hogy a nyugati dol­gozókra is egyre vonzóbb hatással van a szocialista rendszer. Nemcsak a szocializmus eszméje, hanem a megvalósult, létező, konkrét szocia­lista társadalom. Mit lát a nyugati Dolgár? Tudja és érzi, hogy a rohamosan elharapódzó infláció miatt süllyed az életszínvo­nala, azt pedig csak sejtheti, mit hoz a holnap. A legfejlettebb tőkés or­szágban, az Egyesült Államokban pél­dául ősszel egy hónap alatt további 1,1 százalékkal emelkedett a fogyasz­tási cikkek ára. Az amerikai munka­ügyi minisztérium adatai szerint az idén több mint 14 százalékos az inflá­ció aránya, a negyvenes évek óta a legnagyobb méreteket öltötte. A többi tőkés ország is hasonló gondokkal küszködik. Náluk állandóan felfelé ível a közszükségleti cikkek ára, mé­lyül az energiaválság s ehhez még a zájárul. A legfrissebb adatok szerinf csak Nyugat-Európában több mint hatmillió munkanélkülit tartanak nyil» ván. A szocialista országokban, tehát ha» zánkban is, az életszínvonal folyama-* tosan emelkedik, bár a nyugati ár­emelkedések káros hatását mi sem tudjuk elkerülni. Az a tény, hogy ha­zánkban a hatodik ötéves tervidőszak során eddig közel félmillió lakás épült, a lakosság pénzjövedelme több mint 15 százalékkal gyarapodott, ar­ról tanúskodik, hogy a szocializmus előnyeinek érvényesülése nálunk min­denkor az embert, az ember javát szolgálja. S ha még tekintetbe vesz­­szük a szocialista országok iparának szüntelen fejlődését, azt, hogy nálunk nincs és nem is lehet munkanélküli­ség, a mérleg nyelve mindenképpen a mi társadalmi rendszerünk javára bil­len. A nyugati propaganda gyakran fog­lalkozik azzal, hogy a kapitalizmus világában évről évre egyre többen vesztik el hitüket a fejlődés lehetősé­geiben. Félnek a munkanélküliségtől, az életszínvonal további süllyedésétől, s ezért érthető érdeklődéssel figyelik a szocialista országok létbiztonságát. Sok gondot okoz ez a burzsoá Ideoló­gusoknak, akik egyre kétségbeeset­tebben s mind kevésbé hatásosan bi­zonygatják, mindannak ellenkezőjét, amit a dolgozó nép napról napra, a valóságot látva, tapasztalva a saját bőrén érez. Ez a magyarázata annak, hogy még a középosztálybeliek köré­ben is mindinkább hátat fordítanak a közügyeknek, mert kilátástalannak látják a jövőt. A szocialista országokban tervsze­rűen fejlődik a gazdaság. Terveinket mindig egyeztetjük, hogy a lehető legteljesebb legyen köztünk az össz­hang, s jobban védekezhessünk a nyugati infláció hatásával szemben, A nyugati világban kijátsszák egy­mást, marakodnak az olajon, hogy valamivel olcsóbban Juthassanak hoz­zá. Milliárdokat fordítanak a fokozó­ló fegyverkezési hajszára. A tőkés versengés az egyszerű emberek ter­heit növeli meg. A nép,»ha átpillant hozzánk, láthatja, milyen hasznos a népek összefogása. Nekünk is kevés az energiánk, de integrációval, köl­csönös előnyös szerződésekkel bizto­sítjuk hosszú távú együttműködésün­ket. Olaj, gáz, áram — ez mind közös érdeklődés tárgya. Az atomot is a béke szolgálatába állítjuk. Igaz, ész­szerűen, takarékosan kell bánnunk az energiaforrások kihasználásával. Óriá­si erő forrása a szocialista közösség <—i ezt mindenki láthatja. A szocializmus sikereivel kivívja a világ népeinek tiszteletét Elégedettek lehetünk eredményeinkkel, de még van bőven tennivalónk. A XV. párt­­kongresszus, az utóbbi időkben meg­tartott központi bizottsági ülések ha­tározatai világosan megjelölték az utat, melyet az új esztendőben is kö­vetnünk kell, hogy tovább lépjünk a fejlett szocialista társadalom építésé­ben. A legszélesebb tömegek, dolgo­zóink millió sorakoznak fel a párt programja mellett, s megvalósítását odaadóan támogatják. Ebben a szellemben és egységben tehát: Boldog új esztendőt! Kanizsa István Kuba ünnepén Gregor elvtárs Is bekapcsolódott. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a következő és igényes tervfeladatá­nak megvalósításához jelentős fordu­lat szükséges a termelés szerkezeté­ben. Minden üzemben, valamennyi irányítási szinten meg kell teremteni a kedvező feltételeket, elsősorban a növénytermesztés színvonalának eme­léséhez. Ehhez pedig ki kell használ­ni mindazokat a tartalékokat és le­hetőségeket, amelyek a hasonló fel­tételek mellett gazdálkodó üzemek eltérő eredményeiben rejlenek. Ez annyit jelent, hogy a figyelmet a le­maradó gazdaságokra kell irányítani. Továbbá javítani kell az adásvételi kapcsolatokat az őstermelők és a feldolgozó ipar' között, amely meg­követeli a folyamatos időterv szerinti nyersanyagellátást. Az élelmiszeripari dolgozóknak viszont nagyobb igyeke­zetei kell kifejteniük a nyersanyag hatékonyabb hasznosítása, az áru mi­nőségének javítása, a termelés haté­konyságának fokozására s a keres­kedelemmel való szoros együttműkö­désben a lakosság megfelelő és folya­matos élelmiszerellátása érdekében. Ján Janovic zárszavában hangsú­lyozta a végrehajtási terv részletes kidolgozásának és lebontásának fon­tosságát. A tervek előkészítését janu­ár végéig be kell fejezni, hogy ezután a figyelmet a termelésre összponto­síthassuk. Minél tökéletesebben dol­gozzuk ki a tervet — mondotta —, annál kevesebb változást, rögtönzést követel majd az év folyamán, s ez jelentősen megkönnyíti a tervfelada­tok zavarmentes teljesítését. Alapve­tően fontos, hogy a tervfeladatokat és megvalósításuk módját valamennyi dolgozó megismerje. Hiszen a szocia­lista versenymozgalom mellett ez a leghatásosabb módszer a dolgozók aktivizálására, a felmerülő problémák kiküszöbölése, jobb eredmények el­érésére. Klamarcsik Mária, mérnök Immár huszonnegyedszer köszönt­­jük új esztendő első napján az ame­rikai földrész első szocialista orszá­gát. FIDEL CASTRO Kubája a Szov­jetunió, a többi szocialista ország se­gítségével eredményesen vívta meg harcát, hogy a népi forradalom, mely 1959. január 1-én elsöpörte Batista diktatúráját, fokozatosan szocialista forradalommá nőjön át. A kubai nép­nek nehéz utat kellett megtennie, hisz az Amerikai Államok Szervezete Washington nyomására 1964-ben dip­lomáciai, katonai és gazdasági blokád alá vette a szigetországot. Ma már világszerte elismerik Kuba szocialista fejlődésének eredményeit, s Kuba mindmáig vonzó példát mutat a tár­sadalmi és gazdasági felszabadulásu­kért küzdő latin-amerikai népeknek. A Kubai KP 1975. évi történelmi jelentőségű I. kongresszusa már jelen­tős eredményeket mérlegelhetett. Ku­ba két évtized alatt haladó mezőgaz­dasági és ipari országgá vált, mind nagyobb nemzetközi tekintélynek ör­vend. Az egykor elmaradott ország társadalmi összterméke tavaly például az előirányzott 7,4 százalék helyett 9 százalékkal gyarapodott, ipari ter­melése szintén 9 százalékkal bővül. Kuba fő iparága továbbra is a cukor­ipar, melyet a legutóbbi 21 évben szovjet segítséggel átalakítottak, bőví­tették kapacitását, fokozták haté­konyságát. 1972-ben új szakasz kezdődött Kuba és az európai szocialista országok kapcsolataiban, miután Kuba tagja lett a KGST-nek. A szervezet kereté­ben folyó együttműködés elsősorban a nikkel bányászása és feldolgozása terén bontakozik ki. Szovjet közremű­ködéssel épül egy 30 ezer tonna ka­pacitású nikkelkohó. Joggal állapítot­ta meg tehát Fidel Castro elvtárs: „Az a tény, hogy Kuba hosszú és győzelmes harc eredményeként a vi­lág egyik leghatalmasabb és legerő­szakosabb birodalmának szomszédsá­gában építi a szocializmust, a forra­dalmi világmozgalomnak is sikere.“ Kuba kezdettől fogva az el nem kötelezett országok mozgalmának bal­szárnyához tartozik, s nagyon tevé­keny szerepet játszik a mozgalomban most, hogy az el nem kötelezettek havannai VI. világkonferenciáján Fi­del Castrót választották a mozgalom elnökévé. Hazánk kezdettől fogva bensőséges kapcsolatokat épített ki a hős sziget­­országgal. Kapcsolataink politikai és gazdasági téren egyaránt kibontakoz­nak. Ezen az úton nagy jelentőségű volt Fidel Castro 1972. évi csehszlo­vákiai és Gustáv Husák elvtárs 1973. évi kubai látogatása. K. L módszereket, fokozni kell a lucerna­magvak termesztését, a szilázs és a szenázs készítésében teljes mérték­ben ki kell használni a tartósító sze­reket és a lehető legnagyobb üzem­anyag megtakarítása mellett kell üze­meltetni a szárítóberendezéseket. Az eddigi bevált tapasztalatból kiindulva a zöldségtermesztésben fontos feladat az üzemközi vállalatok létesítésének szorgalmazása a gyümölcstermesztés­ben — az igen kedvezőtlen helyzet javítása érdekében — pedig több gondot kell fordítani a gyümölcsösök kezelésére és felújítására. Az állattenyésztés szakaszán kulcs­kérdéssé vált az állatok hasznossá­gának növelése, a termékek minősé­gének javítása. Az elkövetkezendő időszakban megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a borjú és az üszőnövelésre, a szaporulat növelé­­s ezáltal a tehényállomány gyarapítá­­sére, az elhullások csökkentésére sára. A sertéstenyésztésben okvetle­nül át kell térni az eddigi extenzív módszerekről az intenzív tartási tech­nológiára. Inkább kevesebb állomány­nyal, de optimális tartási körülmé­nyek mellett mind a kocák, mind a hízók hasznosságának növelésével, a malacelhullás csökkentésével töreked­ni kell a termelési és eladási tervfel­adatok teljesítésére. A beszámoló nyomatékosan felhívta a figyelmet az abrakkal való takaré­kos gazdálkodósra s ennek érdekében za összes élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek felhasználására. E cél elérése érdekében még nagyobb arányban ki kell aknázni az erkölcsi és anyagi ösztönzésben és a szocia­lista versenymozgalomban rejlő lehe­tőségeket. A beszámolót vita követte, amelybe Klamarcsik Mária, mérnök »♦ *1* •> *ý *> ♦> ‘i «£• <£« ♦> •> ♦> »;. < millió koronát — a szociális ellátás­ra fordítjif% Az állami végrehajtási terv felada­taival összhangban az 1980. évi költ­ségvetés 71 milliárd 356 millió 664 ezer korona kiadást és bevételt irá­nyoz elő. A bevételek tavalyhoz vi­szonyítva hat, a kiadások pedig 4,6 százalékkal nőnek. A kormány intézkedéseket fogana­tosított a gazdaságosság fokozására, elsősorban a nem termelési költségek csökkentésére. Csökkentjük a szol­gálati utakra, propagációs anyagokra, ajándékokra és megvendégelésekre fordított kiadásokat. Csökken a szol­gálati gépkocsik száma, a központi szervek stb. adminisztratív apparátu­sának létszáma. Egyéb személyi kia­dások is csökkennek, főként a mun» kaviszonyon kívül végzett munkák díjazásával kapcsolatban. A következő napirendi pont Ján Benőurának, a Legfelsőbb Bíróság el­nökének jelentése volt a szocialista törvényesség helyzetéről. A jelentés hangsúlyozza, hogy az SZSZK Legfel­sőbb Bírósága a szocialista törvé­nyesség helyzetének értékelésével

Next

/
Oldalképek
Tartalom